nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet
a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről
2012-07-01
2013-06-30
7

90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet

a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-ának (a továbbiakban: Kvt.) v) pontjában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. §-ának a) pontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 18. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed:

a) a felszíni vizekre;

b) a felszín alatti vizekre és földtani közegre;

c) a vadon élő madarak védelméről szóló a Tanács 79/409/EGK irányelvének (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) 4. cikke (2) bekezdésében, valamint I. mellékletében meghatározott fajokra, élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre;

d) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló a Tanács 92/43/EGK irányelvének (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) II. és IV. mellékletében meghatározott fajokra és élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre, valamint az I. mellékletében meghatározott természetes élőhelyekre;

e) a védett és fokozottan védett fajokra;

f) a Natura 2000 területekre;

g) az országos jelentőségű védett természeti területekre.

Általános rendelkezések

2. § (1) A környezetveszélyeztetés megszüntetése érdekében környezetkárosodást megelőző intézkedéseket, a környezetkárosodás megszüntetése érdekében helyreállítási intézkedéseket kell tenni. A helyreállítási intézkedés keretében kárelhárítást, illetve kármentesítést kell végezni.

(2) A környezethasználó környezetveszélyeztetés esetén köteles minden környezetkárosodást megelőző intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket.

(3) A környezethasználó azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén kárelhárítást (a továbbiakban: kárelhárítás), minden más esetben kármentesítést köteles végezni. A kármentesítés szabályait külön jogszabály tartalmazza.1

(4) Azonnali beavatkozás szükséges, amennyiben a környezetkárosodás a közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, illetve amennyiben a környezetkárosodás felszámolása azonnali beavatkozással eredményesebben, hatékonyabban, gazdaságosabban végrehajtható, illetve a jövőbeni környezetkárosodás megelőzhető.

(5) A kárelhárítás során biztosítani kell, hogy

a) a környezetkárosodás ne tevődjön át más környezeti elemre,

b) a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon,

c) ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosodást.

(6)2 A környezethasználó a környezetveszélyeztetés, illetve környezetkárosodás helyéről, jellegéről és mértékéről haladéktalanul köteles tájékoztatni a környezetvédelmi természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget (a továbbiakban: felügyelőség) és a vízügyi igazgatóságot (a továbbiakban: VIZIG).

3. § (1)3 Az e rendelet szerinti környezetkárosodást megelőző intézkedések megtétele és a kárelhárítás elvégzése – figyelemmel a 17. § (1) bekezdésre – a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) megbízása alapján a VIZIG végzi, amennyiben:

a) a környezetkárosodás határon túlról terjed át, illetve a környezethasználó személye ismeretlen,

b) a környezethasználó környezetkárosodást megelőző intézkedést nem tesz, kárelhárítást nem végez, illetve azokat nem vagy nem megfelelően végzi.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a környezethasználót értesíteni kell.

(3)4 Amennyiben a környezethasználó személye ismert, azonban önmaga nem képes a környezetkárosodást megelőző intézkedések megtételére, a kárelhárítás elvégzésére, a VIZIG szakmai irányítása mellett köteles részt venni a kárelhárításban.

(4) Amennyiben a kárelhárítást tűz- és robbanásveszélyes vagy veszélyes vegyi, biológiai, illetőleg radiológiai körülmények között kell folytatni, azt – részben, illetve egészben – az erre hatáskörrel rendelkező szervezetek hajtják végre.

4. § (1) A környezethasználó, illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szervek a kárelhárítás feladatainak végrehajtását elsősorban saját erőforrásaikkal látják el.

(2)5 Ha a kárelhárítás ellátásához a saját erőforrás nem elegendő, a környezethasználó a VIZIG-nél, a VIZIG és felügyelőség vezetője az OVF főigazgatójánál kezdeményezi más vízügyi, illetőleg környezetvédelmi szervek erőforrásainak (így például anyagainak és eszközeinek) igénybevételét.

(3) Amennyiben a kárelhárítás több környezeti elemet érint, a kárelhárítást az érintett környezeti elemekre nézve csak együttesen, egymásra tekintettel lehet elvégezni.

(4)6 A VIZIG-ek kárelhárítási tevékenységét az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.

A feladatok megoszlása

5. §7 A kárelhárításra való felkészülésben a környezethasználó és a vízügyi igazgatási szervek feladataikat önállóan és e rendeletben meghatározott együttműködéssel hajtják végre.

Kárelhárítási tervek

6. § (1) A kárelhárítást – amennyiben rendelkezésre áll – üzemi és területi tervek alapján kell végrehajtani.

(2)8 Kárelhárítási területi tervek készítésére a VIZIG köteles.

(3) Üzemi terv készítésére e rendelet 2. számú melléklete szerinti tevékenység végzője köteles.

(4) A felügyelőség határozata alapján a 2. számú melléklet szerinti tevékenység végzőjén kívül üzemi tervet az a gazdálkodó szervezet is köteles készíteni, amely által alkalmazott, a környezetet veszélyeztető technológia ezt indokolja.

(5) Az üzemi és területi terveket a felügyelőség hagyja jóvá.

Az üzemi tervek tartalma, elkészítése
és elhelyezése

7. § (1) Az üzemi terveknek e rendelet 1. számú melléklete szerinti adatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat kell tartalmazniuk.

(2) Az üzemi terveket 5 példányban kell elkészíteni, amelyből

a) egy példányt a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányt a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani, továbbá

b)9 egy-egy példányát a felügyelőségnek és a működési területe szerinti érintett VIZIG-nek és NPI-nek meg kell küldeni.

(3)10 Az e rendelet szerinti üzemi tervet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.

Az üzemi tervek karbantartása, felülvizsgálata és módosítása

8. § (1) Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról – ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat – a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia.

(2)11 A változásokról a felügyelőséget 30 napon belül értesíteni kell. A felügyelőség a változásról haladéktalanul értesíti a VIZIG-et és NPI-t.

9. § (1) A terveket a terv készítésére kötelezettnek – a változások átvezetésétől függetlenül – ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia.

(2) Amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél az alkalmazott technológia, illetve tevékenység módosulása miatt a gazdálkodó szervezetnek nem kell tervet készíteni, úgy ezt a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a gazdálkodó szervezet székhelye, érintett telephelye szerint illetékes felügyelőségnek be kell jelenteni.

10. § (1) Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó, tervkészítésre kötelezett gazdálkodó szervezet vízhasználat gyakorlásával vagy vízilétesítmény üzemeltetésével egyben vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenységet is végez, a tervekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a Vgtv.-ben meghatározott vízügyi felügyeleti ellenőrzés során is vizsgálni kell.

(2) Ha az ellenőrzés eredménye alapján az állapítható meg, hogy a gazdálkodó szervezet a tervek elkészítésével, rendszeres karbantartásával vagy módosításával kapcsolatos feladatait (ideértve a terv tartalmi teljességét is) nem teljesítette, a felügyelőség a gazdálkodó szervezetet e rendelet szerinti terv benyújtására vagy kiegészítésére kötelezi.

A kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartása

11. § (1) A kárelhárításhoz szükséges anyagokat és eszközöket a kárelhárítási tervek alapján kell meghatározni.

(2)12 A területi kárelhárítási tervekben rögzített kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartásáról a VIZIG gondoskodik.

A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI SZERVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

Az adatok nyilvántartása

12. § (1) A felügyelőség köteles az illetékességi területén az 1. számú mellékletben foglalt üzemi tervekből származó adatokat nyilvántartani, továbbá azokat a lehetséges szennyezőforrásokat felmérni és nyilvántartani, amelyek rendkívüli mértékben veszélyeztethetik a térségben a környezeti elemek eredeti állapotát.

(2)13 A kárelhárítás egységes adatnyilvántartását a felügyelőség kezeli, és az adatok hozzáférhetőségét a VIZIG és NPI, valamint a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek számára biztosítja.

(3) Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) a felügyelőségek által szolgáltatott adatok alapján országos nyilvántartást vezet.

Kárelhárítási gyakorlatok

13. § (1)14 A VIZIG – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – évente köteles megszervezni és lebonyolítani a kárelhárítási gyakorlatokat a beosztott munkatársak részére felkészítés és továbbképzés céljából, melybe az együttműködő szervezeteket is bevonja.

(2)15 A gyakorlat megtartása – az OVF főigazgatója jóváhagyásával – mellőzhető, ha az évben a VIZIG III. fokú kárelhárítási készültségben volt.

A környezetkárosodás észlelése

14. § A környezetkárosodás észlelése céljából

a)16 a vizeket és a földtani közeget érintő rendkívüli szennyezések felderítése érdekében a VIZIG figyelőhálózatot, és mérő-megfigyelő rendszert működtet;

b) külön jogszabály alapján a NPI a természetvédelmi őrszolgálatban megfigyelést végez;

c) a külön jogszabály alapján működő erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer alapján az erdészeti hatóság megfigyelést végez.

A környezetkárosodás felderítése

15. § (1) A környezetkárosodás felderítésére bejelentésre vagy hivatalból kerülhet sor.

(2)17 A környezetkárosodás felderítése a felügyelőség, VIZIG és NPI feladata.

(3)18 Az OVF főigazgatója, a VIZIG, a NPI és a felügyelőség a környezetkárosodással kapcsolatos bejelentésről kötelesek egymást azonnal tájékoztatni. A VIZIG-eknél és a felügyelőségeknél állandó ügyeletet kell tartani.

(4)19 A miniszter az OVF-nél folyamatosan működő Központi Környezetbiztonsági Ügyeletet (KBÜ) tart fenn, mely fogadja a környezeti káresemény bejelentését, és továbbítja

a)20 víz és földtani közeg érintettsége esetén a VIZIG-hez;

b) az 1. § c)–h) pontja szerinti faj, élőhely, terület érintettsége esetén a NPI-hez;

c) légszennyezés esetén a katasztrófavédelemhez;

d)21 lakosság egészségi kockázata esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv); továbbá

e) a)–d) pontok esetében a felügyelőséghez is.

(5)22 A bejelentés alapján a VIZIG haladéktalanul köteles a NPI, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és a felügyelőség bevonásával az esetet a helyszínen kivizsgálni.

(5a)23

(6)24 A kivizsgálásba a halászatról és horgászatról szóló külön jogszabály szerinti tiltott halfogási mód következtében fellépő halpusztulás esetén a halászati, valamint az erdőket érintő környezetveszélyeztetés és környezetkárosodás esetén erdészeti hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt is be kell vonni.

A környezetkárosodás minősítése

16. § (1)25 A környezetkárosodás minősítése a felügyelőség feladata a VIZIG, a NPI, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és erdészeti hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával.

(2) A környezetkárosodás minősítéséhez

a)26 a VIZIG a vizek,

b) a NPI az 1. § c)–h) pontja szerinti faj, élőhely, terület,

c)27 a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a környezet-egészségügy,

d) az erdészeti hatóság az erdők

érintettsége szerint szolgáltat információt.

(3)28 A minősítés során meg kell állapítani, hogy a környezetveszélyeztetés milyen mértékben veszélyezteti a vizeket és a föltani közeget, a vízi környezetet, a vízhasználatokat és a vízi-létesítményeket, az élővilágot és élőhelyeket. A környezetkárosodás általános minősítéséről és a beavatkozás szükségességéről a VIZIG, a NPI, az erdészeti hatóság és a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv javaslata alapján, valamint ezek hiányában a felügyelőség dönt.

(4)29 A minősítés alapján a VIZIG és NPI együttműködve kialakítja a védekezés lehetséges módozatait, a felügyelőség egyidejű tájékoztatásával.

A kárelhárítás végrehajtásának műveleti irányítása

17. § (1)30 A környezetkárosodás elhárításának műveleti irányítása az illetékes NPI bevonásával a VIZIG feladata.

(2) A mintavételeket és méréseket akkreditált laboratórium által kell biztosítani.

(3) Az eltávolított hulladék biztonságos elhelyezése a műveleti kárelhárítást végző szerv feladata.

A kárelhárítás készültségi fokozatai

18. § (1) A kárelhárítás feladatait készültségi fokozatokban kell ellátni.

(2) A kárelhárítás készültségi fokozatai:

a) I. fokú készültség: a környezetkárosodás felderítése;

b) II. fokú készültség: a műveleti végrehajtást megelőző intézkedések megtétele;

c) III. fokú készültség: a kárelhárítás műveleti végrehajtása.

A készültségi fokozatok elrendelése és megszüntetése

19. § (1)31 A kárelhárítás érdekében a felügyelőség rendeli el a VIZIG és NPI bevonásával

a)32 az I. fokú készültséget, ha a VIZIG, NPI és a felügyelőség rendkívüli környezetkárosodásról szerzett tudomást, és helyszíni műszaki szemlét kell tartani;

b) a II. fokú készültséget, ha a helyszíni műszaki szemle alapján a műveleti irányítást közvetlenül megelőző intézkedések (így különösen mintavétel, elemzés, értékelés) válhatnak szükségessé.

(2)33 A III. fokú készültséget a VIZIG rendeli el a felügyelőség és NPI bevonásával, ha a helyszíni műszaki szemle vagy a minták elemzésének eredménye alapján azonnali beavatkozásra (így különösen a szennyezés lokalizálására, közömbösítésére, eltávolítására, a partok, vízkivételek megvédésére) van szükség.

(3)34 A készültség fokozatait a felügyelőségnek, illetve VIZIG-nek meg kell szüntetni, ha az azt kiváltó ok megszűnt, és annak közvetlen ismétlődésétől nem kell tartani.

A környezetkárosodást megelőző intézkedés és a kárelhárítás kiadásainak viselése

20. § Az e rendelet szerinti feladatok ellátását végző költségvetési szervek felmerülő kiadásaikat maguk fedezik, de a környezetkárosodást megelőző intézkedés, illetve a kárelhárítás befejezése után a költségeknek a környezethasználóra való áthárításáról a felügyelőség intézkedik.

Záró és átmeneti rendelkezések

21. § (1)35 Ez a rendelet 2007. április 30-án lép hatályba.

(2) E rendelet a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelvének (2004. április 21.) való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelethez

Üzemi kárelhárítási tervek tartalma

1. Általános tartalom:

– az üzem székhelyének, tulajdonosának és üzemeltetőjének megnevezése, címe, telefon- és telefaxszáma,

– az üzem, telephely neve, címe, telefon- és telefaxszáma,

– működési, üzemeltetési engedélyének hivatalos másolata,

– az intézkedésre jogosult vezetők neve, beosztása, címe, telefon- és telefaxszáma,

– a környezetvédelmi megbízott neve, beosztása, címe, telefon- és telefaxszáma,

– a felelős vezetők elérhetősége,

– az üzem tevékenységének ismertetése, az alkalmazott technológia bemutatása,

– az üzem környezetének hidrogeológiai jellemzői, helyi és közeli kútadatok, különös tekintettel a potenciális szennyezőforrásokra,

– a veszélyeztetett felszíni és felszín alatti vizek meghatározása,

– a befogadók hidraulikai adatai (vízhozam- és vízsebesség-adatok, szelvény paraméterek) a befolyás szelvényében,

– közművek (víz, gáz, telefon, távhő, elektromos ellátás),

– megközelítési útvonalak,

– a szennyvízgyűjtő, -kezelő, -elvezető létesítmények, a kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi és minőségi paraméterei,

– csapadékvíz-elvezető hálózat,

– a raktározott tüzelő- és fűtőanyagok üzemen belüli tárolása, szállítási módja,

– a vegyi, biológiai anyagok (nyersanyagok, félkész és késztermékek) mennyisége, üzemen belüli tárolása, szállítási módja,

– a keletkező veszélyes hulladékok üzemi gyűjtésének módja, mennyisége,

– az üzemi kárelhárítási anyagok raktározása.

2. A kárelhárítási tervek szerkezete

a) Műszaki leírás

Az 1. pont szerinti szöveges, táblázatos és ábrás iratanyag.

b) Dokumentációk:

– kárelhárítási napló (káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések időbeli dokumentálása),

– veszélyes hulladékok mennyiségének és összetételének meghatározása anyagmérleg alapján,

– hatósági ellenőrzések jegyzőkönyve, intézkedési tervek,

– átnézetes helyszínrajz az üzem település-földrajzi elhelyezkedéséről, megközelítési utakról, befogadókról,

– részletes helyszínrajz az üzem területéről, üzemi létesítmények, úthálózat, közművek, technológiai csővezetékek, tartályok feltüntetésével,

– az üzem vízellátási rendszere,

– telepen belüli szennyvíz- és csapadékvíz-kezelő és -elvezető létesítmények helyszínrajza, hossz-szelvénye, a műtárgyak általános terve, működési vázlatok,

– a tulajdonjog igazolása (tulajdonilap-másolat, ingatlan-nyilvántartási térképmásolat).

3. A kárelhárítási tervek tartalma

a)36 Együttműködési terv:

– az üzemen belüli figyelőhálózat felépítése,

– a riasztás és tájékoztatás módja,

– a kárelhárítás irányításáért felelős vezetők neve, beosztása, címe, telefonszáma, az üzemi kárelhárítási szervezetbe beosztott személyek neve, beosztása, címe, telefonszáma,

– a területileg illetékes KTVF, megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, önkormányzat, tűzoltóság, polgári védelem, továbbá a területen működő VIZIG címe, telefon- és telefaxszáma,

– az üzem területére történő belépés rendje,

– a kárelhárításba bevonható szervezetek, vállalkozások címe, együttműködési megállapodások.

b) Lokalizációs terv:

– a lokalizáció személyi és tárgyi erőforrás szükséglete,

– az üzemen belüli, valamint az üzem és a befogadó közötti beavatkozási pontok, az állandó és ideiglenes elzáró szerkezetek helye, a felvonulási és terelő útvonalak, a lokalizációs munkák technológiai utasítása,

– a lokalizációs anyagok tárolási helye és hozzáférhetősége,

– illetéktelenek távol tartásának módja, a szennyezett terület körülhatárolása, figyelmeztető táblák, jelzések kihelyezése.

c) Kárelhárítási műveleti terv:

– a rendkívüli szennyezés megelőzésének műszaki feltételei (kármentők, figyelő- és jelzőrendszerek), a kárelhárítás erőforrás-szükséglete,

– a kárelhárítási műveletek technológiai utasításai,

– a kárelhárítás során keletkező veszélyes hulladék összegyűjtésének, elszállításának, ártalmatlanításának módja,

– a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok.

d) Kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározása:

– a helyszínen készletben tartandó kárelhárítási anyagok, eszközök mennyiségét – az üzemben tárolt, feldolgozott veszélyes anyagok volumenéhez igazodva – úgy kell meghatározni, hogy rendkívüli szennyezés esetén biztosítható legyen a szennyeződés telepen belüli lokalizálása,

– az elhasznált kárelhárítási anyagokat és eszközöket a kárelhárítást követően azonnal pótolni kell.

2. számú melléklet a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelethez

Üzemi terv készítésére kötelezettek

Iparág, illetve tevékenység

1. Energiaipar

1.1. Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel.

1.2. Ásványolaj- és gázfeldolgozók (gáztisztítók).

1.3. Kokszolókemencék.

1.4. Szénelgázosító és -cseppfolyósító üzemek.

2. Fémek termelése és feldolgozása

2.1. Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölő és szinterelő létesítmények.

2.2. Vas vagy acél termelésére szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is, 2,5 tonna/óra kapacitás felett.

2.3. Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények:

a) meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül,

b) kalapácsos kovácsműhelyek 50 kJ/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot,

c) védő olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett.

2.4. Vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitással.

2.5. Létesítmények:

a) nemvas fémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással,

b) nemvas fémek olvasztására (beleértve az ötvözést), visszanyert (reciklált) termékek olvasztására (finomítás, öntés stb.), ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.

2.6. Fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t.

3. Építőanyag-ipar

3.1. Cement-klinkernek forgókemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül vagy mésznek forgókemencében történő gyártására 50 tonna/nap kapacitáson felül vagy egyéb égetőkemencék 50 tonna/nap kapacitáson felül.

3.2. Azbeszt gyártására és azbeszt alapú termékek gyártására szolgáló létesítmények.

3.3. Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

3.4. Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, beleértve az ásványi szálak gyártását is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

3.5. Kerámia termékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja.

4. Vegyipar

Csak az ipari méretű előállításra vonatkozóan:

4.1. Vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok, nevezetesen

a) szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás),

b) oxigéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen alkoholok, aldehidek, ketonok, szerves savak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek,

c) kéntartalmú szénhidrogének,

d) nitrogéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen aminok, amidok, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok,

e) foszfortartalmú szénhidrogének,

f) halogénezett szénhidrogének,

g) szerves fémvegyületek,

h) műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak),

i) szintetikus gumik,

j) színezékek és pigmentek,

k) aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok,

l) egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok ipari méretű gyártására.

4.2. Vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok, nevezetesen

a) gázok, nevezetesen ammónia, klór, hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (foszgén),

b) savak, nevezetesen krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessav,

c) lúgok, nevezetesen ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid,

d) sók, nevezetesen ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüstnitrát,

e) nemfémek, fémoxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek, nevezetesen kalcium-karbid, szilícium, szilíciumkarbid,

f) egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok ipari méretű

gyártására.

4.3. Vegyipari létesítmények foszfor, nitrogén vagy kálium alapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártásához.

4.4. Vegyipari létesítmények növényvédő szer hatóanyagok és biocidek gyártásához.

4.5. Gyógyszeralapanyagok gyártására kémiai vagy biológiai folyamatokat felhasználó létesítmények.

4.6. Vegyipari létesítmények robbanóanyagok gyártására.

5. Hulladékkezelés (radioaktív hulladékok és települési folyékony hulladékok szennyvíztisztítási eljárással történő kezelése kivételével)

5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását (beleértve az égetést) végző telephelyek 10 tonna/nap kapacitáson felül.

5.2. Kommunális hulladékégető berendezések 3 tonna/óra kapacitáson felül.

5.3. Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül.

5.4. Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.

6. Papíripar

Ipari üzemek a következő termékek gyártására:

a) faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok,

b) papír és karton 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül.

7. Textilipar

Üzemek textilanyagok előkészítésére (olyan műveletek mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálas anyagok, fonalak és kelmék színezése, nyomása, kikészítése, ahol a kezelés kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap értéket.

8. Bőripar

Üzemek állati bőrök és nyersbőrök kikészítésére, ahol a kezelési kapacitás meghaladja a 12 tonna kikészített termék/nap értéket.

9. Élelmiszeripar

9.1. Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással.

9.2. Élelmiszer-termékek termeléséhez kezelő és feldolgozó üzemek

a) állati nyersanyagokból kiindulva (tejen kívül) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással,

b) növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással (negyedévi átlagban).

9.3. Tej kezelése és feldolgozása, ahol a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban).

10. Állati anyagok feldolgozása

Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással.

11. Nagy létszámú állattartás

Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre, több mint

a) 40 000 férőhely baromfi számára,

b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára,

c) 750 férőhely kocák számára.

12. Gépipar, fémfeldolgozás

Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószereket használó létesítmények, különösen felületmegmunkálásra, nyomdai mintázásra, bevonatolásra, zsírtalanításra, vízállóvá tételre, fényesítésre, festésre, tisztításra vagy impregnálásra, 150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett.

13. Bányászat

13.1. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is.

13.2. Kőolaj-kitermelés éves átlagban 500 t/naptól, földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m3/naptól.

13.3. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától.

13.4. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától.

14. Egyéb létesítmények

Létesítmények szén (jól kiégetett szén) termelésére vagy elektrografit termelésére égetéssel vagy grafitizációval.

3. számú melléklet a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelethez37

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!