nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2007. évi LXXXVI. törvény
a villamos energiáról
2012-07-01
2012-09-29
42

2007. évi LXXXVI.
törvény

a villamos energiáról1

[az egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben]

[A vastag betűs szedés a 2007. évi LXXXVI. törvény (VET), a normál betűs szedés az egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) szövege.]

Az Országgyűlés a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása, a magyar villamosenergia-piacnak az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba történő integrációja, az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés, és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja:

A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 1–8., 10–18., 20–21., 25–29., 31–34., 36–37., valamint 39–40. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtására a következőket rendeli el:

I. Fejezet2

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

VET 1. § E törvény célja

a) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakításán keresztül,

b) a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése,

c) a villamosenergia-hálózatokhoz – az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő – hozzáférés biztosítása,

d) a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása,

e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme,

f)3 a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Unió egységesülő villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködési képességének ösztönzésére,

g) új termelő kapacitások és új hálózati infrastruktúra létesítésének, a villamosenergia-piacra új szereplőként belépők megjelenésének az elősegítése,

h) a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése.

A törvény alkalmazási köre

VET 2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed

a) a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására, továbbadására,

b)4 a villamosenergia-rendszer irányítására,

c) a villamosmű, az összekötő és a felhasználói berendezés, valamint a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére,

d)5 az e törvény szerint engedélyköteles és az e törvényben szabályozott engedély nélkül végezhető tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az e törvény szerinti engedély vagy hozzájárulás iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamosenergia-felhasználókra, a villamosenergia-vételezőkre, a villamosenergia-ipari vállalkozásban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes hivatali hozzájáruláshoz vagy jóváhagyáshoz köti, az átviteli hálózat tulajdonosára, az átviteli tevékenységhez szükséges kapacitású elektronikus hírközlő hálózati elemek, így különösen szálpárak (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlő hálózati elemek) tulajdonosára, valamint az e törvény hatálya alá eső természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok közötti jogviszonyokra.

(2) Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

(3) A hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a távhőszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

VET 3. § E törvény alkalmazásában

1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;

2.6 Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket és a határkeresztező vezetékeket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;

3.7

4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;

4a.8 Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. § e) pontjával összhangban megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol;

5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;

6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer – a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt –, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;

7.9 Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető;

8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;

9.10 Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és csatlakozási pontra való eljuttatása céljára szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;

10. Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé;

11.11 Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak;

11a.12 Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;

12.13 Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer alapján létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;

13.14 Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;

13a.15 Eredetigazolás: olyan dokumentum, amely igazolja a megújuló energiaforrásból előállított vagy a nagyhatékonyságú, hasznos hőigényen alapuló, kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét;

14. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is;

15. Erőművi névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;

16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;

17.16 Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez;

18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;

19.17 Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása;

20. Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;

21.18 Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, Magyarország államhatárát keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;

22.19 Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó;

23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;

24.20 Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;

25.21 Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel és más tevékenységet is folytat;

26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak – a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett – tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia;

26a.22 Informatikai eszköz: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens) ideértve az ezek működését biztosító szoftvert is;

27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;

27a.23 Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;

27b.24 Kapcsolódási pont: a magán- és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek;

28.25 Kapcsolt bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;

28a.26 Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;

29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia;

30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;

31. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia;

32.27 Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű;

33. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;

34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat;

35.28 Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől eltérő más személlyel történő elvégeztetése;

36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;

37.29

38.30 Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, Magyarország államhatárát nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel;

39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása;

40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minősülnek különösen:

a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt;

b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek;

c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer;

d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része;

41.31 Közvilágítási elosztó hálózat: az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat;

42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;

42a.32 Leágazási pont: az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozóberendezés részét képező csatlakozó vezeték e hálózathoz kapcsolódik;

43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás;

44.33 Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál;

45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz);

45a.34 Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos-átlagteljesítmények adatsora;

46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés;

47.35 Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó – az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő – a Magyarországra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;

48.36 Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik Magyarország területén működik;

49.37 Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza;

49a.38 Profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált, 1000 kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe;

50.39 Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik;

51.40 Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége;

52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;

53.41 Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében biztosított szolgáltatások összessége;

54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;

55. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;

56.42 Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;

57. Termelés: a villamos energia előállítása;

58. Termelő: aki villamos energiát termel;

59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;

60.43 Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik;

61.44 Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére;

62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;

63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;

64.45

65.46 Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek;

66. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt;

66a.47 Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol a vételező a vásárolt villamos energiát teljes egészében felhasználja;

66b.48 Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak;

67. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzat;

68.49 Villamosenergia-ipari vállalkozás: a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat;

69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll;

70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által – törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével – a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége;

71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;

72.50 Zöld bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a megújuló energiaforrásból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;

74.51 Külön kezelt intézmény: központi költségvetési szerv, központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.

Vhr. 1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1.52 elszámoló számla: olyan a hálózathasználati vagy a villamosenergia-vásárlási szerződés időtartama alatt kiállított, az adott elszámolási időszakra vonatkozó számla, amely az elszámolást az elszámolási időszak kezdő és záró mérőállása közötti tényleges fogyasztás és az egyes zónaidőkre, illetve időszakos árszabás szerinti egy árszabási időszakra vonatkozó díjtétel szorzataként tartalmazza;

2.53 erőműegység: villamos hálózati csatlakozással rendelkező, elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energia, illetve hővel kapcsolt villamos energia termelésére alkalmas technológiailag önálló egységet képező, műszakilag független berendezés (kazán, erőgép és generátor, illetve erőgép és generátor, a továbbiakban együtt: főberendezés) vagy berendezéscsoport;

2a.54 fizető: aki fizetési megállapodásban vállalja a felhasználási helyen felhasznált villamos energia ellenértékének, valamint a rendszerhasználati díjnak és a járulékos költségeknek a megfizetését;

2b.55 fogyasztásmérő-berendezés: a villamosenergia-fogyasztás mérésére szolgáló mérőberendezés, a kiegészítő készülékekkel együtt;

3.56 középfeszültség: 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV névleges feszültség;

4–5.57

6. lekötött teljesítmény: az a kW mértékegységben kifejezett hatásos teljesítmény, amely a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó között, a létrejött hálózathasználati szerződésben a csatlakozási pontra vonatkozóan rögzítésre került;

7–8.58

9.59 mérlegkör felelős: olyan engedélyes, nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetője vagy felhasználó, aki a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott mérlegköri feladatokat ellátja;

10. mért magánvezeték: a magánvezeték hálózati engedélyes által mért szakasza;

10a.60 nagyfeszültség: 35 kV-nál nagyobb névleges feszültség;

11.61 próbaüzem: az üzembe helyezés utolsó szakasza, amelynek célja annak igazolása, hogy az erőműegység a jogszabályokban, a hatósági határozatokban és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt, folyamatos és rendeltetésszerű üzemeltetésre vonatkozó követelményeknek üzemelés közben megfelel;

12. profil elszámolású felhasználó: olyan felhasználó, akinek az ellátása a kisfeszültségű hálózatról történik és nem rendelkezik terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérő készülékkel;

13.62

14.63 rendelkezésre álló teljesítmény: az a kVA mértékegységben kifejezetett látszólagos teljesítőképesség-érték, amelynek mértékéig a hálózati engedélyes a hálózati teljesítőképességet az adott csatlakozási pontra biztosítja;

14a.64 részszámla: a felhasználó részére az elszámolási időszakon belül rendszeres időközönként kiállított, statisztikai elemzés vagy adatszolgáltatás alapján megállapított villamosenergia-mennyiségen alapuló számla;

15. termelői engedély: a villamosenergia-termelői működési engedély és a kiserőművi összevont engedély;

16. üzemi esemény: a villamosenergia-rendszer üzemében bekövetkező állapotváltozás vagy beavatkozás;

16a.65 végszámla: a felhasználó részére a hálózathasználati vagy a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnését követően kiállított, az adott időszak alatti mérőállás szerinti fogyasztáson és a zónaidőkhöz rendelt tarifák szorzatán alapuló számla;

17.66 energetikai szolgáltatás: olyan szerződés alapján nyújtott tevékenység vagy eljárás, amely egy épület vagy épületcsoport, ipari művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás tekintetében az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy felbecsülhető javulásához vagy elsődleges energia-megtakarításokhoz vezet, beleértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges üzemeltetést, karbantartást és ellenőrzést;

18.67 energiaaudit: olyan eljárás, amelynek révén megfelelő ismereteket gyűjtenek valamely épület vagy épületcsoport, ipari művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energia-megtakarítási lehetőségeket, és rögzíti azok eredményeit;

19.68 energiahatékonyság: az energia kihozatal és a bevitt energia hányadosa;

20.69 energiahatékonyságot javító intézkedések: minden olyan intézkedés, amely az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy megbecsülhető növekedéséhez vezet;

21.70 energiahatékonyságot javító programok: a felhasználók egyes csoportjaira vonatkozó energiahatékonyságot javító intézkedések összessége.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. §-a szerint kell értelmezni.

II. Fejezet71

A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE

Termelés

VET 4. § (1)72 Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély birtokában lehet.

(2)73 A termelő – az (1) bekezdésben meghatározott esetben engedélye alapján –

a) a saját maga által termelt villamos energiát,

b) az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintű szolgáltatások keretében átvett villamos energiát,

c) a kötelező átvételi rendszer keretében a 13. § (1) bekezdése szerint átvett villamos energiát értékesítheti.

(3) A felhasználók részére közvetlenül értékesítő termelőt – a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély kérelmezésére vonatkozó kötelezettség kivételével – úgy kell tekinteni, mint a felhasználók részére közvetlenül értékesítő villamosenergia-kereskedőt.

(4) A külön jogszabály alapján átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-termelés esetén a termelő csak a külön jogszabályban meghatározott módon számított önfogyasztással csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a kötelező átvételi rendszerben.

VET 4/A. §74 A felhasználók biztonságos és zavartalan villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek.

VET 5. § (1) A termelői engedélyes a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges erőművi teljesítőképességét köteles felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal különösen akkor minősíti indokolatlan visszatartásnak a termelői engedélyes eljárását, ha

a) a visszatartás nem üzemzavar vagy elsődleges energiaforrás-hiány következménye,

b)75 nem minősül a 74. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti tevékenység szüneteltetésének, vagy

c) nem a termelő berendezésre vonatkozó környezetvédelmi, hatékonysági követelmények megváltozásának a következménye.

(2) Nem minősül a termelés indokolatlan visszatartásának, ha az erőmű azért nem üzemel, mert a piaci ár termelésének fajlagos változó költségére nem nyújtana fedezetet.

(3)76 Az átviteli rendszerirányító a legkisebb költség elvének figyelembevételével bármikor igényelheti bármely üzemeltetésre alkalmas termelő berendezés hálózatra kapcsolását, amennyiben annak indítási és üzemeltetési költségeit vállalja. A költségek vállalása esetén az igény teljesítése nem tagadható meg.

(4)77 A Hivatal az indokolatlan visszatartás megállapítása esetén a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja, valamint határozatban meghatározza az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét.

(5)78 A kiserőművek esetén az (1) bekezdésben foglalt felajánlási kötelezettség az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint közösen is teljesíthető. A részletes szabályokat a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

VET 6. § (1)79 Az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű, nem megújuló energiaforrásból termelő erőmű üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint köteles energiaforrás-készletet tartani.

(2)–(3)80

VET 6/A. §81 (1) A termelő kérelmére a Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából eredetigazolást állít ki, és gondoskodik az eredetigazolások elektronikus nyilvántartásáról.

(2) Amennyiben az eredetigazolás kiállítására a kötelező átvételi rendszerben való részvételi jogosultság ellenőrzése céljából kerül sor, úgy a 12. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Új termelő kapacitások létesítése

VET 7. § (1) Saját üzleti kockázatára – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.

(2)82 A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel – a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével – szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.

(3)83

(4)84 A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázati eljárásról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.

(5)85 Megújuló energiaforrást hasznosító új termelő kapacitások létesítése során a hálózati engedélyesek külön jogszabályban és a Hivatal határozatában meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítása során indokolt mértékben figyelembe veszi.

VET 8. § (1)86 A Hivatal – az átviteli rendszerirányító közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben Magyarországon a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon előreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitűzések, illetve az új, energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges.

(2)87 A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot csak abban az esetben írhatja ki, ha az engedélyezési eljárás, befektetői kezdeményezés során létesülő termelő kapacitások, illetve megvalósuló keresletoldali szabályozási intézkedések várhatóan nem teszik lehetővé a villamosenergia-igények kielégítését.

(3)88 A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat kiírásakor figyelembe veszi az átviteli rendszerirányító által a 16. § b) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott, erőmű elvi engedélyezésére, létesítésére, teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély, illetőleg villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket és a keresletoldali szabályozási intézkedések várható hatását.

(4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat során köteles figyelembe venni a 78. §-ban meghatározott szempontokat.

(5)89 Az (1) bekezdésben meghatározott pályázati kiírásról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(6)90 A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázók által követendő eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.

(7) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének elősegítése91

VET 9. §92 (1)93 A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás felhasználását.

(2)94 A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás felhasználásának elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre.

VET 10. § (1)95 A 9. §-ban meghatározott kötelező átvételi rendszer részletes szabályainak kialakítása során a Kormány az alábbiakat veszi figyelembe:

a)96 a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerének biztosítania kell a szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot és az energiapolitikai elvekkel való összhangot,

b) a kötelező átvételi rendszernek a termelők piaci versenyét fenntartva kell csökkentenie a termelt villamos energia értékesítése során jelentkező versenyhátrányt,

c)97 az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árának, mennyiségének és a kötelező átvétel időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az egyes energiaforrások felhasználásának Magyarország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulást, valamint az adott technológiának a villamosenergia-rendszer működésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat,

d)98

e)99 a külön jogszabályban meghatározottak szerint a stabil gazdasági és jogi környezet biztosítása érdekében a kötelező átvételnek az adott projekt villamos energia termelésének kezdetétől számítottan, a c) pont alapján meghatározott időtartamra kell vonatkoznia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett a villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi rendszeren keresztül nem segíthető elő

a)–b)100

c)101 az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti engedély nélkül kitermelt bármely, vagy az Evt. szerint engedélyezett fakitermelésből származó fűrészipari rönk, vagy annál magasabb rendű faválaszték, mint energiaforrás felhasználásával történő villamosenergia-termelés, a 171. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel.

(3) A szélerőművek, szélerőműparkok által termelt villamos energia kötelező átvételének szabályait az (1) bekezdés sérelme nélkül, elkülönítetten, a rendszerszintű szolgáltatások korlátozott technikai lehetőségeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(4)102 Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelői kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti mérlegköri szerződést megkötni, és az átviteli rendszerirányító által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörhöz csatlakozni. Ezt a mérlegkört az átviteli rendszerirányító egyenlíti ki.

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése

Vhr. 2. §103 A VET 10. § (1) bekezdésében meghatározottak végrehajtása érdekében a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) bekérheti a berendezések gyártási dokumentumait. Használtnak minősül az a berendezés melynek gyártási éve öt évnél régebbi, mint az engedély iránti kérelem benyújtásának éve.

VET 11. §104 (1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel történhet

a) piaci áron,

b) az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott átvételi áron.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát – a 171. § (3)–(4) bekezdéseivel összhangban – Ft/kWh egységben kell megállapítani.

(3)105 Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát, az átvétel feltételeit és módját a Kormány rendeletben állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát – a (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban – energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező átvétel legfeljebb az adott beruházásnak az adott átvételi ár melletti megtérülési idejére biztosítható.

(5) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségének, valamint a kötelező átvétel időtartamának meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az állami támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló külön törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.

(6)106 Az (5) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási, valamint átállási költségtámogatást.

VET 11/A. §107 A Hivatal a Nemzeti Cselekvési Tervben foglalt, termelésre vonatkozó célok teljesülését legalább kétévente felülvizsgálja, erről nyilvános jelentést és a Kormány számára szükség szerint a 11. § (2) bekezdésben meghatározottakra kiterjedő javaslatot készít.

Vhr. 3. §108

VET 12. § (1)109 A termelő kérelmére a Hivatal igazolja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia és hasznos hő mennyiségét, valamint a kapcsoltan termelt energia előállításához felhasznált elsődleges energiaforrást.

(2)110 Amennyiben a 11. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelező átvétel keretében értékesítő a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelő nem a külön jogszabályban meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a piaci ár és a kötelező átvételi ár különbségéből adódó árbevétel-többletet köteles visszafizetni, és a Hivatal jogosult vele szemben a 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni.

(3) A Hivatal évente jelentést készít a megújuló és a kapcsolt villamosenergia-termelésről, valamint a kötelező átvételi rendszer éves alakulásáról. A Hivatal a jelentést a honlapján közzéteszi.

VET 13. § (1)111 Minden villamosenergia-kereskedő (beleértve az egyetemes szolgáltatókat is) és a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a felhasználó(i) részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval. A villamos energiát importáló felhasználó a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a saját maga által elfogyasztott villamos energia arányában köteles átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.

(2) A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles átvenni.

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatásának és hálózat használatának különös szabályai.

Vhr. 4. § A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni.

Vhr. 5. § (1) A háztartási méretű kiserőmű rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett erőművi teljesítőképességet kell érteni.

(2) Egy adott csatlakozási ponton háztartási méretű kiserőművet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a VET 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerződés megfelelő módosítása mellett, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet.

(3) A felhasználó a háztartási kiserőmű üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méretű kiserőmű alapvető műszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót.

(4) A felhasználó a háztartási méretű kiserőmű létesítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében kíván villamos energiát termelni. A hálózati csatlakozás műszaki jellemzőit ezen nyilatkozat figyelembevételével kell kialakítani.

(5) Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.

(6)112 Amennyiben az elszámolási időszak során a vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történő villamos energia betáplálás áll fenn, a betáplált villamosenergia-teljesítményt a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő által a részére – mint felhasználó részére – a villamosenergia-vásárlási szerződés alapján értékesített villamos energia átlagos termékárán kell elszámolni.

(7) A fogyasztásmérő berendezés költségeinek viselésére 3 x 16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az erőművekre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(8) A háztartási kiserőművek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a kereskedők üzletszabályzatai tartalmazzák.

III. Fejezet113

ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÁS, VILLAMOSENERGIA-ELOSZTÁS
ÉS A HÁLÓZATI ENGEDÉLYESEKRE
VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

1. Cím

Az átviteli rendszerirányítás114

VET 14. §115 Az átvitel és a rendszerirányítás együttes végzése (a továbbiakban: átviteli rendszerirányítás) keretében az átviteli rendszerirányító feladata

a) a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, valamint egyensúlyának biztosítása,

b) az átviteli hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése,

c) a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása, és

d) az átviteli rendszerirányításhoz szükséges eszközök üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése.

VET 15. §116 Az átviteli rendszerirányító e törvényben és a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 714/2009/EK rendelet) meghatározott feladatait átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.

VET 16. §117 Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban

a) a villamosenergia-rendszer – a nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedő – irányítása és a folyamatos üzemvitel biztosítása,

b)118 a villamosenergia-rendszer működéséhez, fejlesztéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk összegyűjtése és szolgáltatása,

c)119 Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében az átviteli rendszerirányítási engedélyes tevékenységgel összefüggő árakra vonatkozó adatok külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történő gyűjtése és szolgáltatása a Hivatal részére,

d) a mérlegköri rendszer működtetése, a mérlegkörök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezése,

e)120 közreműködés az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, az üzemi szabályzatban meghatározott elosztó hálózat (a továbbiakban: az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat) fejlesztése céljából a 26. §-ban és a 26/A. §-ban meghatározott pályázat kiírásában,

f) a villamosenergia-rendszer folyamatos működőképességének fenntartása érdekében a tervezett erőművi, elosztói- és átviteli hálózati karbantartási munkák, és azok időbeli ütemezésének összehangolása,

g)121 az üzemi szabályzatban meghatározott rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges kapacitások és energia-mennyiség tervezése és beszerzése, rendszerszintű szolgáltatások biztosítása, igénybevételének az üzemi és kereskedelmi szabályzatok szerinti elszámolása,

h) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő közreműködés,

i) a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, elrendelése, beleértve a villamosenergia-rendszer jelentős zavara, valamint az átvitel, az elosztás és a felhasználók ellátásának korlátozása, illetve szüneteltetése esetén szükséges intézkedéseket is,

j)122 az átviteli hálózat és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat üzemének tervezése és irányítása a teljesítmény-egyensúly folyamatos fenntartása mellett,

k)–l)123

m)124 az európai rendszer-együttműködésből a magyar villamosenergia-rendszerre nézve keletkező feladatok összehangolása,

n)125 az átviteli hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása,

o)126 a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott összehangolása,

p)127 az átviteli hálózattal kapcsolatos valamennyi díj, a 714/2009/EK rendelet 13. cikke és az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010. szeptember 23-i, 838/2010/EU európai bizottsági rendelet (a továbbiakban: 838/2010/EU rendelet) szerinti, az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus keretében előírt kifizetések teljesítése, és ennek keretében az átviteli rendszerirányítót megillető bevételek, továbbá a szűk keresztmetszetek kezeléséért felszámított díjak beszedése és elszámolása.

q)128 a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott pénzügyi biztosítékok meglétének folyamatos figyelemmel kísérése, és a Vhr.-ben meghatározott esetekben a Hivatal tájékoztatása.

Pénzügyi biztosíték

Vhr. 6. § (1)129 A mérlegköri rendszer működtetése, a mérlegkör-felelősök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezésének pénzügyi – hitelezési és ár – kockázatainak csökkentése érdekében az átviteli rendszerirányító köteles olyan pénzügyi biztosítéki rendszert működtetni, amely kezeli az adott mérlegkör-felelős pénzügyi pozícióinak – teljesítési – kockázatát a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott elszámolási ciklus alatt.

(1a)130 Az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételi rendszer működtetése, a VET 13. § (1) bekezdése szerint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételére kötelezett és az átviteli rendszerirányító közötti, valamint a kapcsolt mérlegkör működtetése, a VET 171/A. § (3) bekezdése szerinti értékesítési jogosultsággal rendelkező termelő és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezésének pénzügyi – hitelezési és ár – kockázatainak csökkentése érdekében olyan pénzügyi biztosíték rendszert működtet, amely kezeli az átvételre kötelezett, illetve az értékesítési jogosultsággal rendelkező termelő pénzügyi pozícióinak teljesítési kockázatát jogszabályban meghatározott elszámolási ciklus alatt.

(2)131 Az átviteli rendszerirányító köteles olyan módon kialakítani a pénzügyi kockázatkezelő rendszerét, hogy az számlapénzen kívül más, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti likvid eszközök befogadására is alkalmas legyen, elősegítse az átviteli rendszerirányító likviditását és csökkentse a pénzügyi biztosíték nyújtására kötelezett ez irányú költségeit, valamint a piaci szereplők nem teljesítése esetén minimalizálja a pénzügyi biztosíték nyilvántartott és valós piaci értéke közötti különbségből adódó pénzügyi kockázatot.

(3) Az átviteli rendszerirányító a pénzügyi biztosítékok befogadásának részletes szabályait az üzletszabályzatában határozza meg.

VET 17. § (1)132 Az átviteli rendszerirányító

a)133 részt vesz a regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárásokban;

b) figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, és a rendszerösszekötő vezetékeken keletkező szűkületek kezelése során mind a regionális, mind az egységes európai villamos-energia hálózat állapotait és műszaki sajátosságait;

c) biztosítja, hogy a közcélú hálózat tervezése, fejlesztése és rendszerirányítása az európai villamos-energia rendszer műszaki előírásaival és a regionális, illetve az egységes európai villamosenergia-piac működésével összhangban történjen;

d)134 képviseli a magyar villamosenergia-rendszert a nemzetközi szervezetekben, kivéve a kormányzati vagy a szabályozó hatósági részvétellel működő nemzetközi szervezeteket;

e)135 kapcsolatot tart harmadik felekkel, a Hivatallal és az Európai Unió más tagállamaiban energiapiaci szabályozó hatóságként kijelölt külföldi szabályozó hatóságokkal (a továbbiakban: külföldi szabályozó hatóság); és

f)136 közreműködik a regionális piacok kialakításában, és jogosult az egységes villamosenergia-piac kialakításának megkönnyítése érdekében közös vállalkozás létrehozására.

(2)137 Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárások, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról az átviteli rendszerirányító az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.

VET 18. § Az átviteli rendszerirányító legalább félévente köteles a Hivatal és a miniszter részére a magyar villamosenergia-rendszer rendszerszintű teljesítmény- és energiamérlegét, primer energiaforrás felhasználását, az erőművi kapacitások különböző időtávú rendelkezésre állását, az átviteli és elosztó hálózatok fejlesztését, valamint a fogyasztás alakulását bemutató állapotjelentést küldeni.

Vhr. 7. § (1)138 Az átviteli rendszerirányító a VET 18. §-ában meghatározott állapotjelentésében külön köteles kitérni a keresletoldali szabályozás összehangolása érdekében tett intézkedéseire és annak eredményére.

(2)139 Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének, illetve a kapcsolt mérlegkör kiegyenlítéséhez szükséges kapacitások és energia beszerzésére vonatkozó ajánlati felhívását honlapján közzéteszi, továbbá az érintett termelői engedélyesnek, felhasználónak és a termelői engedélyessel hosszú távú kapacitás-lekötési megállapodással rendelkező villamosenergia-kereskedőnek elektronikusan közvetlenül is megküldi.

(3)140 Az átviteli rendszerirányító ajánlati felhívása a Kereskedelmi Szabályzatban rögzített időtávra vonatkozhat.

(4) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, valamint azon követelményeket és műszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevőnek teljesítenie kell.

(5)141 Az átviteli rendszerirányító ajánlati felhívása során az ajánlattételi határidő lejáratát, valamint a pályázat eredményhirdetésének időpontját a felhívással érintett időszak kezdő időpontjának figyelembevételével határozza meg.

(6)142 Amennyiben a termelői engedélyes, felhasználó, illetve a termelői engedélyessel hosszú távú kapacitás-lekötési megállapodással rendelkező kereskedő az ajánlati felhívásban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, akkor köteles az átviteli rendszerirányító részére ajánlatot tenni.

(7)143 Amennyiben az ajánlattételre kötelezettek a (6) bekezdés szerinti kötelezettségüknek nem tesznek eleget, az átviteli rendszerirányító a Hivatalnak bejelentést tesz. A Hivatal a jogszabályi kötelezettség megszegésének megállapítása esetén a VET 96. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

(8)144 Az átviteli rendszerirányító az ajánlatokat a Kereskedelmi Szabályzatban, illetve az ajánlati felhívásban közzétett szempontok szerint bírálja el. Az átviteli rendszerirányító a nyertes – hazai vagy külföldi – ajánlattevőkkel az üzletszabályzatában meghatározott szerződésminta alapján szerződést köt.

VET 19. § (1)145 Az átviteli rendszerirányító köteles a szerződések teljesítésének számlázása és a 16. §-ban meghatározott feladatok ellátása érdekében az ellátási szabályzatokban meghatározott képességű, országosan egységes műszaki követelmények szerint elszámolási mérőrendszert és adatforgalmi-kommunikációs rendszert üzemeltetni.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles elvégezni a villamos energia átviteli és elosztó hálózatokon keresztül történő továbbításának az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásait.

VET 20. § (1) A rendszerhasználók kötelesek az átviteli rendszerirányítótól igénybe venni és megtéríteni a villamos energia vásárlásához kapcsolódó, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott rendszerszintű szolgáltatásokat.

(2)146 Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges kapacitásokat és villamos energiát bármely hazai vagy külföldi termelő, villamosenergia-kereskedő vagy arra alkalmas berendezéssel rendelkező felhasználó által hozzáférhető módon, nyilvánosan szerzi be.

(3) A rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

Vhr. 7. § (1)147 Az átviteli rendszerirányító a VET 18. §-ában meghatározott állapotjelentésében külön köteles kitérni a keresletoldali szabályozás összehangolása érdekében tett intézkedéseire és annak eredményére.

(2)148 Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének, illetve a kapcsolt mérlegkör kiegyenlítéséhez szükséges kapacitások és energia beszerzésére vonatkozó ajánlati felhívását honlapján közzéteszi, továbbá az érintett termelői engedélyesnek, felhasználónak és a termelői engedélyessel hosszú távú kapacitás-lekötési megállapodással rendelkező villamosenergia-kereskedőnek elektronikusan közvetlenül is megküldi.

(3)149 Az átviteli rendszerirányító ajánlati felhívása a Kereskedelmi Szabályzatban rögzített időtávra vonatkozhat.

(4) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, valamint azon követelményeket és műszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevőnek teljesítenie kell.

(5)150 Az átviteli rendszerirányító ajánlati felhívása során az ajánlattételi határidő lejáratát, valamint a pályázat eredményhirdetésének időpontját a felhívással érintett időszak kezdő időpontjának figyelembevételével határozza meg.

(6)151 Amennyiben a termelői engedélyes, felhasználó, illetve a termelői engedélyessel hosszú távú kapacitás-lekötési megállapodással rendelkező kereskedő az ajánlati felhívásban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, akkor köteles az átviteli rendszerirányító részére ajánlatot tenni.

(7)152 Amennyiben az ajánlattételre kötelezettek a (6) bekezdés szerinti kötelezettségüknek nem tesznek eleget, az átviteli rendszerirányító a Hivatalnak bejelentést tesz. A Hivatal a jogszabályi kötelezettség megszegésének megállapítása esetén a VET 96. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

(8)153 Az átviteli rendszerirányító az ajánlatokat a Kereskedelmi Szabályzatban, illetve az ajánlati felhívásban közzétett szempontok szerint bírálja el. Az átviteli rendszerirányító a nyertes – hazai vagy külföldi – ajánlattevőkkel az üzletszabályzatában meghatározott szerződésminta alapján szerződést köt.

VET 21. § (1)154 Az átviteli rendszerirányító a 16. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében – a számára egyértelműen megadott, tetszőleges számú elszámolási pont által meghatározott, mérlegkörök rendszerén alapuló – elszámolási rendszert működtet. Ennek részletes szabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(2)155 A termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az elosztó köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – bármely mérlegkörhöz csatlakozni. A mérlegkört az átviteli rendszerirányító irányába a mérlegkörfelelős képviseli.

(3) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles önálló mérlegkört alapítani. Az e mérlegkör által az átviteli rendszerirányító részére bejelentett, kiegyenlített és az átviteli rendszerirányító által visszaigazolt ügyletek végrehajtása csak a 36. § szerint korlátozható.

(4) Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A kereskedelmi szabályzatban meghatározott határkeresztező kapacitásra vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás.

(5)156 A mérlegkör-felelős köteles szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval a kereskedelmi szabályzatban és az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában, valamint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban és az üzletszabályzatában meghatározottak szerint.

(6)157 A mérlegkör felelősnek rendelkeznie kell a kormány rendeletében meghatározott pénzügyi biztosítékokkal.

(7)158 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a törvény erejénél fogva a vele jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatói engedélyes vagy villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyes mérlegkörének tagja, és mérlegköri tagsági szerződés megkötésére nem kötelezhető. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére a mérlegköri tagság díjmentes.

VET 22. §159 Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenysége során befolyt pénzeszközök nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat a rendszer működtetésétől eltérő célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. Az átviteli rendszerirányító ezen tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggő indokolt költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre.

VET 23. §160 Az átviteli rendszerirányító feladatainak részletes szabályait a működési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

2. Cím

A hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szabályok

VET 24. § (1) A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködése, az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek

a)161 az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózatot biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,

b)162 a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket időben úgy elvégezni, hogy az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia továbbítására, valamint kötelesek gondoskodni a szükséges készletekről és tartalékokról,

c) az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételeket biztosítani.

(2)163 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a Vhr.-ben, valamint a Hivatal által jóváhagyott és az engedélyes által nyilvánosságra hozott belső kiválasztási szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni. A hálózati engedélyes a jóváhagyott belső kiválasztási szabályzatát honlapján közzéteszi.

(3)164 Az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózat, illetőleg hálózatrészek üzemének irányítását – az átviteli rendszerirányítóval együttműködve – az elosztó hálózati engedélyes végzi.

(4)165 Az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat, illetve hálózatrészek üzemének irányítását a hálózati engedélyesek közötti megállapodás alapján az elosztó végzi. Megállapodás hiányában vagy az átviteli rendszerirányító és az elosztó közötti véleményeltérés esetén az elosztó ez irányú tevékenységét az átviteli rendszerirányító erre vonatkozó utasítása szerint végzi.

Hálózat üzemeltetés

Vhr. 8. § (1)166 A hálózati engedélyes a működési engedélyében meghatározott területen a közcélú hálózat tulajdonjogától függetlenül köteles gondoskodni a működési engedélye hatálya alá tartozó a közcélú hálózat üzemeltetéséről, karbantartásáról, fenntartásáról, javításáról, felújításáról és fejlesztéséről. A fejlesztésére vonatkozó kötelezettségének oly módon köteles eleget tenni, hogy a működési engedélyében meghatározott területen valamennyi rendszerhasználó közcélú hálózathoz való hozzáférése biztosítható legyen. A munkák elvégzését a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózati elemnek helyt adó ingatlan tulajdonosa köteles tűrni és a hálózati engedélyessel együttműködni.

(2)167 Az átviteli rendszerüzemeltető és az elosztó a hálózati elem tulajdonosával kötött megállapodásnak megfelelően az igénybevétellel arányos díjat fizet, ha a felhasználók ellátása érdekében a saját tulajdonú eszközök mellett idegen tulajdonban lévő hálózati elemet is igénybe vesz. Ezen összeget a rendszerhasználati díjakban történő elismerése érdekében a hálózati engedélyes által benyújtott kérelem alapján a Hivatal, mint indokolt költségként elismerhető összeget, a rendszerhasználati díjak szabályozása során figyelembe veszi. A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák azon kötelező tartalmi elemeket, amelyekben a hálózati engedélyes és a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni.

(3) A hálózati engedélyes a hálózathoz való hozzáférést befolyásoló tervezett karbantartási, javítási, felújítási munkákról vagy fejlesztésekről az érintett hálózati szakaszra csatlakozott termelői engedélyessel egyeztet.

(4)168 Az elosztó évente jelentést küld a Hivatalnak, a hálózatára csatlakozott nem engedélyköteles kiserőművek számáról (a háztartási méretű kiserőműveket elkülönítve), fajtájáról, beépített teljesítményéről, a hálózatra adott és az onnan vételezett villamos energia mennyiségéről.

VET 25. §169 (1) Az átviteli rendszerirányító az elosztók által készített fejlesztési tervek és ajánlatok, az aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás, -termelés, -kereslet és -kínálat, a határkeresztező villamosenergia-forgalom, az európai villamosenergia-piac követelményei, a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó fejlesztési tervek, valamint a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint évente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét.

(2) A hálózatfejlesztési tervben meg kell jelölni az átviteli hálózatnak a következő tíz évben megépítendő vagy felújítandó elemeit, a már jóváhagyott fejlesztéseket, a következő három évben megvalósítandó beruházásokat, valamint ez utóbbiak tervezett ütemezését.

(3) Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai követelményeit.

(4) Az átviteli rendszerirányító által készített, (1) és (2) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott szempontrendszer alapján hagyja jóvá. Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó által benyújtott fejlesztési tervtől vagy ajánlattól, köteles – az elosztóval történt egyeztetést követően – az eltérést írásban indokolni és az elosztó által készített fejlesztési tervet vagy ajánlatot mellékletként a Hivatalnak benyújtani. A Hivatal az általa közzétett eljárásrendnek megfelelően nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a hálózatfejlesztési tervről, és honlapján közzéteszi az annak eredményét tartalmazó emlékeztetőt.

(5) A jóváhagyás során a Hivatal megvizsgálja a hálózatfejlesztési terv összhangját a 714/2009/EK rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel. Amennyiben kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal álláspontja kialakítása céljából egyeztet az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke alapján létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: Ügynökség). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, a Hivatal kötelezheti az átviteli rendszerirányítót a terv kiegészítésére, amennyiben a hálózatfejlesztési tervből hiányzó, de a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervben szereplő fejlesztésekre fedezetet nyújt a 838/2010/EU rendelet mellékletének A. rész 4. pontja alapján meghatározott veszteségért történő ellentételezés, és e fejlesztések a magyar villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága érdekében indokoltak. Ha a hálózatfejlesztési terv jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezi az átviteli rendszerirányítót a terv módosítására.

(6) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyesek kötelesek végrehajtani. A jóváhagyott hálózatfejlesztési terv szerint megvalósított beruházások indokolt költségeit az árszabályozás során el kell ismerni. A Hivatal figyelemmel kíséri, és évente értékeli a hálózatfejlesztési terv végrehajtását.

(7) Az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervekben, illetve ajánlatokban nem szereplő, de új üzleti igények miatt szükséges vezetékek létesítését az átviteli rendszerirányítónak be kell jelenteni.

VET 25/A. §170 A Hivatal dönt a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték vagy berendezés közcélúságáról. A vezeték vagy berendezés közcélúvá minősítése, valamint átminősítése iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból a Vhr.-ben foglaltak szerint történik.

Hálózatfejlesztési terv171

Vhr. 9. §172 (1) Az átviteli rendszerirányító a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési terv (a továbbiakban: hálózatfejlesztési terv) megalapozása érdekében a fogyasztói igények előrejelzéséről és a villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztéséről külön-külön elemzést készít.

(2) Az átviteli rendszerirányító az (1) bekezdés szerinti elemzésekben dokumentálja

a) az előző elemzési ciklusban készített változatok értékelését,

b) az adott elemzési ciklus során figyelembe veendő szempontokat és az ezek alapján kidolgozandó elemzések változatait, és

c) a kidolgozott változatokat.

(3) Az átviteli rendszerirányító a hálózatfejlesztési tervben dokumentálja

a) az előző tervezési ciklusban készített változatok értékelését,

b) az adott tervezési ciklus során figyelembe veendő szempontokat és a hálózatfejlesztési terv ezek alapján kidolgozandó változatait, és

c) az egyes, részletesen kidolgozott – műszakilag egyenértékű – hálózatfejlesztési változatokat, ennek keretében a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózat állapotát, továbbá a megvalósítandó változatra vonatkozó javaslatot.

VET 26. § (1) Amennyiben az engedélyesek nem tesznek eleget a 25. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeiknek, a Hivatal – az átviteli rendszerirányító, valamint az érintett elosztó hálózati engedélyes közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – az átviteli, valamint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok fejlesztésére pályázatot írhat ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(3) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.

VET 26/A. §173 (1) Ha az átviteli rendszerirányító neki felróható okból a hálózatfejlesztési tervben meghatározott ütemterv szerint nem kezd meg vagy nem valósít meg egy, a hálózatfejlesztési terv alapján a következő három évben megvalósítandó beruházást, a Hivatal – amennyiben az érintett beruházás megvalósítása a legutóbbi hálózatfejlesztési terv alapján továbbra is indokolt – köteles az érintett beruházás megvalósítására a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint pályázatot kiírni.

(2) A Hivatal a pályázat eredményétől függően az átviteli rendszerirányítót kötelezheti az alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:

a) az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása,

b) az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése,

c) az érintett új eszközök általa történő megépítése, vagy

d) a 99. § (1a) és (1b) bekezdése szerint kijelölt átviteli rendszerüzemeltető esetén az érintett új eszközök általa történő üzemeltetése.

(3) A pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(4) Az átviteli rendszerirányító a (2) bekezdés a) és b) pontja esetében köteles biztosítani a harmadik fél számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, hozzákapcsolni az új eszközöket a közcélú hálózathoz, és mindent megtenni a beruházás megvalósításának megkönnyítése érdekében.

(5) A (2) bekezdésben előírtak megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodáshoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges.

VET 27. § (1) Az átviteli rendszerirányító és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználói igény kielégítésének műszaki, gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési vagy betáplálási mód meghatározásában a rendszerhasználóval együttműködni.

(2) A hálózati engedélyesek az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel megtagadhatják.

(3)174 A hálózati engedélyesnek az átviteli vagy elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható, és a műszaki lehetőségek fennállása vagy megteremthetősége esetén köteles egy másik csatlakozási pontot kijelölni.

(3a)175 Az átviteli rendszerirányító nem tagadhatja meg erőmű átviteli hálózathoz való csatlakozását

a) a hálózati kapacitások esetleges jövőbeni korlátaira hivatkozva, vagy

b) az új csatlakozási pont miatt szükséges, csatlakozási pont közelében történő hálózat fejlesztés járulékos költségei miatt.

(3b)176 Felhasználó az átviteli hálózatra csak 132 kV-nál nagyobb feszültségszinten csatlakozhat.

(4)177 A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)–(3) bekezdésben meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a Hivatal az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására.

(5)178 A külön Hivatal határozatában előírt feltételek szerint megvalósuló csatlakozás esetén a rendszerhasználó megfizeti a Hivatal határozatában meghatározott csatlakozási díjat.

A csatlakozó berendezés és a csatlakozási pont átalakítása vagy áthelyezése

Vhr. 9/A. §179 (1) A csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot a hálózati engedélyes a hálózati viszonyoknak, valamint a műszaki, gazdasági és biztonsági követelményeknek megfelelően, a felhasználók villamosenergia-ellátásának és a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont megváltoztatásával érintett egyéb érdekeltek jogos érdekeinek sérelme nélkül, a rendszerhasználó beleegyezése esetén, saját költségén jogosult megváltoztatni.

(2) A rendszerhasználónak vagy annak kérésére, akinek a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont áthelyezése, átalakítása jogát vagy jogos érdekét érinti (a továbbiakban e §-ban: egyéb érdekelt) a hálózati engedélyes a csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot áthelyezheti, vagy átalakíthatja, ha az áthelyezés, vagy az átalakítás más rendszerhasználó jogos érdekeit nem sérti, annak műszaki feltételei adottak és a rendszerhasználó – vagy az egyéb érdekelt által kért áthelyezés, vagy átalakítás esetén az egyéb érdekelt – vállalja az átalakítással vagy az áthelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségek viselését.

VET 28. § Az összekötő berendezéssel csatlakoztatott felhasználók ellátásának biztonsága érdekében az összekötő berendezés üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására az elosztó hálózati engedélyesek az összekötő berendezés üzemeltetőjének kezdeményezésére kötelesek az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint szerződést kötni.

3. Cím

Villamosenergia-elosztás

VET 29. §180 (1) Az elosztás keretében az elosztó feladata

a) a működési engedélyében meghatározott hálózat zavartalan és biztonságos működtetése,

b) a piaci szereplők versenysemleges kiszolgálása,

c) a villamos energia továbbítása a felhasználókhoz,

d) az adott terület elosztóhálózatának üzemeltetése, karbantartása, valamint szükség esetén annak fejlesztése.

(2) Az elosztó az (1) bekezdésben foglaltakon kívül felelős továbbá azért, hogy az elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények kielégítésére.

(3) Az elosztó tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges – a működési engedélyben meghatározott – hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöknek.

VET 30. § Az elosztó hálózati engedélyes a jelen törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.

VET 31. § Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen

a) a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat irányítása és üzemvitele biztonságának biztosítása,

b)181 a villamos energia elosztó hálózatokon keresztül történő továbbítása, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott mennyiségi elszámolásainak elkészítése,

c)182 évente hálózat fejlesztési terv készítése és az átviteli rendszerirányító részére, az üzemi szabályzatban meghatározott módon történő benyújtása,

d) a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges, az üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott információk összegyűjtése és szolgáltatása az átviteli rendszerirányítóval együttműködve,

e) a háztartási méretű kiserőművekről a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetése,

f) az e törvény alapján védendő felhasználókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása,

g) a mérési, leolvasási és számlázási rendszerek fejlesztéséről a működési engedélyben meghatározott időszakonként beszámoló készítése, illetve a számlázási rendszer lényeges megváltoztatása előtt a Hivatallal történő egyeztetés,

h)183 állandó ügyfélszolgálati irodák működtetése telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben a működési területén lévő megyeszékhelyen és megyei jogú városban, vagy, ha a működési területén ilyen város nincs, az ellátotti települések közül a legtöbb felhasználóval rendelkező településen, és

i)184 az elosztó hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása a rendszerhasználók részére.

VET 32. § (1)185 Az elosztó hálózati engedélyes köteles az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát bármely hazai vagy külföldi termelő vagy kereskedő számára hozzáférhető módon, nyilvánosan beszerezni.

(2) Az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

(3)186 Az elosztó jogosult az elosztó hálózati veszteség pótlásához beszerzett, a tényleges veszteség mértékét meghaladó villamos energiát a szervezett villamosenergia-piacon értékesíteni. Az értékesítésből származó árbevételt az elosztó könyvvezetésében köteles külön kimutatni. Az így keletkezett bevételt a Hivatal a rendszerhasználati díjak meghatározásakor díjcsökkentő tételként veszi figyelembe.

(4)187 Az elosztó (3) bekezdés szerinti tevékenysége nem minősül kereskedelemnek.

Az elosztó hálózati veszteség beszerzése188

Vhr. 10. § (1)189 Az elosztó az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges energia beszerzésére vonatkozó ajánlati felhívását a honlapján, és az Elosztói Szabályzatban meghatározattak szerint közzé teszi.

(2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, az ajánlatok értékelésének szempontjait, valamint azon követelményeket és műszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevőnek teljesítenie kell.

VET 33. §190 Az elosztó feladatainak részletes szabályait a működési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

VET 33/A. §191 (1) Az elosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzőhöz fordulhat, amennyiben a rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:

a) a fogyasztásmérő leolvasását, ellenőrzését vagy cseréjét,

b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén az ellátásból történő kikapcsolást vagy

c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.

(2) A jegyző határozatában

a) a fogyasztásmérő leolvasásának, ellenőrzésének vagy cseréjének,

b) az ellátásból történő kikapcsolásnak vagy

c) a felhasználói berendezés ellenőrzésének

tűrésére, és ennek érdekében az elosztóval történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.

33/B. §192 A rendszerhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező villamosenergia-kereskedő részére az elosztó köteles a rendszerhasználó mérési adatait átadni.

Közvilágítás

VET 34. § (1) A külön jogszabályban közvilágításra kötelezett, továbbá ezen kötelezettséget átvállaló (a továbbiakban együtt: közvilágításra kötelezett) személy jogosult közvilágítási berendezést, az elosztó hálózat tartószerkezetén és létesítményeiben elhelyezni és üzemben tartani. Az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek ezt tűrni és a közvilágításra kötelezettel együttműködni. Az elosztói engedélyes az e rendelkezés szerinti tűrésért és együttműködésért a közvilágítási elosztási díjon felül külön ellenszolgáltatásra nem jogosult.

(2)193 A közvilágítási elosztó hálózat használata után közvilágítási elosztási díjat kell fizetni, amely fedezetet nyújt az elosztónak a közvilágítási elosztó hálózattal összefüggésben keletkezett költségeire.

(3)194 A közvilágítással összefüggésben fizetendő rendszerhasználati díjak számítása tekintetében a települési önkormányzat területét a csatlakozási és elszámolási pontok számától függetlenül egy csatlakozási ponton keresztül ellátott felhasználási helynek kell tekinteni.

(4) A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket az elosztó hálózati engedélyes és a közvilágításra kötelezett között létrejött szerződésben kell rendezni. Az elosztó hálózati engedélyes a szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a közvilágításra kötelezett melyik kereskedelmi engedélyestől vásárolja a villamos energiát.

(5)195 Az (1) bekezdés szerinti, az elosztó tulajdonába nem kerülő közvilágítási berendezések elhelyezésével és üzemben tartásával kapcsolatosan a tűrésen és az együttműködésen kívül – a felek eltérő megállapodása hiányában – az elosztó más tevékenységet nem végezhet.

(5a)196 Az elosztó feladata a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése.

(6) A (4) bekezdés szerinti szerződés minimális tartalmi követelményeit, valamint a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

Közvilágítás

Vhr. 11. § A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket rendező szerződés (a továbbiakban: közcélú közvilágítási használati szerződés) kötelező tartalmi elemeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet197

HÁLÓZATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

VET 35. § (1) A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló átviteli és elosztó hálózatot a hálózati engedélyesek a 142. § szerint megállapított rendszerhasználati díjak ellenében, szerződéskötési kötelezettség terhe mellett bocsátják rendelkezésre villamosenergia-továbbítás céljából a rendszerhasználók részére.

(2) Az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés feltételeinek biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot, a hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és a szolgáltatás előírt minőségét. A (3) bekezdés szerinti előny biztosítása nem jelenti az egyenlő bánásmód elvének megsértését.

(3) A hálózati engedélyesek, külön jogszabályban foglalt feltételek szerint, a hálózatok üzemeltetése, és a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során előnyben részesítik a széndioxidkibocsátás-mentes technológiával, továbbá a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan villamos energiát termelőket.

(4)198 Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötése során – a háztartási méretű kiserőmű hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében – a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó előírásai szerint jár el.

(5)199 Háztartási méretű kiserőmű felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthető.

(6)200 A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitások közzétételének rendjéről a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek, a 714/2009/EK rendelet 8. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott szabályzatok műszaki követelményrendszerére figyelemmel.

VET 36. § (1) Az átviteli rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti. A korlátozásra, csökkentésre vagy szüneteltetésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:

a) rendkívüli hálózati állapotok,

b) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,

c) a szükséges hálózati kapacitások, az erőművi teljesítmények, illetőleg a határon keresztül szállított villamos energia hiánya,

d)201 az együttműködő villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer üzemzavara,

e) a rendszerszintű szolgáltatások biztosításának vagy a rendszer szabályozhatóságának veszélybe kerülése,

f)202 a határon keresztül szállított villamos energia beszállításra olyan létesítményekből kerül sor, amelyek üzemeltetése a Magyarország területén tartózkodó személyekre, vagyontárgyaikra, a természetre vagy a környezetre közvetett vagy közvetlen veszéllyel jár, illetve járhat,

g) a villamos energia beszállítása a megújuló energiaforrások, a hulladékból nyert energia, illetve a kapcsolt villamos energia termelését vagy felhasználását hátrányosan érinti,

h) más módon el nem végezhető karbantartási és felújítási munkák, valamint kapcsolások érdekében.

(2)203 Az elosztó hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, vagy szüneteltetheti. A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, és szünetelésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:

a) rendkívüli hálózati állapotok,

b) a szükséges hálózati kapacitások hiánya,

c) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,

d) a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén,

e) más módon el nem végezhető munkák és kapcsolások érdekében,

f)204 hálózati csatlakozási, hálózathasználati vagy villamosenergia-vásárlási szerződés nélküli vételezés esetén,

g)205 szerződésszegő vételezés esetén az üzletszabályzatban meghatározott előzetes egyeztetést követően, azzal, hogy lakossági fogyasztó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolására, valamint a tartozását rendező lakossági fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolására a kikapcsolás és ismételt bekapcsolás villamosenergia-kereskedő általi kezdeményezésére vonatkozóan a 47. § (7)–(9) bekezdéseinek előírásai az elosztó hálózati engedélyes eljárására megfelelően alkalmazandók, vagy

h)206 felhasználó a közcélú hálózat használatával egyidejűleg közvetlen vezetékről villamos energiát vételez.

(3) Az elosztó hálózati engedélyesek az elosztó hálózat üzemét az átviteli rendszerirányító utasítása, illetve előzetes hozzájárulása alapján korlátozhatják, szüneteltethetik a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott eljárásrend alapján.

(4) A hálózati engedélyesek kötelesek a hozzáférés előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetésének kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett felhasználókat és engedélyeseket a külön jogszabályban meghatározott módon előzetesen, írásban értesíteni.

(5) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásáról, a már lekötött szállítások korlátozását, csökkentését, vagy a (4) bekezdés szerinti esetektől eltérő szüneteltetését jelentő döntésekről az érintetteket az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni kell.

(6) A villamosenergia-értékesítési szerződéseket az átviteli rendszerirányító (1) bekezdésben meghatározott döntésének megfelelően lehet teljesíteni.

(7) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, illetve az átvitel és az elosztás korlátozásának, szüneteltetésének részletes szabályait a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

(8)207 A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja, hogy a megtagadás (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételei fennálltak-e. Amennyiben a Hivatal a megtagadás feltételeinek hiányát állapítja meg, az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli vagy elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítására.

Mentesítés a hozzáférési szabályok alkalmazása alól

VET 37. § (1)208 A beruházó új rendszerösszekötő vezeték létesítése esetén a 36. §-ban meghatározott szabályok alkalmazása alól való mentesítés érdekében kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz. A Hivatal a mentességet a 714/2009/EK rendelet 17. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén határozott időre az új rendszerösszekötő vezeték egészére vagy annak egy részére engedélyezheti.

(2)209 A 714/2009/EK rendelet 17. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül különösen abban az esetben, ha a kérelmező olyan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, amelynek valamely tagját a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosította.

Mentesítés a hozzáférési szabályok alkalmazása alól210

11/A. §211 A Hivatal által a VET 37. § (1) bekezdése szerinti hatáskörben folytatott eljárás során – a rendszerösszekötő vezetékre vonatkozó mentesítési kérelem elbírálásának elősegítése céljából – az átviteli rendszerirányító köteles a Hivatal részére a közcélú hálózattal kapcsolatosan véleményt adni. Az átviteli rendszerirányító véleményéről a Hivatalt annak megkeresésétől számított 30 napon belül tájékoztatja.

V. Fejezet212

KÖZVETLEN VEZETÉK, MAGÁNVEZETÉK

VET 38. § (1) Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket saját maga vagy kapcsolt vállalkozásainak villamos energia ellátása céljából, köteles azonban előzetesen az e törvényben meghatározott engedélyt megszerezni. A közvetlen vezeték üzemeltetője üzemzavar vagy válsághelyzet esetén köteles az engedélyesekkel együttműködni, és a hálózati engedélyes utasításait végrehajtani.

(2) A vételező a közvetlen vezetékről és a közcélú hálózatról egyidejűleg villamosenergia-vételezésre nem jogosult.

(3) Ha a vételező a közcélú hálózathoz az erőművi közvetett csatlakozáson kívül közvetlenül is csatlakozik, a hálózathasználati szerződés aláírását megelőzően köteles megállapodni a hálózati engedélyessel és a közvetlen vezeték üzemeltetőjével

a) a közvetlen vezeték használatáról a közcélú hálózat használatára vagy

b) a közcélú hálózat használatáról a közvetlen vezeték használatára

való áttérés feltételeiről.

VET 39. § (1) Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül

a) saját maga villamosenergia-ellátása céljából,

b) kapcsolt vállalkozásai villamosenergia-ellátása céljából, vagy

c) olyan vételezők vagy más felhasználók villamosenergia-ellátása céljából, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki és biztonsági okokból összefüggenek.

(2) A magánvezetéken háztartási célra villamos energiát kizárólag az vételezhet, aki a magánvezeték tulajdonosával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(3) Amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, a magánvezeték engedélyesének a magánvezeték létesítését a hálózati engedélyesnek Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint be kell jelentenie.

(4) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékről ellátott vételezőkkel és felhasználókkal köteles a magánvezeték használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződést kötni.

(5) A magánvezeték engedélyese a magánvezeték üzemeltetésével jogosult más személyt megbízni, akinek a tevékenységéért úgy felel, mintha az üzemeltetést saját maga végezné.

VET 39/A. § (1) A magánvezeték engedélyese köteles

a) a magánvezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi előírások és műszaki követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,

b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat időben elvégezni, és

c) a villamos energiát a csatlakozási ponttól a vételezőkhöz és a felhasználókhoz a magánvezetéken eljuttatni.

(2) A magánvezeték engedélyese köteles a vezetékhez csatlakozó vételezők, felhasználók és termelők számára megkülönböztetéstől mentes díj ellenében hozzáférést biztosítani. A magánvezeték engedélyese által

a) a vételezők, a felhasználók és a termelők részére a magánvezetékhez történő hozzáférés tekintetében biztosított feltételei, továbbá

b) a magánvezetéken keresztül vételező felhasználóknak és vételezőknek a villamosenergia-ellátásuk tekintetében biztosított feltételei

a magánvezeték engedélyese számára nem adhatnak alapot visszaélésre.

(3) A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződése alapján a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat haszonszerzés nélkül, a Vhr.-ben meghatározott elvek szerint háríthatja át az általa üzemeltetett magánvezetékről ellátott felhasználókra és vételezőkre.

(4) A hálózati engedélyes felelőssége a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel szemben a villamos energiának a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig történő továbbítására és a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók 41. § (4) bekezdése szerinti mérésére terjed ki.

VET 39/B. § Amennyiben a vételező a magánvezetéken felhasználóként kíván villamos energiát vásárolni az 56. § (2) bekezdése szerint, köteles a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést kötni a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára, a magánvezeték engedélyesével pedig vezetékhasználati szerződést kötni vagy a meglévő szerződését megfelelően módosítani. A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel és a vételezővel a vezetékhasználati szerződés létrehozása vagy módosítása céljából köteles együttműködni, a mérőhely kialakítását és a mérést a hálózati engedélyes számára lehetővé tenni. A vételező és a magánvezeték engedélyese közötti továbbadói jogviszony a hálózathasználati szerződés hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. A vételező a fenti szándékát köteles a magánvezeték üzemeltetőjével a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint megfelelő időben közölni.

39/C. § Ha a vételező vagy a felhasználó a közcélú hálózathoz közvetlenül kíván csatlakozni, a magánvezeték engedélyese köteles a közcélú hálózatra csatlakozásig a magánvezetékhez való hozzáférést biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni.

VET 39/D. § (1) A hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő a vele szerződéses kapcsolatban álló magánvezetékre kapcsolódó felhasználó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén e törvény 47. § (7)–(10) bekezdésében és 47/A. §-ában meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazásával kezdeményezheti a magánvezeték engedélyesénél, aki a kikapcsolásról haladéktalanul értesíti a hálózati engedélyest és a villamosenergia-kereskedőt.

(2) A vételezők kikapcsolásáról a magánvezeték engedélyese és a vételező közötti vezetékhasználati szerződésben kell megállapodni.

(3) A magánvezeték engedélyesének mint felhasználónak a villamosenergia-ellátásból történő – 66/A. § (2)–(4) bekezdése szerinti – kikapcsolása esetén a magánvezeték engedélyese köteles a magánvezeték üzemeltetését folyamatosan biztosítani és a magánvezeték engedélyesére e törvényben előírt rendelkezéseknek megfelelni.

39/E. § (1) A Hivatal a magánvezetéket a magánvezetékről ellátott vételezők és felhasználók közös kérelme esetén, a magánvezeték engedélyesének kérelme esetén vagy hivatalból a Vhr.-ben foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával – a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett – közcélúvá nyilváníthatja, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)–(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2) A Hivatal átmenetileg kijelölheti az érintett elosztót, amelynek hálózatához a magánvezeték csatlakozik a magánvezeték üzemeltetésére, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)–(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti és a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak alkalmazása nem vezetett eredményre, valamint a kijelölés a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők biztonságos villamosenergia-ellátása érdekében indokolt. Az elosztó kijelölésére a 99. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A magánvezeték engedélyesének felelősségére a kijelölés ideje alatt a 39. § (5) bekezdése az irányadó. A kijelölés időtartama alatt a magánvezeték üzemeltetése szempontjából az elosztó a magánvezeték engedélyesének nevében jár el, és őt a magánvezeték engedélyesének a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel kötött vezetékhasználati megállapodásokban meghatározott kötelezettségei terhelik, és jogai illetik meg.

39/F. § Arra a felhasználóra, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 39. §–39/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.

Közvetlen vezeték213

Vhr. 12. §214 (1) A közvetlen vezeték üzemeltetője felelős a közvetlen vezeték zavartalan és biztonságos működtetéséért, üzemeltetéséért, karbantartásáért és a villamos energia vételezőhöz történő továbbításáért.

(2) A közvetlen vezeték üzemeltetője az erőmű és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára vonatkozóan a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést köthet, amely alapján a hálózati engedélyes az erőmű és a közcélú hálózat csatlakozási pontján a közvetlen vezeték üzemeltetője rendelkezésére áll.

(3) A közvetlen vezeték üzemeltetője a közcélú hálózat használatáért a (2) bekezdés szerinti hálózathasználati szerződés alapján a hálózati engedélyesnek rendszerhasználati díjat fizet. A közvetlen vezeték üzemeltetője és a hálózati engedélyes közötti elszámolás az erőművi vételezést mérő fogyasztásmérő berendezés, továbbá az erőmű és a közvetlen vezeték csatlakozási pontján felszerelt mérőberendezés adatai alapján történik.

(4) A termelő, a hálózati engedélyes és a közvetlen vezeték üzemeltetője a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírtak szerint együttműködik a villamosenergia-rendszer üzembiztos működése, az előírt hiteles mérés és elszámolás megvalósítása és a közvetlen vezetékről ellátott vételezők ellátása céljából.

(5) Az erőmű üzemszünete esetén követendő szabályokról és eljárásrendről rendelkezni kell

a) a közvetlen vezeték üzemeltetője és a hálózati engedélyes közötti (2) bekezdés szerinti hálózathasználati szerződésében,

b) a közvetlen vezeték üzemeltetője és a termelő közötti szerződésben, valamint

c) a közvetlen vezeték üzemeltetője és a közvetlen vezetékről ellátott vételező közötti, a közvetlen vezeték használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződésben (a továbbiakban: közvetlen vezeték használati szerződés).

Vhr. 12/A. §215 (1) A közvetlen vezeték használati szerződésnek a közvetlen vezetékre kapcsolódó vételező vonatkozásában tartalmaznia kell a 13/D. §-ban meghatározott rendelkezéseket azzal, hogy a magánvezeték alatt közvetlen vezeték értendő, valamint a felhasználóra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A vételező, a hálózati engedélyes, a termelő és a közvetlen vezeték üzemeltetője megállapodik a VET 38. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak betartását biztosító eljárásrendről, amelyet a VET 38. § (3) bekezdésében foglalt megállapodáshoz csatolni kell.

(2) A közvetlen vezeték üzemeltetőjének felelőssége a vételezővel szemben – figyelemmel a 12. § (5) bekezdésének erőmű üzemszünetére vonatkozó rendelkezésére is – a villamos energiának az erőmű csatlakozási pontjától a közvetlen vezetékre kapcsolódó vételező kapcsolódási pontjáig történő szállítására terjed ki.

(3) A közvetlen vezeték üzemeltetője a közvetlen vezeték használati szerződés szerinti ütemezésben gondoskodik a vételező villamosenergia-fogyasztására vonatkozó, a számlázás alapjául szolgáló hiteles mérési adatok gyűjtéséről és számításáról.

(4) A közvetlen vezetékhez való hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik a közvetlen vezeték használati szerződésben rögzített ellátásbiztonságot és a szolgáltatásminőséget, továbbá biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot.

(5) A közvetlen vezeték üzemeltetője üzemviteli naplót vezet a 13. § (2)–(4) bekezdésében foglaltak szerint, valamint köteles a vezetékes szolgáltatás díját illetően a 13. § (5) bekezdésében – a felhasználóra vonatkozó rendelkezések kivételével – a magánvezetékes szolgáltatás díjára vonatkozó szabályokat alkalmazni.

(6) Ha a vételező a közcélú hálózathoz kizárólag közvetlenül kíván csatlakozni, a közvetlen vezeték engedélyese biztosítja a közcélú hálózatra csatlakozásig a közvetlen vezetékhez való hozzáférést, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködik.

Magánvezeték216

Vhr. 13. §217 (1) A magánvezeték engedélyese köteles a magánvezetéket a VET, e rendelet és a vonatkozó más jogszabályok rendelkezései szerint folyamatosan, a jogszabályokban, a hatósági előírásokban és a szabványokban rögzített minőségi és üzembiztonsági elvárásoknak megfelelő módon üzemeltetni.

(2) A magánvezeték engedélyese üzemviteli naplót vezet a magánvezetékről ellátott vételezőt és felhasználót érintő üzemszünetről, hálózati kiesésről, üzemzavarról és feszültségingadozásról, továbbá a magánvezetékről ellátott vételezővel vagy felhasználóval a magánvezetékes szolgáltatással kapcsolatos levelezéséről.

(3) A hálózati engedélyes, a vételező és a felhasználó az üzemviteli napló rá vonatkozó adatot tartalmazó részeibe betekinthet, és arról számára – kérése esetén – másolatot vagy kivonatot kell biztosítani, valamint a (2) bekezdésben meghatározott eseményekkel kapcsolatosan tájékoztatást kell nyújtani. A hálózati engedélyes, a vételező és a felhasználó az üzemviteli naplóban észrevételeit feltüntetheti.

(4) A magánvezeték engedélyese az üzemviteli naplót és a magánvezetékről ellátott vételezővel vagy felhasználóval folytatott levelezését két évre visszamenőleg megőrzi.

(5) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékes szolgáltatást a vételező, a felhasználó és a termelő részére szerződéses megállapodásban foglalt, költségalapú díj ellenében nyújtja. A díj alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei képezhetik, ideértve a magánvezeték üzemeltetési és hálózati veszteségi költségeit, valamint – figyelemmel a Hivatal honlapján közzétett villamos energia rendszerhasználati módszertanra – az üzemeltetett vezeték eszközértékére alkalmazott tőkeköltséget.

(6) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékes szolgáltatási és a továbbadási tevékenységéről köteles olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja a tevékenységenkénti átláthatóságot, a diszkrimináció-mentességet, és – az egyéb tevékenységeivel szemben is – kizárja a keresztfinanszírozást.

Vhr. 13/A. §218 (1) A magánvezeték engedélyese naptári évente, az adott üzleti évet követően kiértékeli az engedélyköteles tevékenységével kapcsolatos működését az üzemviteli naplóban foglaltak és a 13. § (6) bekezdés szerinti adatok alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiértékelésben éves összefoglaló adatokkal külön be kell mutatni, hogy

a) a továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára meghaladta-e az adott üzleti évre vonatkozóan beszerzett villamos energia átlagárát,

b) a hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződése alapján a villamosenergia-rendszer használatáért fizetett rendszerhasználati díjakat haszonszerzés nélkül hárította-e át az általa üzemeltetett magánvezetékről ellátott vételezőkre, és

c) a magánvezetékes szolgáltatási tevékenysége során miként alkalmazta a 13. § (5) bekezdés igazolt költségalapú díjra vonatkozó meghatározását.

(3) A kiértékeléshez a vételezők és a (2) bekezdés c) pontja esetén felhasználók részére hozzáférési jogot kell biztosítani.

Vhr. 13/B. §219 (1) Ha a magánvezeték engedélyese a magánvezetékre kapcsolódó vételezőnek továbbadással villamos energiát értékesít, és magánvezetékes szolgáltatást nyújt, a kiállított számlán elkülönítve, külön-külön tünteti fel a VET 66. § (5) bekezdés a) pont szerinti villamosenergia-beszerzési átlagárat, valamint a VET 66. § (7) bekezdése alapján érvényesített díjakat, egyéb pénzeszközöket és az adókat.

(2) Ha a magánvezeték engedélyese a magánvezetékre kapcsolódó felhasználónak magánvezetékes szolgáltatást nyújt, a kapcsolódási ponton a hálózati engedélyes által mért – a felhasználó által felhasznált – villamosenergia-mennyiség után a közcélú hálózatra csatlakozás feszültségszintjéhez igazodó rendszerhasználati díjakat a hálózati engedélyes részére a felhasználó fizeti meg.

Vhr. 13/C. §220 (1) Amennyiben a magánvezeték engedélyese villamosenergia-kereskedelmi engedély iránti kérelmet nyújt be a Hivatalhoz, erről a vételezőt a kérelem benyújtásával egyidejűleg írásban tájékoztatja, valamint felhívja a vételező figyelmét arra, hogy a vételezőnek történő továbbadásra a villamosenergia-kereskedelmi engedélye hatálybalépését követően nem jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell a hálózati engedélyes nevét és ügyfélszolgálati irodájának címét, továbbá a magánvezeték használatára irányuló jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződés (a továbbiakban: magánvezeték-használati szerződés) megkötésének vagy módosításának részletes feltételeit, valamint a villamosenergia-értékesítésre vonatkozó ajánlatot.

(3) Amennyiben a vételező a továbbadás megszűnését követően felhasználóként a magánvezetéken keresztül kíván villamos energiát vételezni, a VET 39/B. §-a alapján legkésőbb a továbbadás megszűnéséig

a) a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést,

b) a magánvezeték engedélyesével magánvezeték-használati szerződést köt, vagy meglévő szerződését módosítja, valamint

c) villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt.

(4) A hálózathasználati szerződés megkötéséhez az új vagy módosított magánvezeték-használati szerződésben a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjának a felhasználóra vonatkoztatott rendelkezésre állás feltételeiről a felek megállapodnak.

(5) Amennyiben a vételező a közcélú hálózatra közvetlenül kíván csatlakozni, legkésőbb a továbbadás megszűnéséig a hálózati engedélyessel hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést, továbbá villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt.

(6) A magánvezeték engedélyese 8 napon belül írásban tájékoztatja a vételezőt, amennyiben a villamosenergia-kereskedelmi engedély részére kiadásra került. A magánvezeték engedélyese a felhasználóvá vált vételező folyamatos ellátásának megvalósulásáig, de legfeljebb a villamosenergia-kereskedelmi engedélyének megszerzését követő 60 napig köteles a továbbadást változatlan feltételek mellett folytatni.

(7) A hálózati engedélyes, a magánvezeték engedélyese és a magánvezetékre kapcsolódó felhasználó a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírtak szerint együttműködik a villamosenergia-rendszer üzembiztos működése, az előírt hiteles mérés és elszámolás megvalósítása céljából.

Vhr. 13/D. §221 (1) A vételezővel vagy felhasználóval kötött, a magánvezetékhez történő kapcsolódásra, a magánvezetékes hálózati szolgáltatásra, valamint a vételező esetében a továbbadásra vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell

a) a kapcsolódási pont helyét;

b) a kapcsolódási pont kapacitását (kVA) és műszaki jellemzőit;

c) vételező esetében a kapcsolódási ponton használt teljesítményt (kVA), annak megjelölésével, hogy a használt vagy a rendelkezésre álló teljesítmény ideiglenesen vagy véglegesen kerül-e a vételezőnek átadásra, felhasználó esetében a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítményt (kVA);

d) a vételezői vagy felhasználói berendezés műszaki jellemzőit;

e) szükség esetén a vételezői vagy felhasználói berendezés hálózati visszahatásának megengedett legnagyobb mértékét és a visszahatás csökkentésére szolgáló műszaki megoldásokat;

f) a magánvezetékhez történő csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeit, a bekapcsolás szabályait;

g) a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit;

h) az üzembiztonság, a műszaki követelmények, a karbantartás, az üzemzavar-elhárítás, fejlesztés terén nyújtott szolgáltatásokat;

i) vételező esetében a villamos energia mérésére vonatkozó rendelkezéseket, ennek keretében a méréssel kapcsolatos üzemeltetői és vételezői kötelezettségeket, a mérési helyet, a mérőberendezések kiépítésének általános feltételeit, a mérési időszakok meghatározását, valamint a mérők tulajdonjogának, elhelyezésének, felszerelésének, karbantartásának és cseréjének szabályait;

j) a számlázás és a számlakifogás szabályait;

k) a díjfizetés részletes szabályait, ideértve a magánvezeték használatához kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendő díjak fizetésének szabályait is;

l) a vételezővel vagy a felhasználóval történő kapcsolattartás, a 13. § (2) bekezdés szerinti üzemviteli naplóhoz és a 13/A. § (1) bekezdés szerinti kiértékeléshez történő hozzáférés módját, valamint a magánvezeték engedélyesének a hálózati engedélyessel vagy a villamosenergia-kereskedővel szembeni fizetési késedelembe eséséről szóló tájékoztató közzétételének módját;

m) a vételezői, illetve felhasználói panaszok kezelésének és ügyintézésének rendjét, valamint helyét;

n) a vételezőből felhasználóvá válás általános feltételeit, kiterjedve

na) az eljárásrendre,

nb) a közvetett rendelkezésre állás feltételeire, valamint

nc) az elszámolás kialakítása céljából a hálózati engedélyessel történő együttműködés szabályozására;

o) az előre tervezhető éves rendes karbantartási, felújítási munkálatokat, az ezzel kapcsolatos szüneteltetés kezdő időpontját és várható időtartamáról történő előzetes értesítés módját, továbbá eseti üzemzavar vagy egyéb üzemi esemény bekövetkezése esetén alkalmazandó korlátozás és értesítés szabályait;

p) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit, különös tekintettel a vételezőnek és a felhasználónak a magánvezetékes szolgáltatásból fizetési késedelem miatt vagy egyéb okból történő ideiglenes vagy végleges kikapcsolásának eseteire és eljárásrendjére; és

q) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az (1) bekezdés n) pont nb) alpontja szerinti közvetett rendelkezésre állás biztosítása, valamint az (1) bekezdés p) pontja szerinti kikapcsolásra vonatkozó tartalmi elemekről a magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel egyeztet, és a hálózati engedélyes észrevételeit az (1) bekezdés szerinti szerződések tartalmának kialakításához figyelembe veszi. Az egyeztetésről a magánvezeték engedélyese írásos emlékeztetőt készít.

Vhr. 13/E. §222 Arra a felhasználóra, aki a VET 39. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 13–13/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a magánvezeték engedélyese alatt a felhasználót kell érteni.

VI. Fejezet223

MÉRÉS, LEOLVASÁS

VET 40. § (1)224 A szerződések teljesítésének számlázása érdekében, az ellátási szabályzatokban meghatározott módon a mérések hiteles elvégzéséről

a) az engedélyesek egymás közötti szerződései esetén az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati engedélyesek bevonásával,

b)225 az elosztó hálózathoz csatlakozó vagy a magánvezetékhez kapcsolódó felhasználók és az engedélyesek közötti szerződések esetén az elosztó,

c) az átviteli hálózathoz csatlakozó felhasználók és az engedélyesek közötti szerződések esetén az átviteli rendszerirányító,

d) a villamos energia határon keresztül történő szállítása esetén az átviteli rendszerirányító gondoskodik.

(2) Az 5 MW-ot nem meghaladó teljesítőképességű erőmű esetén az (1) bekezdésben meghatározott mérések elvégzése az elosztó hálózati engedélyes feladata.

(3) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek elvégzik a mérőberendezések leolvasását, az elosztó hálózati engedélyesek továbbítják a mérési adatokat az átviteli rendszerirányítónak.

(4)226 A (3) bekezdésben meghatározott mérőberendezések leolvasását profil alapú elszámolás esetén – a hálózathasználati szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább éves gyakorisággal, egyéb esetben a Vhr.-ben előírtak alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidőre kell biztosítani. A hálózathasználati szerződés egy évnél hosszabb leolvasási időszakot nem állapíthat meg.

(5)227 A (3) bekezdésben meghatározott mérési adatokat – természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint – az érintett rendszerhasználó részére külön díjfizetés nélkül hozzáférhetővé kell tenni.

(6)228 A közvilágítás céljára vételezett villamos energia fogyasztásmérés nélküli elszámolását az elosztó a fényforrások előtétekkel növelt beépített teljesítményeinek összege és a közvilágítási égésidő szorzataként végzi.

(7)229 Amennyiben az elosztó vagy a közvilágításra kötelezett a közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolását fogyasztásmérés adatai alapján kívánja elvégezni, az elosztó köteles a közvilágításra kötelezett teljes területén a leolvasásokat azonos napon elvégezni, a fogyasztási adatokat összegezni és az összegzett adatokat továbbítani, illetve a rendszerhasználati díjakat az összegzett adatok alapján számlázni.

VET 41. § (1)230 A hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a felhasználók és az erőművek átviteli vagy elosztó hálózathoz történő csatlakozásához – azon belül a méréshez – szükséges, az üzemi és az elosztói szabályzatokban meghatározott csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezés, valamint az elszámolási mérésre alkalmas mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről és karbantartásáról, kivéve a felhasználó tulajdonában álló kapcsolóberendezés beépített elemeit.

(2) A berendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának költségei erőmű esetén a termelőt, illetve az üzemeltetőt, felhasználó esetén az átviteli rendszerirányítót vagy az elosztó hálózati engedélyeseket terhelik.

(3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méretű kiserőművek méréséről gondoskodni.

(4)231 Az elosztó az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók méréséről. A felhasználó a magánvezeték engedélyesével együttműködve gondoskodik a mérőhely kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről, a kapcsolódási ponthoz tartozó kapcsoló és átalakító berendezések valamint a kapcsolódási pont kiépítésének kivételével.

VET 42. §232 A hálózati engedélyesek és a termelői engedélyesek tevékenységük ellátása, az átviteli és az elosztó hálózatok zavartalan, megbízható működtetése, a villamosenergia-igények folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos elhárítása, valamint mérési adatok továbbítása érdekében nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatot létesíthetnek, tarthatnak fenn.

VET 43. §233 (1) A hálózati engedélyes köteles gondoskodni a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló mérési adatok – beleértve a fogyasztásmérő berendezés kezdő és záró mérőállását – gyűjtéséről, számításáról és a villamosenergia-vásárlási szerződésben részes villamosenergia-kereskedőnek történő továbbításáról a 40. § (4) bekezdése szerinti ütemezésben, valamint a 47/B. § (5) bekezdésben meghatározott esetben. A felhasználók részére a hálózati engedélyesnek elszámolási időszakonként a Vhr.-ben meghatározott módon biztosítani kell a mérőállások különbségének és az elszámolás alapját képező mennyiségnek az egyezőségét.

(2) A hálózati engedélyes a felhasználó részére a rendszerhasználati díjakat tételesen is tartalmazó, részletes számlát állít ki, kivéve, ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a 63. § (1) bekezdése alapján a villamosenergia-kereskedő kezeli és a felhasználó hálózathasználati szerződésében a rendszerhasználati díjak fizetőjeként a villamosenergia-kereskedő van feltüntetve.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott számla elektronikus és nyomtatott másolatának egyszeri kiadását a hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő külön díj fizetéséhez nem kötheti.

Mérés, leolvasás

Vhr. 14. § (1)234

(2)235 Nem profil alapú elszámolású rendszerhasználók esetén a hálózati engedélyes terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérő készülékkel biztosítja a mérést és legalább naponta elvégzi a mérési adatok távlehívását.

(3)236 A villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint meghatározott mérési adatokat a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatformátumban és időpontig kell megküldeni az átviteli rendszerirányító részére. Ezen túlmenően a hálózati engedélyes a számlázás alapjául szolgáló adatokat azok rendelkezésre állásától számított 3 napon belül köteles továbbítani az érintett felhasználóval jogviszonyban álló kereskedő és egyetemes szolgáltató részére, a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az ott meghatározott feldolgozásban.

(4)237 A rendszerszintű, ezen belül különösen az elszámoláshoz szükséges együttműködés érdekében valamennyi engedélyes – a magánvezeték engedélyese és a közvetlen vezeték engedélyese, a közvetlen vezeték és termelői vezeték üzemeltetője kivételével – az átviteli rendszerirányító által összehangolt adatforgalmi-kommunikációs rendszert működtet. A kommunikációs rendszerrel kapcsolatos alapkövetelményeket a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

(5) Az átviteli rendszerirányító és az elosztók kötelesek az általuk összesített hiteles mérési, elszámolási adatokat, valamint a fogyasztásmérő berendezés hitelességére vonatkozó dokumentumokat – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hálózathasználati szerződésből eredő igények elévüléséig megőrizni és az érintett rendszerhasználó rendelkezésére bocsátani a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon és adatformátumban.

(6) Az adatforgalom biztosításához szükséges modemről, a távlehívható fogyasztásmérőről, elszámolást szolgáló áramkorlátozó és időprogram kapcsoló készülékekről, azok felszereléséről és karbantartásáról a hálózati engedélyes saját költségén gondoskodik.

(7) A fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére szolgáló mérőhelyet az elosztói szabályzatban meghatározott minimális követelmények és szabályok betartásával kell kialakítani. A mérőhelyet a felhasználó saját költségén alakítja ki.

(8) A távlehívható fogyasztásmérő távleolvasását lehetővé tevő adatátviteli kapcsolat felhasználási helyen belül történő kiépítésének költsége és az adatátviteli kapcsolat folyamatos biztosításának kötelezettsége és azok költségei, beleértve az előfizetési díjat is, a felhasználót terhelik.

Vhr. 14/A. §238 (1) A Kormány a szükséges feltételek fennállása esetén, a Hivatal javaslata alapján dönt az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében meghatározott elektronikus fogyasztásmérési-rendszer bevezetéséről. A bevezetés időpontjának megállapításakor és a javaslat benyújtásakor figyelembe kell venni:

a) a kor technikai-technológiai lehetőségeihez mérten az energia rendszer hatékonyságát szolgáló, rendelkezésre álló, egységesen elfogadott és kiforrott műszaki megoldásokat,

b) a rendelkezésre álló technikai megoldások pénzügyileg ésszerű és a potenciális energia-megtakarításhoz képest arányos mértékű hazai bevezetési költségét,

c) a rendszer nemzetközi tapasztalatait.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról a Hivatal évente tájékoztatja a Kormányt.

Vhr. 15. § (1) Az átviteli hálózatra csatlakozó felhasználó villamosenergia-felhasználása a VET 40. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerint az átviteli rendszerirányító feladatkörébe tartozó, és tulajdonában lévő fogyasztásmérő berendezés alapján számolható el.

(2)239

Vhr. 16. § (1)240 Az elosztók a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérő készülékkel nem rendelkező felhasználók villamosenergia-felhasználás mérése és számlázása érdekében – egymással együttműködésben kialakított egységes módszertan alapján – a különböző felhasználói csoportok felhasználási szokásairól profilokat készítenek.

(2) Az elosztó – a (3) bekezdés szerinti eltéréssel – a felhasználó kérésére a 14. § (6)–(8) bekezdés szerinti költségviselési rendelkezések alkalmazásával távlehívható fogyasztásmérő készüléket szerel fel.

(3) Nem kötelezhető terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérő készülék felszerelésére az elosztó azon, a kisfeszültségű hálózatról ellátott felhasználók tekintetében, akik (amelyek)

a)241 profilon alapuló elszámolás alapján vételezik a villamos energiát,

b) közvilágítás vagy egyéb, a közvilágítási elosztó hálózatról ellátott vagy azzal együtt vezérelt világítás (telefonfülke, közlekedési jelzőtábla, reklámvilágítás stb.) céljára vételeznek.

Vhr. 17. §242 Az elosztó a profilokat köteles a Hivatal megkeresésére, de legalább kétévente külön megkeresés nélkül is felülvizsgálni, a vizsgálat lezárását követő 30 napon belül a vizsgálat eredményéről a Hivatalt írásban tájékoztatni és amennyiben szükséges, a profilok módosítását kérelmezni.

Vhr. 18. § (1)243 A profil elszámolású felhasználót a felhasználási hely szerinti területen működési engedéllyel rendelkező elosztó köteles a profilok alapján besorolni. Az elosztó a besorolást objektív módon, az elosztói szabályzatban és az üzletszabályzatában foglaltak szerint köteles végrehajtani.

(2)244 A 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint vételező felhasználók profilját a fényforrásoknak az előtétekkel és egyéb tartozékokkal együtt számított hatásos névleges teljesítményfelvétele, a közvilágítási naptár vagy a tényleges kapcsolások alapján meghatározott világítási időtartam szerint kell meghatározni.

Vhr. 19. §245 A profil elszámolású felhasználó által fizetett rendszerhasználati díjak tartalmazzák a menetrend kiegyensúlyozásának költségeit is a Hivatal határozatában meghatározottak szerint.

Vhr. 20. §246 A profil elszámolású felhasználóval az adott időszakra vonatkozó mért fogyasztás és az ugyanezen időszakra statisztikai elemzéssel előre megbecsült fogyasztás különbségét a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az elosztó és a kereskedő üzletszabályzatában, valamint a hálózat használati és villamosenergia-vásárlási szerződésekben meghatározottak szerint kell – a hálózathasználati szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább éves gyakorisággal elszámolni.

Vhr. 21. §247 (1) A felhasználói típuscsoportokra kidolgozott profilokat az elosztói szabályzat tartalmazza.

(2) A mérlegkörök elszámolásához szükséges elszámolási mérési adatok képzését és továbbítását a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

(3) A profilozási és felhasználói elszámolási eljárás, az engedélyesek egymás közötti elszámolásának részletes szabályait, valamint a mérés kialakításának követelményeit a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

Vhr. 21/A. §248 (1)249 Az engedélyes biztosítja, hogy a számlázás és az elszámolás a tényleges energiafogyasztás és az egyes zónaidőkre, illetve időszakos árszabás szerinti egy árszabási időszakra vonatkozó díjtétel szorzatán alapuljon, a számla megjelenítése világos és érthető legyen. Távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező felhasználó esetén – a termelő kivételével – a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat minden alkalommal, profil elszámolású felhasználó esetén a (2) bekezdésben foglalt adatokat évente egy alkalommal kell a számlán feltüntetni. Az engedélyes a felhasználó számára a távleolvasott adatokhoz honlapján hozzáférést biztosít az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek megfelelően és az üzletszabályzatában meghatározott módon.

(2) A villamosenergia-kereskedő köteles évente egy alkalommal az elszámoló számlán vagy ahhoz csatoltan tájékoztatásul feltüntetni:

a)250 a villamos energia tényleges, aktuálisan alkalmazott (és évközi árváltozás esetén az évközi időszakos) értékesítési árát és az elszámolási időszakra vonatkozó kezdő és záró fogyasztásmérő-állásokkal együtt a tényleges energiafogyasztást,

b) a felhasználó elszámoló számlában elszámolt energiafogyasztásának az azt megelőző elszámolási időszakban mért fogyasztással való összehasonlítását, ha ez az adat ugyanazon szerződés alapján rendelkezésre áll,

c) a lakossági fogyasztók részére az átlagos villamosenergia-fogyasztással történő összehasonlítást, vagy az összehasonlítási lehetőség elérhetőségét, és

d) a 23/A. §-ban megjelölt elérhetőséget.

(3)251 Távlehívható fogyasztásmérővel végzett mérés esetén az elszámolás alapját képező mennyiség megállapítására vonatkozó módszertant az elosztói szabályzatban úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a kezdő és záró mérőállások különbségével való egyezést és a tényleges energiafogyasztás és az egyes zónaidőkre, illetve időszakos árszabás szerinti egy árszabási időszakra vonatkozó díjtétel szorzatán alapuljon.

(4)252 A végszámlán vagy ahhoz csatoltan tájékoztatásul fel kell tüntetni a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat.

VET 44. §253 Ha jogszabály vagy a hálózathasználati szerződés ettől eltérően nem rendelkezik a villamosenergia-kereskedő a szerződésben meghatározott időszakban, a hálózati engedélyes tulajdonában lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján a 40. § (4) bekezdésében meghatározott leolvasási gyakorisággal egyezően számolja el az értékesített villamosenergia-mennyiséget. Az elszámolás során tájékoztatni kell a felhasználót az adott elszámolási időszakra vonatkozóan a fogyasztásmérő berendezés által tárolt kezdő és záró mérőállásról.

VET 45. §254

VII. Fejezet255

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELEM

VET 46. § (1) A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes (a továbbiakban: villamosenergia-kereskedő) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult kereskedelemre.

(2)256 Amennyiben jelen törvény ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az egyetemes szolgáltatói engedélyest (a továbbiakban: egyetemes szolgáltató) a jelen törvényben és a külön jogszabályban a villamosenergia-kereskedőre vonatkozóan meghatározott jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

Villamosenergia-kereskedelem257

Vhr. 22. §258 (1) A villamosenergia-kereskedő a működési engedélye alapján jogosult a villamos energia határon keresztül történő be- és kiszállítására is.

(2) Villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését a felhasználó és a villamosenergia-kereskedő is kezdeményezheti. Ha a villamosenergia-kereskedő ajánlatot tesz a felhasználó részére, annak minden lényeges körülményt, de legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

a) az ajánlat hivatkozásra alkalmas azonosító számát,

b) a villamosenergia-kereskedő főbb adatait (társaság neve, székhelye, a villamosenergia-kereskedelmi engedély száma, honlapjának címe, ügyfélszolgálatának címe és nyitvatartási ideje és üzletszabályzatának internetes elérési útvonala),

c) azt az időpontot, amelytől kezdődően a közölt feltételek teljesítése esetén a szolgáltatás nyújtása megkezdhető,

d) a villamos energia árát vagy az ár meghatározására vonatkozó módszertant,

e) az ajánlati kötöttség időtartamát,

f) a létrejövő jogviszony minden lényeges elemére kiterjedő tájékoztatást,

g) a villamosenergia-vásárlási szerződés tervezetét, és

h) a szerződés megszüntetésének vagy felbontásának egyes eseteit és feltételeit.

Vhr. 22/A. §259 (1) A felhasználó és a villamosenergia-kereskedő a személyében bekövetkező változást a változástól számított 15 napon belül köteles a másik szerződő félnek az üzletszabályzatában foglaltak szerint bejelenteni és annak rendelkezései szerint eljárni.

(2) Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését megbízottként a villamosenergia-kereskedő kezeli, köteles a bejelentés kézhezvételétől számított 3 napon belül a hálózati engedélyest a változásról értesíteni, és a mérőhely-ellenőrzést megrendelni.

(3) Ha a felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentést

a) elmulasztja, vagy

b) a hálózati engedélyes helyszíni ellenőrzését megakadályozza,

és a felhasználó a felhasználási helyen a villamos energia felhasználásával felhagy, a felhasználási hely tekintetében mindaddig a felhasználó felel a villamosenergia-kereskedővel szemben a villamosenergia-vásárlási szerződésben foglaltak alapján fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséért, valamint a szerződésszegő vételezés jogkövetkezményeiért, amíg a hálózati engedélyes a felhasználási hely ellenőrzését a felhasználó bevonásával nem végezte el. A bejelentés megtételének bizonyítása a felhasználót terheli.

(4) Ha a villamosenergia-kereskedő a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a hálózati engedélyes értesítése és a mérőhely-ellenőrzés megrendelése elmulasztásának jogkövetkezményeiért a villamosenergia-kereskedő felel.

Vhr. 22/B. §260 (1) A villamosenergia-kereskedő az elszámolási időszak utolsó napjára elszámoló számlát, valamint a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát bocsát ki, és a felhasználóval az elszámolási időszakra vonatkozóan teljes körűen elszámol, amely magában foglalja a tételes pénzügyi elszámolást is. Az elszámolás részletes szabályait a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(2) Amennyiben a felhasználó külön hálózathasználati szerződéssel nem rendelkezik vagy azt megbízottként a villamosenergia-kereskedő kezeli, az elszámolást a felek a hálózathasználati jogviszony tekintetében is elvégzik. Az elszámolás eredményeként esetlegesen megállapított visszafizetendő összeget a villamosenergia-kereskedő az elszámolást követő 8 napon belül visszafizeti a felhasználónak az üzletszabályzatában foglaltak szerint.

Vhr. 22/C. §261 (1) Ha a villamosenergia-kereskedő a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt, de valamennyi lejárt tartozását, valamint a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatásról szóló rendeletben meghatározott egyéb költségeket is megfizető fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolásának elosztó felé történő kezdeményezési kötelezettségének a fizetés tudomására jutását követő 24 órán belül nem tesz eleget, köteles a fogyasztónak kötbért fizetni.

(2) A kötbér mértéke a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatásról szóló rendeletben meghatározott, a fogyasztónak a villamosenergia-ellátásból való jogszerű kikapcsolása utáni visszakapcsolásáért kért külön díj

a) 50%-a, amennyiben az egyetemes szolgáltató érdekkörében felmerült okból a visszakapcsolásra a fogyasztó tartozásának rendezését követő 48 óránál később, de 72 órán belül kerül sor,

b) 100%-a, amennyiben az egyetemes szolgáltató érdekkörében felmerült okból a visszakapcsolásra a fogyasztó tartozásának rendezését követő 72 óránál később kerül sor.

Vhr. 22/D. §262 A 12 hónapnál nem hosszabb időre kötött villamosenergia-vásárlási szerződés egy alkalommal, 12 hónapnál nem hosszabb időtartamra meghosszabbítható.

VET 47. § (1)263 A villamosenergia-kereskedő a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a felhasználók tájékoztatása céljából székhelyén vagy üzletszabályzatában meghatározott egyéb helyen köteles biztosítani a felhasználói kapcsolattartás szervezetét és működtetését személyes ügyintézési lehetőséggel, valamint az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét.

(2)264 Az (1) bekezdésen túlmenően az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot működtet állandó ügyfélszolgálati irodában vagy ügyfélszolgálati fiókirodában (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat), és biztosítja a felhasználók részére az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét. Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(3)265 A felhasználói kapcsolattartás szervezetének és az ügyfélszolgálatnak a működési rendjét, a félfogadási idejét a villamosenergia-kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat ellátó villamosenergia-kereskedő köteles

a) állandó ügyfélszolgálati irodáit a hét legalább egy napján 20 óráig nyitva tartani,

b) ügyfélszolgálati fiókirodáit a hét legalább egy napján 18 óráig nyitva tartani, és

c) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a felhasználók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.

(4)266 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő legalább egy ügyfélszolgálatot működtet abban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti régióban (a továbbiakban: régió), ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et. Abban a régióban, amelyben a villamosenergia-kereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et, a villamosenergia-kereskedő legalább két ügyfélszolgálatot működtet, különböző településeken.

(5)267 Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, az (1) bekezdés szerinti felhasználói kapcsolattartás szervezetén keresztül, valamint a (2) bekezdésben, a (4) bekezdésben és az 50/A. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfélszolgálatokon biztosítja a hálózathasználattal kapcsolatos ügyintézést is.

(6) A villamosenergia-kereskedő ellátja az e törvény alapján védendő fogyasztókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(7)268 A villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni az érintett elosztónál, ha:

a) a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,

b) a lakossági fogyasztó által a fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés a villamosenergia-kereskedővel nem vezetett eredményre, és

c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább kétszer írásban értesítette, és az első értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és a Vhr. alapján megillető kedvezményekre, valamint az előrefizetős mérő felszerelésének a lehetőségére.

(7a)269 A (7) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lakossági fogyasztó első értesítése postai vagy – a lakossági fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén – elektronikus úton történik, a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.

(8) A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor:

a) munkaszüneti napon,

b) ünnepnapon,

c) munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon,

d) külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon.

(9)270 Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott egyéb költségeket is megfizeti, a villamosenergia-kereskedő a tudomására jutást követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(10)271 Az elosztó a (7) és a (9) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles 24 órán belül eleget tenni.

47/A. §272 (1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó fizetési kötelezettségének teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esik, a villamosenergia-kereskedő kezdeményezheti az elosztónál a felhasználási hely kikapcsolását.

(2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználóval a kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó értesítést tértivevényes levélben vagy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más módon kell közölni.

(3) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott egyéb költségeket is megfizeti, a villamosenergia-kereskedő a tudomására jutást követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

Ügyfélszolgálat273

Vhr. 23. §274 (1) Az állandó ügyfélszolgálati iroda a hét minden munkanapján legalább napi 6 órás, és – 5 munkanapos hetet alapul véve – legalább heti 36 órás nyitvatartással üzemel. Az állandó ügyfélszolgálati irodán kötelező az elektronikus ügyfélhívó rendszer alkalmazása, bankkártyás fizetési lehetőség biztosítása, valamint készpénz-átutalási megbízás rendelkezésre tartása.

(2) Az ügyfélszolgálati fiókiroda legalább heti két munkanapon, összesen legalább heti 8 órás nyitva tartással üzemel. Az ügyfélszolgálati fiókiroda köteles a helyben rendelkezésre álló információk alapján az üzletszabályzatban meghatározott ügytípusokba tartozó ügyeket helyben elintézni, az e körbe nem tartozó ügy nyilvántartásba vételéről igazolást kiállítani, bankkártyás fizetési lehetőséget biztosítani, készpénz-átutalási megbízást rendelkezésre tartani. Az ügyfélszolgálati fiókiroda elektronikus ügyfélhívó rendszer alkalmazására nem köteles.

(3) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő

a) abban a régióban, amelyben az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et, állandó ügyfélszolgálati irodát működtet azon a településen, ahol a legtöbb egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót látja el, és

b) abban a régióban, amelyben az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et – az a) pont szerinti állandó ügyfélszolgálati iroda mellett – ügyfélszolgálati fiókirodát működtet azon a településen, ahol a második legtöbb egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót látja el.

(4) Az egyetemes szolgáltató a VET 50/A. § (2) bekezdése szerint az olyan kistérségben, ahol megyei jogú város található, a megyei jogú városban, valamint a fővárosban állandó ügyfélszolgálati irodát működtet. Minden más kistérségben az egyetemes szolgáltató fiókirodát működtet azon a településen, ahol a legtöbb egyetemes szolgáltatásra jogosultat látja el.

(5) Ha a településen – a főváros kivételével – jogszabály állandó ügyfélszolgálati iroda és ügyfélszolgálati fiókiroda működtetését is előírja, az egyetemes szolgáltató kizárólag az állandó ügyfélszolgálati irodát köteles működtetni.

(6) A fővárosban egy állandó ügyfélszolgálati irodára legfeljebb 100 000 egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó juthat.

(7) Az ügyfélszolgálati fiókiroda működési területén lévő felhasználási hellyel rendelkező egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó jogosult az állandó ügyfélszolgálati irodában történő ügyintézésre is.

(8) Ha az egyetemes szolgáltató új szolgáltatási területre kap engedélyt, ügyfélszolgálatot akkor kell létesítenie, ha az általa ellátott felhasználók száma az új szolgáltatási területen az 500-at meghaladja.

Vhr. 23/A. §275 (1) Az ügyfélszolgálatokon kötelezően végzendő tevékenységek körét, a nyitvatartási időre és a tevékenységek végzésére vonatkozó részletes minőségi követelményeket, a szolgáltatás elvárt színvonalát a Hivatal – az üzletszabályzatok keretei között – állapítja meg.

(2) A Hivatal az árszabályozás során kizárólag a kötelezően létesítendő ügyfélszolgálatok költségeit ismeri el.

(3) Az ügyfélforgalmi adatokat az egyetemes szolgáltató köteles rögzíteni.

(4) A felek megállapodása esetén az elosztó hálózati, a villamosenergia-kereskedelmi ügyfélszolgálat az egyetemes szolgáltatói ügyfélszolgálattal egy közös helyiségben is működtethető.

(5) Közös helyiségben működtetett ügyfélszolgálat esetében az ügyfelek számára az egyes jogviszonyokkal összefüggő önálló ügyintézés lehetőségét külön-külön biztosítani kell.

(6) A villamosenergia-kereskedő köteles honlapján közzétenni és ügyfélszolgálatán térítésmentesen a felhasználók rendelkezésére bocsátani a szolgáltatási területén működő, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló rendelet szerint kijelölt vagy akkreditált energiaauditot, energetikai szolgáltatást végző tanúsítók listáját és elérhetőségét, továbbá az energiahatékonyságot javító intézkedések, programok hozzáférhetőségét.

Lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő ki- és visszakapcsolás rendje

Vhr. 24. §276 (1) A VET 47. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását vita esetén a villamosenergia-kereskedő köteles bizonyítani.

(2)277 Amennyiben a védendő fogyasztók nyilvántartásában szociálisan rászoruló fogyasztóként nem szereplő lakossági fogyasztó a tartozását nem fizette meg, a villamosenergia-kereskedő a kikapcsolást megelőző, a VET 47. § (7) bekezdés c) pontja szerinti első írásbeli értesítés megküldésével egyidejűleg írásban, közérthető módon és áttekinthető formában tájékoztatja a lakossági fogyasztót a szociálisan rászoruló fogyasztókat megillető kedvezményekről, a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, valamint megküldi részére a 23/a. számú melléklet szerinti, kérelemként használható adatlapot.

(3)278 Ha a lakossági fogyasztó kezdeményezte az elosztónál a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételét, a nyilvántartásba történő felvételig vagy annak megtagadásáig a kikapcsolási folyamatot az elosztó felfüggeszti. Kikapcsolásra csak a nyilvántartásba való felvétel megtagadását követően kerülhet sor.

(4)–(8)279

(9)280 Ha a VET 47. § (7) bekezdés c) pontja szerinti értesítés az érintett engedélyeshez nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő 10. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(10) A villamosenergia-értékesítési szerződés szerinti szolgáltatások szüneteltetésének időtartama legfeljebb 30 nap. Amennyiben a lakossági fogyasztó számlatartozását ezen időszak alatt nem egyenlíti ki, a villamosenergia-kereskedő a 30. napon a szerződést azonnali hatállyal felmondja. A szüneteltetésről szóló értesítésben az azonnali hatályú felmondásra és annak határidejére a lakossági fogyasztó figyelmét fel kell hívni.

(11)281

(12)282 A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a villamosenergia-kereskedő naptári évenként egyszer köteles teljesíteni. Ezt követően – kivéve, ha a védendő fogyasztó szociálisan rászorulóként való nyilvántartásba vételének jogszabályi feltételei az utolsó tájékoztatás óta változtak – a (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét a villamosenergia-kereskedő a naptári éven belül a védendő fogyasztói nyilvántartásba történő felvétel lehetőségére vonatkozó emlékeztető megküldésével is teljesítheti.

Vhr. 25. § (1) A lakossági fogyasztónak a villamosenergia-kereskedő által kezdeményezett kikapcsolására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről az elosztó a lakossági fogyasztót előre értesítette. Az értesítésben az elosztó hálózati engedélyes köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a kikapcsolást végre kívánja hajtani. Az értesítésnek – a villamosenergia-kereskedő által szolgáltatott adatok alapján – tételesen tartalmaznia kell a lakossági fogyasztóval szemben fennálló teljes követelést jogcímenként összegszerűen, azok eredeti fizetési határidejével együtt.

(2) Amennyiben az elosztó a kikapcsolást a villamosenergia-kereskedő értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tudja végrehajtani, köteles erről a villamosenergia-kereskedőt értesíteni. A villamosenergia-kereskedő a kikapcsolás meghiúsulásáról szóló értesítést követően az elosztó egyidejű tájékoztatása mellett a villamosenergia-értékesítési szerződést felmondhatja.

(3)283

(4) A lakossági fogyasztó – amennyiben a villamos energia szolgáltatásra igényt tart – tartozásának rendezését a villamosenergia-kereskedő felé igazolni köteles.

(5)284

Kereskedőváltás285

VET 47/B. §286 (1) Ha a felhasználó villamosenergia-kereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az érintett engedélyesek térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben az érintett villamosenergia-kereskedő és hálózati engedélyes a felhasználónak díjat nem számíthat fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az a villamosenergia-kereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződést köt.

(2) A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződését az abban meghatározott feltételek szerint, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a 62. § (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban írásban mondhatja fel. A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződésének kereskedőváltás miatti felmondása a hálózathasználati szerződés hatályát nem érinti.

(3) A villamosenergia-kereskedő köteles a felhasználó és – amennyiben a felhasználó megbízásából az új villamosenergia-kereskedő jár el – az új villamosenergia-kereskedő részére a felmondás kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban értesítést küldeni

a) a felmondás visszaigazolásáról, az elszámolási pont egyedi azonosítójának és a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, vagy

b) a felmondás benyújtásakor nem teljesített szerződéses feltételekről.

(4) A felhasználó, amennyiben önállóan jár el, köteles a (3) bekezdés a) pont szerinti értesítést az új villamosenergia-kereskedőnek a kézhezvételt követően úgy időben eljuttatni, hogy az új villamosenergia-kereskedő a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesülésével hatályosul.

(6) A korábbi villamosenergia-kereskedő a (3) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles a hálózati engedélyesnél bejelenteni a Vhr.-ben meghatározottak szerint a kereskedőváltás tényét, és a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját. Az új villamosenergia-kereskedő a (3) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően a hálózati engedélyes részére bejelenti az új villamosenergia-vásárlási szerződés hatálybalépésének időpontját.

47/C. §287 (1) A hálózati engedélyes köteles a Vhr.-ben a kereskedőváltással kapcsolatban meghatározott feladatait a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontjáig teljesíteni. A villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül a korábbi villamosenergia-kereskedő a felhasználóval és az új villamosenergia-kereskedővel egyeztetve köteles végszámlát kibocsátani. A kereskedőváltással érintett villamosenergia-kereskedők és a felhasználó kötelesek egymással és a hálózati engedélyessel együttműködni.

(2) A felhasználó és a villamosenergia-kereskedő az e törvényben, a Vhr.-ben valamint a kereskedő üzletszabályzatában rögzített feltételek betartásával a felmondás feltételeiben megállapodhat, amennyiben az nem érinti a hálózati engedélyes Vhr.-ben meghatározott kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit.

(3) A határozott időtartamú villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén, amennyiben a felhasználó a megszűnés napját követő napi hatállyal másik villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt, akkor a kereskedőváltásnak a határozott idejű szerződés megszűnését követő nappal történő végrehajtása érdekében az új szerződés megkötését legalább a határozott idejű szerződés megszűnését 30 nappal megelőzően köteles a villamosenergia-kereskedőnek bejelenteni. Ebben az esetben a 47/B. § (1) bekezdésben, 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában, a 47/B. § (6) bekezdésében, valamint a 47/C. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában a felmondás alatt az e bekezdés szerinti bejelentést kell érteni.

(4) Amennyiben a felhasználó a (3) bekezdés szerinti határidőt elmulasztja, a villamosenergia-kereskedő és a hálózati engedélyes – a 47/B–47/C. § szerinti határidők betartása esetén – nem felel azért, hogy a kereskedőváltás a határozott idejű villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnését követő nappal nem kerül végrehajtásra.

Kereskedőváltás288

Vhr. 26. §289 (1) Ha a villamosenergia-kereskedő a VET 47/B. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értesítést küld a felhasználónak, a villamosenergia-kereskedő részletes tájékoztatást ad a felhasználónak a nem teljesített szerződéses feltételekről – így különösen a lejárt tartozásról –, és azok teljesítésének módjáról.

(2) Ha a felhasználó a felmondáshoz szükséges szerződési feltételeket teljesítette, a villamosenergia-kereskedő a teljesítésről való tudomásszerzést követően haladéktalanul írásban visszaigazolást küld a VET 47/B. § (3) bekezdés a) pontja szerint, és ezzel egyidejűleg teljesíti a VET 47/B. § (6) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét.

(3) A VET 47/B. § (6) bekezdése szerinti bejelentéseket írásban az elosztói szabályzat szerinti részletes adattartalommal és formátumban kell teljesíteni a hálózati engedélyes felé.

(4)290 A korábbi villamosenergia-kereskedő, az új villamosenergia-kereskedő és a felhasználó megegyezhetnek a záró mérőállásról. Megegyezés esetében a korábbi villamosenergia-kereskedő a hálózati engedélyest a megegyezés tényéről és a záró mérőállásról a kereskedőváltás hálózati engedélyesnél történő bejelentésével egyidejűleg értesíti. Ennek hiányában a hálózati engedélyes kereskedőváltással kapcsolatos feladatai körében a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnéséig gondoskodik a mérőállás leolvasásáról. A hálózati engedélyes az elszámoláshoz szükséges adatokat a leolvasást követő 3 napon belül a korábbi és az új villamosenergia-kereskedővel is közli. A hálózati engedélyes a nem távleolvasható mérővel rendelkező felhasználó esetében a záró mérőállást a leolvasás alapján arányosítással határozza meg.

(5) A korábbi villamosenergia-kereskedő által kiállított végszámlán szereplő záró mérőállásnak az új villamosenergia-kereskedő által kiállított első számla kezdő mérőállásával azonosnak kell lennie.

(6) A VET 62. § (4c) bekezdésében meghatározott pénzügyi biztosíték összege a felhasználó előző évi fogyasztási adatai alapján kiszámított egyhavi átlagfogyasztásának a szerződés megkötésekor érvényes, a villamosenergia-kereskedő által alkalmazott áron számított ellenértéke. A fogyasztási adatokat az elosztó a felhasználó felhatalmazása alapján köteles a villamosenergia-kereskedőnek átadni.

(7) Ha a felhasználó kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit – így különösen a VET 47/B. § (3) bekezdés b) pontja szerinti szerződési feltételeket – teljesítette, de valamely érintett villamosenergia-kereskedő vagy a hálózati engedélyes nem teljesíti a kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit, és emiatt a kereskedőváltás nem jön létre, a felhasználó korábbi villamosenergia-vásárlási szerződése változatlan feltételekkel hatályban marad.

(8) A kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeket nem teljesítő villamosenergia-kereskedő vagy hálózati engedélyes a kereskedőváltás meghiúsulása miatt köteles az érintettek kárát és költségét kamatokkal együtt megtéríteni.

Az egyetemes szolgáltatás

VET 48. §291 Az egyetemes szolgáltatót e törvény szerinti feltételekkel az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamosenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli, az erre jogosult felhasználó tekintetében a felhasználó külön jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén. E bekezdés alkalmazásában jogosult felhasználónak az olyan, az 50. § (3) bekezdése szerinti felhasználót kell tekinteni, aki (amely) az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyében meghatározott szolgáltatási területen elhelyezkedő felhasználási hely tekintetében igényli az egyetemes szolgáltatást.

VET 49. §292 Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-vásárlási szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ESZ rendelet) meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján szolgáltatott villamos energia értékesítése.

VET 50. § (1) Az egyetemes szolgáltató – a 90. § szerinti egyetemes szolgáltatói engedély alapján – az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak nem értékesíthet villamos energiát.

(2) Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési feltételekkel, határozatlan tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3)293 A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni.

(4)294 A külön jogszabály szerinti költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye, a helyi önkormányzat és közfeladatot ellátó költségvetési intézménye, a közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmény – az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentése esetén – közszolgáltatási kötelezettség keretében az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó 48. §, valamint e § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség kedvezményezettjeként, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron jogosult az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, jogosult továbbá a végső menedékes jogintézménye keretében biztosított ellátásra.

(5)295 Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés tartalmát és megszűnésének eseteit a Kormány rendeletben határozza meg.

VET 50/A. §296 (1) Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálatokra a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében – a 47. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakon felül – köteles a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon kistérségekben, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 000-et, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos kistérségre kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

Közszolgáltatási kötelezettség keretében villamosenergia-vételezésre jogosult szervezetek köre297

Vhr. 26/A. §298 (1) Az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentés esetén közszolgáltatási kötelezettség keretében az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó VET 48. §-a, valamint a VET 50. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség kedvezményezettjeként, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron a következő szervezetek jogosultak az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, ha a VET 50. § (3) bekezdése alapján egyébként nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra:

a) a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett költségvetési szervek, kisebbségi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok társulásai, a települési önkormányzatok társulása, többcélú kistérségi társulások;

b) a (2) bekezdés szerinti fenntartó által működtetett alábbi közfeladatot ellátó intézmények:

ba) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet szerint ágazati azonosítóval rendelkező szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények,

bb) az Oktatási Hivatal által vezetett köz- és felsőoktatási információs rendszerben szereplő köz-, és felsőoktatási intézmények,

bc) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti muzeális intézmények, nyilvános könyvtárak, közművelődési intézmények és a Magyar Országos Levéltár által nyilvántartott közlevéltárak,

bd) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (1)–(2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti fenntartónak minősül:

a) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok intézményi társulása, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, az országos kisebbségi önkormányzat, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó);

b) a magyarországi székhelyű egyház, az egyházak magyarországi székhelyű szövetsége, és a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó);

c) az alapítvány, a közalapítvány és annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek – az egyetemes szolgáltatóhoz tett, egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő árat tartalmazó szerződés megkötésére irányuló igénybejelentésük esetén kötelesek az egyetemes szolgáltató felé nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy e rendeletnek megfelelően jogosultak villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésére, továbbá kötelesek megjelölni a jogosultságot igazoló nyilvántartási számot (például: törzskönyvi nyilvántartási szám, ágazati azonosító, OM azonosító, OEP szerződésszám). Ha jogszabály alapján ilyen nyilvántartás nem létezik, vagy a fenntartó személye abból nem állapítható meg, az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek kötelesek benyújtani a létesítő okirat, vagy egyéb, a jogosultságot igazoló dokumentum másolatát.

(4) Az egyetemes szolgáltatóval megkötésre kerülő villamosenergia-vásárlási szerződésre egyebekben az általános rendelkezések alkalmazandóak azzal, hogy az e §-ban meghatározott jogosultakat az egyetemes szolgáltatással járó ellátási kötelezettségen, az áralkalmazáson, és a végső menedékes jogintézménye keretében biztosított ellátási jogosultságon kívül egyéb kedvezmény nem illeti meg.

Végső menedékes kijelölési eljárása

VET 51. § (1)299 Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos energiát értékesítő engedélyes gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be, vagy az engedélyes által nyújtott villamosenergia-ellátás fenntartásához szükséges villamos energia beszerzése ellehetetlenül, illetve amennyiben a Hivatal az engedélyes engedélyét a 96. § (1) bekezdés c)–d) pontjai alapján visszavonta, és ezáltal az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók villamos energiával történő ellátása veszélybe kerül, az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásának biztosítására a Hivatal végső menedékest jelöl ki.

(2) A végső menedékest a Hivatal az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül jelöli ki. Amennyiben végső menedékes szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató vagy kereskedő kötelezettséget nem vállal, úgy a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre bármelyik egyetemes szolgáltatót, illetve kereskedőt kijelölni.

(3) A végső menedékesre vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint a kijelölési eljárás szabályait a Kormány – a csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) rendelkezéseivel összhangban – rendeletben szabályozza.

(4) A végső menedékes engedélyes tevékenységére, eltérő rendelkezés hiányában az egyetemes szolgáltatásra és a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

VET 52. § (1) A végső menedékes jogintézményének alkalmazhatósága érdekében a villamos energiát értékesítő engedélyesek esetében a Csődtv.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)300 A villamos energiát értékesítő engedélyes gazdálkodó szervezet a csődeljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, illetve a hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.

(3) A bíróság a villamos energiát értékesítő engedélyes adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetén az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.

(4) A bíróság a villamos energiát értékesítő engedélyes adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon túlmenően értesíti a Hivatalt.

(5) A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a villamos energiát értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések (különösen a villamosenergia-beszerzési szerződések) tekintetében. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződések, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések felmondására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) A felszámoló a villamos energiát értékesítő engedélyes adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerint nem pénzbeli betétként történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. § szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti az engedélyessel jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók villamosenergia-ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer és villamos energia rendelkezésre állását.

(7) A villamos energiát értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződéseinek teljesítéséhez szükséges szerződésekből eredő költségek a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek tekintendők.

VIII. Fejezet301

SZERVEZETT VILLAMOSENERGIA-PIAC

VET 53. §302 (1)303 A szervezett villamosenergia-piacon

a) a felhasználó, az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében az elosztó vételre irányuló,

b) a termelő, a 13. § (1) bekezdés szerinti villamos energia vonatkozásában az átviteli rendszerirányító, valamint a 32. § (3) bekezdésében foglaltak esetén az elosztó eladásra irányuló, és

c) a villamosenergia-kereskedő, valamint a rendszerszintű szolgáltatások és az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegköre kiegyenlítésének biztosítása vonatkozásában az átviteli rendszerirányító vételre és eladásra irányuló

ügyleteket köthet, amennyiben megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeknek, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a kereskedésben történő részvételre, az ügyletek elszámolására pedig szükség esetén az elszámolást végző szervezettel szerződést kötött.

(2)304 A szervezett villamosenergia-piacon a kereskedésben résztvevők száma nem korlátozható. Abban az esetben, ha a kereskedésben részt venni kívánó piaci szereplő a jogszabályban, a kereskedelmi szabályzatban és a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeket teljesíti, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a részvételre irányuló szerződéskötést nem tagadhatja meg.

(3) A szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetésére, megváltoztatására, kivezetésére a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései irányadók.

(4) A szervezett villamosenergia-piacon végezhető származékos ügyletekre, továbbá más energiahordózónak, az energiaellátáshoz kapcsolódó egyéb terméktípusnak vagy vagyoni értékű jognak a szervezett villamosenergia-piacra történő bevezetésére, valamint az azokkal való kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseket – az e törvényben meghatározottakkal összhangban – külön jogszabály tartalmazza.

(5) Külön jogszabály meghatározott mértékű és feltételek szerinti értékesítési kötelezettséget írhat elő a szervezett villamosenergia-piacon.

Vhr. 27. §305 A szervezett villamosenergia-piacon azonnali és határidős ügylet, illetve ezek kombinációja köthető.

VET 54. § (1) A szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – egyetlen részvényes tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 25%-át.

(2)306 Az (1) bekezdésben előírt tulajdonosi korlátokat az átviteli rendszerirányítóra nem kell alkalmazni.

(3) Az (1)–(2) bekezdés számítása során a részvényes tulajdoni hányadának, illetve szavazati arányának a részvényes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya.

VET 55. §307 (1) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese a kereskedelmi szabályzat hatálya alá tartozik, köteles annak rendelkezéseit betartani, és az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval együttműködni. Az együttműködés részletes feltételeit külön jogszabály és a kereskedelmi szabályzat határozzák meg.

(2) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a kereskedelmi szabályzat rendelkezéseivel összhangban köteles elkészíteni a szervezett villamosenergia-piacon folyó kereskedés szabályait tartalmazó szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot és annak módosításait a Hivatal hagyja jóvá, elkészítésének, közzétételének szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései a szervezett villamosenergia-piacon történő részvétel tekintetében és a kereskedés során kötelezően alkalmazandók. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa a biztonságos és átlátható kereskedést, valamint segítse elő a regionális villamosenergia-piacok kialakítását és összekapcsolását. Amennyiben a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes jogosult a kereskedés időleges felfüggesztésére. A felfüggesztés részletes szabályait – a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban – a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tartalmazza.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes kötelező adatszolgáltatására és az adatok, információk közzétételére vonatkozó szabályokat külön jogszabály és a működési engedély tartalmazza.

(5)308 A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes vagy a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek szolgáltatást nyújtó harmadik személy 74. § (1) bekezdés a)–b) és d)–f) pontja szerint, valamint a harmadik személy a 74. § (1) bekezdés g) pontja szerinti engedélyköteles tevékenységet nem folytathat

IX. Fejezet309

A FELHASZNÁLÓK JOGAI
ÉS A VÉDENDŐ FOGYASZTÓK

Felhasználók

VET 56. § (1) Minden felhasználó jogosult az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban előírt minőségben, átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a felhasználó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint csatlakozási és hálózathasználati szerződés alapján az átviteli és az elosztó hálózathoz hozzáférni.

(2) A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, villamosenergia-értékesítési szerződés alapján

a) a villamosenergia-kereskedőtől,

b) a termelőtől,

c) a szervezett villamosenergia-piacon,

d) villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján

vásárolhat villamos energiát.

A felhasználók tájékoztatása

VET 56/A. §310 (1) Az engedélyes köteles a Hivatal által a 72. § rendelkezései szerint jóváhagyott üzletszabályzatot – a mindenkor hatályos, egységes szerkezetbe fogalt szöveggel – az ügyfélszolgálatán, illetve a honlapján a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.

(2) A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó egyetemes szolgáltatótól, villamosenergia-kereskedőtől.

(3) A villamos energia felhasználók részére történő értékesítéséhez kapcsolódóan a felhasználókat tájékoztatni kell az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

(4) A Hivatal honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt a felhasználók részére a villamos energia hatékony felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó előnyökre vonatkozó ismeretekről, adatokról. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

(5)311 Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal és az engedélyesekkel együttműködve. Az energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság megküldi a villamosenergia-kereskedőnek, aki azt honlapján és az ügyfélszolgálatán közzéteszi.

Eljárás a lakossági fogyasztókkal szembeni jogsértésekkel kapcsolatban312

VET 57. §313 (1)314 Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén – a Hivatal 159. § (5) bekezdés szerinti hatásköreinek tiszteletben tartása mellett – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(2)315 Az 56/A. § (3) bekezdésében, a 62. § (2), (3) és (7) bekezdésében, a 73. § (4) bekezdésében, valamint a 143/A. § (2) és (3) bekezdésében foglalt, tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4)316 A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

a) az engedélyes üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés;

b)317 az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása vagy a jogkövetkezmény alkalmazásának megtiltása;

c) amennyiben a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.

(4a)318 Az 57. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a lakossági fogyasztók elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén is a Hivatal jár el, ha azok szerződés nélküli vételezéssel, szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel is kapcsolatosak.

(5)319 Az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – a Hivatal jár el. A Hivatal eljárása során a (4) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket is alkalmazhatja.

(6)320 A felhasználó a hatósági eljárást megelőzően köteles panaszával – igazolható módon – az engedélyeshez fordulni.

A felhasználói beadványok engedélyes általi kezelésére és a felhasználók, illetve a lakossági fogyasztók általi benyújtására vonatkozó eljárási szabályok

Vhr. 28. § (1) Az engedélyes a felhasználói beadványok kezelése során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően az alábbi rendelkezések szerint jár el.

(2)321 Az engedélyes az ügyfélszolgálaton írásban benyújtott beadványokat igazolás ellenében veszi át. Az érintett engedélyes a felhasználó valamennyi beadványát köteles az elévülési határidő végéig, visszakereshetően megőrizni.

(3) A beadvány beérkezésétől számított 8 napon belül az engedélyesek kötelesek egymás között tisztázni, melyikük joga, illetve kötelessége az adott ügyben eljárni. Ennek megtörténtéről a felhasználót haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.

(4) Ha a beadvány a villamosenergia-értékesítéssel és a hálózati szolgáltatással egyaránt összefügg és ennek következtében több engedélyest érint, az engedélyesek kötelesek egymás között a beadvány beérkezésétől számított 15 napon belül az intézkedési hatáskörök tisztázásához és a megfelelő intézkedés megtételéhez szükséges egyeztetéseket lefolytatni.

(5)322 A beadványok intézése során az engedélyesnek 15 napos határidőn belül érdemben írásban választ kell adnia a felhasználó részére. A 15 napos válaszadási határidő a (3) bekezdés szerinti eljárási illetékesség megállapításának, illetve a (4) bekezdés szerinti egyeztetéseknek az időtartamával meghosszabbodhat, ha ezen eljárások lefolytatásának helye van. A válaszadási határidőbe nem számít bele a felhasználóval történő időpont egyeztetéstől a beadvánnyal kapcsolatos helyszíni vizsgálat elvégzéséig eltelt idő.

(6)323 Az engedélyes a telefonon történő ügyintézés esetében egyedi ügyszámmal biztosítja az ügyintézés dokumentálhatóságát. Az engedélyes az egyedi ügyszámot a telefonon történő ügyintézés során ismerteti a felhasználóval. A korábbi, érdemben megválaszolt beadvány tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon felhasználó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó beadvány, valamint a névtelen felhasználói beadvány kivizsgálását az engedélyes mellőzheti.

(7)324 Üzletszabályzat a védendő fogyasztókra kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.

(8)325 Az engedélyesnek a felhasználó részéről nem elfogadható minőségben adott válasza, illetve érdemi válasz hiánya miatt a felhasználó által a fogyasztóvédelmi hatóság, vagy a Hivatal részére benyújtott kérelemnek (a továbbiakban: panasz) a következőket kell tartalmaznia:

a)326 a kérelmező telefonos elérhetősége, elektronikus levélcíme, az érintett felhasználási hely,

b)327 a kérelem tárgyának rövid leírása a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen az engedélyesnek a felhasználó megkeresésére adott válaszlevelét, a felhasználói megkeresést igazoló dokumentumot, így a (2) bekezdés szerinti igazolást, a (6) bekezdés szerinti egyedi ügyszámot vagy postai úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását szolgáló dokumentumot, valamint a kérelmező aláírását,

c) a kért intézkedés megjelölése.

Vhr. 29. §328 (1) Az engedélyes üzletszabályzatában köteles a felhasználói beadványok kezelésére, valamint a felhasználók panaszai benyújtására vonatkozó részletes szabályokat feltüntetni.

(2) A 28. § (3)–(4) bekezdéseiben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az elosztó és a kereskedő ügyfélszolgálati tevékenységét azonos szervezeti egység vagy szervezet látja el.

A hálózati csatlakozási
és a hálózathasználati szerződés

VET 58. § (1)329 A hálózati engedélyes a külön jogszabályban és az üzletszabályzatában meghatározott feltételek és eljárás szerint írásban hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést köt a rendszerhasználóval.

(2)330 A hálózathasználatra vonatkozóan a hálózati engedélyest engedélye hatályával egyező tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli. Az engedély meghosszabbítása esetén a hálózathasználati szerződés tartama egyező mértékben a törvény erejénél fogva meghosszabbodik.

(3) A hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A hálózati engedélyes az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor a 27. §-ban meghatározottak szerint jár el.

VET 59. § (1) A felhasználók villamosenergia-vételezésének elszámolási mérését az ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint a hálózati engedélyesek végzik.

(2) A rendszerhasználati díjfizetési kötelezettséget – a kötelezettel való megállapodás, vagy jelen törvény alapján, a jogosult elosztói, vagy átviteli rendszerirányítói engedélyes egyidejű tájékoztatása mellett – harmadik személy is átvállalhatja.

(3) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződéseket a következő esetekben mondhatja fel:

a) a védendő fogyasztók szerződéseinek kivételével – a polgári jog szerinti szerződésszegés esetén;

b) a védendő fogyasztók külön jogszabályban meghatározott szerződésszegése esetén;

c)331 ha a vele szerződéses viszonyban álló felhasználó a villamosenergia-vételezését a felhasználási helyen megszüntette.

(4) A hálózati engedélyes részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha

a)332 a villamos energiát nem a hálózathasználati szerződésben, illetve az ellátási szabályzatokban vagy a működési engedélyében meghatározott módon továbbítja, valamint ha a továbbítás minőségi követelményeit megsérti,

b) a már lekötött szállítások szüneteltetését követően a felhasználónak a szüneteltetési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a már lekötött szállítások teljesítését nem kezdi meg,

c) nem értesíti előre a felhasználót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott módon az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,

d) olyan fogyasztásmérő berendezést alkalmaz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.

(4a)333 Nem minősül a hálózati engedélyes szerződésszegésének a (4) bekezdés d) pontja szerinti eset, amennyiben a rendszerhasználó jegyzőkönyvvel igazoltan meghiúsította a fogyasztásmérő ellenőrzését vagy cseréjét.

(5) A hálózati engedélyes köteles a felhasználó részére

a) kötbért fizetni a (4) bekezdés a)–c) pontjában,

b) egyszeri kötbért fizetni a (4) bekezdés d) pontjában

meghatározott szerződésszegés esetén.

(6) A hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződés érvénytelensége, illetve a szerződések vonatkozásában fennálló felelősség tekintetében, amennyiben jelen törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. A szavatossági igények körében azonban a hálózati engedélyest terheli annak bizonyítása, hogy az előírt minőségű és biztonságos energia ellátás érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt.

(7)334 A felek – a szerződés teljesítése során – kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 3 hónapon belül általuk tervezett változtatásokat is.

(8)335

VET 60. § (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a felhasználó melyik villamosenergia-kereskedőtől vásárolja a villamos energiát.

(2) A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által megszerzett jogok a felhasználási hellyel együtt átruházhatók, vagy a hálózati engedélyes által visszavásárolhatók.

(3)336 A hálózathasználati szerződésből eredő igények két év alatt évülnek el.

Villamosenergia-vásárlási szerződés

VET 61. § (1)337 A felhasználó a külön jogszabályban és a vele szerződő engedélyes üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint villamosenergia-kereskedővel, termelővel, illetve a villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján, valamint a szervezett villamosenergia-piacon írásban villamos energia vásárlási szerződést köthet.

(2)338

(3) A villamosenergia-kereskedő a vele szerződő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóknak díjmentesen biztosítja a mérlegköri tagságot.

VET 62. § (1)339 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)340 a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, jogi személy vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetén a székhelyének, cégjegyzékszámának vagy azzal egyenértékű azonosítójának és adószámának feltüntetésével,

b) a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,

c) a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, ideértve az arra való hivatkozást is, hogy az eltérő színvonalú szolgáltatás miatt fizetendő kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól,

d)341 a szolgáltatásnak a szerződés megkötésekor érvényes ára,

e)342 a villamosenergia-kereskedő ügyfélszolgálatának elérhetősége,

f)343 a szerződés időtartama, a szerződés feltételei, valamint az igénybe vett szolgáltatások, illetőleg a szerződés meghosszabbításának, megszüntetésének, felmondásának feltételei,

g)344 a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei, különös tekintettel a szolgáltatásból való kikapcsolás részletes feltételeire,

h)345 a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói panasz benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről és módjáról való tájékoztatás, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlésére, továbbá ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére irányuló eljárások kezdeményezésének módja és feltételei,

i)346 a külön díj ellenében nyújtott kiegészítő szolgáltatások megnevezése és feltételei, ha az egyetemes szolgáltató, illetve a kereskedő ilyet biztosít,

j)347 annak a hálózati engedélyesnek a megnevezése, székhelye, amely hálózatához a felhasználó közvetve vagy közvetlenül csatlakozik,

k)348 a felhasználási hely, valamint elszámolási pont megjelölése,

l)349 az igénybe venni kívánt, szerződött villamos energia mennyisége vagy a szolgáltatás teljes ellátást biztosító jellege, és

m)350 az elszámolási és számlázási időszakok, továbbá a számlázás és a számla kiegyenlítésének módja és feltételei.

(1a)351 Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésnek legalább az (1) bekezdés a), d), f), g), és j)–m) pontja szerinti – lényeges tartalmi elemeknek minősülő – feltételeket kell tartalmaznia.

(2) Az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói vonatkozásában a villamosenergia-kereskedő köteles a villamosenergia-vásárlási szerződés üzletszabályzatban meghatározott, általa egyoldalúan változtatható feltételeinek várható módosítása esetén, azok hatálybalépése előtt legalább 30 nappal

a)352

b)353 a módosítást az ügyfélszolgálati irodákban és a honlapján közzétenni, és

c) az érintett felhasználókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a szerződés felmondásának lehetőségéről írásban értesíteni.

(3)354 Az árváltozás felhasználóknak történő bejelentésére a 143/A. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak irányadók az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szemben, akkor is, ha nem egyetemes szolgáltatótól, hanem villamosenergia-kereskedőtől vásárolnak villamos energiát.

(4)355 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a nem határozott időtartamra kötött villamosenergia-vásárlási szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban felmondhatja. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát időben korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

(4a)356 Amennyiben az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-kereskedővel kötött villamosenergia-vásárlási szerződése megszűnését követően ismét egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, az egyetemes szolgáltató jogosult a felhasználótól a villamosenergia-kereskedő arra vonatkozó igazolását kérni, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése nem a nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg.

(4b)357 A villamosenergia-kereskedő köteles a feltételek fennállása esetén a (4a) bekezdés szerinti igazolást az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kérésére kiadni.

(4c)358 Amennyiben a villamosenergia-kereskedő az igazolást azért nem adta ki, mert az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kötött szerződése nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg, az egyetemes szolgáltató jogosult a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésének feltételeként pénzügyi biztosítékot kérni, amelynek összegét a Vhr. tartalmazza.

(5)–(6)359

(7)360 A felek a villamosenergia-vásárlási szerződés teljesítése során kötelesek egymást minden lényeges körülményről megfelelő időben és módon tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 3 hónapon belül általa tervezett változtatásokat is.

(8) A villamosenergia-vásárlási szerződésre – amennyiben a jelen törvény és a termékfelelősségre vonatkozó külön törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a Ptk. rendelkezései irányadók. A szavatossági igények körében a bizonyítás az engedélyest terheli.

VET 63. § (1)361 A villamosenergia-kereskedő a felhasználóval történő közös megegyezés esetén, az egyetemes szolgáltató a felhasználó igénye esetén köteles a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződéseinek megbízottként történő, összevont kezelésére.

(2) A kereskedő és az elosztó hálózati engedélyes az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében az üzletszabályzatukban meghatározott feltételek szerint megállapodást kötnek.

(3)362 A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.

A villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alóli mentesség363

VET 63/A. §364 (1) Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.

(2) A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.

(3) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.

(4) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó fizetési késedelem miatti villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a villamosenergia-kereskedő és az elosztó azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.

(5) A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(6) A moratóriumot biztosító villamosenergia-kereskedő és elosztó a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét – a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével – a villamosenergia-kereskedő és az elosztó viseli.

(7) Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a villamosenergia-kereskedő vagy az elosztó a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.

(8) Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 274. § (1) bekezdése szerint egyszerű kezesként felel.

(9) A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

A villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alóli mentességre vonatkozó részletes szabályok365

Vhr. 29/A. §366 A VET és e rendelet alkalmazásában közintézményi felhasználó

a) a közoktatásról szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvoda vagy iskola, és az ezekhez tartozó kollégium, ha

aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

ab) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos közoktatási megállapodással rendelkezik,

b) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, valamint a hajléktalan személyek nappali ellátását biztosító szociális intézmény, ha

ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,

c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsőde, családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha

ca) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

cb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,

d) az egészségügyről szóló törvény szerinti fekvőbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi intézmény, ha

da) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

db) egészségügyi közszolgáltatás biztosítására vonatkozó hatályos szerződéssel rendelkezik.

Vhr. 29/B. §367 (1) A közintézményi felhasználó a VET 63/A. §-a szerinti moratórium (a továbbiakban: moratórium) biztosítását a moratóriummal érintett időszakot (a továbbiakban: moratóriumi időszak) legalább 15 nappal megelőzően kezdeményezi a villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál.

(2) A közintézményi felhasználó a moratórium biztosításának kezdeményezésével egyidejűleg az alábbi dokumentumokkal igazolja, hogy a VET 63/A. §-ában és e rendelet 29/A. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel:

a) a 29/A. § a) pont aa) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

b) a 29/A. § a) pont ab) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos közoktatási megállapodással,

c) a 29/A. § b) pont ba) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

d) a 29/A. § b) pont bb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,

e) a javítóintézet kivételével a 29/A. § c) pont ca) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

f) a javítóintézet kivételével a 29/A. § c) pont cb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,

g) a javítóintézet alapító okirattal, és

h) a 29/A. § d) pontja szerinti közintézményi felhasználó hatályos közfinanszírozási szerződéssel.

Vhr. 29/C. §368 (1) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó – az egymással történő egyeztetést követően – a moratórium biztosítására irányuló kezdeményezés beérkezésétől számított 5 napon belül közösen értesítik a közintézményi felhasználót, hogy a 29/B. § (2) bekezdésében hivatkozott feltételeknek

a) megfelel, valamint arról, hogy a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében foglalt időszakra biztosítja vagy

b) nem felel meg, és tájékoztatást ad ennek indokáról is.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elutasítás nem akadálya a moratórium ismételt kezdeményezésének.

Vhr. 29/D. §369 (1) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó a közintézményi felhasználó moratóriumi időszak alatti fogyasztásából eredő fizetési kötelezettségéről a moratóriumi időszakot követő 10 napon belül tájékoztatja a közintézményi felhasználót.

(2) A közintézményi felhasználó az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét egyenlő részletekben minden hónap utolsó napjáig, legkésőbb a moratóriumi időszakot követő december 31-éig teljesíti. A villamosenergia-kereskedő és az elosztó a közintézményi felhasználóval ettől eltérően is megállapodhat, azonban a moratórium biztosítását nem teheti függővé e megállapodás megkötésétől.

Védendő fogyasztók

VET 64. § (1)370 A védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó hálózati engedélyesek által nyújtott külön jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben.

(2) A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illetik meg:

a) részletfizetéshez, fizetési haladékhoz,

b) előre fizető mérőhöz

való jog.

(3)371 A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a részletfizetés, fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelésének kötelező felajánlása, illetve az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(4)372 A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. Az olyan jellegű fogyatékkal élő fogyasztókat, akiknek az egészségét vagy az életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás, vagy annak megszakadása, fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén nem lehet kikapcsolni.

(5)373 A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket veheti igénybe. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség, a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, vagy halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a villamosenergia-kereskedő előre fizetős mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó az előre fizetős mérő felszerelésébe nem egyezik bele, vagy annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból a 47. § (7) és (8) bekezdésének megfelelően kikapcsolható. Az előre fizetős mérő használatával vételezett villamos energia ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a villamosenergia-vásárlási szerződése alapján, nem előre fizetős mérő esetén fizetne.

(6)374 Az a fogyasztó, aki a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)–(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.

(7)375 Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének és a fogyasztásmérő bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége az elosztó hálózati engedélyest terhelik. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a villamosenergia-kereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.

(8)376 Az előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.

VET 65. §377 (1) Az elosztó hálózati engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a fogyasztó a kedvezmények melyik körére [64. § (2) és (4)–(5) bekezdés] jogosult, és ezek közül mely kedvezmények igénybevételét kérte.

(2) A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására – a 64. § (3) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel – a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv a védendő fogyasztó kérelmére igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.

(3) Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(4) A nyilvántartásba történő felvételt a fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen e törvényben, valamint a 64. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód, vagy kedvezmény illeti meg, és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló – a (2) bekezdésben, valamint 64. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott – iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a fogyasztót 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.

(5)378 A nyilvántartásban kizárólag az érintett fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfélazonosítója, a 64. § (3) illetve (4) bekezdésére történő utalás, a (2), (4)–(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelhetnek.

(6)379 A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó minden év március 31-ig köteles a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában – szakorvosi véleményen alapuló, a Vhr. szerinti igazolás alapján – nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 64. § (2), illetve (4)–(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a rögzítéstől számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelő a nyilvántartásból törölt fogyasztót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti.

Védendő fogyasztókra vonatkozó részletes szabályok

Vhr. 30. §380 (1) A VET és e rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül,

d) a Szoctv. 40–44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

(2) E cím alkalmazásában a háztartás fogalmát a Szoctv. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint kell értelmezni.

(3) A szociálisan rászoruló fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja. Ha a szociálisan rászoruló fogyasztó a vele egy háztartásban élő személyre tekintettel kéri felvételét a VET 65. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba, e személy sem jogosult egy másik felhasználási hely tekintetében nyilvántartásba vételét kérni.

(4) A szociálisan rászoruló fogyasztó az (1) bekezdésnek való megfelelését az elosztó felé

a) a 23/a. számú melléklet szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány, vagy

b) a szociálisan rászoruló fogyasztói státuszra jogosító ellátást, tényt megállapító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi igazolás, illetve határozat

eredeti példányának bemutatásával igazolhatja. Az elosztó az igazolás céljára bemutatott iratok másolatát a jogosultság megszűnését követő 5 évig megőrzi.

(5) Az elosztó köteles a szociálisan rászoruló fogyasztót a rászorultság igazolását követő 8 napon belül nyilvántartásba venni, és a nyilvántartásba vételről a fogyasztóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedőt a fogyasztóval egyidejűleg értesíteni.

(6)381

(7) Ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a védendő fogyasztó – a véghatáridő lejártát 30 nappal megelőzően az elosztó által a részére megküldött írásbeli figyelemfelhívás ellenére – nem igazolja, az igazoló iratban meghatározott véghatáridő lejártát követő 8 napon belül az elosztó az érintett védendő fogyasztót törli a nyilvántartásból. A nyilvántartásból való törlésről az érintett védendő fogyasztót az elosztó értesíti. A fogyasztó adatainak megállapíthatósága tekintetében a VET 65. § (4) bekezdésében foglaltak ebben az esetben is irányadók.

(8) Az elosztó a védendő fogyasztókról vezetett nyilvántartásában tárgyév február 15-én szociálisan rászoruló személyként szereplő, a VET 65. § (4) bekezdése szerint jogosultságának ismételt igazolására köteles fogyasztót tárgyév március 1-jéig e kötelezettségéről közérthetően, írásban tájékoztatja, és egyúttal megküldi részére a 23/a. számú melléklet szerinti adatlapot. Az elosztó a védendő fogyasztók nyilvántartásából törli azt a jogosultságának ismételt igazolására köteles fogyasztót, aki e kötelezettségének tárgyév március 31-ig nem tesz eleget. A fogyasztó adatainak megállapíthatósága tekintetében a VET 65. § (4) bekezdésében foglaltak ebben az esetben is irányadók.

(9) Jogosultságának a VET 65. § (4) bekezdése szerinti ismételt igazolására a szociálisan rászoruló fogyasztó első ízben a nyilvántartásba történő felvételét követő naptári évben köteles.

Vhr. 31. § (1)382 A szociálisan rászoruló fogyasztó a második fizetési felszólítás kézhezvételét követő 5 napon belül kérheti részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék alkalmazását. A fizetési felszólításban erre a szociálisan rászoruló fogyasztó figyelmét fel kell hívni. A villamosenergia-kereskedő a fogyasztó fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmét 15 napon belül érdemben köteles megválaszolni.

(2) Részletfizetési kedvezmény és fizetési haladék csak olyan szociálisan rászoruló fogyasztót illet meg, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt elfogyasztott villamos energia ellenértékét, a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét határidőben kiegyenlíti. Részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék 12 naptári hónapon belül egy alkalommal illeti meg a fogyasztót.

(3)383 Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás feltételeit megszegi, a villamosenergia-kereskedő jogosult a részletfizetésre, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás azonnali hatályú felmondására. A részletfizetés, fizetési haladék időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a fogyasztót kamatfizetési kötelezettség nem terhelheti.

(4) A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb mint az igénylést megelőző 12 hónapban számlázott fogyasztásból számított

a) egy havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén két hónap,

b) 3 havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén öt hónap,

c) 3 havi átlagfogyasztást meghaladó tartozás esetén hat hónap.

(5) A fizetési haladék időtartama legfeljebb 30 nap.

(6)384 A részletfizetés, fizetési haladék tekintetében e rendelkezésektől csak a szociálisan rászoruló fogyasztó javára lehet eltérni.

(7)385 A részletfizetés, illetve a fizetési kedvezmény biztosítása mellett a villamosenergia-kereskedőnek – az elosztóval történő egyeztetés mellett – figyelemfelkeltő módon fel kell ajánlania az előre fizető mérő felszerelésének lehetőségét. Amennyiben a fogyasztó részletfizetési kedvezményben vagy fizetési haladékban részesült és annak feltételeit nem teljesíti, a villamosenergia-kereskedő a további fogyasztást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti, amelyre a szociálisan rászoruló fogyasztó figyelmét a részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék megadásáról szóló értesítésben fel kell hívni.

(8) Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a nyilvántartásba vételt követően kereskedőt, illetve egyetemes szolgáltatót vált, a korábbi villamosenergia-értékesítési szerződés megszűnésekor a korábbi kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató köteles igazolást adni arról, hogy a fogyasztó a megelőző 12 naptári hónap alatt részesült-e fizetési haladékban vagy részletfizetési kedvezményben és megállapodásait teljesítette-e.

(9)386 Ha a szociálisan rászoruló fogyasztó részletfizetési kedvezményre vagy fizetési haladékra vonatkozó kérelmét a villamosenergia-kereskedő elutasítja, vagy a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék feltételeit nem teljesíti, a villamosenergia-kereskedő kezdeményezésére az elosztó az előre fizető mérő felszereléséről a szociálisan rászoruló fogyasztót értesíti.

Vhr. 32. § (1)387

(2)388 Előre fizetős mérőt kell biztosítani minden olyan szociálisan rászoruló fogyasztó számára, aki ezt igényli.

(3)389 A villamosenergia-kereskedő – az elosztóval együttműködve – gondoskodik az előre fizető mérők működtetésének (feltöltésének) az ügyfélszolgálatain és elektronikus úton történő biztosításáról.

(4) Az elosztó köteles az előre fizető mérő felszerelésével egyidejűleg a szociálisan rászoruló fogyasztót írásban tájékoztatni az előre fizető mérő használatával kapcsolatos tudnivalókról, illetve az erre vonatkozó szerződési feltételekről.

(5)390

(6)391 Az előre fizető mérő felszerelésével egyidejűleg a mérő felszereléséig felhalmozódott és fennálló tartozások kiegyenlítéséről a villamosenergia-kereskedő és a szociálisan rászoruló fogyasztó köteles megállapodni. A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb, mint a megállapodást megelőző 12 hónapban számlázott fogyasztásból számított

a) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 1 havi fogyasztásának ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén 4 hónap,

b) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 1 havi fogyasztásának ellenértékét meghaladó, de 3 havi fogyasztásának ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén 10 hónap, vagy

c) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 3 havi fogyasztásának ellenértékét meghaladó tartozás esetén 12 hónap.

A részletfizetés időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a fogyasztót kamatfizetési kötelezettség nem terhelheti.

(7)392 Amennyiben a lakossági fogyasztó szociálisan rászorulóként a díjtartozás miatti kikapcsolás időtartama alatt vagy a díjtartozás miatti kikapcsolást követően kezdeményezi a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételét, akkor ezzel egyidejűleg – a nyilvántartásba történő felvételének esetére – kérheti az előre fizető mérő felszerelését a (6) bekezdésben foglalt feltételekkel.

(8)393 Az előre fizető mérő felszerelése során minden esetben a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell eljárni.

(9)394 A (6) bekezdés szerinti megállapodásban a felek kötelesek rögzíteni, hogy ha a szociálisan rászoruló fogyasztó a teljesítéssel késedelembe esik, az előre fizető mérő feltöltésekor

a) 75 000 forintnál kisebb összegű tartozás esetén a szociálisan rászoruló fogyasztó által befizetett összeg 25%-át, vagy

b) 75 000 forint vagy annál nagyobb összegű tartozás esetén a szociálisan rászoruló fogyasztó által befizetett összeg 50%-át

a kereskedő a fennálló tartozás csökkentésére fordíthatja, feltéve, hogy az előre fizető mérő felszerelésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a VET-ben, valamint e rendeletben foglaltaknak megfelelően eleget tett.

Vhr. 33. §395 (1) A fogyatékkal élő lakossági fogyasztó a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételére való jogosultságát

a) a 23/b. számú melléklet A) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával, és

b) amennyiben

ba) vakok személyi járadékában részesül, a juttatást megállapító vagy folyósító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat vagy igazolás eredeti példányának bemutatásával, vagy a 23/b. számú melléklet B) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával;

bb) fogyatékossági támogatásban részesül, a juttatást megállapító vagy folyósító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat vagy igazolás eredeti példányának bemutatásával, vagy a 23/b. számú melléklet B)-C) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával; vagy

bc) a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy a villamosenergia-szolgáltatás megszakadása a lakossági fogyasztó vagy a vele közös háztartásban élő személy életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti, a 23/b. számú melléklet C) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával igazolhatja.

(2) A benyújtott iratokat és a bemutatott iratok másolatát az elosztó a jogosultság megszűnését követő 2 évig köteles megőrizni.

(3)396 A fogyatékosság jellegét – amely a fogyatékkal élő fogyasztót alkalmatlanná teszi a mérő leolvasására, a mérőállás közlésére, a számlaolvasásra, vagy a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes fizetéstől eltérő kiegyenlítésére – vagy az (1) bekezdés b) pont bc) alpontjának való megfelelést a kezelőorvos, ennek hiányában a háziorvos igazolja a 23/b. számú melléklet C) része szerinti nyomtatvány kitöltésével a jogszabályok és az engedélyes üzletszabályzata szerinti különleges bánásmód jellegének és tartalmának engedélyes általi azonosítása céljából. Amennyiben a rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményezési hatásköre az érintettre kiterjed, a kezelőorvos és a háziorvos a 23/b. számú melléklet C) része szerinti nyomtatványt e szerv szakvéleménye alapján tölti ki.

Vhr. 34. § (1)397 A vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személyt mint fogyatékkal élő fogyasztót nem kell személyes körülményeinek megfelelő, különleges bánásmódban részesíteni, amennyiben háztartásában van olyan nagykorú személy, aki nem fogyatékkal élő fogyasztó.

(2) A fogyatékkal élő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja.

(3)398 A 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó, a fogyasztóval egy háztartásban élő fogyatékkal élő személyre tekintettel a fogyatékkal élő személyek nyilvántartásába történő felvételét fogyatékkal élőnek nem minősülő fogyasztó is kérheti, de ugyanazon fogyatékkal élő személyre tekintettel csak egy fogyasztó egy fogyasztási helye szerepelhet a nyilvántartásban védelemre jogosultként.

(4)399 A 33. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztót megillető különleges bánásmód lehet:

a) havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,

b) készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen,

c) az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhely-kialakítás,

d) a számla értelmezéséhez az érintett engedélyes üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség, így például nagyobb betűmérettel nyomtatott számla, helyszíni számla magyarázat, számlafordíttatás, és

e) az érintett engedélyes üzletszabályzatában meghatározott, a fogyatékkal élők villamosenergia-ellátásban való részvételét megkönnyítő egyéb szolgáltatás.

(5)400 A lakossági fogyasztó a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel iránti igény bejelentésekor nyilatkozik arról, hogy a (4) bekezdésben meghatározott vagy az érintett engedélyesek által nyújtott egyéb szolgáltatások közül melyekre tart igényt. Az igényelt szolgáltatást a nyilvántartásba vételt követő legkésőbb 30. naptól kell biztosítani. Nem vehető nyilvántartásba az, aki felhívás ellenére sem nyilatkozik az igénybe venni kívánt különleges bánásmód szerinti szolgáltatásról.

(6)401 A fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő személy olyan igényét, amelyet a benyújtott iratok nem támasztanak alá, az érintett engedélyes nem köteles teljesíteni.

Vhr. 35. § (1)402 A 23/b. számú melléklet C) része szerint kiállított igazolás tartalmazza azon értesítendő személy elérhetőségét, akit a 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő személy vonatkozásában a villamosenergia-ellátás kikapcsolásának, szüneteltetésének vagy szünetelésének esetén értesíteni kell. A szolgáltatás szünetelése vagy a tervezett szüneteltetés esetén az értesítés időpontjára a lakossági fogyasztókra vonatkozó tervezett szüneteltetés miatti kiértesítési szabályok az irányadók.

(2)403 A tervezett üzemszünet idejére a 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztó, az e körbe tartozó fogyatékkal élő személyre tekintettel a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő fogyasztó, vagy az értesítendő személy kérésére legkésőbb a tervezett üzemszünet kezdetét megelőző naptól a fogyatékkal élő személy gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához szükséges teljesítményű szükségáramforrást köteles biztosítani az elosztó.

(3)404 Váratlan üzemzavar következményeinek megelőzése céljából, a nyilvántartásba vételt követő legkésőbb 30. naptól az elosztó köteles a 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztóval, az e körbe tartozó fogyatékkal élő személyre tekintettel a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő fogyasztóval, az értesítendő személlyel, illetve szükség esetén az egészségügyi ellátást biztosító szervezettel egyeztetett feltételeknek megfelelő, a fogyatékkal élő személy gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához szükséges teljesítményű szünetmentes áramforrást időben kihelyezni az igénylésben megadott felhasználási helyen.

(4) Az elosztó nem felel a szükségáramforrás, illetve szünetmentes áramforrás általa fel nem ismerhető, rejtett hibájából adódó következményekért, nem köteles továbbá a szükségáramforrás, szünetmentes áramforrás üzemeltetésére, karbantartására és javítására.

(5)405 Az elosztó a szükségáramforrás, illetve szünetmentes áramforrás kihelyezésekor köteles átadás-átvételi jegyzőkönyvet felvenni és aláíratni a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő fogyasztóval vagy képviselőjével. A jegyzőkönyvnek az elosztó üzletszabályzatában meghatározott keretek között – a legkisebb költség elvével összhangban – rendelkeznie kell a kihelyezésre, üzemeltetésre, karbantartásra és javításra vonatkozó részletes megállapodásról.

(6)406 Az elosztó a védendő fogyasztókról vezetett nyilvántartásában tárgyév február 15-én fogyatékkal élő fogyasztóként szereplő, a VET 65. § (4) bekezdése szerint jogosultságának ismételt igazolására köteles fogyasztót tárgyév március 1-jéig e kötelezettségéről közérthetően, írásban tájékoztatja, és egyúttal megküldi részére a 23/b. számú melléklet szerinti adatlapot. Az elosztó a védendő fogyasztók nyilvántartásából törli azt a jogosultságának ismételt igazolására köteles fogyasztót, aki e kötelezettségének tárgyév március 31-ig nem tesz eleget. A fogyasztó adatainak megállapíthatósága tekintetében a VET 65. § (4) bekezdésében foglaltak ebben az esetben is irányadók.

(7)407 Jogosultságának a VET 65. § (4) bekezdése szerinti ismételt igazolására a fogyatékkal élő fogyasztó első ízben a nyilvántartásba történő felvételét követő naptári évben köteles.

Vhr. 36. §408 (1) A fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő fogyasztó a 34. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatát évente legfeljebb két alkalommal módosíthatja. Ha a fogyasztó korábbi nyilatkozatát módosítja, az igénybe venni kívánt szolgáltatást a módosítási igény beérkezését követő legkésőbb 30. naptól biztosítani kell a fogyasztó számára. A módosítást a nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(2) Az engedélyes által nyújtott kedvezményért és különleges bánásmódért ellenérték kikötése semmis.

Vhr. 37. §409 (1) A védendő fogyasztó köteles a védelemre jogosultságot adó körülmény megváltozását vagy megszűnését 15 napon belül írásban bejelenteni az érintett engedélyesnél. Az elosztó köteles a jogosultságot megalapozó körülmény megváltozásának bejelentését követő 8 napon belül a változást a nyilvántartáson átvezetni, vagy a jogosultságot megalapozó körülmény megszűnése esetén a védendő fogyasztót a nyilvántartásból – a fogyasztó adatainak megállapíthatóságára vonatkozóan a VET 65. § (4) bekezdésében előírt kötelezettség sérelme nélkül – törölni.

(2) Ha a védendő fogyasztó vagy a védelemre jogosító ellátásban részesülő, a fogyasztó háztartásában élő személy másik felhasználási helyre költözik, a változást a fogyasztó személyében beállt változásra vonatkozó szabályok szerint kell bejelenteni, és az új felhasználási helyen megkötött szerződés alapján új igénylés nyújtható be.

(3) Ha az új felhasználási hely a korábbi felhasználási hellyel azonos elosztó működési területén van, a változás-bejelentés alapján a védendő fogyasztót a nyilvántartásból nem kell törölni, hanem az érintett engedélyes a nyilvántartásban a bejelentés szerinti változásokat átvezeti.

(4)410 A (2) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a védendő fogyasztó villamosenergia-kereskedőt vált. Az elosztó a védelem fennállásáról és a védendő fogyasztók nyilvántartásában szereplő adatokról tájékoztatja az új villamosenergia-kereskedőt.

A villamos energia továbbadása411

VET 66. §412 (1) A felhasználó a villamos energiát magánvezetéken keresztül adhatja tovább a vételező részére, amennyiben a magánvezeték létesítésére engedéllyel rendelkezik, vagy a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el. Arra a felhasználóra nézve, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, villamos energia továbbadása szempontjából a 66. § (2)–(7) bekezdésének és a 66/A. §-ának magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.

(2) A magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese csak akkor szüntetheti meg, ha a vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. Amennyiben a magánvezeték engedélyese és a vételező között a szerződésszegés tényét illetően jogvita áll fenn, és a felek a vételező ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerős eldöntéséig a továbbadást a szerződésben meghatározott feltételekkel folytatni kell.

(3) Ha a vételező úgy dönt, hogy villamos energiát nem továbbadás útján, hanem kizárólag az 56. § (2) bekezdése szerint vásárol, köteles a 39/B. § szerint eljárni.

(4) A továbbadás nem minősül kereskedelemnek, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a magánvezeték engedélyese által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. A magánvezeték engedélyese e bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a 168. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(5) A (4) bekezdés szempontjából

a) a beszerzett villamos energia átlagára a magánvezeték engedélyese által az adott üzleti évben vásárolt teljes villamos energia mennyiség bekerülési költségének – beleértve a kiegyenlítő energia költségét is – és a megvásárolt mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó, és

b) a továbbadott villamos energia átlagára az adott üzleti évben továbbadott teljes villamosenergia-mennyiségből származó árbevételnek és a továbbadott mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó.

(6) Amennyiben a magánvezeték engedélyese kereskedelmi engedélyt kap, a továbbiakban nem jogosult továbbadásra. Ebben az esetben a vételezők a 39/B. §-ban meghatározottak szerint felhasználóvá válnak. A kereskedelmi engedéllyel is rendelkező magánvezeték engedélyese köteles a vételezőket a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint a kereskedelmi engedély megszerzéséről, valamint annak joghatásáról értesíteni.

(7) A továbbadó felhasználó az (5) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési átlagáron felül számlájában elkülönítve érvényesítheti az általa fizetett átlagos rendszerhasználati díjat (közvetített szolgáltatás díjaként), a 147. § szerinti pénzeszközöket és az adókat, valamint – a magánvezeték hálózati veszteségének költségét is beleértve – a magánvezeték üzemeltetési költségeinek az összes továbbadott villamosenergia-mennyiséggel elosztott értékét.

VET 66/A. §413 (1) A magánvezeték engedélyese, aki vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a vele szerződésben álló villamosenergia-kereskedőnek a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint a továbbadási tevékenységét bejelenteni.

(2) A villamosenergia-kereskedő a magánvezeték engedélyesének a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél:

a) a magánvezeték engedélyese legalább 60 napos fizetési késedelembe esett,

b) a magánvezeték engedélyese által a villamosenergia-kereskedővel fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés nem vezetett eredményre, és

c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a magánvezeték engedélyesét legalább kétszer, írásban értesítette, valamint a tartozás fennállásáról és a kikapcsolás lehetőségéről a felhasználási helyen, a magánvezetékre kapcsolódó vételezők számára jól látható módon értesítést helyezett ki.

(3) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt magánvezeték engedélyese rendezi a villamosenergia-kereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a villamosenergia-kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a magánvezeték engedélyesének az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(4) A hálózati engedélyes a (2) és a (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.

Közvetlen vezeték414

Vhr. 12. §415 (1) A közvetlen vezeték üzemeltetője felelős a közvetlen vezeték zavartalan és biztonságos működtetéséért, üzemeltetéséért, karbantartásáért és a villamos energia vételezőhöz történő továbbításáért.

(2) A közvetlen vezeték üzemeltetője az erőmű és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára vonatkozóan a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést köthet, amely alapján a hálózati engedélyes az erőmű és a közcélú hálózat csatlakozási pontján a közvetlen vezeték üzemeltetője rendelkezésére áll.

(3) A közvetlen vezeték üzemeltetője a közcélú hálózat használatáért a (2) bekezdés szerinti hálózathasználati szerződés alapján a hálózati engedélyesnek rendszerhasználati díjat fizet. A közvetlen vezeték üzemeltetője és a hálózati engedélyes közötti elszámolás az erőművi vételezést mérő fogyasztásmérő berendezés, továbbá az erőmű és a közvetlen vezeték csatlakozási pontján felszerelt mérőberendezés adatai alapján történik.

(4) A termelő, a hálózati engedélyes és a közvetlen vezeték üzemeltetője a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírtak szerint együttműködik a villamosenergia-rendszer üzembiztos működése, az előírt hiteles mérés és elszámolás megvalósítása és a közvetlen vezetékről ellátott vételezők ellátása céljából.

(5) Az erőmű üzemszünete esetén követendő szabályokról és eljárásrendről rendelkezni kell

a) a közvetlen vezeték üzemeltetője és a hálózati engedélyes közötti (2) bekezdés szerinti hálózathasználati szerződésében,

b) a közvetlen vezeték üzemeltetője és a termelő közötti szerződésben, valamint

c) a közvetlen vezeték üzemeltetője és a közvetlen vezetékről ellátott vételező közötti, a közvetlen vezeték használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződésben (a továbbiakban: közvetlen vezeték használati szerződés).

Vhr. 12/A. §416 (1) A közvetlen vezeték használati szerződésnek a közvetlen vezetékre kapcsolódó vételező vonatkozásában tartalmaznia kell a 13/D. §-ban meghatározott rendelkezéseket azzal, hogy a magánvezeték alatt közvetlen vezeték értendő, valamint a felhasználóra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A vételező, a hálózati engedélyes, a termelő és a közvetlen vezeték üzemeltetője megállapodik a VET 38. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak betartását biztosító eljárásrendről, amelyet a VET 38. § (3) bekezdésében foglalt megállapodáshoz csatolni kell.

(2) A közvetlen vezeték üzemeltetőjének felelőssége a vételezővel szemben – figyelemmel a 12. § (5) bekezdésének erőmű üzemszünetére vonatkozó rendelkezésére is – a villamos energiának az erőmű csatlakozási pontjától a közvetlen vezetékre kapcsolódó vételező kapcsolódási pontjáig történő szállítására terjed ki.

(3) A közvetlen vezeték üzemeltetője a közvetlen vezeték használati szerződés szerinti ütemezésben gondoskodik a vételező villamosenergia-fogyasztására vonatkozó, a számlázás alapjául szolgáló hiteles mérési adatok gyűjtéséről és számításáról.

(4) A közvetlen vezetékhez való hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik a közvetlen vezeték használati szerződésben rögzített ellátásbiztonságot és a szolgáltatásminőséget, továbbá biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot.

(5) A közvetlen vezeték üzemeltetője üzemviteli naplót vezet a 13. § (2)–(4) bekezdésében foglaltak szerint, valamint köteles a vezetékes szolgáltatás díját illetően a 13. § (5) bekezdésében – a felhasználóra vonatkozó rendelkezések kivételével – a magánvezetékes szolgáltatás díjára vonatkozó szabályokat alkalmazni.

(6) Ha a vételező a közcélú hálózathoz kizárólag közvetlenül kíván csatlakozni, a közvetlen vezeték engedélyese biztosítja a közcélú hálózatra csatlakozásig a közvetlen vezetékhez való hozzáférést, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködik.

Magánvezeték417

Vhr. 13. §418 (1) A magánvezeték engedélyese köteles a magánvezetéket a VET, e rendelet és a vonatkozó más jogszabályok rendelkezései szerint folyamatosan, a jogszabályokban, a hatósági előírásokban és a szabványokban rögzített minőségi és üzembiztonsági elvárásoknak megfelelő módon üzemeltetni.

(2) A magánvezeték engedélyese üzemviteli naplót vezet a magánvezetékről ellátott vételezőt és felhasználót érintő üzemszünetről, hálózati kiesésről, üzemzavarról és feszültségingadozásról, továbbá a magánvezetékről ellátott vételezővel vagy felhasználóval a magánvezetékes szolgáltatással kapcsolatos levelezéséről.

(3) A hálózati engedélyes, a vételező és a felhasználó az üzemviteli napló rá vonatkozó adatot tartalmazó részeibe betekinthet, és arról számára – kérése esetén – másolatot vagy kivonatot kell biztosítani, valamint a (2) bekezdésben meghatározott eseményekkel kapcsolatosan tájékoztatást kell nyújtani. A hálózati engedélyes, a vételező és a felhasználó az üzemviteli naplóban észrevételeit feltüntetheti.

(4) A magánvezeték engedélyese az üzemviteli naplót és a magánvezetékről ellátott vételezővel vagy felhasználóval folytatott levelezését két évre visszamenőleg megőrzi.

(5) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékes szolgáltatást a vételező, a felhasználó és a termelő részére szerződéses megállapodásban foglalt, költségalapú díj ellenében nyújtja. A díj alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei képezhetik, ideértve a magánvezeték üzemeltetési és hálózati veszteségi költségeit, valamint – figyelemmel a Hivatal honlapján közzétett villamos energia rendszerhasználati módszertanra – az üzemeltetett vezeték eszközértékére alkalmazott tőkeköltséget.

(6) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékes szolgáltatási és a továbbadási tevékenységéről köteles olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja a tevékenységenkénti átláthatóságot, a diszkrimináció-mentességet, és – az egyéb tevékenységeivel szemben is – kizárja a keresztfinanszírozást.

Vhr. 13/A. §419 (1) A magánvezeték engedélyese naptári évente, az adott üzleti évet követően kiértékeli az engedélyköteles tevékenységével kapcsolatos működését az üzemviteli naplóban foglaltak és a 13. § (6) bekezdés szerinti adatok alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiértékelésben éves összefoglaló adatokkal külön be kell mutatni, hogy

a) a továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára meghaladta-e az adott üzleti évre vonatkozóan beszerzett villamos energia átlagárát,

b) a hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződése alapján a villamosenergia-rendszer használatáért fizetett rendszerhasználati díjakat haszonszerzés nélkül hárította-e át az általa üzemeltetett magánvezetékről ellátott vételezőkre, és

c) a magánvezetékes szolgáltatási tevékenysége során miként alkalmazta a 13. § (5) bekezdés igazolt költségalapú díjra vonatkozó meghatározását.

(3) A kiértékeléshez a vételezők és a (2) bekezdés c) pontja esetén felhasználók részére hozzáférési jogot kell biztosítani.

Vhr. 13/B. §420 (1) Ha a magánvezeték engedélyese a magánvezetékre kapcsolódó vételezőnek továbbadással villamos energiát értékesít, és magánvezetékes szolgáltatást nyújt, a kiállított számlán elkülönítve, külön-külön tünteti fel a VET 66. § (5) bekezdés a) pont szerinti villamosenergia-beszerzési átlagárat, valamint a VET 66. § (7) bekezdése alapján érvényesített díjakat, egyéb pénzeszközöket és az adókat.

(2) Ha a magánvezeték engedélyese a magánvezetékre kapcsolódó felhasználónak magánvezetékes szolgáltatást nyújt, a kapcsolódási ponton a hálózati engedélyes által mért – a felhasználó által felhasznált – villamosenergia-mennyiség után a közcélú hálózatra csatlakozás feszültségszintjéhez igazodó rendszerhasználati díjakat a hálózati engedélyes részére a felhasználó fizeti meg.

Vhr. 13/C. §421 (1) Amennyiben a magánvezeték engedélyese villamosenergia-kereskedelmi engedély iránti kérelmet nyújt be a Hivatalhoz, erről a vételezőt a kérelem benyújtásával egyidejűleg írásban tájékoztatja, valamint felhívja a vételező figyelmét arra, hogy a vételezőnek történő továbbadásra a villamosenergia-kereskedelmi engedélye hatálybalépését követően nem jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell a hálózati engedélyes nevét és ügyfélszolgálati irodájának címét, továbbá a magánvezeték használatára irányuló jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződés (a továbbiakban: magánvezeték-használati szerződés) megkötésének vagy módosításának részletes feltételeit, valamint a villamosenergia-értékesítésre vonatkozó ajánlatot.

(3) Amennyiben a vételező a továbbadás megszűnését követően felhasználóként a magánvezetéken keresztül kíván villamos energiát vételezni, a VET 39/B. §-a alapján legkésőbb a továbbadás megszűnéséig

a) a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést,

b) a magánvezeték engedélyesével magánvezeték-használati szerződést köt, vagy meglévő szerződését módosítja, valamint

c) villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt.

(4) A hálózathasználati szerződés megkötéséhez az új vagy módosított magánvezeték-használati szerződésben a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjának a felhasználóra vonatkoztatott rendelkezésre állás feltételeiről a felek megállapodnak.

(5) Amennyiben a vételező a közcélú hálózatra közvetlenül kíván csatlakozni, legkésőbb a továbbadás megszűnéséig a hálózati engedélyessel hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést, továbbá villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt.

(6) A magánvezeték engedélyese 8 napon belül írásban tájékoztatja a vételezőt, amennyiben a villamosenergia-kereskedelmi engedély részére kiadásra került. A magánvezeték engedélyese a felhasználóvá vált vételező folyamatos ellátásának megvalósulásáig, de legfeljebb a villamosenergia-kereskedelmi engedélyének megszerzését követő 60 napig köteles a továbbadást változatlan feltételek mellett folytatni.

(7) A hálózati engedélyes, a magánvezeték engedélyese és a magánvezetékre kapcsolódó felhasználó a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírtak szerint együttműködik a villamosenergia-rendszer üzembiztos működése, az előírt hiteles mérés és elszámolás megvalósítása céljából.

Vhr. 13/D. §422 (1) A vételezővel vagy felhasználóval kötött, a magánvezetékhez történő kapcsolódásra, a magánvezetékes hálózati szolgáltatásra, valamint a vételező esetében a továbbadásra vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell

a) a kapcsolódási pont helyét;

b) a kapcsolódási pont kapacitását (kVA) és műszaki jellemzőit;

c) vételező esetében a kapcsolódási ponton használt teljesítményt (kVA), annak megjelölésével, hogy a használt vagy a rendelkezésre álló teljesítmény ideiglenesen vagy véglegesen kerül-e a vételezőnek átadásra, felhasználó esetében a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítményt (kVA);

d) a vételezői vagy felhasználói berendezés műszaki jellemzőit;

e) szükség esetén a vételezői vagy felhasználói berendezés hálózati visszahatásának megengedett legnagyobb mértékét és a visszahatás csökkentésére szolgáló műszaki megoldásokat;

f) a magánvezetékhez történő csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeit, a bekapcsolás szabályait;

g) a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit;

h) az üzembiztonság, a műszaki követelmények, a karbantartás, az üzemzavar-elhárítás, fejlesztés terén nyújtott szolgáltatásokat;

i) vételező esetében a villamos energia mérésére vonatkozó rendelkezéseket, ennek keretében a méréssel kapcsolatos üzemeltetői és vételezői kötelezettségeket, a mérési helyet, a mérőberendezések kiépítésének általános feltételeit, a mérési időszakok meghatározását, valamint a mérők tulajdonjogának, elhelyezésének, felszerelésének, karbantartásának és cseréjének szabályait;

j) a számlázás és a számlakifogás szabályait;

k) a díjfizetés részletes szabályait, ideértve a magánvezeték használatához kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendő díjak fizetésének szabályait is;

l) a vételezővel vagy a felhasználóval történő kapcsolattartás, a 13. § (2) bekezdés szerinti üzemviteli naplóhoz és a 13/A. § (1) bekezdés szerinti kiértékeléshez történő hozzáférés módját, valamint a magánvezeték engedélyesének a hálózati engedélyessel vagy a villamosenergia-kereskedővel szembeni fizetési késedelembe eséséről szóló tájékoztató közzétételének módját;

m) a vételezői, illetve felhasználói panaszok kezelésének és ügyintézésének rendjét, valamint helyét;

n) a vételezőből felhasználóvá válás általános feltételeit, kiterjedve

na) az eljárásrendre,

nb) a közvetett rendelkezésre állás feltételeire, valamint

nc) az elszámolás kialakítása céljából a hálózati engedélyessel történő együttműködés szabályozására;

o) az előre tervezhető éves rendes karbantartási, felújítási munkálatokat, az ezzel kapcsolatos szüneteltetés kezdő időpontját és várható időtartamáról történő előzetes értesítés módját, továbbá eseti üzemzavar vagy egyéb üzemi esemény bekövetkezése esetén alkalmazandó korlátozás és értesítés szabályait;

p) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit, különös tekintettel a vételezőnek és a felhasználónak a magánvezetékes szolgáltatásból fizetési késedelem miatt vagy egyéb okból történő ideiglenes vagy végleges kikapcsolásának eseteire és eljárásrendjére; és

q) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az (1) bekezdés n) pont nb) alpontja szerinti közvetett rendelkezésre állás biztosítása, valamint az (1) bekezdés p) pontja szerinti kikapcsolásra vonatkozó tartalmi elemekről a magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel egyeztet, és a hálózati engedélyes észrevételeit az (1) bekezdés szerinti szerződések tartalmának kialakításához figyelembe veszi. Az egyeztetésről a magánvezeték engedélyese írásos emlékeztetőt készít.

Vhr. 13/E. §423 Arra a felhasználóra, aki a VET 39. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 13–13/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a magánvezeték engedélyese alatt a felhasználót kell érteni.

A villamos energia továbbadása424

Vhr. 38. §425 (1) A VET 66. § (7) bekezdésében a továbbadó felhasználó által fizetett, a vételező felé érvényesíthető átlagos rendszerhasználati díjon a továbbadó felhasználó rendszerhasználati díjakra vonatkozó legutolsó számlájában szereplő, adók nélküli díjösszeg és a számla forgalmi típusú díjainak alapjául szolgáló kWh-mennyiség hányadosát kell érteni. Amennyiben a vételező és a továbbadó felhasználó egységnyi lekötött teljesítményre eső villamos energia vételezése eltér, akkor ennek hatása figyelembe vehető az átlagárszámítás során.

(2) A továbbadó felhasználó és a vételező az adott üzleti év lezárása után a továbbadásra vonatkozó számlákban érvényesített villamos energia és rendszerhasználati díjösszegek, valamint az adott üzleti évre kiszámított tényleges villamos energia beszerzési átlagárral és átlag rendszerhasználati díjjal számított díjösszegek különbségével egymással 30 napon belül elszámol.

(3) A felhasználó a vásárolt villamos energiát a felhasználási helyen kívüli más személy részére nem adhatja tovább.

Vhr. 39. §426 (1) A magánvezeték engedélyese a VET 66/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentésében a villamosenergia-kereskedővel közli a továbbadás keretében ellátott vételezők számát, valamint vételezőnkénti bontásban a becsült éves villamos energia igényét.

(2) Amennyiben a magánvezeték engedélyese a vételezőt arról tájékoztatja, hogy villamosenergia-kereskedelmi engedély iránti kérelmet nyújtott be a Hivatalhoz és ezzel a továbbadás megszűnik, a vételező folyamatos villamosenergia-ellátásának biztosítása érdekében a 13/C. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint köteles eljárni.

(3) A vételező a VET 66. § (3) bekezdése szerinti döntése esetén a továbbadásra vonatkozó szerződést legalább 60 napos felmondási idővel mondhatja fel.

(4) A VET 66/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentés elmulasztása esetén a villamosenergia-kereskedő a továbbadó magánvezeték engedélyesével szemben a VET 66/A. § (2) bekezdésében előírt szabályok helyett a felhasználók kikapcsolására vonatkozó általános szabályokat alkalmazhatja.

Közcélúvá nyilvánítás427

Vhr. 40. §428 (1) A Hivatal vezeték vagy berendezés (a 40–45. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hálózati elem) közcélúvá minősítésére vagy átminősítésére irányuló eljárás során a hálózati elem közcélúságát – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – egyedileg vizsgálja.

(2) A kis- és középfeszültségű hálózati elem, amely a VET 24. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelőn létesül, és amelyen az elosztó tulajdonjogot szerez, közcélú elosztó hálózati elemnek minősül.

(3) Kizárólag az átviteli rendszerirányító tulajdonát képező hálózati elem minősülhet az átviteli hálózat részének.

(4) Átviteli rendszerüzemeltető esetében a (3) bekezdés szerinti rendelkezést nem kell alkalmazni.

Vhr. 41. §429 (1) A közcélúvá minősítési, valamint az átminősítési kérelemhez mellékelni kell:

a) a hálózati elem üzemi vagy elosztói szabályzatban meghatározottak szerinti megnevezését,

b) a hálózati elem névleges feszültségének megjelölését,

c) a hálózati elem villamosenergia-rendszerben betöltött szerepének ismertetését,

d) a csatlakozó felhasználók számának és felhasználásuk mértékének ismertetését, és

e) nagyfeszültségű hálózati elem esetében az átviteli rendszerirányító véleményét.

(2) A közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték esetében a kérelemhez – az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenően – mellékelni kell:

a) a hálózati elem műszaki állapotának leírását,

b) a hálózati engedélyes nyilatkozatát a közcélú hálózat kiépítésének becsült költségeiről és időigényéről a vezetéken keresztül ellátott vagy ellátni kívánt vételező, felhasználó ellátása céljából,

c) a hálózati engedélyes nyilatkozatát a vezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes által a jogszabályoknak megfelelően történő üzemeltetésnek az előre látható költségeiről és a vezetéknek a hálózati engedélyes által szükségesnek tartott fejlesztéséről, annak becsült költségeiről,

d) a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott villamosenergia-vételező nyilatkozatát arról, hogy a vezeték közcélúvá nyilvánítását követően villamos energia vásárlására vonatkozó érvényes szerződéssel vagy előszerződéssel rendelkezik,

e) a közvetlen vezeték vagy a magánvezeték engedélyesének, a hálózati engedélyessel kötött szerződését vagy előszerződését, amelyben a felek a közcélúvá nyilvánítás időpontjától kezdődő hatállyal rendezik a közcélúvá minősített vezeték tulajdonjogi, vezetékjogi helyzetét, illetve üzemeltetésének szabályait, és

f) a közvetlen vezetékre vagy magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők számának és felhasználásuk mértékének ismertetését.

Vhr. 42. §430 (1) A közcélú hálózati elem átviteli vagy elosztó hálózati elemmé történő átminősítése iránti eljárás az érintett hálózati engedélyes kérelemére vagy a villamosenergia-rendszer üzembiztonsága biztosítása érdekében hivatalból indul.

(2) A termelői vezeték vagy a közvetlen vezeték közcélúvá – ezen belül átviteli vagy elosztó hálózati elemmé – minősítése iránti eljárás a vezeték tulajdonosa vagy üzemeltetője kérelmére, valamint a VET 86. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben hivatalból indulhat.

(3) Hálózati elem közcélúvá minősítésére, valamint átminősítésére vonatkozó kérelem esetében a Hivatal megkeresheti véleményadás céljából a hálózati engedélyest. A hálózati engedélyes a kérelemmel kapcsolatos véleményéről a Hivatalt annak megkeresésétől számított 30 napon belül tájékoztatja.

(4) Nagyfeszültségű hálózati elem közcélúvá minősítése, valamint átminősítése vonatkozásában a Hivatal kikéri az átviteli rendszerirányító véleményét. Az átviteli rendszerirányító véleményéről a Hivatalt annak megkeresésétől számított 30 napon belül tájékoztatja.

Vhr. 43. §431 Közcélúnak nyilvánított hálózati elem átminősítésére csak a 41. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározottak és a hálózati elem átviteli-elosztói jellegének megváltozása esetén kerülhet sor.

Vhr. 44. §432 (1) Hivatalból indult eljárás esetében a Hivatal a 41. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakról, a közcélúvá minősítésről, valamint átminősítésről beszerzi a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték engedélyese, továbbá a hálózati engedélyes nyilatkozatát.

(2) A hálózati engedélyes a közvetlen vezeték, a termelői vezeték és a magánvezeték engedélyesével a közcélúvá minősítési eljárás során együttműködik.

(3) A Hivatal felhívja a feleket a 41. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt szerződés megkötése érdekében a hálózati engedélyes és a közvetlen vezeték vagy a magánvezeték engedélyese közötti egyezség létrehozására. Ennek eredménytelensége esetén a Hivatal az (1) bekezdés szerint felhívja az érintett feleket nyilatkozattételre, és határozatban rendelkezik a közcélúvá nyilvánított vezetékre jutó arányos elosztói díjról, valamint az üzemeltetés költségeinek a hálózati engedélyes és a hálózati elem engedélyese közötti elszámolásáról.

Vhr. 45. §433 (1) A Hivatal a hálózati elem közcélúvá minősítéséről, valamint átminősítéséről a villamosenergia-rendszer együttműködése, az ellátásbiztonság, a hatékony és folyamatos villamosenergia-ellátás, az adott hálózati elemhez csatlakozó felhasználók vagy kapcsolódó vételezők száma és azok felhasználásának vagy vételezésének mértéke, a VET 25. § szerinti hálózatfejlesztési terv, valamint az adott esetben jelentős egyéb körülmények alapján dönt.

(2) A Hivatal nem tagadhatja meg a hálózati elem közcélúvá minősítését vagy átminősítését, ha az szerepel a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben. A Hivatal a közcélúvá minősítő határozatát visszavonja, ha a hálózati elem még nem valósult meg, de már nem szerepel a jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben.

(3) A Hivatal a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítésével egyidejűleg hivatalból módosítja a hálózati engedélyes működési engedélyét.

(4) A közvetlen vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott vételezővel, annak kezdeményezése esetén hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést köt. Amennyiben a meglévő magánvezetékhez vagy közvetlen vezetékhez való kapcsolódás a műszaki feltételekben és a rendelkezésre álló teljesítmény mértékében nem igényel módosítást, a magánvezetéken vagy a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezőt külön díjfizetési és költségtérítési kötelezettség nélkül megilleti a csatlakozási jog azon a kapcsolódási ponton, amelyen a hálózati elem közcélúvá nyilvánítását megelőzően a magánvezetékhez vagy közvetlen vezetékhez vételezőként kapcsolódott.

(5) A közvetlen vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítésének megtagadása esetén a Hivatal határidő megállapítása mellett kötelezheti a hálózati engedélyest közcélú hálózat kiépítésére a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott vételező vagy felhasználó villamos energia ellátása céljából.

(6) A közvetlen vezeték engedélyese a közcélú hálózatra kapcsolásig a közvetlen vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítja, továbbá a közvetlen vezetéket a VET, az e rendelet és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint üzemelteti és fenntartja.

X. Fejezet434

SZABÁLYZATOK

VET 67. § Az átviteli rendszerirányító az engedélyesekkel és reprezentatív érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozza

a) a villamosenergia-rendszer és az átviteli hálózat technikai működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzatot,

b)435 a villamosenergia-kereskedelemre, az elszámolási-mérési adatok gyűjtésének, feldolgozásának és szolgáltatásának minimális tartalmi elemeire, a villamos energia határon keresztül történő szállítására, a rendszerszintű szolgáltatásokra vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzatot.

VET 68. § Az engedélyesek, valamint a villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó nem engedélyköteles erőművek üzemeltetői jelen törvény és az annak felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályok, valamint a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezései szerint együttműködnek.

VET 69. §436 Az elosztók az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozzák az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzatot.

VET 70. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minőségi követelményeinek, az egyenlő bánásmód, az átviteli és elosztó hálózathoz való szabad hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni.

(2) A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az engedélyesek és a reprezentatív felhasználói érdekképviseletek képviselőiből – külön jogszabály szerint – létrehozott és működtetett szabályzati bizottságoknak kell ellátnia.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés eljárási szabályai a villamosenergia-ellátási szabályzatok részét képezik.

(4) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal hagyja jóvá, valamint a jóváhagyást feltételhez kötheti, vagy megtagadhatja.

(5)437

(6)438 A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés eredménytelensége esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatot határozattal hivatalból módosíthatja, ha a szabályzat akadályozza a hatékony versenyt, az árszabályozásra vonatkozó rendelkezések érvényesülését, vagy indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé.

(7)439 A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt az elkészítésükért felelős engedélyesek a honlapjukon – mindenkor hatályos egységes szerkezetbe foglalt szöveggel – közzéteszik.

(8) A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

VET 71. § Az engedélyesek egymásnak és az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat és információt, az ott meghatározott módon és időben szolgáltatják a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetése érdekében.

VET 72. § (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a villamosenergia-kereskedő és a termelői engedélyes üzletszabályzatot dolgoz ki.

(1a)440 Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes honlapot tart fenn.

(2) Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit.

(3)441 A (4a) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel a felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatot a fogyasztóvédelmi hatóság előzetes véleményének kikérését követően a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzatnak vagy az üzletszabályzat részének a jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia-ellátási szabályzatba ütközik, vagy lényeges jogos érdeket sért.

(4)442 A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett, annak eredménytelensége esetén határozattal hivatalból kötelezheti az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében.

(4a)443 Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét annak az elosztók, a villamosenergia-kereskedők, valamint a termelői engedélyesek általi véleményeztetését követően a Hivatal hagyja jóvá. Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét a beérkezett véleményekkel együtt terjeszti be jóváhagyásra a Hivatalhoz.

(5)444 A Hivatal kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól a jelen törvény szerint engedélyköteles termelőt és villamosenergia-kereskedőt, amennyiben kizárólag engedélyesnek, vagy egy felhasználónak értékesít villamos energiát, és a felhasználóval, vagy az engedélyessel kötött szerződés megfelel az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek.

(6) Az üzletszabályzat készítése alól mentesített engedélyes az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő esetben villamos energiát csak abban az esetben értékesíthet, amennyiben az általa benyújtott üzletszabályzatot az értékesítés megkezdése előtt a Hivatal jóváhagyja.

(7) Az üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit, a kötelező rendelkezéseket és a felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat, az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit külön jogszabály szabályozza.

Villamosenergia-ellátási szabályzatok

Vhr. 46. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatok – a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac működése, a piaci szereplők megfelelő tájékoztatása érdekében – különösen az alábbi alapvető tárgyköröket szabályozzák:

a) a villamosenergia-ellátási szabályzatok tárgyát és azok hatályát,

b) az alkalmazásra előírt szabványok esetén annak azonosítási adatait,

c) a szabályzatban használt egyedi fogalmi meghatározások felsorolását,

d) a minőségre, minőségbiztosításra vonatkozó általános szabályokat,

e) az engedélyesek és a villamosenergia-ellátási szabályzat hatálya alá nem tartozó rendszerhasználók kapcsolatára vonatkozó azon ajánlásokat, amelyeket az engedélyesek üzletszabályzatainak kell tartalmaznia,

f) a villamosenergia-ellátási szabályzat alanyai közötti kapcsolattartás, információcsere rendszerét, szabályait, az egyeztetési mechanizmust,

g) a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt előírásokkal kapcsolatos felszólamlási lehetőségeket, a módosítási igények egyeztetésének, a Hivatal számára való előterjesztésének módját,

h) a mellékletek, irányelvek jegyzékét, a változásregisztert.

(2) A felhasználók biztonságos, zavartalan és megfelelő minőségű ellátása érdekében a villamosenergia-ellátási szabályzatok az alapvető tárgykörökön belül rendelkeznek különösen az alábbiakról:

a) a villamosenergia-rendszer engedélyeseire és a kiserőművek üzemeltetőire – a rendszerhez csatlakozottakra és a csatlakozásra kötelezettekre vagy csatlakozni szándékozókra – vonatkozó előírásokról,

b) az együttműködő villamosenergia-rendszer szakterületenként kidolgozott alapkövetelményeiről,

c) a szervezeti, irányítási jogosultságokról és e kapcsolatoknak a bemutatásáról,

d) jogszabályban nem meghatározott fogalmakról és azok alkalmazásáról,

e) mérés-elszámolás keretében:

ea) elvégzendő mérésekről, a szerződések teljesítése hiteles számlázásának részleteiről, a mérési adatok összesítéséről, az átviteli rendszerirányítónak történő továbbításáról,

eb) a villamos energia forgalom és termelés elszámolási mérésre alkalmas készülékeinek műszaki meghatározásáról,

f) hálózathoz való hozzáférés keretében:

fa) a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférés részletes technikai-műszaki szabályairól, a rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitás közzétételének rendjéről,

fb) a közcélú hálózathoz való hozzáférés szabályainak alkalmazása során szükséges tevékenységek ütemezéséről,

fc) a közcélú hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, az átvitel és elosztás korlátozásának, szünetelésének részletes szabályairól,

fd) a felhasználói termelő berendezések hálózattal való összekapcsolásának feltételeiről,

g) az engedélyköteles magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának általános műszaki feltételeiről,

h) átviteli és elosztó hálózatok üzeme, valamint azok fejlesztése keretében:

ha) az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózat üzemirányításának szabályairól,

hb) a hálózatfejlesztési tervben, illetve ajánlatban nem szereplő, de bejelentés kötelezett vezetékek létesítésének, közlésének rendjéről,

hc) közvetlen vezetékek, hálózati elemek létesítésének az átviteli rendszerirányító részére történő bejelentése módjáról,

hd) az átviteli hálózat és az annak üzemét befolyásoló elosztó hálózat üzemirányításának részletes szabályairól,

he) azon tárgykörökről, amelyekben a hálózati engedélyes és az idegen tulajdonú hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni,

i) adatszolgáltatások és tájékoztatások keretében:

ia) a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetését elősegítő, a hálózati engedélyeseknek egymás között és az átviteli rendszerirányítónak szolgáltatandó adatok és információk szolgáltatásának rendjéről,

ib) a felhasználóknak és engedélyeseknek az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról történő tájékoztatása módjáról,

ic) a rendszerszintű teljesítmény és villamos energia mérleg elkészítésének rendjéről, továbbá az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatal tájékoztatásának módjáról a mérleg, az erőművi teljesítmény, a közcélú hálózatok, valamint a fogyasztás várható jövőbeli alakulásáról,

id)445 az átviteli rendszerirányító részére a VET 152. §-a szerinti személyek és a felhasználók által kötelezően szolgáltatott következő adatokról:

1. a menetrendek bejelentése,

2. a napon belüli menetrend módosítások bejelentése,

3. a határmetszéki átviteli kapacitásra vonatkozó ajánlatok,

4. a határon keresztül történő szállítások és a magyar szabályozási zónán történő átszállításra vonatkozó megállapodások műszaki adatai,

5. a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges tevékenységekre vonatkozó ajánlatok bejelentése,

6. az elosztó hálózati mérési adatok eljuttatása,

7. a karbantartások ütemezése,

8. a VET 16. §-ában meghatározott átviteli rendszerirányítói feladatok teljesítéséhez szükséges adatok,

9. a VET 40. §-ának (3) bekezdése szerinti leolvasások alapján meghatározott mérési és hitelesítési adatok,

10. a hálózatfejlesztési, hálózattervezési alapadatok,

ie)446 az átviteli rendszerirányító által a vele kapcsolatban álló VET 152. §-a szerinti személyek és a felhasználók részére szolgáltatott következő adatokról:

1. az id) alpont szerinti adatok beérkezésének visszaigazolása,

2. a naplózott rendelkezésre állási adatok,

3. a megszerzett átviteli kapacitás jogosultság korlátozásáról, vagy visszavonásáról szóló értesítés,

4. a VET 40. §-a alapján az átviteli rendszerirányító és az elosztók által elvégzett mérések, és a VET 41. §-a alapján elvégzett mennyiségi elszámolások adatai, a számlák kiállításához szükséges formában,

5. az import, az export és a magyar szabályozási zónán történő átszállítás végrehajtására vonatkozó tételes visszaigazolás,

6. a menetrend módosításra, vagy az eltérésre vonatkozó engedélyek,

7. a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén az üzemzavarra vonatkozó mennyiségi és időbeli adatok, valamint az üzemzavar helyreállítására vonatkozó utasítás,

8. az adatok a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges tevékenységek piacára beérkezett ajánlatokból kiválasztott ajánlatokra vonatkozóan,

if)447 az átviteli rendszerirányító által a vele kapcsolatban nem álló VET 152. §-a szerinti személyek és a felhasználók részére szolgáltatott következő adatokról:

1. a határmetszéken rendelkezésre álló átviteli kapacitási adatok megadása,

2. a határmetszéki átviteli kapacitásaukcióra beérkezett ajánlatok és a kialakult elszámoló árak közzététele,

3. a lekötni kívánt tartalékok mértéke,

4. az előzetes, összesített adatok a tervezett üzemszünetekről és az utólagos, összesített adatok a 100 MW-nál nagyobb termelőegységek előző napi tervezett, vagy nem tervezett üzemszünetéről,

5. a rendszerszinten biztosított kiegyenlítő energia mennyiségére és elszámoló áraira vonatkozó adatok.

j) üzemzavarok és korlátozások keretében:

ja) a villamosenergia-rendszer üzemzavara, ellátás szüneteltetése, korlátozása esetén szükséges rendelkezésekről,

jb) a villamos energia válsághelyzetet el nem érő ellátási zavar során szükséges teendőkről,

k)448 a termelő berendezés – átviteli rendszerirányító által a VET 5. § (3) bekezdés szerinti – igénybevétele esetén felmerülő indítási és üzemeltetési költségek meghatározásának módjáról, valamint szabályairól, és

l)449 a keresletoldali szabályozási intézkedések összehangolására vonatkozó eljárásrendről, valamint az átviteli rendszerirányító ezzel kapcsolatos feladatairól.

(3)450

(4)451 Az Üzemi és a Kereskedelmi Szabályzatot az átviteli rendszerirányító, a villamosenergia-elosztói szabályzatot pedig az elosztók – a mindenkor hatályos egységes szerkezetbe foglalt szöveggel – a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt teszik közzé saját honlapjukon. A jóváhagyott szabályzatot az engedélyes elektronikus formában a Hivatalnak megküldi, ezt követően a szabályzatot a Hivatal is közzéteszi honlapján.

(5)452 Az ie) és if) alpontokban meghatározott adatok az i) pont alkalmazásában nem képeznek üzleti titkot.

Vhr. 47. § (1) Az Üzemi Szabályzat előírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki:

a) a villamosenergia-rendszer együttműködésében részt vevő termelők és az átviteli rendszerirányító technikai és műszaki működésére, ennek fogalmi megalapozására, tervezésére,

b) a rendszerszintű szolgáltatások körének meghatározására,

c) az átviteli hálózat üzemirányítására, üzemzavarainak kezelésére,

d) az üzemi események nyilvántartására,

e) az üzemzavarokkal, üzemi eseményekkel összefüggő adat- és információszolgáltatás rendjére,

f) a villamosenergia szolgáltatásának mennyiségi elszámolására, beleértve a működéshez szükséges infrastrukturális rendszereket is,

g)453 az átviteli rendszerirányító által készítendő, a fogyasztói igények előrejelzéséről és a villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztéséről szóló dokumentumok, valamint a hálózati engedélyesek által készítendő hálózatfejlesztési tervek formájára, kötelező tartalmi elemeire, vizsgálati szempontjaira, valamint

h) a villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervének készítése során a hálózati engedélyesek együttműködésének szabályaira.

(2) A Kereskedelmi Szabályzat előírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki:

a)454 a villamosenergia-kereskedelemhez kapcsolódó szabályokra,

b)455

c) a mérlegköri elszámolás részletes szabályaira,

d)456 a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges kapacitások beszerzési rendjére és igénybevételére,

e)457

f)458 a kiegyenlítő energia meghatározásának módjára, ármeghatározásának szabályaira és elszámolására,

g)459 a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes és az átviteli rendszerirányító kapcsolatára, és

h) a villamos energia határt keresztező be- vagy kiszállítására vonatkozó szabályokra, beleértve a határt keresztező szállításokkal kapcsolatos – egyes határokat érintő – megállapodásokat.

(3) Az Elosztói Szabályzat előírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki:

a) az elosztó technikai és műszaki működésére,

b)460 az elosztó hálózathoz csatlakozó erőművek csatlakozási feltételeire, beleértve a megvalósíthatósági tanulmány és a csatlakozási terv szükségességének eseteit, valamint ezek általános tartalmi elemeit, és

c) a profilos fogyasztás és elszámolás szabályaira.

(4) A villamosenergia ellátási szabályzatokat egymással összhangban kell elkészíteni.

A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásának általános szabályai

Vhr. 48. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával, karbantartásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az e rendelet 49–50. §-ai szerint létrehozandó szabályzati bizottságoknak kell ellátnia.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles az Üzemi és a Kereskedelmi Szabályzat, az elosztók az Elosztói Szabályzat kidolgozásáról oly módon gondoskodni, hogy az ellátás biztonságát és minőségi követelményeit, a versenysemlegességet, a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférést, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételét biztosítsa.

(3) A villamosenergia-ellátási szabályzatok módosításának, felülvizsgálatának rendjét, valamint a szabályzati bizottságok működésének és összetételének részletes szabályait e rendelet keretei között a vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat tartalmazza.

(4)461 Az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztók kötelesek az eredményes egyeztetési eljáráshoz szükséges minden információt és dokumentumot megfelelő, az érdemi állásfoglalás kialakítását lehetővé tevő időben a szabályzati bizottságok tagjainak rendelkezésére bocsátani, a szabályzati bizottságokkal együttműködni, tagjaikkal igény szerint konzultálni.

(5) Az engedélyesek és rendszerhasználók közötti – a villamosenergia-rendszer zavartalan üzemeltetéséhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások részletes tartalma a villamosenergia-ellátási szabályzatokban kerül meghatározásra.

Szabályzati bizottságok462

Vhr. 49. §463 (1) Az átviteli rendszerirányító az üzemi szabályzat és a kereskedelmi szabályzat kidolgozásával, módosításával és felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetés céljából külön-külön szabályzati bizottságot hoz létre és működtet.

(2) Az átviteli rendszerirányító – a szabályzati bizottság bevonásával – köteles olyan előkészítő munkát végezni, amely lehetővé teszi, hogy a jogszabályi változás kihirdetését követő 90 napon belül a szükséges módosítások az üzemi szabályzatba, valamint a kereskedelmi szabályzatba átvezetésre, és a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtásra kerüljenek.

(3) A szabályzati bizottságban az érintett villamosenergia-ellátási szabályzatban meghatározottak szerint az átviteli rendszerirányítón kívül

a) az érintett engedélyesi körök az általuk választott képviselőik és

b) a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szervezetei az általuk választott képviselőjük

útján vesznek részt szavazati joggal.

(4) Az egyes engedélyesi körök és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szervezetei saját ügyrendjük szerint működnek, amely alapján megválasztják képviselőjüket. Képviselő hiányában az érintett engedélyesek és felhasználók az átviteli rendszerirányítónak közvetlenül küldhetik meg észrevételeiket.

(5) Az átviteli rendszerirányító a honlapján a szabályzati bizottság ülését megelőzően legalább 7 nappal közzéteszi az ülés időpontját, napirendjét és a napirendi pontok közül azok tartalmát, amelyek az üzemi szabályzat vagy a kereskedelmi szabályzat módosítását érintik.

(6) Az egyes engedélyesi és rendszerhasználói körök kidolgozzák a saját tevékenységükre vonatkozó rendelkezésekre, szabályokra, valamint azok módosításaira vonatkozó javaslatukat és azt az átviteli rendszerirányító részére az üzemi szabályzat, valamint a kereskedelmi szabályzat kidolgozása, módosítása és felülvizsgálata során megküldik.

(7) A szabályzati bizottság a tervezetről indokolással ellátott állásfoglalást alakít ki, amely tartalmazza a tagok esetlegesen elutasított javaslatait és észrevételeit is az elutasítás indokával együtt.

(8) A szabályzati bizottság ügyrend szerinti tevékenységéért az átviteli rendszerirányító felel. Az átviteli rendszerirányító az üzemi szabályzat, valamint a kereskedelmi szabályzat tervezetét és a szabályzati bizottsági ülés jegyzőkönyvét indokolásokkal együtt az ülést követő 7 napon belül megküldi a Hivatal részére.

(9) A szabályzati bizottság összehívását bármely érintett – képviselőjén keresztül – kezdeményezheti az átviteli rendszerirányítónál.

Vhr. 50. §464 (1) Az elosztók az elosztói szabályzat kidolgozásával, módosításával és felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetés céljából szabályzati bizottságot hoznak létre és működtetnek.

(2) Az elosztók – a szabályzati bizottság bevonásával – kötelesek olyan előkészítő munkát végezni, amely lehetővé teszi, hogy a jogszabályi változás kihirdetését követő 90 napon belül a szükséges módosítások az elosztói szabályzatba átvezetésre, és a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtásra kerüljenek.

(3) A szabályzati bizottságban az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint az elosztókon kívül

a) az érintett engedélyesi körök, és

b) a nem engedélyköteles kiserőművek üzemeltetői, valamint a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szervezetei

az általuk kijelölt képviselőik útján vesznek részt szavazati joggal.

(4) Az egyes engedélyesi és rendszerhasználói körök saját ügyrendjük szerint működnek, amely alapján megválasztják képviselőjüket. Képviselő hiányában az érintett engedélyesek, nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetői és felhasználók az elosztóknak közvetlenül küldhetik meg észrevételeiket.

(5) Az elosztók a honlapjukon a szabályzati bizottság ülését megelőzően legalább 7 nappal közzéteszi az ülés időpontját, napirendjét és a napirendi pontok közül azok tartalmát, amelyek az elosztói szabályzat módosítását érintik.

(6) Az egyes engedélyesi és rendszerhasználói körök kidolgozzák a saját tevékenységükre vonatkozó rendelkezésekre, szabályokra, valamint azok módosításaira vonatkozó javaslatukat és azt az elosztók részére az elosztói szabályzat kidolgozása, módosítása és felülvizsgálata során megküldik.

(7) A szabályzati bizottság a tervezetről indokolással ellátott állásfoglalást alakít ki, amely tartalmazza a tagok esetlegesen elutasított javaslatait és észrevételeit is az elutasítás indokával együtt.

(8) A szabályzati bizottság ügyrend szerinti tevékenységéért az elosztók felelnek. Az elosztók az elosztói szabályzat tervezetét, a szabályzati bizottsági ülés jegyzőkönyvét indokolásokkal együtt az ülést követő 7 napon belül közösen küldik meg a Hivatal részére.

(9) A szabályzati bizottság összehívását bármely érintett – képviselőjén keresztül – kezdeményezheti az elosztóknál.

Vhr. 50/A. §465 (1) A szervezett villamosenergia-piaci szabályzat célja a szervezett villamosenergia-piac hátrányos megkülönböztetéstől mentes működésének biztosítása, és legalább az alábbi alapvető tárgyköröket szabályozza:

a) a szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termékek körét,

b) a végrehajtható ügyletek körét, az ajánlattétel részletes szabályait, így az ajánlattétel és ajánlat visszavonás tartalmi és formai követelményeit és az ajánlati kötöttség szabályait,

c) a kereskedési módszert és a kereskedési időszakot,

d) az a)–c) pontban foglaltak bevezetésének, kivezetésének és megváltoztatásának szabályait,

e) a szervezett villamosenergia-piaci tagság tartalmát, feltételeit, így a tagság keletkezésének, felfüggesztésének, korlátozásának és megszűnésének részletes szabályait,

f) a kereskedési jog tartalmát, feltételeit, így a kereskedési jog keletkezésének, felfüggesztésének, korlátozásának és megszűnésének részletes szabályait,

g) a kereskedés, az ügyletek végrehajtása és a pénzügyi elszámolás részletes szabályait,

h) a kereskedés felfüggesztésének szabályait,

i) a tag és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes közötti tájékoztatási, adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségek tartalmát, helyét, rendjét, idejét és részletes szabályait,

j) az adatkezelés részletes szabályait,

k) az általános szerződési feltételeket, beleértve a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit,

l) a szervezett villamosenergia-piacon történő kapcsolattartás részletes szabályait, és

m) a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges nyilvántartás legfontosabb tartalmi és formai követelményeit.

(2) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes gondoskodik a szervezett villamosenergia-piaci szabályzati bizottság felállításáról. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzati bizottság a szervezett villamosenergia-piac tagjainak képviselőiből áll, és véleményező valamint tanácsadó feladatot lát el a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései módosítása tekintetében.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtott szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tervezetét, továbbá a Hivatal által jóváhagyott szervezett villamosenergia-piaci szabályzatát a honlapján közzéteszi.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot és az üzletszabályzatát egy dokumentumban összevontan is elkészítheti, amelynek esetén köteles gondoskodni azok megfelelő tagolásáról és az egyes tárgykörök világos elkülönítéséről.

Üzletszabályzat466

Vhr. 51. §467 (1) Az engedélyes üzletszabályzata tervezetét honlapján közzéteszi. Az átviteli rendszerirányító az üzletszabályzat tervezetének közzétételéről az érintett engedélyeseket tájékoztatja.

(2) Az üzletszabályzat tervezetét az engedélyes – az átviteli rendszerirányító kivételével – az energetikai felhasználói érdekképviseletekkel közvetlenül egyezteti.

(3) Az engedélyesek az észrevételek megtételére legalább 20 napos határidőt biztosítanak. A beérkezett véleményeket és az egyeztetés eredményét rögzíteni kell. Amennyiben az érdekképviselet vagy az engedélyes véleménye az üzletszabályzatba nem kerül beépítésre és a felek közötti érdekellentét feloldhatatlan, vagy az észrevételt tevő ezt kéri, a Hivatalhoz az üzletszabályzat jóváhagyására irányuló kérelem mellékleteként be kell nyújtani az észrevételt tevő véleményét is.

(4) A Hivatal a jóváhagyási eljárás keretében a (3) bekezdés szerinti, fennmaradt vitás kérdésekben dönt, és az üzletszabályzatot jóváhagyja, a jóváhagyást feltételekhez köti vagy a jóváhagyást megtagadja.

(5)468 Az üzletszabályzat készítése alól a VET 72. § (5) bekezdése alapján történő felmentésre vonatkozó kérelemhez mellékelni kell az engedélyes által alkalmazandó szerződésmintát.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat az átviteli kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörben és a kapcsolt mérlegkörben történő értékesítés esetében nem kell alkalmazni.

A hálózathasználati szerződés
és a villamosenergia-értékesítési szerződés
egyoldalú módosítása

VET 73. § (1) Az üzletszabályzat általános szerződési feltételei lehetővé tehetik a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerződések (2) bekezdés szerinti egyoldalú módosítását.

(2)469 Az átviteli rendszerirányító, az elosztói engedélyes, az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintően a villamosenergia-kereskedő a hálózathasználati szerződést vagy a villamosenergia-értékesítési szerződést csak az alábbi esetekben jogosult a Hivatal előzetes hozzájárulását követően egyoldalúan módosítani:

a)470 a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerződések vagy általános szerződési feltételekben foglalt feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy – a 62. § (2) bekezdésében, a 141. § (7) bekezdésében, valamint 143/A. § (2)–(3) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglaltak kivételével – a módosítás nem eredményezheti a szerződés feltételeinek a felhasználók hátrányára történő lényeges módosítását;

b) jogszabályváltozás vagy a Hivatal döntése indokolja.

(3) Lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire, időtartamára vagy minőségi célértékeire, a felmondási jogra, továbbá a villamos energia értékesítésére vonatkozó szerződés esetén a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó módosítás.

(4)471 Ha az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-értékesítési szerződést az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról annak hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal a felhasználókat jelen törvényben foglaltak szerint értesíteni, a felhasználókat megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt.

(5)472 A (4) bekezdés szerinti esetben a felhasználó jogosult – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a módosítás tárgyában megküldött értesítést követő 30 napon belül a szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint felmondani.

(6)473 Amennyiben a módosítás a felhasználó számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, a felhasználó az értesítéstől számított 45 naptári napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a villamosenergia-értékesítési szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint.

(7)474 Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben foglalt értesítési határidőt az általános szerződési feltételek azon módosítására, amely új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeket nem érinti, vagy a módosítással kizárólag valamely díj csökken.

(8)475 Az üzletszabályzat módosításának részletes feltételeit az egyetemes szolgáltató külön jogszabály alapján határozza meg.

(9)476 A (4)–(8) bekezdésekben foglalt kötelezettségek a villamosenergia-kereskedőt is terhelik az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóival szemben.

XI. Fejezet477

A VILLAMOSENERGIA-IPARI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Az engedélyezés általános szabályai

VET 74. § (1) Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:

a)478 a 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének megszüntetése,

b)479 az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, névleges teljesítőképességének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése, megszüntetése,

c)480 az átviteli rendszerirányítás,

d) a villamos energia elosztása,

e) a villamosenergia-kereskedelem,

f) az egyetemes szolgáltatás,

g) a szervezett villamosenergia-piac működtetése,

h)481 a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése, az egy épületen belül elhelyezkedő magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése kivételével,

i)482 a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése, az erőmű telephelyén lévő vételezőket ellátó közvetlen vezeték kivételével.

(2)483

(3)484 A távhőszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerint engedélyköteles tevékenységre vonatkozó határozatlan időre szóló engedély, valamint az e törvény szerint határozott időre szóló engedélyek egy engedélyben történő kiadása esetén az e törvény szerinti engedély meghosszabbítására irányuló eljárás az engedély Tszt. szerinti tevékenységre vonatkozó részeinek hatályát nem érinti.

VET 75. § (1) A Hivatal az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel.

(2)485

(3) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha

a) a jogszabályi előírások nem teljesülnek, jogszabályi feltételek hiányoznak, illetőleg a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,

b) a kérelemben foglaltak nem állnak összhangban az új termelői kapacitások, illetve az erőművek létesítésére vonatkozó jogszabályi, illetve energiapolitikai követelményekkel, különös tekintettel a 78. §-ban meghatározott szempontokra, valamint az elsődleges energiaforrások 79. § szerinti jogszabályban történő korlátozására,

c) a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi-gazdasági, műszaki feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, illetőleg nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek,

d) a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,

e)486 a kérelmező, vagy jogelődje 74. § (1) bekezdése szerinti bármely engedélyét az engedély iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz éven belül hivatalból visszavonták,

f) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(4)487 A működési engedély meghosszabbítására az engedély megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatályát legkorábban az engedély lejárta előtt két évvel – atomerőmű és széntüzelésű erőmű esetén öt évvel – korábban lehet meghosszabbítani.

Az engedélyezés általános szabályai

Vhr. 52. § (1)488 A Hivatal a VET 74. §-ában meghatározott engedélyköteles tevékenységek folytatásának feltételeit – a 84. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – az engedélyben állapítja meg, a feltételek nem teljesülése esetén a VET 96. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.

(2)489

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély, a Hivatal egyéb határozatai és a határozatokban foglalt egyéb jogosultságok sem egészben, sem részben nem ruházhatók át.

Vhr. 53. § (1) Az engedély, illetve jóváhagyás iránti kérelmet az e rendeletben meghatározott tartalommal, a Hivatal által meghatározott és a honlapján elektronikusan letölthető formátumban nyilvánosságra hozott formában írásban, valamint elektronikusan szerkeszthető formában is el kell juttatni a Hivatalhoz.

(2)490 Az engedélyért folyamodó kérelmezőnek kérelmében az e rendeletnek az adott kérelemre vonatkozó melléklete szerinti dokumentumokkal és adatokkal alá kell támasztania az engedélyköteles tevékenység végzésére való alkalmasságát.

(3)491

(4)492

Vhr. 54. §493 (1) A VET 74. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi engedély iránti kérelemhez az e rendelet egyes engedélytípusokra vonatkozó mellékleteiben meghatározottakon kívül – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a következő dokumentumokat kell csatolni:

a) az engedély iránt folyamodó gazdasági társaság társasági szerződését, alapító okiratát vagy alapszabályát (a továbbiakban: társasági szerződés),

b) 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, ha változás van folyamatban, a változás alapjául szolgáló okiratot és a cégbírósági érkeztető pecséttel ellátott változásbejegyzési kérelmet vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 36. § (1) bekezdése szerinti elektronikus tanúsítványt, illetve igazolást, valamint

c)494 a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj Hivatal részére történő befizetésének igazolását.

(2)495 A VET 74. § (1) bekezdés b)–d) és f)–i) pontjában meghatározott (kivéve a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó) engedély iránti kérelemhez – az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – csatolni kell a megfelelő létszámú és megfelelően szakképzett személyzet rendelkezésre állásának bemutatását, illetve az ezt biztosító terveket is.

(3) Ha a kérelmező a kérelemhez a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, a változás alapjául szolgáló okiratot és a cégbírósági érkeztető pecséttel ellátott változásbejegyzési kérelmet, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus tanúsítványt, illetve igazolást nem csatolja, a Hivatal – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi a cégnyilvántartást vezető szervet.

Vhr. 55. §496 A VET 74. § (1) bekezdés a) és h)–i) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet csak a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, a VET 74. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság végezhet, ha megfelel a VET-ben, e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

Vhr. 56. §497 (1) Az elosztó, az egyetemes szolgáltató, az átviteli rendszerüzemeltető, valamint – az átviteli rendszerirányító teljes tulajdonosi szétválasztása esetén – az átviteli rendszerirányító a VET szerinti engedélyköteles tevékenysége vonatkozásában köteles saját alkalmazásban lévő munkavállalókkal folyamatosan eleget tenni legalább az alábbi kötelezettségeinek az engedélyében meghatározottak szerint:

a) átviteli rendszerüzemeltető és átviteli rendszerirányító esetén:

aa) a villamosenergia-rendszer üzem-előkészítése, operatív üzemirányítása, üzemeltetése és üzemértékelése,

ab) a rendszerszintű mérleg elkészítése,

ac) a villamosenergia-értékesítések végrehajtásának összehangolása,

ad) a rendszerszintű szolgáltatások tervezése, valamint az igénybevételükhöz kapcsolódó elszámolás,

ae) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő közreműködés és

af)498 a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések elrendelése;

b) elosztó esetén

ba) a nagyfeszültségű, a közép- és kisfeszültségű közcélú hálózat üzemirányítása,

bb) az átviteli rendszerirányító által közvetlenül vagy közvetett módon – erőművek központon keresztül történő irányításával – saját üzemirányításba be nem vont erőművek üzemirányítása,

bc) a teljesítmény-szabályozó feladatok ellátása és

bd) az üzemeltetés, az üzemirányítás és az ügyfélszolgálat területén az engedélyes szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó döntési és irányítási jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése; valamint

c) egyetemes szolgáltató esetén az egyetemes szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó döntési és irányítási jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése.

(2) A VET 102–102/E. §-a szerinti átviteli rendszerirányító az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a VET szerinti engedélyköteles tevékenysége vonatkozásban köteles saját alkalmazásban lévő munkavállalókkal folyamatosan eleget tenni a VET 102/B. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak.

Vhr. 57. §499 A határozott időre szóló engedély időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló eljárásra az engedélyezés szabályai az irányadók.

VET 76. § (1) A működési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent

a)500 az átviteli rendszerirányítónak az átviteli rendszerirányítási tevékenységre,

b) az elosztói engedélyeseknek az engedélyben meghatározott település, településrész, valamint felhasználási hely tekintetében elosztói tevékenység végzésére,

c)501 a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek a szervezett villamosenergia-piac működtetésére.

(2) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatás nyújtására.

VET 77. § (1) Az engedélyezés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A jelen törvény által szabályozott engedélyek nem érintik a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.

VET 78. § Új termelői kapacitások engedélyezése során átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményét betartva, a következő szempontok érvényesítésével kell eljárni:

a) a villamosenergia-rendszer és elemeinek biztonsága;

b) a közegészség és a közbiztonság védelme;

c) a környezet és természet védelme;

d) helykiválasztás;

e) energiahatékonyság javítása;

f) megújuló energiaforrások elsőbbsége;

g) fejlett műszaki megoldások alkalmazása;

h) a villamosenergia-ellátás biztonsága;

i) a felhasználók védelme.

VET 79. §502 Magyarország villamosenergia-ellátási egyensúlyának, egyes energiaforrásokkal való biztonságos ellátásának veszélyeztetése esetén, valamint az energiapolitika, ezen belül a célul tűzött elsődleges energiaforrás összetétel érvényesítése érdekében – figyelembe véve különösen a Hivatal által a földgázellátásról szóló törvény (a továbbiakban: Get.) alapján benyújtott középtávú, rendszerszintű kereslet-kínálati mérleget – a miniszter a Hivatal javaslata alapján külön jogszabályban elrendelheti valamely elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozását, és meghatározza annak mértékét és időtartamát.

Kiserőművi összevont engedély

VET 80. § (1)503 A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképesség kiserőmű esetén, a 74. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(2) A Hivatal a kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban (egyszerűsített engedélyezési eljárás), összevontan adja ki.

(3)504 A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőműnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. §-a szerinti kivitelezése (a továbbiakban: kivitelezés) csak a jogerős kiserőművi összevont engedély közlését követően kezdhető meg. A kivitelezés határidejét a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyben határozza meg.

(4)505 A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű tervezett üzembe helyezése előtt legalább két hónappal az engedélyes köteles az üzembe helyezésről a Hivatalt és az átviteli rendszerirányítót tájékoztatni.

(5)506 A kiserőművi összevont engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított, határozott időtartamra szól és meghosszabbítható.

(6) A Hivatal a (3) bekezdés szerinti kivitelezési határidőt – az engedélyes kérelmére – meghosszabbíthatja. A kivitelezési határidőt legfeljebb az eredeti kivitelezési határidőtől számított összesen három évvel lehet meghosszabbítani.

(7) Ha az engedélyes a kivitelezés megkezdésével neki felróható okból késlekedik és emiatt az engedélyben előírt vagy a meghosszabbított kivitelezési határidő lejár, a kiserőművi összevont engedélyt a Hivatal visszavonja. Az e bekezdésben meghatározott ok miatt történő visszavonás esetén az engedélyes kártérítési, illetve kártalanítási igényt a Hivatallal szemben nem támaszthat.

(8)507 Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó, a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a kiserőművi összevont engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti engedélyeket is.

(9)508 A (8) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyt és a Tszt. szerinti engedélyeket egy engedélyben adja ki.

A villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélye509

VET 80/A. §510 (1) Ha az erőmű önállóan villamosenergia-termelésre alkalmas egységének (a továbbiakban: gépegység) a névleges teljesítőképessége

a) a létesítésekor eléri vagy meghaladja az 500 MW-ot, a gépegység létesítését megelőzően, vagy

b) a bővítést vagy a névleges teljesítőképesség növelést követően eléri vagy meghaladja az 500 MW-ot, a gépegység bővítését, névleges teljesítőképességének növelését megelőzően

a Hivatalhoz elvi engedély iránti kérelmet kell benyújtani.

(2) Az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésével, bővítésével, névleges teljesítőképességének növelésével kapcsolatos

a) nukleáris létesítési,

b) e törvény szerinti létesítési, bővítési vagy névleges teljesítőképesség növelési, továbbá

c) az építésügyi

engedélyezési eljárásokat az elvi engedély közlését követően, valamint az e törvény szerinti erőmű létesítési, bővítési vagy névleges teljesítőképesség növelési eljárást az elvi engedélyben foglaltak alapján lehet kezdeményezni.

(3) Atomerőmű esetén a kérelmet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott – a kérelem benyújtásakor hatályos – előzetes, elvi hozzájárulást tartalmazó országgyűlési határozat közzétételét követően lehet benyújtani a Hivatalhoz.

(4) Az elvi engedély megadása nem mentesít a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezési eljárások lefolytatása alól.

(5) Az elvi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység működésének várható hatásait bemutató tanulmányt a Vhr.-ben meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint. A hatástanulmányban – figyelemmel a kérelem benyújtásáig más kérelmezők részére már kiadott e törvény szerinti elvi és létesítési engedélyekre – ki kell térni a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára, az ellátásbiztonságra, az átviteli és elosztó hálózati fejlesztési igényekre, a rendszerszintű szolgáltatásokra és az átviteli hálózati veszteségre, valamint a villamosenergia-rendszerek együttműködésére vonatkozó hatásokra.

(6) Az elvi engedélyben a Hivatal meghatározza azokat a műszaki követelményeket, amelyeket a kérelmezőnek a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, egyensúlyának biztosítása érdekében teljesítenie kell, továbbá azokat a feltételeket, amelyeknek a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyek kiadásakor az üzembiztonság és az ellátásbiztonság érdekében fenn kell állniuk. A hatástanulmányban foglalt megállapításoktól a Hivatal az általa elvégzett vagy elvégeztetett vizsgálatok alapján az elvi engedély meghozatala során eltérhet.

(7) Az elvi engedély 3 évre szól és 3 éves időtartamokra meghosszabbítható. Az elvi engedély meghosszabbítására a megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (5) bekezdés szerinti hatástanulmány módosítása csak akkor szükséges, ha a hálózatfejlesztési tervben foglalt elkövetkezendő 3 éves időtartamban megvalósítandó beruházások – az engedély megadásakor hatályos hálózatfejlesztési tervben meghatározottakhoz képest – az elvi engedélyt megalapozó adatok tekintetében módosultak.

(8) Nem szükséges elvi engedély akkor, ha az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésére a 8. § (1) bekezdésében foglalt pályázati felhívás alapján kerül sor.

Kiserőművi összevont engedély

Vhr. 62. § (1) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 4. számú mellékletben előírtakat.

(2) A kiserőművi összevont engedélyt a Hivatal abban az esetben adhatja meg, ha a kiserőmű megfelel a külön jogszabályban meghatározott energetikai hatásfokra vonatkozó minimális követelményeknek.

A villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélye511

Vhr. 62/A. §512 Az elvi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 4/A. számú mellékletben előírt dokumentumokat.

50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó engedély513

VET 81. § (1)514 Az 50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítéséhez a Hivatalhoz engedély iránti kérelmet kell benyújtani, a létesítés csak az engedély közlését követően kezdhető meg.

(2) Az erőmű létesítési engedély kiadásának feltételei körében az elsődleges energiaforrás megválasztására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

(3)515 Az erőműlétesítési-engedély határozott ideig hatályos. A Hivatal az engedélyt – kérelemre – egyszer, a létesítési engedéllyel azonos időtartamra, de legfeljebb további három évre meghosszabbíthatja.

(4) A Hivatal az erőműlétesítési-engedélyt – kérelemre – módosíthatja.

(5)516 Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a létesítési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt is.

(6)517 Az (5) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a létesítési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt egy engedélyben adja ki.

50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó engedély518

Vhr. 63. § (1) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 5. számú mellékletben előírtakat.

(2) A Hivatal a létesítési engedélyben meghatározza az erőmű elsődleges energiaforrását a 7. számú mellékletnek megfelelően.

(3)519 Az 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó működési engedélyt a Hivatal abban az esetben adhatja meg, ha az erőmű megfelel a külön jogszabályban meghatározott minimális energetikai hatásfokra vonatkozó követelményeknek.

Az erőmű bővítésére, névleges teljesítőképességének növelésére, villamosenergia-termelés szüneteltetésére, valamint megszüntetésére vonatkozó engedély520

VET 82. § (1)521 Erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő, vagy mértékű bővítésére, névleges teljesítőképességének növelésére, elsődleges energiaforrásának megváltoztatására, valamint a villamosenergia-termelés szüneteltetésére, megszüntetésére az erőmű létesítésére vonatkozó előírásokat a külön jogszabály rendelkezései szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)522 Ha a kiserőmű bővítése, névleges teljesítőképességének növelése esetén az erőművi névleges teljesítőképesség a bővítést, illetve a névleges teljesítőképesség növelést követően eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot a bővítésre, a névleges teljesítőképesség növelésre, illetve a működésre az üzemeltető köteles a Hivatalhoz engedély iránti kérelmet benyújtani.

(3)523 Amennyiben az ügyfél az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő vagy mértékű bővítésének, névleges teljesítőképessége növelésének, elsődleges energiaforrása megváltoztatásának vagy a villamosenergia-termelése szüneteltetésének, megszüntetésének engedélyezését kéri és ugyanazon okból a Hivatal hatáskörébe tartozó, Tszt. szerinti engedélyek módosítása is indokolt, akkor ezt egyidejűleg köteles kérelmezni a Hivataltól.

(4)524 A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal az e törvény szerinti engedélymódosítást és a Tszt. szerinti engedélyek módosítását egy engedélyben adja ki.

Az erőmű-bővítési engedély

Vhr. 64. § (1) Erőmű bővítésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi névleges teljesítőképesség további új főberendezéssel történő legalább 10%-os növelése. Erőmű bővítésének minősül a kiserőmű névleges teljesítőképességének új berendezéssel történő növelése is, ha a kiserőmű névleges teljesítőképessége a bővítéssel együtt eléri, vagy meghaladja az 50 MW-t.

(2) A bővítendő erőmű meg kell feleljen a külön jogszabályban meghatározott minimális energetikai hatásfokra vonatkozó követelményeknek.

(3) Az erőmű bővítési engedély iránti kérelemhez e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.

(4) A bővítés megvalósulása után a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül az engedélyes köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetében a villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély kiadását.

Erőmű névleges teljesítőképességének növelésére vonatkozó engedély525

Vhr. 65. §526 (1) Erőmű névleges teljesítőképessége növelésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi névleges teljesítőképesség vagy a kiserőmű névleges teljesítőképességének átalakítással, javítással történő növelése, ha bármelyik meglévő berendezés (erőműegység vagy turbógépcsoport) vagy azok együttes névleges teljesítőképességének növekménye meghaladja a működési engedélyben meghatározott névleges teljesítőképesség 10%-át, vagy kiserőmű esetében annak névleges teljesítőképessége a növeléssel együtt eléri vagy meghaladja az 50 MW-ot.

(2) Az erőmű névleges teljesítőképességének növelésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez az 5. számú mellékletben meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.

(3) A névleges teljesítőképesség növelés megvalósulása után az engedélyes a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetében a villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély kiadását.

50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek névleges teljesítőképességének csökkentésére vonatkozó engedély527

Vhr. 66. §528 (1) Az erőmű névleges teljesítőképessége csökkentésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi névleges teljesítőképesség több mint 10%-kal vagy 10 MW-tal (minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni) történő csökkentése, akár egy alkalommal, akár több csökkentés eredményeként összességében, amennyiben a csökkentés időtartama az 1 évet meghaladja.

(2) Az erőmű névleges teljesítőképességének csökkentésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez az 5. számú mellékletben meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.

(3) Névleges teljesítőképesség csökkentésnek kell tekinteni az erőmű működési engedélyben meghatározott erőművi névleges teljesítőképesség több mint 10%-kal vagy 10 MW-tal (minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni) történő, nem tervezett, 1 évet meghaladó csökkentését is.

(4) A névleges teljesítőképesség csökkentés megvalósulása után az engedélyes a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetében a kiserőművi összevont engedély kiadását.

50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre vonatkozó működési engedély529

VET 83. § (1)530 A termelői engedélyes a működési engedély alapján jogosult villamos energiát termelni és értékesíteni.

(2)531 A termelői működési engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított határozott időtartamra szól, és meghosszabbítható.

(3)532 Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a működési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt is.

(4)533 A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a működési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt egy engedélyben adja ki.

50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű villamosenergia-termelésére vonatkozó működési engedély534

Vhr. 67. § (1)535 A Hivatal 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű villamosenergia-termelésére vonatkozó működési engedélyt (a továbbiakban: termelői működési engedély) ad ki erőmű létesítési, illetve kiserőmű esetén teljesítménynövelési vagy bővítési engedély alapján, ha

a) az eredményes üzembe helyezési eljárást követően az erőmű megfelel a létesítési (teljesítménynövelési, bővítési) engedélyben meghatározott műszaki adatoknak,

b) a kérelmező rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges alapvető eszközökkel valamint

c) megfelel a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

(2) A kérelmezőnek a termelői működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.

(3)536 A működési engedély időbeli hatályának meghosszabbítását kérelmezőnek a benyújtott engedély iránti kérelemmel együtt az e rendelet 6. számú mellékletében előírt iratokat és adatokat kell benyújtania.

(4) A Hivatal a termelői működési engedélyben meghatározza az engedélyes alapvető eszközeinek a körét, amelyek az engedélyezett tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

(5)537

50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű villamosenergia-termelésének szüneteltetésére vonatkozó engedély és a termelő tevékenység újbóli folytatásának feltételei538

Vhr. 68. §539 Az engedélyes írásbeli kérelmére a Hivatal engedélyezheti az engedélyes villamosenergia-termelési tevékenységének határozott időtartamra való szüneteltetését, amennyiben az a villamosenergia-rendszer működését és az ellátás biztonságát nem veszélyezteti. Az engedélyes kérelmét a tervezett szüneteltetés kezdő időpontja előtt legkésőbb 90 nappal köteles a Hivatalhoz benyújtani.

Vhr. 69. § (1) Szüneteltetés jóváhagyása iránti kérelemhez az e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(2) A szüneteltetés időtartama nem lehet rövidebb harminc napnál és meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három évet.

Vhr. 70. §540 Amennyiben az engedélyes a szüneteltetett tevékenységet folytatni kívánja, köteles erre vonatkozóan a Hivatal jóváhagyását kérni és kérelméhez a rendelet 9. számú mellékletében meghatározott dokumentumokat benyújtani. A szüneteltetés időtartamának figyelembevételével a Hivatal egyes dokumentumok benyújtásától eltekinthet.

Villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély

Vhr. 71. § Villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély alapján a termelői engedélyes köteles a villamosenergia-termelést a Hivatal által az engedélyben meghatározott feltételekkel megszüntetni. A Hivatal a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedélyt akkor adhatja meg, ha az a villamosenergia-rendszer működését és az ellátás biztonságát nem veszélyezteti.

Vhr. 72. § (1) A termelői engedélyesnek a következő esetekben kell a villamos energia termelés megszüntetésére engedélyt kérnie:

a)541 a termelői engedély hatálya lejártáig 180 nap van hátra, és nem kérelmezte az engedély meghosszabbítását,

b) az engedélyezett tevékenység folytatására a termelői engedélyével összhangban nem képes,

c)542 a termelői engedélyes az engedély időbeli hatálya alatt a termelést meg kívánja szüntetni,

d) amennyiben a villamosenergia-termelés szüneteltetésének Hivatal által jóváhagyott időtartama lejár, és az engedélyes nem kéri a termelő tevékenység folytatásának jóváhagyását, vagy a szünetelés maximális jóváhagyható időtartamát elérte.

(2) A villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(3) Ha a termelői engedélyes a villamosenergia-termelést úgy szünteti meg, hogy ehhez a Hivataltól engedélyt nem kér, a Hivatal a VET 96. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

Az erőművi engedélyezés közös szabályai

Vhr. 58. §543 Az erőművi engedélyezés szempontjából – kivéve a szélerőmű parkok esetét – a 0,5 MW-os, illetve az 50 MW-os erőművi teljesítményhatárt az erőművi névleges teljesítőképesség nagyság megállapítása során úgy kell alkalmazni, hogy az engedélyt kérelmező tulajdonában lévő, egy telephelyen üzemeltetett valamennyi erőműegységet, amely villamos energia előállítására alkalmas, együttesen kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában telephely alatt a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 33. pontjában meghatározott telephelyet kell érteni. A szélerőmű-park az engedélyezés szempontjából egy erőműnek tekintendő.

Vhr. 59. § (1) Az erőművekkel kapcsolatos engedélyezés során a Hivatalnak a következő energetikai szempontokat kell érvényesítenie:

a) az elsődleges energiaforrás-felhasználás mérséklése érdekében a legjobb elérhető technológiának megfelelő hatásfokot elérő erőművek létesüljenek,

b) a decentralizált villamosenergia-termelés elősegítése,

c) a villamosenergia-termelés megszüntetése oly módon legyen ütemezve, hogy ne veszélyeztesse a villamosenergia-versenypiac működését, egyes területek villamosenergia-ellátását,

d) a VET 79. §-a alapján kiadott miniszteri rendelet előírásait,

e) az elsődleges energiaforrás összetételére kitűzött energiapolitikai célokat,

f)544 a Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervben meghatározott célértékeket.

(2)545 Az 50 MW és azt meghaladó névleges teljesítőképességű új földgáztüzelésű erőműre termelői működési engedély, vagy 50 MW és azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre bővítési engedély akkor adható, ha az erőmű földgázellátását alternatív energiahordozó [fűtőolaj, gázturbina olaj, pb-gáz, folyékony (föld)gáz stb.] tüzeléssel a VET 170. § (2) bekezdésének 4. pontja alapján kiadott, az 50 MW és azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet által előírt mértékben és eszközökkel ki tudja váltani.

Vhr. 60. §546 A kiserőművi összevont engedély, vagy az 50 MW vagy az azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítési engedélyének kiadása tárgyában, továbbá termelői engedélyesek közigazgatási hatósági ügyeiben folytatott eljárás során a Hivatal a rendszerirányítással összefüggő kérdésekre vonatkozóan jogosult kikérni az átviteli rendszerirányító véleményét, amelyet az 30 napon belül köteles megadni.

Vhr. 61. § (1) A Hivatal az atomerőműre vonatkozó engedélyeit az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben előírt engedélyek megléte esetén adja ki.

(2)547

A villamos energia elosztására vonatkozó
működési engedély

VET 84. § (1) Az elosztó részvénytársasági, vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő gazdasági társaság.

(2) A villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

Villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély

Vhr. 73. § (1) Az elosztó működési területét a Hivatal a villamos energia elosztására vonatkozó működési engedélyben (a továbbiakban: elosztói engedély) állapítja meg úgy, hogy az ország területének elosztó hálózattal való lefedettsége biztosított legyen.

(2) A Hivatal a működési területet úgy állapítja meg, hogy az ellátás biztonságának, a szolgáltatás színvonalának és az elszámolás mérési lehetőségeinek szempontjai érvényesüljenek. Az elbírálásnál a Hivatal kikérheti az átviteli rendszerirányító véleményét.

(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:

a) a működési területen a felhasználók jogszabályokban és szabványokban meghatározott üzembiztonságú és minőségű villamos energia ellátására alkalmas elosztó hálózattal, beleértve a szükséges vezetékeket, kapcsoló és transzformátorállomásokat, valamint a hálózat üzemben tartásához és a hálózatra csatlakozó felhasználók kiszolgálásához szükséges kiszolgáló berendezésekkel, létesítményekkel és szakszemélyzettel;

b) az elosztó hálózatról ellátandó felhasználók villamos teljesítményigényének ellátásához szükséges kapacitású betáplálási pontokkal és a betáplálási pontokon rendelkezésre álló hálózati kapacitásra vonatkozó és egyéb kapcsolódó szerződésekkel.

(4) A nagyfeszültségű elosztó vezeték létesítését, átalakítását, megszüntetését megelőzően az engedélyes köteles a Hivatalnál kérelmezni működési engedélye módosítását.

(5) Az elosztói engedély iránti kérelemhez e rendelet 11. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

Magánvezeték engedélyezése

VET 85. § (1)548

(2)549

(3)550

(4)551 A Hivatal a magánvezeték engedélyesével szemben e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban, illetőleg a magánvezeték létesítési engedélyben meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén kérelemre vagy hivatalból a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetve a vezetéket a 159. § (1) bekezdés 9. pontjában, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.

Közcélúvá nyilvánítás552

Vhr. 40. §553 (1) A Hivatal vezeték vagy berendezés (a 40–45. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hálózati elem) közcélúvá minősítésére vagy átminősítésére irányuló eljárás során a hálózati elem közcélúságát – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – egyedileg vizsgálja.

(2) A kis- és középfeszültségű hálózati elem, amely a VET 24. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelőn létesül, és amelyen az elosztó tulajdonjogot szerez, közcélú elosztó hálózati elemnek minősül.

(3) Kizárólag az átviteli rendszerirányító tulajdonát képező hálózati elem minősülhet az átviteli hálózat részének.

(4) Átviteli rendszerüzemeltető esetében a (3) bekezdés szerinti rendelkezést nem kell alkalmazni.

Vhr. 41. §554 (1) A közcélúvá minősítési, valamint az átminősítési kérelemhez mellékelni kell:

a) a hálózati elem üzemi vagy elosztói szabályzatban meghatározottak szerinti megnevezését,

b) a hálózati elem névleges feszültségének megjelölését,

c) a hálózati elem villamosenergia-rendszerben betöltött szerepének ismertetését,

d) a csatlakozó felhasználók számának és felhasználásuk mértékének ismertetését, és

e) nagyfeszültségű hálózati elem esetében az átviteli rendszerirányító véleményét.

(2) A közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték esetében a kérelemhez – az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenően – mellékelni kell:

a) a hálózati elem műszaki állapotának leírását,

b) a hálózati engedélyes nyilatkozatát a közcélú hálózat kiépítésének becsült költségeiről és időigényéről a vezetéken keresztül ellátott vagy ellátni kívánt vételező, felhasználó ellátása céljából,

c) a hálózati engedélyes nyilatkozatát a vezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes által a jogszabályoknak megfelelően történő üzemeltetésnek az előre látható költségeiről és a vezetéknek a hálózati engedélyes által szükségesnek tartott fejlesztéséről, annak becsült költségeiről,

d) a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott villamosenergia-vételező nyilatkozatát arról, hogy a vezeték közcélúvá nyilvánítását követően villamos energia vásárlására vonatkozó érvényes szerződéssel vagy előszerződéssel rendelkezik,

e) a közvetlen vezeték vagy a magánvezeték engedélyesének, a hálózati engedélyessel kötött szerződését vagy előszerződését, amelyben a felek a közcélúvá nyilvánítás időpontjától kezdődő hatállyal rendezik a közcélúvá minősített vezeték tulajdonjogi, vezetékjogi helyzetét, illetve üzemeltetésének szabályait, és

f) a közvetlen vezetékre vagy magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők számának és felhasználásuk mértékének ismertetését.

Vhr. 42. §555 (1) A közcélú hálózati elem átviteli vagy elosztó hálózati elemmé történő átminősítése iránti eljárás az érintett hálózati engedélyes kérelemére vagy a villamosenergia-rendszer üzembiztonsága biztosítása érdekében hivatalból indul.

(2) A termelői vezeték vagy a közvetlen vezeték közcélúvá – ezen belül átviteli vagy elosztó hálózati elemmé – minősítése iránti eljárás a vezeték tulajdonosa vagy üzemeltetője kérelmére, valamint a VET 86. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben hivatalból indulhat.

(3) Hálózati elem közcélúvá minősítésére, valamint átminősítésére vonatkozó kérelem esetében a Hivatal megkeresheti véleményadás céljából a hálózati engedélyest. A hálózati engedélyes a kérelemmel kapcsolatos véleményéről a Hivatalt annak megkeresésétől számított 30 napon belül tájékoztatja.

(4) Nagyfeszültségű hálózati elem közcélúvá minősítése, valamint átminősítése vonatkozásában a Hivatal kikéri az átviteli rendszerirányító véleményét. Az átviteli rendszerirányító véleményéről a Hivatalt annak megkeresésétől számított 30 napon belül tájékoztatja.

Vhr. 43. §556 Közcélúnak nyilvánított hálózati elem átminősítésére csak a 41. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározottak és a hálózati elem átviteli-elosztói jellegének megváltozása esetén kerülhet sor.

Vhr. 44. §557 (1) Hivatalból indult eljárás esetében a Hivatal a 41. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakról, a közcélúvá minősítésről, valamint átminősítésről beszerzi a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték engedélyese, továbbá a hálózati engedélyes nyilatkozatát.

(2) A hálózati engedélyes a közvetlen vezeték, a termelői vezeték és a magánvezeték engedélyesével a közcélúvá minősítési eljárás során együttműködik.

(3) A Hivatal felhívja a feleket a 41. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt szerződés megkötése érdekében a hálózati engedélyes és a közvetlen vezeték vagy a magánvezeték engedélyese közötti egyezség létrehozására. Ennek eredménytelensége esetén a Hivatal az (1) bekezdés szerint felhívja az érintett feleket nyilatkozattételre, és határozatban rendelkezik a közcélúvá nyilvánított vezetékre jutó arányos elosztói díjról, valamint az üzemeltetés költségeinek a hálózati engedélyes és a hálózati elem engedélyese közötti elszámolásáról.

Vhr. 45. §558 (1) A Hivatal a hálózati elem közcélúvá minősítéséről, valamint átminősítéséről a villamosenergia-rendszer együttműködése, az ellátásbiztonság, a hatékony és folyamatos villamosenergia-ellátás, az adott hálózati elemhez csatlakozó felhasználók vagy kapcsolódó vételezők száma és azok felhasználásának vagy vételezésének mértéke, a VET 25. § szerinti hálózatfejlesztési terv, valamint az adott esetben jelentős egyéb körülmények alapján dönt.

(2) A Hivatal nem tagadhatja meg a hálózati elem közcélúvá minősítését vagy átminősítését, ha az szerepel a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben. A Hivatal a közcélúvá minősítő határozatát visszavonja, ha a hálózati elem még nem valósult meg, de már nem szerepel a jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben.

(3) A Hivatal a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítésével egyidejűleg hivatalból módosítja a hálózati engedélyes működési engedélyét.

(4) A közvetlen vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott vételezővel, annak kezdeményezése esetén hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést köt. Amennyiben a meglévő magánvezetékhez vagy közvetlen vezetékhez való kapcsolódás a műszaki feltételekben és a rendelkezésre álló teljesítmény mértékében nem igényel módosítást, a magánvezetéken vagy a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezőt külön díjfizetési és költségtérítési kötelezettség nélkül megilleti a csatlakozási jog azon a kapcsolódási ponton, amelyen a hálózati elem közcélúvá nyilvánítását megelőzően a magánvezetékhez vagy közvetlen vezetékhez vételezőként kapcsolódott.

(5) A közvetlen vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítésének megtagadása esetén a Hivatal határidő megállapítása mellett kötelezheti a hálózati engedélyest közcélú hálózat kiépítésére a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott vételező vagy felhasználó villamos energia ellátása céljából.

(6) A közvetlen vezeték engedélyese a közcélú hálózatra kapcsolásig a közvetlen vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítja, továbbá a közvetlen vezetéket a VET, az e rendelet és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint üzemelteti és fenntartja.

Magánvezeték engedélyezése559

Vhr. 74. §560 (1) A VET 74. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedély iránti kérelmet a felhasználó nyújthatja be.

(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 13. számú mellékletben előírtakat.

Vhr. 75. §561 A VET 74. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedélyezés szempontjából bővítésnek minősül a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítmény növelése.

Vhr. 76. §562 (1) A 2011. október 1-je előtt létesített és a VET 39. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti magánvezeték megszüntetésére vonatkozó engedély akkor adható ki, ha

a) a magánvezetékre vételező vagy felhasználó nem kapcsolódik,

b) a magánvezetékre kapcsolódó vételező vagy felhasználó közcélú hálózatról történő közvetlen ellátása a megszüntetés után biztosított, vagy

c) a felhasználási hely vagy a magánvezeték átruházásra került, és az új felhasználó a VET 74. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedélyt megkapta.

(2) Ha a magánvezeték megszüntetésére irányuló kérelem esetében az (1) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, a Hivatal a magánvezeték engedélyesével szemben a VET 39/E. §-ában foglaltak szerint járhat el.

Közvetlen vezeték engedélyezése

VET 86. § (1)563

(2)564 A Hivatal a közvetlen vezeték létesítése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni a hálózati engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vételező csatlakozik-e közvetlenül a közcélú hálózathoz, továbbá közcélú hálózati csatlakozás esetén a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást. A már engedélyezett közvetlen vezeték esetén a vételező köteles a közcélú hálózatra csatlakozását a Hivatalnál bejelenteni, és a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást a Hivatalhoz a csatlakozást követően haladéktalanul benyújtani.

(3)565 A Hivatal a közvetlen vezeték megszüntetése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni az átviteli rendszerirányító vagy a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetlen vezetékről vételezők közcélú hálózatról történő ellátása milyen pénzügyi és műszaki feltételek alapján lehetséges.

(4)566 A közvetlen vezeték létesítésének, illetve megszüntetésének szándékát a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon be kell jelenteni az átviteli rendszerirányítónak és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztónak.

(5)567 A Hivatal a közvetlen vezetéket a 159. § (1) bekezdés 9. pontjában, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja,

a) ha a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezővel megkötött megállapodás megszűnik anélkül, hogy új megállapodás jött volna létre, és a vételező villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható,

b)568 ha a közvetlen vezeték engedélyese a Hivatalnak a közvetlen vezeték megszüntetését jelenti be, és a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételező villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható.

c)569

(6)570 A közvetlen vezeték létesítésének és üzemeltetésének további szabályait kormányrendelet határozza meg.

Közcélúvá nyilvánítás571

Vhr. 40. §572 (1) A Hivatal vezeték vagy berendezés (a 40–45. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hálózati elem) közcélúvá minősítésére vagy átminősítésére irányuló eljárás során a hálózati elem közcélúságát – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – egyedileg vizsgálja.

(2) A kis- és középfeszültségű hálózati elem, amely a VET 24. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelőn létesül, és amelyen az elosztó tulajdonjogot szerez, közcélú elosztó hálózati elemnek minősül.

(3) Kizárólag az átviteli rendszerirányító tulajdonát képező hálózati elem minősülhet az átviteli hálózat részének.

(4) Átviteli rendszerüzemeltető esetében a (3) bekezdés szerinti rendelkezést nem kell alkalmazni.

Vhr. 41. §573 (1) A közcélúvá minősítési, valamint az átminősítési kérelemhez mellékelni kell:

a) a hálózati elem üzemi vagy elosztói szabályzatban meghatározottak szerinti megnevezését,

b) a hálózati elem névleges feszültségének megjelölését,

c) a hálózati elem villamosenergia-rendszerben betöltött szerepének ismertetését,

d) a csatlakozó felhasználók számának és felhasználásuk mértékének ismertetését, és

e) nagyfeszültségű hálózati elem esetében az átviteli rendszerirányító véleményét.

(2) A közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték esetében a kérelemhez – az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenően – mellékelni kell:

a) a hálózati elem műszaki állapotának leírását,

b) a hálózati engedélyes nyilatkozatát a közcélú hálózat kiépítésének becsült költségeiről és időigényéről a vezetéken keresztül ellátott vagy ellátni kívánt vételező, felhasználó ellátása céljából,

c) a hálózati engedélyes nyilatkozatát a vezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes által a jogszabályoknak megfelelően történő üzemeltetésnek az előre látható költségeiről és a vezetéknek a hálózati engedélyes által szükségesnek tartott fejlesztéséről, annak becsült költségeiről,

d) a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott villamosenergia-vételező nyilatkozatát arról, hogy a vezeték közcélúvá nyilvánítását követően villamos energia vásárlására vonatkozó érvényes szerződéssel vagy előszerződéssel rendelkezik,

e) a közvetlen vezeték vagy a magánvezeték engedélyesének, a hálózati engedélyessel kötött szerződését vagy előszerződését, amelyben a felek a közcélúvá nyilvánítás időpontjától kezdődő hatállyal rendezik a közcélúvá minősített vezeték tulajdonjogi, vezetékjogi helyzetét, illetve üzemeltetésének szabályait, és

f) a közvetlen vezetékre vagy magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők számának és felhasználásuk mértékének ismertetését.

Vhr. 42. §574 (1) A közcélú hálózati elem átviteli vagy elosztó hálózati elemmé történő átminősítése iránti eljárás az érintett hálózati engedélyes kérelemére vagy a villamosenergia-rendszer üzembiztonsága biztosítása érdekében hivatalból indul.

(2) A termelői vezeték vagy a közvetlen vezeték közcélúvá – ezen belül átviteli vagy elosztó hálózati elemmé – minősítése iránti eljárás a vezeték tulajdonosa vagy üzemeltetője kérelmére, valamint a VET 86. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben hivatalból indulhat.

(3) Hálózati elem közcélúvá minősítésére, valamint átminősítésére vonatkozó kérelem esetében a Hivatal megkeresheti véleményadás céljából a hálózati engedélyest. A hálózati engedélyes a kérelemmel kapcsolatos véleményéről a Hivatalt annak megkeresésétől számított 30 napon belül tájékoztatja.

(4) Nagyfeszültségű hálózati elem közcélúvá minősítése, valamint átminősítése vonatkozásában a Hivatal kikéri az átviteli rendszerirányító véleményét. Az átviteli rendszerirányító véleményéről a Hivatalt annak megkeresésétől számított 30 napon belül tájékoztatja.

Vhr. 43. §575 Közcélúnak nyilvánított hálózati elem átminősítésére csak a 41. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározottak és a hálózati elem átviteli-elosztói jellegének megváltozása esetén kerülhet sor.

Vhr. 44. §576 (1) Hivatalból indult eljárás esetében a Hivatal a 41. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakról, a közcélúvá minősítésről, valamint átminősítésről beszerzi a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték engedélyese, továbbá a hálózati engedélyes nyilatkozatát.

(2) A hálózati engedélyes a közvetlen vezeték, a termelői vezeték és a magánvezeték engedélyesével a közcélúvá minősítési eljárás során együttműködik.

(3) A Hivatal felhívja a feleket a 41. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt szerződés megkötése érdekében a hálózati engedélyes és a közvetlen vezeték vagy a magánvezeték engedélyese közötti egyezség létrehozására. Ennek eredménytelensége esetén a Hivatal az (1) bekezdés szerint felhívja az érintett feleket nyilatkozattételre, és határozatban rendelkezik a közcélúvá nyilvánított vezetékre jutó arányos elosztói díjról, valamint az üzemeltetés költségeinek a hálózati engedélyes és a hálózati elem engedélyese közötti elszámolásáról.

Vhr. 45. §577 (1) A Hivatal a hálózati elem közcélúvá minősítéséről, valamint átminősítéséről a villamosenergia-rendszer együttműködése, az ellátásbiztonság, a hatékony és folyamatos villamosenergia-ellátás, az adott hálózati elemhez csatlakozó felhasználók vagy kapcsolódó vételezők száma és azok felhasználásának vagy vételezésének mértéke, a VET 25. § szerinti hálózatfejlesztési terv, valamint az adott esetben jelentős egyéb körülmények alapján dönt.

(2) A Hivatal nem tagadhatja meg a hálózati elem közcélúvá minősítését vagy átminősítését, ha az szerepel a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben. A Hivatal a közcélúvá minősítő határozatát visszavonja, ha a hálózati elem még nem valósult meg, de már nem szerepel a jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben.

(3) A Hivatal a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítésével egyidejűleg hivatalból módosítja a hálózati engedélyes működési engedélyét.

(4) A közvetlen vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott vételezővel, annak kezdeményezése esetén hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést köt. Amennyiben a meglévő magánvezetékhez vagy közvetlen vezetékhez való kapcsolódás a műszaki feltételekben és a rendelkezésre álló teljesítmény mértékében nem igényel módosítást, a magánvezetéken vagy a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezőt külön díjfizetési és költségtérítési kötelezettség nélkül megilleti a csatlakozási jog azon a kapcsolódási ponton, amelyen a hálózati elem közcélúvá nyilvánítását megelőzően a magánvezetékhez vagy közvetlen vezetékhez vételezőként kapcsolódott.

(5) A közvetlen vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítésének megtagadása esetén a Hivatal határidő megállapítása mellett kötelezheti a hálózati engedélyest közcélú hálózat kiépítésére a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott vételező vagy felhasználó villamos energia ellátása céljából.

(6) A közvetlen vezeték engedélyese a közcélú hálózatra kapcsolásig a közvetlen vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítja, továbbá a közvetlen vezetéket a VET, az e rendelet és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint üzemelteti és fenntartja.

Közvetlen vezeték engedélyezése578

Vhr. 77. §579 (1) Ha a termelő szüneteltetni kívánja vagy meg kívánja szüntetni azon erőműve termelését, amely közvetlen vezetéken keresztül vételező részére villamosenergia-ellátást biztosít, valamint a közvetlen vezeték engedélyesével és a vételezőkkel megállapodott abban, hogy a közvetlen vezetékes ellátást magánvezetékes ellátási formává alakítják, akkor a villamosenergia-termelés szüneteltetésére vagy megszüntetésére irányuló kérelemmel egyidejűleg a közvetlen vezeték megszüntetése iránti kérelmet és magánvezeték létesítése iránti kérelmet is be kell nyújtani.

(2) A közvetlen vezeték létesítésére vagy megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 14. számú mellékletben előírtakat.

Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó
működési engedély

VET 87. § (1) Az átviteli rendszerirányító részvénytársasági formában működő gazdasági társaság.

(2) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

(3)580 Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a Hivatal tanúsítási eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel az átviteli rendszerirányítóra vagy az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályoknak.

(4)581 Az átviteli rendszerirányító és az átviteli rendszerüzemeltető kijelölése a Hivatal által kiadott átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedéllyel történik. Az engedély tartalmát, attól függően, hogy átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltető részére kerül kiadásra, az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli rendszerüzemeltetőre e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott rendelkezések alapján a Hivatal állapítja meg. Az engedély kiadásáról a Hivatal köteles az Európai Bizottságot értesíteni, valamint azt az Európai Bizottság részére az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele érdekében megküldeni.

Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély

Vhr. 78. §582 (1) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó engedély iránti kérelem a tanúsításról rendelkező határozat közlését követő naptól számított 30 napon belül nyújtható be.

(2) A VET 104. §-a szerinti szétválasztási szabályok figyelembevételével tanúsított kérelmezőnek legalább használati joggal kell rendelkeznie:

a) a VET-ben, az e rendeletben és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt, az átviteli rendszerirányítási tevékenység folytatásához szükséges eszközökre, ideértve a hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöket, és

b) a jogszabályokban, valamint szabványokban meghatározott üzembiztonságú és minőségű villamos energia továbbítására alkalmas átviteli hálózatra és hálózati elemekre.

Vhr. 78/A. §583 (1) Átviteli rendszerirányításra vonatkozó engedélyt közvetlen vagy közvetett állami irányítás alatt álló részvénytársaság kaphat, ha

a) megfelel a VET-ben és az e rendeletben meghatározott feltételeknek, és

b) a jegyzett tőkéje legalább 100 milliárd – a VET 104. §-ában foglalt szétválasztási szabályok figyelembevételével tanúsított átviteli rendszerüzemeltető esetén legalább 10 milliárd – forint, amelyet teljes egészében befizettek vagy rendelkezésre bocsátottak.

(2) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély iránti kérelemhez a 12/a. számú mellékletben meghatározott iratokat kell csatolni.

Vhr. 78/B. §584 Az átviteli rendszerüzemeltetőre e rendeletnek az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az átviteli rendszerirányító alatt – a 99–99/B. § rendelkezéseit kivéve – az átviteli rendszerüzemeltetőt kell érteni.

A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó
működési engedély

VET 88. § (1)585

(2) Teljes körű, a felhasználók közvetlen ellátására is jogosító villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.

(3)586 Korlátozott, a felhasználók ellátására közvetlenül nem jogosító villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kap az az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyzett, ott ténylegesen és jogszerűen villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytató külföldi gazdálkodó szervezet, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott feltételeknek, valamint a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, és Magyarország területén irodát tart fenn, amelynek elérhetőségét a Hivatal részére folyamatosan biztosítja.

a)–b)587

c)588

d)589

(4)590

A villamosenergia-kereskedelemre és a korlátozott villamosenergia-kereskedelemrevonatkozó működési engedély591

Vhr. 79. § (1)592 A villamosenergia-kereskedelemre és a korlátozott villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelemhez a 15. számú mellékletben előírtakat kell csatolni.

(1a)593 A VET 88. § (2) bekezdése szerinti fióktelep működésére vonatkozó kérelmet az anyavállalat nyújtja be.

(2)594 A VET 88. § (3) bekezdésében előírt, iroda fenntartására és elérhetőségére vonatkozó feltételeknek a külföldi gazdálkodó szervezet bármely magyarországi irodája vagy jogi képviselője útján is eleget tehet. A kérelmező és a magyarországi iroda, illetve jogi képviselő közötti jogviszonyt, valamint a jogszerű irodahasználatot a kérelem benyújtásakor hitelt érdemlően igazolni kell.

(3)595 Az 54. § (1) bekezdés b) pontjától eltérve, a kérelemhez a kérelmező külföldi vállalkozás létrejöttére irányadó jog szerinti nyilvántartásba vételért felelős hatóság a vállalkozás nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartott adatokról kiállított igazolását kell csatolni.

(4)596 Ha a kérelmező nem csatolja a (3) bekezdés szerinti igazolást, vagy nem igazolja, hogy a letelepedésének helye szerinti államban a villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet jogszabályoknak megfelelően végzi, a Hivatal – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi a külföldi vállalkozás nyilvántartását vezető hatóságot, illetve a vállalkozás letelepedésének helye szerinti állam villamosenergia-kereskedelmet felügyelő hatóságát.

A szervezett villamosenergia-piac
működtetésére vonatkozó engedély

VET 89. §597 (1) A szervezett villamosenergia-piac működtetése a jelen törvény szerint engedélyköteles tevékenység.

(2)598 Szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyt részvénytársaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.

(2a)599 A szervezett villamosenergia-piaci működési engedély kiadását a Hivatal a 75. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően akkor is megtagadja, ha a kérelmező nem teljesíti az 55. § (5) bekezdésében előírt szabályokat.

(3)600 A szervezett villamosenergia-piaci tevékenység fióktelep formájában történő végzése esetén a működési engedély kiadását a Hivatal – (2a) bekezdésben meghatározottakon túlmenően megtagadhatja, ha

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Hivatal és a kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

c) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

d)601

e) a kérelmező központi ügyintézésének helye nem a székhelye szerinti országban van.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes fizikai energiakereskedelemmel összefüggő feladatait, jogait és kötelezettségeit külön jogszabály, valamint annak keretei között a működési engedély és a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(5)602

A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély

Vhr. 80. § (1) A szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó kérelemhez a 16. számú mellékletben előírtakat kell csatolni.

(2)603 A VET 89. § (2) bekezdése szerinti fióktelep működésére vonatkozó kérelmet az anyavállalat nyújtja be.

(3)604 Fióktelepként működő szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a VET 54. § (1) bekezdés szerinti korlátozást a fióktelepet létrehozó külföldi vállalkozásra kell alkalmazni.

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély

VET 90. § (1)605 Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Hivatal az engedély iránti kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy Magyarország teljes területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen.

(2)606 A Hivatal egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt kizárólag a 88. § (2) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedőnek adhat. Az egyetemes szolgáltató villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély alapján folytatott tevékenysége az egyetemes szolgáltatás ellátását nem veszélyeztetheti.

(3)607

(4)608 Ha az egyetemes szolgáltatás bármely okból nem biztosított Magyarország teljes területén, a Hivatal – az (1) bekezdésre figyelemmel – kötelezheti a kiskereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező villamosenergia-kereskedőket, hogy nyújtsanak be kérelmet az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek megszerzése érdekében.

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély

Vhr. 81. § (1)609 Az egyetemes szolgáltató engedély iránti kérelmében feltüntethető legkisebb szolgáltatási terület a megye, az adott megyébe beleértve a területén fekvő megyei jogú várost is.

(2) Az egyetemes szolgáltató a működési engedélye alapján jogosult a villamos energia határon keresztül történő be-, illetve kiszállítására is.

(3) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 17. számú mellékletben előírtakat.

Az engedély módosítása

VET 91. § (1) Az engedélyben foglaltakat – a körülmények jelentős megváltozása esetén – az engedélyes kérelmére módosítani lehet.

(2) A Hivatal az engedélyt hivatalból módosíthatja jogszabályváltozás esetén a jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében.

(3) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a felhasználók ellátásának biztonságát, minőségét és árát.

(4) A Hivatal az engedélyt az engedélyes kérelmére visszavonhatja.

Az engedély módosítása

Vhr. 82. § (1) Az engedélyes az engedély módosítására okot adó körülmények – különösen az engedély mellékleteinek tartalmában bekövetkezett változások – bekövetkezése esetén köteles a Hivatalt a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíteni és az engedély módosítását kérelmezni.

(2) Az engedély módosítására az engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok

VET 92. § (1)610 Az engedélyes vállalkozásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseinek megfelelő szétválásához (különváláshoz, kiváláshoz), más vállalkozással történő egyesüléséhez (beolvadáshoz, összeolvadáshoz), jogutód nélküli megszűnéséhez, alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együttesen: cégjogi esemény) a Hivatal hozzájáruló határozata is szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre (változásbejegyzésére) irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyesülés (beolvadás, összeolvadás) esetén a Hivatal által kiadott engedélyek vonatkozásában a Gt. 70. § (1) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.

(3)611 Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti hozzájáruló határozatát

a) kiserőművi összevont engedélyes esetében,

b)612 magánvezeték engedélyese esetében vagy

c) közvetlen vezeték engedélyese esetében.

(4)613 Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a Gt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott uralmi szerződés nem köthető, és az ilyen szerződés semmis, továbbá ezen engedélyesekre nem alkalmazható a Gt. 64. §-a.

VET 93. §614 (1)615 A szerző fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, szavazati jogának vagy közvetlen és közvetett befolyásának aránya eléri vagy meghaladja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 61. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A Hivatal köteles a bejelentés tudomásulvételét a bejelentést, információ kérés esetén pedig a Hivatal által kért információk megérkezését követő naptól számított negyven napon belül visszaigazolni. A szavazati jogra, a közvetett befolyásra, a befolyásszerzésre, azok mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a Tpt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a szavazatok 25%-át, 50%-át vagy 75%-át meghaladó szavazati jog vagy befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges.

(2a)616 Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyást szerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (2) bekezdés szerinti következő mértéket. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség alól a befolyást szerző azonban nem mentesül.

(3)617 Az (1)–(2a) bekezdésében meghatározottak vonatkoznak az e törvény hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari vállalkozások és a Get. hatálya alá tartozó földgázipari vállalkozások közötti befolyásszerzésre is.

(4)618 Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem alkalmazandó a közvetlen vezeték és magánvezeték engedélyesére, továbbá a (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájárulását a következő esetekben:

a) kiserőművi összevont engedélyes esetében,

b)619 magánvezeték engedélyese esetében,

c)620 közvetlen vezeték engedélyese esetében.

(5)621 Villamos energia termelésével, földgáz kitermelésével vagy villamos energia vagy földgáz kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, valamint az ilyen vállalkozásokban irányítást gyakorló részvényes az átviteli rendszerirányítóban vagy annak irányító részvényesében sem közvetlenül, sem közvetetten nem szerezhet irányítást biztosító részesedést. Az átviteli rendszerirányítóban, illetve annak irányító részvényesében irányítást biztosító részesedésszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges. E rendelkezés nem érinti a 102. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezést.

(6)622 A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az olyan jogügylet megvalósításához, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett.

VET 94. §623 (1) A Hivatal előzetes jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott jelentős részének kiszervezéséhez, a Hivatal előzetes tájékoztatása szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott egyéb részének kiszervezéséhez. A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az e törvény 74. §-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi.

(2) Kiszervezés esetén az engedélyes úgy felel jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

(3) Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát vagy előzetes tájékoztatását a kiszervezés

a) termelői engedélyes,

b) egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével villamosenergia-kereskedő,

c) magánvezeték engedélyese vagy

d) közvetlen vezeték engedélyese

esetében.

(4) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében meghatározott alapvető eszközöknek és vagyoni értékű jogoknak más személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához vagy egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető eszközökkel való rendelkezés).

(5) Nem igényli a Hivatal (4) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát az alapvető eszközökkel való rendelkezés

a) kiserőművi összevont engedélyes,

b) egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével villamosenergia-kereskedő,

c) magánvezeték engedélyese vagy

d) közvetlen vezeték engedélyese

esetében.

VET 95. §624 (1) A Hivatal a 92–94. §-ban meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását veszélyezteti, illetőleg az átviteli rendszerirányítási, az elosztási, az egyetemes szolgáltatói tevékenység árának vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(2)625 A Hivatal a 92–94. § szerinti ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 75. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek.

(2a)626 A Hivatal megtagadja a 93. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a tanúsítási eljárásban azt állapította meg, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként az átviteli rendszerirányító nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak.

(3)627 A 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása vagy tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiánya esetén, a 92. § (1) bekezdésben, valamint a 93. § (2), (5) és (6) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását vagy hozzájárulását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.

Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok

Vhr. 83. § (1) A VET 92. § (1) bekezdésében meghatározott cégjogi események esetén a kérelmet a cégjogi eseménnyel érintett engedélyes (több érintett engedélyes esetén egyenként) köteles benyújtani a Hivatalhoz.

(2)628 A VET 93. § (2) bekezdésében meghatározott befolyásszerzés esetén a kérelmet a közvetlen módon befolyást szerezni kívánó köteles a Hivatalnak benyújtani.

(3)629 A kérelmet a VET 94. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott ügyletek esetén az érintett engedélyes, átviteli rendszerüzemeltető esetén az átviteli hálózat vagy az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges eszközök tulajdonosa köteles benyújtani a Hivatalhoz.

(4)630 Az (1)–(3) bekezdés szerinti kérelemhez – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – mellékelni kell:

a)631 ha a kérelmet nem az engedélyes nyújtja be, a – változással, kérelemmel – érintett engedélyes megnevezése (teljes cégnév), képviselőjének megnevezése, elérhetősége,

b)632 az engedélyesre vonatkozó harminc napnál nem régebbi eredeti cégkivonat vagy másolata,

c) annak igazolása, hogy az e rendeletben előírt vagyoni-működési feltételek továbbra is fennállnak,

d) az engedélyes nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy VET 75. §-ának (3) bekezdésének c)–e) pontjaiban meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn,

e) a hatósági jóváhagyásra irányuló kérelem megnevezése, a hatósági jóváhagyást igénylő ügylet részletes bemutatása,

f) az eljárási díj befizetését tanúsító dokumentum (kérelmezőnként),

g)633

h)634 mindazon személyek közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-mintája, illetve annak hiteles másolata, akik a kérelemhez csatolt iratokat aláírták.

(5)635 A (2) bekezdés szerinti kérelemhez – a (4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően, a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – mellékelni kell továbbá:

a)636 a befolyást szerezni kívánó kérelmező telefonos elérhetősége, elektronikus levélcíme,

b)637 a befolyást szerezni kívánó kérelmezőre vonatkozó, harminc napnál nem régebbi eredeti cégkivonat vagy másolata; külföldi vállalkozás esetén a vállalkozás létrejöttére irányadó jog szerinti nyilvántartásba vételért felelős hatóság által kiállított igazolás a vállalkozás nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartott adatokról,

c) a befolyást szerezni kívánó kérelmező és kapcsolt vállalkozásai magyarországi energiaipari befektetéseinek és részesedéseinek bemutatása a VET és a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó engedélyesekben,

d) a befolyást szerezni kívánó kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul a kérelemhez mellékelt irat(ok)ban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez,

e) a befolyásszerzésre irányuló ügyletet megelőző, valamint az ügylet zárása után kialakuló társasági (engedélyesi) struktúrát mutató ábra, feltüntetve a közvetlen és közvetett tulajdoni és irányítási viszonyokat.

(6)638 Ha a kérelmező – kivéve, ha az az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi gazdálkodó szervezeten kívüli külföldi vállalkozás – a kérelemhez az (5) bekezdés b) pontjában előírtakat nem csatolja, a Hivatal – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi a cégnyilvántartást vezető szervet, illetve a külföldi vállalkozás nyilvántartását vezető hatóságot.

Engedélyköteles tevékenységek más személy általi végzésére vonatkozó szabályok639

Vhr. 84. §640 (1) A VET 102–102/E. §-a szerinti átviteli rendszerirányító a napi átviteli rendszerirányítási tevékenységek teljes körébe, a VET 103. §-a szerinti átviteli rendszerirányító, az átviteli rendszerüzemeltető, az elosztó és az egyetemes szolgáltató az 56. § alá tartozó tevékenységek tekintetében kiszervezésre nem jogosult.

(2) Az engedélyköteles tevékenység jelentős részének minősülnek az engedélyben felsoroltakon kívül azok a tevékenységek, amelyek nélkül az engedélyes nem lenne képes biztonságos, zavartalan és megfelelő színvonalú engedélyköteles tevékenységet végezni, függetlenül attól, hogy a tevékenységről egy vagy több jogügylettel rendelkezik vagy kíván rendelkezni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyes

a) a VET szerinti engedélyköteles tevékenysége (2) bekezdés szerinti jelentős részének kiszervezésére a Hivatal előzetes jóváhagyása alapján,

b) a VET szerinti engedélyköteles tevékenysége (2) bekezdés szerinti jelentős részének nem minősülő részének kiszervezésére a Hivatal előzetes tájékoztatását követően jogosult.

(4) Ha a Hivatal a (3) bekezdés a) pont szerinti eljárásban a tevékenység kiszervezéséhez hozzájárul, és a tevékenységet a működési engedély nem tartalmazza, az engedélyes köteles a Hivataltól a jóváhagyó határozat közlésétől számított 30 napon belül működési engedélye módosítását kérni.

(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, a 83. § (3)–(4) bekezdése szerinti kérelem alapján induló eljárás során a Hivatal a VET 95. § (1) bekezdése alapján részletesen vizsgálja a legkisebb költség elvének való megfelelést. A jóváhagyáshoz az engedélyesnek igazolnia kell, hogy a tevékenység kiszervezett formában történő végzése a pénzügyi feltételek mellett, annak időtartamán belül inkább megfelel a legkisebb költség elvének, valamint a felhasználók érdekének, mint ha azt saját maga végezné.

Vhr. 85. §641 (1) Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a kiszervezés a VET és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, az engedélye, a Hivatal engedélyesre vonatkozó határozatai, az üzletszabályzata, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezéseivel összhangban történjen.

(2) A kiszervezett tevékenységet végző személy (a továbbiakban: közreműködő) köteles az (1) bekezdésben meghatározottak betartására. Amennyiben a közreműködő a (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, a Hivatal

a) az engedélyessel szemben a VET 96. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, és

b) a jogsértés súlyára tekintettel visszavonhatja a kiszervezést jóváhagyó határozatát, és kötelezi az engedélyest a határozattal érintett tevékenység vagy egy részének saját személyzettel vagy eszközökkel történő végzésére vagy a közreműködő személyének újrapályáztatására.

Vhr. 86. §642 A 84. § (3) bekezdés a) pontja szerinti előzetes jóváhagyáshoz az engedélyes köteles benyújtani a kiszervezésre vonatkozó szerződést vagy annak tervezetét, amelynek minden kiszervezett tevékenység esetében tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) a tevékenység tartalmát, ideértve annak végzésének helyét és idejét,

b) a szolgáltatás színvonalának mérésére szolgáló paramétereket,

c) a paraméterek elvárt értékeit,

d) a szolgáltatási színvonal be nem tartásának következményeit,

e) a költségelszámolás módját,

f) az üzemzavarok elhárítása, mint kiemelt fontosságú szolgáltatás vonatkozásában az adatáramlást tartalmazó előírásokat, az üzemzavar-elhárítás időtartamára megállapított normatívák és a tényadatok archiválásának rendszerét valamint

g) a szerződés felmondásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit.

Vhr. 87. §643 (1) Ha a közreműködő az engedélyes kapcsolt vállalkozása, a kiszervezett tevékenység végzésére – sem részben, sem egészben – nem jogosíthat fel más vállalkozást.

(2) A közreműködő a tevékenység végzéséhez az engedélyes kapcsolt vállalkozását alvállalkozóként nem vonhatja be.

Vhr. 88. §644 (1) A hálózati engedélyes a közreműködő kiválasztása és megbízása során – ha az nem tartozik a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá – a VET 24. § (2) bekezdésében meghatározott belső kiválasztási szabályzatában foglaltak szerint jár el.

(2) A hálózati engedélyes az (1) bekezdés szerinti belső kiválasztási szabályzatban szabályozza a kiválasztással és megbízással történő szolgáltatás beszerzésére – és a Hivatal hozzájáruló határozata alapján kiszervezett formában ellátott tevékenységekre – vonatkozó pályáztatási vagy versenyeztetési feltételeket. A kiválasztási szabályzat legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) azon szempontok meghatározását, amelyek alapján az engedélyes a hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival és fejlesztésével, valamint az ügyfélszolgálati tevékenységével összefüggésbe hozható beszerzések esetén a Kbt. előírásait tartja irányadónak, vagy ha az engedélyesnek ilyen beszerzései nem lesznek, akkor ennek a rögzítését;

b) azon szempontok meghatározását, amelyek alapján az engedélyes a hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival és fejlesztésével, valamint az ügyfélszolgálati tevékenységével összefüggésbe hozható beszerzések esetén a saját belső kiválasztási szabályzatában meghatározott feltételeit és eljárásait tartja irányadónak;

c) a pályáztatási vagy versenyeztetési eljárásrendet, valamint az ezek során alkalmazott szabályrendszer ismertetését;

d) azon eljárásrendet és a feltételeket, amelyek szerint természetes személy vagy gazdálkodó szervezet a kiválasztásra és megbízásra vonatkozó pályázatot nyújthat be.

(3) A belső kiválasztási szabályzatot a Hivatal hagyja jóvá. A belső kiválasztási szabályzat módosításainak jóváhagyását az engedélyes a módosítás bevezetését megelőzően, a VET 168. §-ában meghatározott eljárási határidőben köteles kérelmezni.

(4) A hálózati engedélyes köteles a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, számozással ellátott belső kiválasztási szabályzatot időrendi sorrendben honlapján közzétenni.

(5) A hálózati engedélyes a 84. § (3) bekezdés a) pontja szerint kiszervezett tevékenységek vonatkozásában köteles a VET 24. § (2) bekezdésben meghatározott kiválasztási eljárást legalább három évenként megismételni.

Vhr. 89. §645 (1) Ha a hálózati engedélyes a kiválasztási eljárásban történő részvételt a kiszervezendő tevékenység végzésére való alkalmasság szempontjából előzetes minősítéshez köti (a továbbiakban: minősítési eljárás), belső minősítési szabályzatban köteles rögzíteni a jelentkezés feltételeit, az eljárási szabályokat és a jelentkezők elbírálásának szempontjait. A belső minősítési szabályzatot és ennek módosításait a hálózati engedélyes honlapján közzéteszi.

(2) Az (1) bekezdés esetén a minősítési eljárást a hálózati engedélyes legalább évente egy alkalommal lefolytatja, és annak kezdő időpontját – legalább három hónappal a minősítési eljárás megkezdését megelőzően – honlapján közzéteszi.

Alapvető eszközökkel való rendelkezés szabályai646

Vhr. 90. §647 (1) A Hivatal – a VET szerinti engedélyköteles tevékenyég al- és résztevékenységeinek figyelembevételével – az átviteli rendszerüzemeltető, az elosztó és az egyetemes szolgáltató engedélyében meghatározza az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges alapvető eszközök és vagyoni értékű jogok azon körét, amelyekkel való rendelkezéshez a Hivatal hozzájárulása szükséges, valamint meghatározza az ezekkel az eszközökkel való rendelkezés feltételeit.

(2) Az átviteli rendszerüzemeltető, az elosztó és az egyetemes szolgáltató köteles saját tulajdonban lévő eszközökkel végezni engedélyköteles tevékenysége engedélyben meghatározott elemeit. Az átviteli rendszerüzemeltető, az elosztó és az egyetemes szolgáltató tulajdonában kell állnia legalább az alábbi eszközöknek:

a) átviteli rendszerüzemeltető esetén a rendszer- és üzemirányítási, üzemeltetési valamint a rendszerirányításhoz, a méréshez és az elszámoláshoz szükséges informatikai és egyéb eszközök,

b) elosztó esetén

ba) a nagyfeszültségű, a közép- és kisfeszültségű elosztóhálózat és

bb) a mérőberendezések és az elszámoláshoz szükséges mérési adatgyűjtő rendszerek;

bc) az üzemirányítási eszközök, beleértve az üzemirányításhoz szükséges távközlési eszközöket, valamint a teljesítményszabályozó eszközöket és

bd) a bb) alpont szerinti rendszerek adatfeldolgozásához és számlázásához, valamint az üzemirányításhoz szükséges informatikai eszközök és

c) egyetemes szolgáltató esetén az elszámoláshoz szükséges eszközök.

(3) A VET 102–102/E. §-a vagy 103. §-a szerinti átviteli rendszerirányító esetén az alapvető eszközökkel való rendelkezéshez való hozzájárulás feltétele a VET 160. § (4) bekezdésére tekintettel indított eljárás eredményeképpen hozott tanúsításról rendelkező határozat.

Az engedély megszegése

VET 96. § (1)648 A Hivatal az engedélyes jelen törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a 714/2009/EK rendeletben, az Európai Bizottság által a 714/2009/EK rendelet alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az Ügynökség az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 713/2009/EK rendelet) alapján kiadott kötelező erejű határozatában, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatában, vagy a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén

a)649 a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja az engedélyest a kötelezettségei betartására,

b)650 a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel egyedi ügyekben is,

c) az engedélyt módosíthatja, vagy visszavonhatja, ha az engedélyes az a) pont szerinti felszólítás és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti kötelezettségét,

d) köteles visszavonni az engedélyt, ha:

da) az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetőleg a villamosművet az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,

db) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók,

dc) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,

dd) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(2)651 A Hivatal a jelen törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével és a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezetéken és a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból egy épületen belül létesített magánvezetéken villamos energiát továbbadó felhasználóval szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától.

(3)652 A Hivatal az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás e törvény szerint nem engedélyköteles tagjával, továbbá az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosával szemben az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3a)653 A Hivatal az átviteli hálózat tulajdonosával szemben az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(4) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, az (1)–(3) bekezdésekben foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.

Engedélyköteles tevékenység
engedély nélküli végzése

VET 97. § Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése esetén a Hivatal a tevékenység végzőjével szemben a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától.

A bírság kiszabása

VET 98. § (1) A 96–97. §-ban meghatározott esetekben a bírság kiszabásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következőkre:

a) a jogsértés súlya (a villamosenergia-ellátás veszélyeztetésének mértéke, a magánérdekek sérelmének köre, kiterjedtsége);

b) a jogsértő állapot fennállásának időtartama;

c) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illetve a jogsértéssel elért vagyoni előny mértéke;

d) a jogsértő piaci helyzete, befolyása;

e) a jogsértésnek villamos-energia piaci viszonyokra gyakorolt káros hatása;

f) a magatartás felróhatósága;

g) korábbi jogsértő magatartás;

h) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartás;

i) a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenység.

(2) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.

Az engedély megszegése, bírság kiszabása

Vhr. 91. § (1) A Hivatal a VET 96. §-ának (1) bekezdése a) és b) pontjaiban foglalt jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.

(2)654 A VET 96–97. §-a szerint kiszabható bírság felső határa a következő összegek közül a magasabb:

a) az engedélyes engedélyköteles tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1%-a,

b) százmillió forint, vagy

c) átviteli rendszerirányító esetén az átviteli rendszerirányítási tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző éves forgalmának 10%-a.

(3) A bírság ismételten is kiszabható.

(4)655 A bírságot készpénzátutalási megbízással vagy a Hivatal – a bírságot kiszabó határozatban megjelölt – pénzforgalmi számlájára történő átutalással lehet megfizetni.

Engedélyes kijelölése a folyamatos ellátás
biztosítása érdekében

VET 99. § (1) A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetőleg közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát idézheti elő.

(1a)656 A Hivatal elrendelheti az átviteli rendszerirányító valamennyi vagy egyes feladatainak átruházását a 160. § (1) bekezdés e) pontja alapján tanúsított és a Hivatal által kijelölt személyre (a továbbiakban: átviteli rendszerüzemeltető), amennyiben

a) az átviteli rendszerirányító nem tesz eleget a 96. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek,

b) a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem vezetett eredményre, és

c) a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alapjául szolgáló határozat bírósági felülvizsgálata esetén a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatát helybenhagyta, vagy Hivatal határozatának megtámadására rendelkezésre álló idő eredménytelenül telt el.

(1b)657 Az átviteli rendszerüzemeltető (1a) bekezdés szerinti kijelölése esetén a Hivatal kötelezi az átviteli hálózat tulajdonosát a 104. § (2)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésére, valamint a 87. § (4) bekezdésben meghatározott engedély kiadásával az átviteli rendszerüzemeltetőt feladatai ellátására.

(2) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest kötelezheti arra, hogy a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz és -termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.

XII. Fejezet658

A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA

A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó közös szétválasztási szabályok

VET 100. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás hálózati engedélyes tagjai vonatkozásában a tevékenységek szétválasztására, a jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a Gt. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli rendszerirányítással, illetve elosztással kapcsolatos tevékenységektől.

(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott függetlenség biztosítása érdekében legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:

a) a hálózati engedélyes e törvény szerint engedélyköteles más tevékenységet nem folytathat;

b) a hálózati engedélyes – a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest és más hálózati engedélyest kivéve – nem szerezhet részesedést más engedélyesben;

c) a hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, felügyelőbizottságának – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottságának – tagja, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezető) a munkaszerződésben, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt szabályozó szerződésben vagy a kinevezési okiratban (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaszerződés) foglalt jogait és kötelezettségeit, a munkabérét, az egyéb juttatásait vagy díjazását, valamint a munkavégzésének feltételeit, hatásköreit és beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a hálózati engedélyes működését befolyásoló független döntéshozatal, és annak során a befolyásmentes és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő eljárás biztosított legyen;

d) a c) pontban meghatározott munkaszerződéssel rendelkező személynek nem lehet társasági részesedése a hálózati engedélyest kivéve más engedélyesben, annak kapcsolt vállalkozásában, nem lehet annak vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottsági – tagja, cégvezetője, továbbá nem létesíthet azzal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt;

e) a c) pontban meghatározott cégvezetőt, vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás más tagjához nem lehet kirendelni;

f)659 a c) pontban meghatározott vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottsági – tag, cégvezető és vezető állású munkavállaló a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a kinevezés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaviszony) megszűnését követő egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy vezető állású munkavállalója, mely nem érinti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszony megszűnését követő kötelezettség fejében járó ellenértéket.

(4) A (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes és az átviteli rendszerirányító között nem kell alkalmazni, amennyiben az átviteli rendszerirányító e szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban részesedéssel rendelkezik.

(5) A harmadik személyektől igénybe vett, e törvény szerint nem engedélyköteles tevékenység (a továbbiakban: támogató tevékenység) esetén a hálózati engedélyes úgy felel jogszabályban, a hatósági hozzájáruló határozatban és a működési engedélyében meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásra vonatkozó közös szétválasztási szabályok660

Vhr. 92. §661 A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának – elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottságának – tagja, cégvezetője, vezető állású munkavállalója és engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezető) a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a kinevezés (a továbbiakban együtt: munkaviszony) megszűnését követően köteles üzleti titokként kezelni a hálózati engedélyesnél tudomására jutott mindazon információkat, amelyek a piaci szereplők számára nyilvánosan nem hozzáférhetők.

Vhr. 93. §662 (1) A hálózati engedélyes köteles olyan szervezeti egységről és ahhoz tartozó személyzetről gondoskodni, amely képes meghozni a 84. § (3) bekezdése szerint kiszervezett tevékenységre vonatkozó önálló döntéseket a 84–89. § rendelkezéseivel összhangban.

(2) A Hivatal által a kiszervezett tevékenység tárgyában küldött irat kézbesítése a hálózati engedélyes engedélyében meghatározott elérhetőségekre történik.

Vhr. 94. §663 (1) A megfelelési programot a hálózati engedélyes legalább négyévenként aktualizálja, és az aktualizált megfelelési programmal érintett időszakot megelőző év szeptember 30-áig jóváhagyásra benyújtja a Hivatalnak.

(2) A jóváhagyott megfelelési programot, valamint a Hivatal jóváhagyó határozatát a hálózati engedélyes a honlapján közzéteszi.

(3) A megfelelési program kötelező tartalmi elemei:

1. a hálózati engedélyes belső és külső üzleti folyamatainak tevékenység szintű bemutatása, amely biztosítja az engedélyes önálló, a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjától független működését és önálló döntéshozatali lehetőségeit, a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjának a hálózati engedélyes működését érintő hatáskörének bemutatásával;

2. a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás szervezeti felépítéséből, valamint a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagvállalatainak alapító okirataiból következő, különböző vezetői szintekhez kapcsolódó hatáskörök, információáramlási és beszámolási útvonalak;

3. a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás valamennyi tagja fő döntéshozó szerveinek összetétele;

4. a VET szerinti engedélyköteles tevékenység független végzéséhez szükséges erőforrások – személyi, tárgyi és pénzügyi – biztosítottsága;

5. a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a felügyelőbizottsági – elosztó esetén az ügydöntő felügyelőbizottsági – tag, a vezető állású munkavállaló és a szervezeti egység vezető munkaviszonya megszüntetésének lehetséges indokai;

6. a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a felügyelőbizottsági – elosztó esetén az ügydöntő felügyelőbizottsági tag, a vezető állású munkavállaló és a szervezeti egység vezető díjazásának elemei, továbbá premizálásuk és jutalmazásuk rendje;

7. az ügyfélkapcsolat-kezelés folyamatainak ismertetése;

8. a hálózati engedélyessel munkaviszonyban álló személyekre vonatkozó, az egyenlő bánásmódot biztosító részletes magatartási szabályok;

9. a hálózati engedélyessel munkaviszonyban álló személyek kötelezettségei a megfelelési program végrehajtása érdekében;

10. a hálózati engedélyessel munkaviszonyban álló személyekre vonatkozó, a tevékenységek szétválasztását bemutató oktatási rendszer és annak tematikája;

11. adatkezelési eljárások és azok megvalósítása az informatikai rendszerekben, ideértve a különböző adattípusok kategorizálását és a bizalmas információk kezelését;

12. a kiszervezés esetén előírt adatkezelési szabályok és eljárások;

13. a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok alkalmazásának felügyelete és ellenőrzése;

14. a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciók rendszere;

15. az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes tevékenységhez tartozó kiszervezett tevékenységek végzésének körülményei, szerződéses feltételei, részletezve az árazásra és a szolgáltatás minőségi elemeire vonatkozó feltételeket;

16. a támogató tevékenységek végzésének körülményei, szerződési feltételei, részletezve az árazásra és szolgáltatás minőségi elemeire vonatkozó feltételeket;

17. a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáson belül a hálózati tevékenység fizikai elkülönítésére, valamint az önálló arculat kialakítására vonatkozó intézkedések, továbbá annak bemutatása, hogy a hálózati engedélyes hogyan és milyen eszközökkel különbözteti meg magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjától kommunikációjában és márkajelzésében;

18. a megfelelési programban lefektetett előírások megvalósításának időbeli ütemezése, az elért eredmények és állapot mellett a jövőbeli elvárások bemutatása és

19. a megfelelési program összeállításáért felelős, a hálózati engedélyesnél található szervezeti egység kijelölése.

Vhr. 95. §664 (1) A megfelelési ellenőr a megfelelési jelentést naptári évenként készíti el, és azt az adott naptári évet követő év március 1-jéig jóváhagyásra benyújtja a Hivatalnak.

(2) A megfelelési jelentés a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáson belül nem képezheti jóváhagyás tárgyát.

(3) A megfelelési jelentés kötelező tartalmi elemei:

a) a tevékenységek szétválasztására vonatkozó megfelelési program végrehajtásának éves tapasztalatai és értékelése a megfelelési program kötelezően előírt és egyéb tartalmi elemeit követve;

b) a jóváhagyott megfelelési programhoz képest bekövetkezett változások leírása és indokolása, kiemelve az üzleti folyamatokat, a szervezeti felépítést, a hatásköröket, valamint az információáramlási és beszámolási útvonalakat;

c) a hálózati engedélyes vezetésében bekövetkezett változások és azok indoklása;

d) a megfelelési program alapján végrehajtott oktatások;

e) a megfelelési program alapján végrehajtott informatikai és ügyvitel-szervezési változások;

f) a következő naptári évre tervezett, a tevékenységek szétválasztásával kapcsolatos intézkedések;

g) a megfelelési programtól való eltérés és annak indokolása;

h) a tevékenységek szétválasztásához kapcsolódó peres és egyéb vitás ügyek bemutatása, részletezve a hálózathoz való hozzáférés és az információkezelés vitás eseteit;

i) a támogató és a kiszervezett tevékenységek végzésének részletes értékelése, kiemelve a piaci alapú árazás kialakítását, valamint a minőségi követelmények felügyeletét és

j) az önálló vállalati arculat, a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól független kommunikáció és márkajelzések, valamint a függetlenség folyamatos biztosítására tett intézkedések.

(4) Megtévesztő vagy valótlan információk közlése esetén a Hivatal a megfelelési jelentés jóváhagyását elutasítja és a hálózati engedélyessel szemben a VET 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

Vhr. 96. §665 Bizalmas információk esetén a megfelelési program és a megfelelési jelentés Hivatalhoz történő benyújtása során a hálózati engedélyes vagy a megfelelési ellenőr kérheti a megfelelési program és a megfelelési jelentés egyes részeinek bizalmas kezelését. A Hivatal egyetértése esetén a jóváhagyó határozatban bizalmasnak minősített részeket nem kell a hálózati engedélyes honlapján közzétenni.

Vhr. 97. §666 (1) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó az éves megfelelési jelentés benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy nincs tulajdonosi részesedése más engedélyesben, ide nem értve más hálózati engedélyest és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest.

(2) A hálózati engedélyes évente egyszer, a megfelelési jelentés benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt, hogy a VET 100. § (3) bekezdés c) pontja szerinti személy szerzett-e részesedést a hálózati engedélyesen kívül más, VET szerinti engedélyesben vagy annak kapcsolt vállalkozásában, vezető tisztségviselője-e ilyen engedélyesnek, vagy létesített-e munkaviszonyt ilyen engedélyessel.

(3) A VET 100. § (3) bekezdés c) pontja szerinti személy köteles minden szükséges információt a vele munkaviszonyban álló hálózati engedélyes rendelkezésére bocsátani a hálózati engedélyes (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének teljesítése érdekében.

Az elosztó taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok

VET 101. § (1) A 100. § (2) bekezdésében megfogalmazott függetlenség biztosításához a 100. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl elosztó esetén legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:

a) az elosztó vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója díjazását vagy munkabérét, valamint egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem elosztói tevékenységének eredményességétől függően meghatározni;

b) e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével az elosztó befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, a támogató tevékenységek igénybevételével, tevékenységek kiszervezésével, valamint az elosztó vezetékek létesítésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. Ettől függetlenül az elosztó anyavállalata jogosult jóváhagyni az elosztó éves üzleti tervét, és általános korlátokat szabni a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan azzal, hogy az elosztó éves üzleti tervének végrehajtása során a napi üzemvitellel, az elosztó vezeték létesítésével, karbantartásával, vagy felújításával összefüggésben az elosztó részére egyedi utasítást nem adhat;

c) az elosztó az üzleti éven belüli pénzforgalmának önálló bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történő csatlakozásáról befolyásmentesen dönt;

d) az elosztónak rendelkeznie kell az elosztói tevékenység végzéséhez szükséges személyi és pénzügyi erőforrásokkal, valamint tárgyi és műszaki eszközökkel;

e) az elosztó kommunikációjában és márkajelzés alkalmazása esetén a márkajelzésében köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól; és

f) az elosztó megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. A megfelelési program megvalósításáról, a feltárt eredményekről és a hiányosságokról az elosztó évente megfelelési jelentést készít.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti megfelelési programot a Hivatal hagyja jóvá.

(3) A megfelelési program végrehajtásának figyelemmel kíséréséért, valamint a megfelelési jelentés elkészítéséért az elosztó által kijelölt, független megfelelési ellenőr felel. A megfelelési ellenőr jogszabályban meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges mértékig az elosztó és kapcsolt vállalkozása valamennyi információjához hozzáférhet. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követően az elosztó azt a honlapján közzéteszi.

(4) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá – a függetlenség biztosítása érdekében – a 102/A. § (3) bekezdés a) pontját és a 102/B. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

Az elosztó taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó szétválasztási szabályok667

Vhr. 98. §668 (1) A munkaszerződésben, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt szabályozó szerződésben vagy a kinevezési okiratban (a továbbiakban együtt: munkaszerződés) rögzíteni kell az elosztó vezető tisztségviselőjének, cégvezetőjének, ügydöntő felügyelőbizottsági tagjának, vezető állású munkavállalójának, valamint szervezeti egység vezetőjének a jogaira és kötelezettségeire, a munkabérére, az egyéb juttatásaira vagy díjazására, a munkavégzésének feltételeire, hatáskörére és beszámolási kötelezettségére, valamint a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat. E személyek vonatkozásában a felmondásról, a felmondás indokairól és körülményeiről az elosztó a felmondást követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.

(2) Az elosztó saját éves üzleti tervére és az eladósodás mértékére javaslatot tesz az anyavállalatnak. Ha az anyavállalat az elosztó javaslatát nem hagyja jóvá, az elutasítás vagy módosítás tényéről, indokairól és körülményeiről az elosztó tájékoztatja a Hivatalt.

(3) Ha az elosztó tulajdonrésszel rendelkezik a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesben, a 97. § (1) bekezdésben meghatározott határidőig köteles nyilatkozni a VET 54. §-ában meghatározott tulajdoni korlátok betartásáról.

Az átviteli rendszerirányító taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok

VET 102. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel az átviteli rendszerirányítóban. Az átviteli rendszerirányító nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles felügyelőbizottságot létrehozni, és e törvényben foglalt feladatai ellátásához szükséges jogosítványokat biztosítani. A felügyelőbizottság a Gt. szerinti jogkörein túlmenően dönt

a) a részvényesek vagyonának értékére valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló kérdésekben,

b) a 102/A. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben és

c) a 102/E. § szerinti megfelelési ellenőr kinevezéséről és megbízatásának megszüntetéséről.

(3) A (2) bekezdés a) pontja keretében kell az átviteli rendszerirányító éves és hosszú távú pénzügyi tervét, a részvényeseknek kifizethető osztalék összegét, továbbá átviteli rendszerirányító eladósodási szintjét érintő határozatot meghozni.

(4) Nem tartozhatnak a felügyelőbizottság hatáskörébe az átviteli rendszerirányító mindennapi működésével, az átviteli hálózat mindennapi üzemeltetésével, valamint a hálózatfejlesztési terv előkészítésével kapcsolatos döntések.

(5) A felügyelőbizottság tagjai közül a tagok felénél egy fővel kevesebb személyre alkalmazni kell a 102/A. § (2)–(3) bekezdése, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontja, 102/A. § (6) bekezdése, valamint a 102/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti rendelkezéseket, azzal, hogy a 102/A. § (2) bekezdés b) pontja a felügyelőbizottság valamennyi tagjára alkalmazandó.

(6) A felügyelőbizottság a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozást, a harmadik személy részvényeseket, valamint a Gt. 38. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a munkavállalókat képviselő tagokból áll. A Gt.-ben előírt arányoktól eltérően a felügyelőbizottság tagjainak 1/9-ed része, de legalább 1 fő a munkavállalók képviselője.

VET 102/A. § (1) Az átviteli rendszerirányító vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: operatív irányítást ellátó személy) munkaviszonyának létesítéséről, a munkaviszonyának meghosszabbításáról, munkafeltételeiről – ideértve a díjazását is –, valamint a munkaviszony megszüntetéséről a felügyelőbizottság dönt.

(2) Az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának létesítéséről a munkaviszonyát, annak idejét, valamint megszűnését szabályozó feltételekről, továbbá a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó javaslat indokairól a döntést megelőzően értesíteni kell a Hivatalt. A döntés kizárólag abban az esetben válik hatályossá, ha a Hivatal 20 napon belül nem emel ellene kifogást. A Hivatal kifogást emelhet a döntés ellen, ha kétség merül fel

a) a jelölt személy szakmai függetlenségével vagy

b) a munkaviszony idő előtti megszüntetésének indokaival

kapcsolatban.

(3) Az operatív irányítást ellátó személy a Hivatalnál hatósági ellenőrzést kezdeményezhet munkaviszonya idő előtti megszüntetése esetén. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a döntés az e fejezet tevékenységek szétválasztására vonatkozó előírásaiba (a továbbiakban: szétválasztási szabályok) vagy a Hivatal határozatába ütközik, jogosult a 96. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazására. A (2) és e bekezdés rendelkezései nem érintik az operatív irányítást ellátó személy jogorvoslati jogosultságait.

(4) Az operatív irányítást ellátó személyek

a) többsége a munkaviszonya létesítését megelőző három évben nem állhatott munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezett sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel és

b) kisebb része a munkaviszonya létesítését megelőző 6 hónapban nem lehetett a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál operatív irányítását ellátó személy.

(5) Amennyiben az átviteli rendszerirányítónál az operatív irányítást nem testület látja el, az operatív irányítást ellátó személyre az (4) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.

(6) Az operatív irányítást ellátó személy a munkaviszonya megszűnését követően négy évig nem állhat munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.

(7) Az operatív irányítást ellátó személynek közvetlenül beosztott, az átviteli hálózat üzemeltetésével, karbantartásával vagy fejlesztésével kapcsolatos feladatot ellátó személyekre alkalmazni kell a (3) bekezdést, a (4) bekezdés a) pontját, a (6) bekezdést, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését.

VET 102/B. § (1) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy nem állhat munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.

(2) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy munkabérét, egyéb juttatásait vagy díjazását nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem átviteli rendszerirányítási tevékenységének eredményességétől függően meghatározni, továbbá nem részesülhet e vállalkozásoktól pénzbeli juttatásban.

(3) Az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell

a) tevékenysége gyakorlásához, valamint e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint személyi és pénzügyi erőforrásokkal,

b)669 az átviteli hálózat, a napi átviteli tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, a rendszer- és üzemirányításhoz, a méréselszámoláshoz szükséges eszközök és a tevékenységhez szükséges informatikai eszközök tulajdonjogával, valamint az elektronikus hírközlő hálózati elemekkel, és

c) a napi átviteli rendszerirányítási tevékenység ellátásához és a vállalati jogi, könyvvezetési, valamint informatikai szolgáltatások biztosításához szükséges, saját alkalmazásában álló személyzettel.

(4)670 Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan – a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(5) Tilos a munkaerő-kölcsönzés az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás között.

VET 102/C. § (1) Az átviteli rendszerirányító nem részesülhet pénzbeli juttatásban a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatától.

(2) Az átviteli rendszerirányító – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem vehet igénybe szolgáltatást a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól. Az átviteli rendszerirányító a Hivatal által jóváhagyott feltételek alapján jogosult szolgáltatást nyújtani a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számára, amennyiben e szolgáltatás hátrányos megkülönböztetés nélkül, azonos feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhető, és nem korlátozza a versenyt a termelés és a villamosenergia-kereskedelem terén.

(3) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatoknak – így az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtandó hitel vagy kölcsön feltételeinek – meg kell felelniük a piaci feltételeknek. Az átviteli rendszerirányító e kapcsolatokról részletes nyilvántartást vezet, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátja.

(4) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodáshoz a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges. A pénzügyi és kereskedelmi megállapodást a Hivatalhoz az átviteli rendszerirányító nyújtja be. A Hivatal jóváhagyja azt, amennyiben az átviteli rendszerirányító igazolta, hogy az abban foglaltak legalább a piaci feltételeknek megfelelnek.

(5) Az átviteli rendszerirányító a vállalati megjelenésében, kommunikációjában, márkajelzésében, valamint a székhelyén és telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól.

(6) Az átviteli rendszerirányító nem köthet szerződést a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos tanácsadókkal vagy szállítókkal az informatikai rendszerek vagy berendezések, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, nem oszthat meg a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással informatikai rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert, továbbá nem vehet igénybe könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót.

VET 102/D. § (1) Az átviteli rendszerirányító a felügyelőbizottsága határozatainak sérelme nélkül jogosult dönteni

a) az átviteli hálózat üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközökről önállóan és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül, és

b) hitel-, valamint kölcsönfelvételről, tőkeemelésről és minden további finanszírozási forrásról.

(2) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás sem közvetlenül, sem közvetve nem határozhatja meg az átviteli rendszerirányító napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó magatartását.

(3) Az átviteli rendszerirányító általános irányítási struktúráját és alapszabályát, belső szabályzatait és megállapodásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az átviteli rendszerirányító e törvényben előírtaknak megfelelő tényleges függetlenségét.

(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles az átviteli rendszerirányító kérelmére kellő időben rendelkezésre bocsátani a jövőbeli beruházások megvalósításához, és a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. E kötelezettsége teljesítése során a felügyelőbizottság által hozott döntésektől az átviteli rendszerirányító hátrányára nem térhet el. Az átviteli rendszerirányító köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.

(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől, amely az átviteli rendszerirányítót akadályozza az e törvényből fakadó kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem követelheti meg az átviteli rendszerirányítótól, hogy e kötelezettségek teljesítéséhez a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól engedélyt kérjen.

(6) Az átviteli rendszerirányító jogosult a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül és önállóan dönteni a támogató tevékenység igénybevételéről és a kiszervezésről.

VET 102/E. § (1) Az átviteli rendszerirányító megfelelési programot köteles kidolgozni, azt a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtani és a jóváhagyott megfelelési programot végrehajtani. A megfelelési programban be kell mutatni azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. Az átviteli rendszerirányítónál a megfelelési program végrehajtásának ellenőrzését – a Hivatal hatáskörének sérelme nélkül – a felügyelőbizottság által kinevezett, független megfelelési ellenőr végzi.

(2) A megfelelési ellenőr megbízatása vagy alkalmazása feltételeinek és időtartamának meghatározásához valamint kinevezéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Az átviteli rendszerirányítónak biztosítania kell a megfelelési ellenőr függetlenségét és feladatai ellátásához szükséges forrásokat. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiánya esetén tagadhatja meg.

(3) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá a 102/A. § (3) bekezdését, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontját, a 102/A. § (6) és (7) bekezdését, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelőbizottság a Hivatal előzetes jóváhagyásával jogosult megszüntetni. A felügyelőbizottság köteles azonnali hatállyal megszüntetni a megfelelési ellenőr megbízatását, amennyiben a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiányát állapítja meg.

(5) A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi releváns adatot, előzetes értesítés nélkül is beléphet az átviteli rendszerirányító irodáiba és hozzáférhet valamennyi egyéb szükséges információhoz. Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személyek személyes adatait a megfelelési ellenőr a 151. § (1a) bekezdésben foglaltak szerint az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kezelheti.

(6) A megfelelési ellenőr a megfelelési program végrehajtásáról, az annak érdekében hozott intézkedésekről, a feltárt eredményekről és a megfelelési program végrehajtása során tapasztalt jelentős hiányosságokról évente megfelelési jelentést készít, és azt benyújtja a Hivatalhoz jóváhagyás céljából. A jóváhagyást követően az átviteli rendszerirányító a megfelelési jelentést honlapján közzéteszi.

Az átviteli rendszerirányító taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó szétválasztási szabályok671

Vhr. 99. §672 (1) Az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó személy munkaszerződésében rögzíteni kell a jogaira és kötelezettségeire, a munkabérére, az egyéb juttatásaira vagy díjazására, a munkavégzésének feltételeire, hatáskörére és beszámolási kötelezettségére, a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat, valamint az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy munkaviszonyának idő előtti megszüntetése esetén a Hivatalnál jogorvoslati jogosultságát nem érintő hatósági ellenőrzést kezdeményezhet.

(2) Az átviteli rendszerirányító arra jogosult szerve éves üzleti tervére és az eladósodás mértékére javaslatot tesz a felügyelőbizottság részére. Ha a felügyelőbizottság az éves üzleti tervre és az eladósodás mértékére tett javaslatot nem hagyja jóvá, az elutasítás vagy módosítás tényéről, indokairól és körülményeiről a megfelelési ellenőr tájékoztatja a Hivatalt.

Vhr. 99/A. §673 (1) A 94. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az átviteli rendszerirányító megfelelési programjának tartalmaznia kell:

a) az operatív irányítást ellátó személyek és az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személyek függetlenségét biztosító intézkedéseket;

b) az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagja közötti szolgáltatásnyújtás, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok eljárásrendjét;

c) az informatikai rendszerek és berendezések, valamint az azokkal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások beszerzésére vonatkozó eljárásrendet, amely biztosítja, hogy az átviteli rendszerirányító nem köt szerződést a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjával azonos tanácsadókkal és szállítókkal;

d) a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjától eltérő könyvvizsgáló kiválasztására vonatkozó előírásokat, valamint

e) a felügyelőbizottsági tagja díjazásának elemeit és módját, továbbá a felügyelőbizottságból történő visszahívásának lehetséges indokait.

(2) Az átviteli rendszerirányító esetén a megfelelési jelentésben ki kell térni a 95. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az (1) bekezdésben előírtak teljesítésére.

(3) A 97. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban az átviteli rendszerirányítónak nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.

Vhr. 99/B. §674 (1) A megfelelési ellenőr

a) figyelemmel kíséri és ellenőrzi a megfelelési program végrehajtását;

b) beszámol tevékenységéről a felügyelőbizottságnak, valamint ajánlást készít a következő naptári évre vonatkozó megfelelési programról és annak végrehajtásáról;

c) a 99. § (2) bekezdése szerint tájékoztatja a Hivatalt, ha a felügyelőbizottság az átviteli rendszerirányító éves üzleti tervére és az eladósodás mértékére tett javaslatot nem hagyja jóvá, az elutasítás vagy módosítás tényéről, indokairól és körülményeiről;

d) tájékoztatja a Hivatalt a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagja és az átviteli rendszerirányító közötti kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokról;

e) benyújtja a Hivatalnak az átviteli rendszerirányító átviteli hálózatra vonatkozó beruházási tervre vagy egyedi beruházásra vonatkozó határozati javaslatát, legkésőbb annak az átviteli rendszerirányító arra jogosult szerve által a felügyelőbizottsághoz történő benyújtásakor;

f) tájékoztatja a Hivatalt, ha a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás a legfőbb szervén vagy az általa a felügyelőbizottságba jelölt tagok szavazatán keresztül olyan határozat meghozatalát akadályozza, amely a hálózatfejlesztési terv alapján három éven belül végrehajtandó beruházás akadályozását vagy késleltetését eredményezi;

g) a feladatai ellátása során a megfelelési program végrehajtását érintő tapasztaltakról negyedévente, írásban tájékoztatja a Hivatalt, valamint a b) pontban foglaltakon túl további tájékoztatást nyújthat a felügyelőbizottságnak;

h) jogosult részt venni az átviteli rendszerirányító ügyvezető testülete, legfőbb szerve és egyéb társasági szerve valamennyi ülésén azzal, hogy az alábbi témákkal foglalkozó üléseken köteles részt venni:

ha) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerinti hálózathoz való hozzáférés feltételei;

hb) az átviteli hálózat üzemeltetésével, karbantartásával és fejlesztésével kapcsolatos projektek, ideértve a csatlakozással kapcsolatos beruházásokat is, és

hc) a VET 20. § (2) bekezdésében meghatározottak beszerzése;

i) a 95. § (1) bekezdésében foglaltak szerint gondoskodik a megfelelési jelentés Hivatalnak történő benyújtásáról; valamint

j) figyelemmel kíséri, hogy az átviteli rendszerirányító megfelel-e a VET-ben és az e rendeletben foglalt titoktartásra vonatkozó rendelkezéseknek.

(2) Megfelelési ellenőr az lehet, aki

a) mesterképzésben szerzett vagy egyetemi szintű

aa) közgazdász,

ab) villamosmérnök vagy

ac) jogi

végzettséggel – és jogi végzettség esetén jogi szakvizsgával – rendelkezik,

b) legalább 5 éves szakmai gyakorlatot szerzett

ba) a VET hatálya alá tartozó tevékenységet vagy földgázipari tevékenységet végző társaságnál vagy

bb) az államigazgatás energetikai, pénzügyi vagy gazdasági területén,

c) nem volt olyan villamosenergia-ipari vállalkozásnak vagy jogelődjének vezető tisztségviselője, amelynek a VET 74. § (1) bekezdése szerinti bármely engedélyét a megfelelési ellenőrré való kinevezés előzetes jóváhagyására irányuló kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz éven belül visszavonták, és

d) a megfelelési ellenőrré való kinevezés előzetes jóváhagyására irányuló kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül megbízatása másik fél általi azonnali hatállyal történő megszüntetésére nem került sor.

(3) A megfelelési ellenőr megbízatása alatt nem állhat olyan munkaviszonyban, amelynek ellátása korlátozhatja feladatainak ellátását.

(4) A jogi személy megfelelési ellenőr legalább egy vezető tisztségviselőjének, továbbá az ellenőrzési tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezetőnek vagy az ellenőrzési tevékenységet közvetlenül végző legalább egy személynek meg kell felelnie a (2)–(3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(5) A Hivatal a megfelelési ellenőr szakmai alkalmasságának hiányát állapítja meg, ha a megfelelési ellenőr feladatainak ellátása körében a megfelelési program végrehajtása és ellenőrzése szempontjából megtévesztő vagy valótlan adatot közöl, vagy a VET-ben vagy az e rendeletben előírt kötelezettségének megsértését jogerős hatósági határozat megállapította.

Az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szabályok teljes tulajdonosi szétválasztás esetén

VET 103. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás bármikor jogosult az átviteli rendszerirányító teljes tulajdonosi szétválasztása mellett dönteni. A tanúsítást követően a teljes tulajdonosi szétválasztás eredményeképpen létrejött átviteli rendszerirányítónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a)675 az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell az átviteli hálózat és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával, valamint az elektronikus hírközlő hálózati elemekkel,

b) ugyanazon személy vagy személyek nem jogosultak

ba) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat felett, és

bb) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat felett és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett,

c) ugyanazon személy nem jogosult az átviteli rendszerirányítóban felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítását végző személy kinevezésére, valamint közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett,

d) ugyanazon személy nem lehet egyfelől termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, másfelől átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerirányítóban részesedéssel rendelkező vállalkozás operatív irányítását végző személy vagy ezek felügyelőbizottsági tagja, és

e) termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem gyakorolhat sem közvetlen sem közvetett irányítást vagy bármely jogot az átviteli rendszerirányító felett.

(2) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott bármely jog alatt az alábbiak értendőek:

a) bármely szavazati jog gyakorlása,

b) a felügyelőbizottság tagjai, az operatív irányítást végző személy kinevezése, vagy

c) a Ptk. 685/B. § (1) bekezdés szerinti többségi befolyás.

(3)676 Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feltétel teljesül abban az esetben is, ha egyrészt az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat, másrészt a termelői engedélyes vagy a kereskedő felett az irányítást Magyarország nevében, törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetek vagy más állami szervek gyakorolják.

(4) Azokat az üzleti titkokat, amelyek a korábban vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli rendszerirányító birtokában voltak, az átviteli rendszerirányító nem hozhatja a termeléssel vagy a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás tudomására, továbbá az ilyen átviteli rendszerirányító alkalmazásában álló a 102/A. § (6) és (7) bekezdés szerinti személyeket munkaviszonyuk alatt és munkaviszonyuk megszűnését követő 4 évig, az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyukban álló egyéb személyeket 1 évig a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem alkalmazhatja.

(4a)677 Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(5) Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának jogerőre emelkedését követően a 99. § (1a) és (1b) bekezdése, a 102. §–102/E. § és 104. § nem alkalmazható.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában

a) a termeléssel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti földgáztermelőre,

b) a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti földgáz kereskedelmi engedélyesre,

c) az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti szállítási rendszerüzemeltetőre, és

d) az átviteli hálózatra vonatkozó rendelkezések pedig a Get.-ben meghatározott szállítási rendszerre

megfelelően irányadóak, azzal, hogy az a)–c) pontokat a megjelölt vállalkozások felett közvetlen irányítást gyakorló személyre vagy személyekre is alkalmazni kell.

(7) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni arra a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra, aki – az irányított villamosenergia-ipari vállalkozások által termelt villamos energiából való részesedését is beleértve – éves átlagban nettó villamosenergia-felhasználónak minősül, és az általa értékesített villamos energiából származó árbevétel az egyéb üzleti tevékenységeiből származó árbevételhez képest elenyésző függetlenül attól, hogy termelést vagy villamosenergia-kereskedelmet közvetlenül vagy az általa irányított vállalkozásokon keresztül végzi.

Az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályok

VET 104. § (1) Az átviteli rendszerüzemeltetőnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) teljesítenie kell a 103. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában foglalt követelményeket;

b)678 rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi és személyi erőforrásokkal, valamint műszaki és tárgyi eszközökkel, ideértve az elektronikus hírközlő hálózati elemeket is,

c) meg kell felelnie a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervnek;

d) a kizárólag adminisztratív és informatikai szolgáltatások kivételével nem vehet igénybe harmadik személyektől olyan szolgáltatásokat, amelyeket a harmadik személyek az átviteli hálózat tulajdonosa számára is nyújtanak; és

e) alkalmas a 714/2009/EK rendeletben az átviteli rendszerüzemeltetőkre előírt kötelezettségek teljesítésére.

(1a)679 Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerüzemeltetővel a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(2) Az átviteli hálózat tulajdonosa köteles

a) az átviteli rendszerüzemeltető részére a feladatai elvégzéséhez szükséges együttműködést, támogatást és információt biztosítani,

b) finanszírozni az átviteli rendszerüzemeltető által elhatározott és a Hivatal által jóváhagyott beruházásokat, vagy beleegyezni bármely érdekelt fél – akár az átviteli rendszerüzemeltető – általi finanszírozásba,

c) fedezetet biztosítani az átviteli hálózati vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségekre, kivéve az átviteli rendszerüzemeltető feladataihoz kapcsolódó kötelezettségeket,

d) biztosítékot nyújtani az átviteli hálózati fejlesztések finanszírozásának megkönnyítése érdekében, kivéve azon beruházásokat, amelyek esetében a b) ponttal összhangban beleegyezését adta bármely érdekelt fél – akár az átviteli rendszerüzemeltető – általi finanszírozáshoz, és

e) a tulajdonában lévő átviteli hálózatot és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszközt az átviteli rendszerüzemeltető kizárólagos használatába adni.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást megelőzően a Hivatal konzultációt folytat az átviteli hálózat tulajdonosával és a többi érdekelt féllel.

(4) Az átviteli hálózat tulajdonosának felelőssége nem terjed ki a 25. §-ban foglalt fejlesztések tervezésére és a 35. § szerinti hálózati hozzáférések biztosítására.

(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli hálózat tulajdonosának jogi személyiség, szervezet és döntéshozatal szempontjából függetlennek kell lennie a nem átviteli rendszerirányítással kapcsolatos tevékenységektől legalább az alábbiak szerint:

a) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást végző személy nem vehet részt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás azon szervezetében, amely termelés, elosztás vagy villamosenergia-kereskedelem napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős;

b) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást végző személy munkaszerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, munkabérét és egyéb juttatásait, munkavégzésének feltételeit és szakmai érdekeit úgy kell meghatározni, hogy feladatai ellátása során biztosítsa számunkra a független cselekvés lehetőségét, és

c) az átviteli hálózat tulajdonosának megfelelési programot és megfelelési jelentést kell készítenie, amelyekre a 101. § (1) bekezdés f) pontjának és a 101. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az átviteli rendszerüzemeltetőre az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy átviteli rendszerirányító alatt az átviteli rendszerüzemeltetőt kell érteni, kivéve a 99. § (1a) és (1b) bekezdés, valamint a 102. §–102/E. § rendelkezéseit.

(7) Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának jogerőre emelkedését követően a 102. §–102/E. § nem alkalmazható.

A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli hálózat tulajdonosára vonatkozó szétválasztási szabályok680

Vhr. 100. §681 (1) Az átviteli hálózat tulajdonosa által készített megfelelési programra és megfelelési jelentésre – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagjaira vonatkozó rendelkezések kivételével – a 94. § (1)–(2) bekezdését és a 95–97. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a hálózati engedélyes alatt az átviteli hálózat tulajdonosát kell érteni.

(2) Az átviteli hálózat tulajdonosa által készített megfelelési programnak tartalmaznia kell a 94. § (3) bekezdés 1–3., 5–6., 8–16. és 18–19. pontjában foglaltakat azzal, hogy a hálózati engedélyes alatt az átviteli hálózat tulajdonosát kell érteni.

(3) A VET 104. § (5) bekezdés c) pontja szerinti megfelelési jelentés kötelező tartalmi eleme:

a) a szétválasztáshoz kapcsolódó peres és egyéb vitás ügyek bemutatása és

b) a 95. § (3) bekezdés a)–g) pontjában foglaltak azzal, hogy hálózati engedélyes alatt az átviteli hálózat tulajdonosát kell érteni.

(4)682 Átviteli rendszerüzemeltető esetén a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli hálózat tulajdonosa köteles a VET 153. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelni.

Az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozó szerződés683

Vhr. 100/A. §684 (1) Az átviteli rendszerirányító és az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa közötti, az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozó, a VET 102/B. § (4) bekezdése, a VET 103. § (4a) bekezdése és a VET 104. § (1a) bekezdése szerinti szerződéshez (a 100/A–100/C. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szerződés), annak módosításához vagy megszüntetéséhez a Hivatal jóváhagyása szükséges.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti jóváhagyás során vizsgálja, hogy a szerződésben foglaltak, a szerződés módosítása vagy megszüntetése megfelel-e a villamosenergia-rendszer folyamatos és biztonságos működésére, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(3) A szerződés legalább a következőket tartalmazza:

a) az átviteli rendszerirányítási tevékenységhez szükséges, az átviteli rendszerirányító kizárólagos használatába adott elektronikus hírközlő hálózati elemek meghatározását, valamint a használatba adás feltételeit és határidejét;

b) az elektronikus hírközlő hálózati elemek minőségi jellemzőit az üzemi szabályzatban foglaltakkal összhangban;

c) az a) pont szerinti eszközök használatáért fizetendő díj mértékét, fizetésének feltételeit és felülvizsgálatának módjára, gyakoriságára vonatkozó rendelkezéseket;

d) a szerződés időbeli hatályát és megszűnésének eseteit;

e) az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosának

ea) az elektronikus hírközlő hálózati elemek átviteli rendszerirányításhoz szükséges állapotának az üzemi szabályzatban foglaltak szerinti fenntartására,

eb) az elektronikus hírközlési kapcsolat rendelkezésre állásának ellenőrzésére,

ec) az elektronikus hírközlő hálózati elemek üzemeltetésére, karbantartására és fejlesztésére

vonatkozó kötelezettsége részletszabályait;

f) az átviteli rendszerirányító kötelezettségeit

fa) az elektronikus hírközlő hálózati elemekre csatlakoztatható végberendezésekkel,

fb) a folyamatos és biztonságos átviteli rendszerirányításhoz szükséges elektronikus hírközlő hálózati elemek kapacitásfejlesztésének kezdeményezésével, és

fc) az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosával való együttműködéssel

kapcsolatban;

g) kölcsönös adatszolgáltatási kötelezettségeket az üzemeltetési, a karbantartási és a fejlesztési kérdésekben;

h) az átviteli rendszerirányító részére elővásárlási jog kikötését az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan;

i) az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa jogutód nélküli megszűnése esetére vételi jog kikötését az átviteli rendszerirányító részére az elektronikus hírközlő hálózati elemek vonatkozásában;

j) adatvédelmi rendelkezéseket; és

k) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit.

(4) Az átviteli rendszerirányító a használati díj összegének módosítása nélkül jogosult

a) az elektronikus hírközlési hálózati elemek kizárólagos használatára,

b) az elektronikus hálózati elemeken belül a ténylegesen használt áramkörök meghatározására,

c) az átviteli rendszerirányítás mindenkori igénye szerint az elektronikus hálózati elemeken belül általa használt áramkörök számának bővítésére és csökkentésére, valamint

d) az elektronikus hálózati elemek átkonfigurálásáról, lebontásáról és hálózatmenedzseléséről az átviteli rendszerirányítás igényeinek kielégítése céljából intézkedni.

Vhr. 100/B. §685 Az átviteli rendszerirányító és az elektronikus hírközlési hálózati elem tulajdonosa a szerződést legalább 12 hónapos felmondási idővel mondhatja fel.

Vhr. 100/C. §686 Az átviteli rendszerirányító szerződésszegése esetén az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa által a szerződés alapján nyújtott szolgáltatások kizárólag a biztonságos átviteli rendszerirányításhoz szükséges mértéket meghaladó részükben és kizárólag a Hivatal jóváhagyása esetén szüneteltethetők az átviteli rendszerirányító szerződésszegő magatartásának megszűnéséig.

Számviteli szétválasztás

VET 105. § (1) A villamosenergia-ipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és a több engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3) A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az engedélyes tevékenységet oly módon bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent. A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket oly módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelent.

(4) Amennyiben a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás az Szt. szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása halmozott önálló mérleget és halmozott eredménykimutatást jelent.

(5) A villamosenergia-ipari vállalkozások kötelesek biztosítani a Hivatal számára, hogy a Hivatal munkatársai a társaság pénzügyi-számviteli kimutatásait, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhessék, azokba betekinthessenek. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség.

(6)687 A 66. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak ellenőrzésének biztosítására a (2) és (5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetőjére.

VET 105/A. § (1) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(2) Minden engedélyes villamosenergia-ipari vállalkozás – a kiserőművi összevont engedélyes kivételével – köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel, és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldeni.

(3) A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás esetén a tevékenységi beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be a számviteli éves beszámolót.

(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás összevont (konszolidált) számviteli beszámolóját a vállalkozás konszolidációra kötelezett tagja küldi meg a Hivatalnak.

Számviteli szétválasztás

Vhr. 101. §688 A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, amennyiben éves árbevételének legfeljebb 1%-a származik a VET szerinti nem engedélyköteles tevékenységekből, e tevékenységekre nem köteles önálló mérleget és eredménykimutatást készíteni. 1% felett a VET szerinti nem engedélyköteles tevékenységekből származó bevételeket és ráfordításokat, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó eszközöket a számviteli éves beszámoló kiegészítő mellékletében részletezni kell.

Vhr. 102. §689 (1) Az Szt. szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett vertikálisan integrált vállalkozás az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozás keretében végzett, VET szerinti engedélyköteles tevékenység elkülönített bemutatására.

(2) Az elkülönített bemutatás legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.

Vhr. 103. §690 (1) Ha az egyetemes szolgáltató villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel is rendelkezik, akkor az egyetemes szolgáltatóként és villamosenergia-kereskedőként vásárolni kívánt villamos energia elkülönített elszámolására és nyilvántartására általa kidolgozott részletes szabályokat előzetes jóváhagyásra be kell nyújtania a Hivatalhoz.

(2) Az engedélyes tevékenységek önálló bemutatására kötelezett horizontálisan és vertikálisan integrált vállalkozás a tevékenységek önálló bemutatása során köteles az önálló mérleg és eredménykimutatásban feltüntetett adatok hátterére vonatkozó írásbeli szöveges magyarázatot adni.

(3) A Hivatal feladatainak ellátásához az engedélyes köteles információt beszerezni és szolgáltatni a nem általa végzett támogató és kiszervezett tevékenységek ráfordításairól és költségeiről.

Vhr. 103/A. §691 A számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat a 20. számú melléklet tartalmazza.

XIII. Fejezet692

A VILLAMOSENERGIA-PIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

VET 106. §693

VET 107. § (1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést végez

1. a villamos energia nagykereskedelem piacain,

2. a villamos energia kiskereskedelem piacain,

3.694 a rendszerszintű szolgáltatások nyújtását biztosítani hivatott teljesítmény és energia piacain.

(2) Amennyiben a piacelemzés alapján az azonosított valamely piacon a verseny nem kellően hatékony, a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik egyedül vagy más piaci szereplővel közösen piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, valamint a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

(3) A jelentős piaci erő megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi:

a) az engedélyesnek az adott piac földrajzi területén, illetve a kapcsolódó piacokon való jelenlétét, amennyiben az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredően az engedélyes az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti,

b) az engedélyes méretét és piaci részesedését az adott piacon,

c) az engedélyes és az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított vállalatok, vagy az őt irányító vállalat, illetőleg az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok tevékenységi körét, a vertikális integrációt és az azonosított piacok kapcsolódási sajátosságait, a termékdiverzifikációt, valamint a csomagban értékesíthető termékek, szolgáltatások körét,

d) a piacralépési korlátokat és a növekedési és terjeszkedési korlátokat,

e) a kiegyenlítő vásárlóerő hiányát vagy alacsony szintjét,

f) a lehetséges verseny hiányát,

g) a méret- és tevékenység-gazdaságosságot,

h) a kereslet és kínálat viszonyát.

(4) A piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és a 110–111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(5) E fejezet alkalmazásában:

a) villamos energia nagykereskedelem az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát nem közvetlenül a felhasználónak értékesítenek,

b) villamos energia kiskereskedelem az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát közvetlenül a felhasználónak értékesítenek,

c)695 a rendszerszintű szolgáltatások nyújtását biztosítani hivatott teljesítmény és energia piaca az olyan kereskedelem, amelynek során teljesítőképességet, illetve villamos energiát közvetlenül az átviteli rendszerirányítónak értékesítenek.

VET 108. § A Hivatal az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre a 110–111. §-ok és a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon a kellően hatásos és fenntartható verseny kialakulásának elősegítéséhez és a felhasználói érdekek védelméhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő.

VET 109. § (1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az előző piacelemzési eljárás befejezését követő három éven belül ismételten elvégzi.

(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja.

(3) A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkező piaci szereplő is kérelmezheti, amennyiben az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés óta lényegesen és alapvetően megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó vonatkozó határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt.

(4)696 A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan véleményt kér a Gazdasági Versenyhivataltól.

VET 110. § (1) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés szerinti piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben

a) átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő, amely meghatározott információk, így különösen számviteli és műszaki információk, értékesítési szerződések meghatározott adatai, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalára vonatkozik,

b) az engedélyes azonos jellegű ügyletei tekintetében, az egyenlő elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írhat elő, különösen a szerződések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetéstől való tartózkodást, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, valamint a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételét, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához,

c) amennyiben a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett engedélyes indokolatlanul magas vagy alacsony díjakat alkalmazhat, árkorlátok vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, melynek során költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazását, illetve a díjak ellenőrizhetőségének feltételeit is meghatározhatja. A költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettségek kezdeményezésénél és meghatározásánál figyelembe kell venni az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült indokolt költségeket, befektetéseket, és biztosítani kell ezek méltányos megtérülését. A 111. § (5) bekezdése szerinti ajánlattételi kötelezettség kivételével árkorlát vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget a Hivatal termelői engedélyesnek nem írhat elő.

(2)697 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a Hivatal határidő kitűzésével tett felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról.

VET 111. § (1) A 107. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a Hivatal megszabott időközönként megtartandó nyilvános aukció megtartását írhatja elő. Az aukció gyakoriságát és az értékesítésre kerülő kapacitás, illetve energia mennyiségét a Hivatal határozza meg. A Hivatal előírhatja továbbá a szervezett villamosenergia-piacon keresztül történő értékesítést.

(2)698 A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek előírja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában foglaltaknak megfelelő bontású és részletezettségű – így különösen a szolgáltatási árat, a fizetési formákat, valamint adott esetben a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó – mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére köteles engedélyes a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követően a Hivatal által meghatározott feltételekkel közzétett mintaajánlatához annak hatálya alatt kötve van, attól a másik szerződő fél beleegyezésével sem térhet el.

(3) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a 110. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően előírt kötelezettség céljának elérése érdekében megtilthatja

a) az engedélyesnek az Szt. törvény szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását,

b) a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását,

c) az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy

d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.

(4) A 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek, amennyiben az engedélyes vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, a 101. § szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal előírhatja az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás olyan belső átszervezését, hogy az engedélyesnek ne legyen részesedése átviteli rendszerirányítóban, illetve elosztóban.

(5)699 A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek az átviteli rendszerirányító ezirányú felhívása esetére vonatkozó költségalapú árképzés melletti ajánlattételi kötelezettséget ír elő.

VET 112. §700 (1) A 107. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik, szakmai álláspontját tartalmazó véleményét figyelembe veszi, ha attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.

(2) A 107–111. §-ban és a 107. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabályban foglaltak alkalmazásáról a Hivatal a versenyhatósággal együttműködve a piacelemzés elvégzését legalább 2 hónappal megelőzően minden alkalommal módszertani útmutatót ad ki. Ha az ismételt piacelemzés elvvégzésére a 109. § (3) bekezdése szerinti kérelem alapján kerül sor, a Hivatal a módszertani útmutatót indokolt esetben a piacelemzés megkezdésével egyidejűleg is kiadhatja.

VET 113. § (1)–(2)701

(3)702 A bíróságnak a Hivatal által az e fejezet szerinti ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

VET 114. § (1)703 A keresetlevelet a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.

(2) A Hivatal a keresetlevelet – az ügy irataival és a Pp. 330. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. A Hivatalnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.

(3) A bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg

a)704

b) határidő tűzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Hivatal határozata rendelkezést tartalmaz.

A villamosenergia-piaci verseny elősegítése

Vhr. 104. §705 (1) A VET 107. § (1) bekezdésében meghatározott piacokon belül a Hivatal termék vagy szolgáltatási részpiacokat azonosíthat. A Hivatal a termék vagy szolgáltatási részpiacok azonosítását, a piaci verseny hatékonyságának elemzését, a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítását, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírását a versenyjog vonatkozó szabályaival összhangban és a magyar villamos-energiapiac sajátosságainak figyelembevételével végzi el.

(2) A Hivatal meghatározott, keresleti és kínálati helyettesíthetőséggel jellemezhető, területileg elhatárolható termék vagy szolgáltatási részpiacokon elemzi a verseny hatékonyságát, és megvizsgálja az engedélyesek piaci erejét.

(3) A termék vagy szolgáltatási részpiacok meghatározása során a Hivatal figyelembe veszi

a) a villamos energia beszerzésének, illetve értékesítésének lehetőségeit, korlátait, figyelemmel a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 14. § (3) bekezdésében foglalt szempontokra,

b) a hálózati szűk keresztmetszeteket, az egyes földrajzi területeken érvényesülő szabályozási gyakorlatban megnyilvánuló különbségeket,

c) egyéb, a piaci versenyfeltételek homogenitását befolyásoló tényezőket.

Vhr. 105. §706 A piaci verseny hatékonyságának elemzésekor a Hivatal figyelembe veszi:

a) a VET 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacokon belül meghatározott termék vagy szolgáltatási részpiacokon működő engedélyesek piaci részesedését, alkalmazva a 106. § a) pontjában az engedélyes piaci erejének megítélésére vonatkozó szabályokat,

b) a termék vagy szolgáltatási részpiacok likviditását, azaz az áruk és szolgáltatások gyors és alacsony költségek melletti értékesíthetőségét és beszerezhetőségét,

c) a termék vagy szolgáltatási részpiacokon értékesített áruk és szolgáltatások árának alakulását és a piacon tevékenykedő vállalkozások költségeit és árképzési gyakorlatát, és

d) a VET 107. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacokon a felhasználók kereskedőváltásának mértékét, azaz a vizsgált időszakban bekövetkezett összes kereskedőváltásnak a felhasználókkal kötött összes villamosenergia-vásárlási szerződésen belüli arányát.

Vhr. 106. § A jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása során a Hivatal a következők szerint jár el:

a) az engedélyes, illetve az általa a Tpvt. szerint irányított vállalatok, valamint az őt irányító vállalat, illetőleg az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok piaci részesedését az engedélyes piaci erejének megítélésekor az azonos termékpiacok tekintetében együtt kezeli, a kapcsolódó piacok tekintetében pedig fokozottan figyelembe veszi,

b)707 a piaci részesedések számításakor a termelési- vagy kapacitásértékeket, az árbevételt és egyéb gazdasági mutatókat vagy a vonatkozó piac minőségét alapvetően befolyásoló számszerűsíthető jellemzőket veszi figyelembe, amennyiben a termék vagy szolgáltatási részpiacok sajátosságai ezt indokolttá teszik, és

c) amennyiben két vagy több engedélyes az érintett piac sajátosságaiból kifolyólag képes piaci magatartásának összehangolására, a Hivatal a két vagy több engedélyest külön-külön jelentős piaci erővel rendelkezőnek azonosíthatja.

Vhr. 107. § (1) A piaci verseny előmozdítása érdekében szükséges átláthatóság biztosítása érdekében a Hivatal különösen az alábbi információknak legalább az engedélyes honlapján történő nyilvánosságra hozatalára kötelezheti a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyest:

a) a lekötött, illetve tulajdonolt erőművi kapacitások és az erőműből átvett, illetve az erőműből az érintett részére értékesített energia nagysága erőműegységenként, illetve erőművenként,

b) a lekötött, illetve tulajdonolt kapacitások főbb műszaki és gazdasági jellemzői, a kapacitáslekötési vagy értékesítési szerződések lejárata erőműegységenként vagy erőművenként,

c) az 50 MW feletti érintett blokkok és az összes lekötött erőművi, illetve tulajdonolt erőművi kapacitások rendelkezésre állási, illetve értékesítési mennyiségének közzététele az értékesítés napját követően legalább napi, amennyiben lehetséges órás bontásban,

d) az érintett erőműegységek, illetve erőművek tervezett karbantartásainak és a karbantartások időpontjának bejelentése legalább két hónappal a tervezett megelőző karbantartás megkezdését megelőzően, az egyéb leállások azonnali közzététele, továbbá a kényszerkiesések, illetve a nem tervezett kiesések okainak mielőbbi feltárása és részletes bemutatása, a kiesés várható időtartama,

e) határkeresztező kapacitások feletti rendelkezések nagysága, illetve azok kihasználtságára vonatkozó információ határkeresztező metszékenként,

f) a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes adott piaci szegmensben alkalmazott értékesítési szerződéseinek mintapéldánya vagy értékesítési szerződéseinek kondíciós listája, különös tekintettel a szerződés időtartamára, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire, a szerződés tárgyát képező termékek és szolgáltatás tartalmának és árának meghatározására.

(2) A Hivatal honlapján közzéteszi a nyilvánosságra hozatalra kötelezett engedélyesek listáját, az engedélyesekre vonatkozóan előírt kötelezettséget, valamint az engedélyes honlapjának elérhetőségét.

(3) Amennyiben a Hivatal az (1) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalra kötelezi a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyest, úgy az engedélyes a közzétett információkban bekövetkezett változást is – a változás bekövetkeztét követően haladéktalanul – köteles nyilvánosságra hozni.

Vhr. 108. §708 A Hivatal az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében előírhatja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára, hogy az e kötelezettséggel érintett villamosenergia-beszerzési vagy értékesítési szerződéseit azok megkötését követő 8 napon belül nyújtsa be a Hivatal részére. A Hivatal megvizsgálja, hogy a benyújtott szerződések megfelelnek-e az egyenlő bánásmód elvének. Amennyiben az érintett – teljesedésbe még nem ment – szerződéseket a Hivatal az egyes szerződő feleket indokolatlanul megkülönböztetőnek ítéli, az engedélyest kötelezi a szóban forgó szerződések olyan irányú módosítására, hogy azok megfeleljenek az egyenlő bánásmód elvének. A Hivatal az engedélyes részére előírhat továbbá olyan, egyenlő bánásmódra vonatkozó kötelezettségeket, amelyeket az engedélyes villamosenergia-beszerzési vagy -értékesítési szerződéseinek megkötésekor köteles alkalmazni.

Vhr. 109. § Az árkorlát, vagy a költségalapú árképzésre vonatkozó kötelezettség kiszabása esetén az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült költségek indokoltságát a Hivatal vizsgálja meg, és az engedélyestől bekért gazdasági és műszaki adatok, összehasonlító (benchmark) adatok, valamint piaci modellezés alapján megállapítja, hogy a felmerült költségek mennyiben ismerhetők el indokolt költségnek. A méltányos megtérülés az engedélyesi tevékenység végzésével felmerült indokolt költségek, illetve befektetések alapján határozható meg. Árkorlát az indokolt költségek, illetve az indokolt költségek és befektetések méltányos megtérülése, valamint az érintett piacon várható piaci árak figyelembevételével alkalmazható.

Vhr. 110. § (1) A VET 107. §-a (1) bekezdésének 1. pontja szerinti piacokon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a Hivatal átlátható értékesítési kötelezettség keretében megszabott időközönként megtartandó nyilvános kapacitásaukció megtartását írhatja elő, amennyiben

a) a VET 106. §-ának hatálya alá tartozó engedélyes az ott meghatározott jogszabályi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy

b) az engedélyes nem kötelezett a VET 106. §-a szerinti értékesítésre.

(2) A Hivatal – legkésőbb június 30. napjáig meghozott – kapacitásaukciót előíró határozatában rendelkezik az aukción felajánlásra kerülő termékek köréről, illetve a kapacitásaukció gyakoriságáról és megtartásának határidejéről, valamint kötelezi az engedélyest, hogy jóváhagyás céljából a Hivatal számára

a) jelentse be az aukción felajánlásra kerülő kapacitás mennyiségét és forrásösszetételét, továbbá

b) nyújtsa be az aukció lebonyolítására vonatkozó szabályzatát.

(3) Az aukción felajánlásra kerülő kapacitás mennyiségének és forrásösszetételének meghatározása során az engedélyes az alábbiak szerint köteles eljárni:

a) az aukció során értékesítésre kerülő kapacitás mennyisége nem lehet alacsonyabb annál, mint ami ahhoz szükséges, hogy az aukcióra kerülő kapacitások, illetve az ebből származó villamosenergia-értékesítés nélkül számított piaci részesedése 40% alá csökkenjen,

b) az értékesítésre kerülő kapacitások forrásösszetételének meghatározásakor az engedélyesnek a portfolió elemeket arányosan figyelembe véve a portfoliója optimális teherkiosztását kell megvalósítania,

c) a kapacitásaukció során elszenvedett veszteség nem nyújt jogalapot állami támogatás vagy kompenzáció igénybevételére.

(4) Az aukciós szabályzat rendelkezéseit úgy kell megállapítani, hogy az aukció feltételei, lebonyolítása minden szereplő számára átlátható legyen, a nyertes ajánlat megállapítása egyértelmű feltételek alapján történjen és mindenkinek biztosítani kell, hogy egyenlő esélyekkel indulhasson. Az aukción értékesített termékek mennyiségét és az aukción kialakuló árat az engedélyes az aukció lezárását követő 3 napon belül köteles nyilvánosságra hozni.

(5) Az aukción értékesített kapacitások mennyiségét és forrásösszetételét, illetve az aukciós szabályzatot a Hivatal jóváhagyja, a jóváhagyást feltételekhez köti, vagy megtagadja.

(6) A Hivatal a határozatában az engedélyes számára előírt kötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidőt úgy állapítja meg, hogy ésszerű idő álljon az engedélyes rendelkezésére a jóváhagyásra benyújtandó dokumentáció elkészítéséhez, a Hivatal jóváhagyását feltételekhez kötő, illetve megtagadó határozata esetén a dokumentáció szükséges módosításához és az aukció is megtartható legyen legkésőbb a határozatban meghatározott időpontig. A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a Hivatal által előírt határidő 30 napnál nem lehet rövidebb.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyes – a Hivatal további határozata nélkül -mindaddig nyilvános kapacitásaukció formájában köteles kapacitásait értékesíteni, amíg a VET 109. §-a szerinti újabb piacelemzési eljárás eredményeként a Hivatal határozata szerint már nem minősül jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek.

Vhr. 111. § A Hivatal előírhatja, hogy a kiskereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére értékesített szolgáltatási csomagjaira vonatkozó szerződéses kondíciókat a Hivatal határozata szerinti bontásban és részletezettségben, üzletszabályzatában és honlapján tegye közzé. A közzétett szerződéses kondíciók az engedélyest minden egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó irányában kötik, azoktól egyetlen szolgáltatási csomag esetén sem térhet el.

Vhr. 112. § A rendszerszintű szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmények és energia piacán jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes által az ajánlatban érvényesített költségek indokoltságát a Hivatal vizsgálja meg, és az engedélyestől bekért gazdasági és műszaki adatok, összehasonlító (benchmark) adatok, valamint piaci modellezés alapján megállapítja, hogy a felmerült költségek mennyiben ismerhetők el indokolt költségnek. A költségek indokoltsági vizsgálatánál a Hivatal figyelembe veszi a felajánlott szolgáltatáshoz egyértelműen kapcsolódó közvetett költségeket, a felajánlott szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek okozathelyes érvényesítését, továbbá a méltányos megtérülést.

XIV. Fejezet709

VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

VET 115. § E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:

a) építési engedélyezési eljárás,

b) üzemeltetési engedélyezési eljárás,

c) használatbavételi engedélyezési eljárás,

d) fennmaradási engedélyezési eljárás,

e) megszüntetési eljárás.

VET 116. § (1)710 A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság), mint sajátos építményfajtát engedélyező építésügyi hatóság e törvényben előírt engedélye szükséges.

(2) A 115. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a Hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást folytathat le.

(3)711 Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni

a)712 a háztartási méretű kiserőmű építéséhez,

b) A 0,5 MW-nál nem nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem csatlakozik villamosműhöz,

c) a magánvezetékre, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el,

d)713 a kisfeszültségű csatlakozó berendezésre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult.

VET 117. § (1)714

(2)715 A Hatóság eljárása során az ügyintézés határideje két hónap.

(3)716 Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, valamint ezek biztonsági övezetében lévő ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa ügyfélnek minősül.

(4)717 A kérelmező vagy képviselője az engedélyezési eljárás megindítása előtt előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet. A Hatóság az engedélyezési eljárás során akkor fogadja el az előzetes szakhatósági állásfoglalást, ha az 1 évnél nem régebbi, és a szakhatóság által véleményezett műszaki tervdokumentáció 1 eredeti példányát keltezéssel, aláírással és bélyegző lenyomattal ellátva nyújtják be az engedélyezési eljárás megindításakor a Hatósághoz.

(5) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére vonatkozó hatósági határozatban foglalt jogosultságot vagy kötelezettséget – indokolt esetben – a határozat közlésétől számított két éven belül kérelemre vagy hivatalból módosítani lehet.

(6)718 A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatálya megszűnik, ha az építményeket az építésre kiadott engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy az említett építményeket véglegesen eltávolítja. A Hatóság a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatályát az engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott módon, egy alkalommal legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(7)719 A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére kiadott építési engedély hatályának megszűnésével a hatósági határozattal alapított vezetékjog is megszűnik.

117/A. §720 A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély engedélyesének helyébe jogutódlás esetén az engedélyes jogutódja lép. A jogutód a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a jogerős cégbírósági bejegyző határozat másolatának megküldésével értesíti. Az engedélyes a jogutódlásra vonatkozó szabály szerint értesíti Hatóságot nevének megváltozása esetén is.

VET 118. §721 A villamosmű, a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték a miniszter – a közlekedésért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, a területfejlesztésért felelős miniszter és a területrendezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott kiadott – rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, illetve keresztezhet.

VET 119. §722 (1) A rendszerhasználónak vagy annak kérésére, akinek a közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezete, a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont elhelyezése jogát vagy jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyéb érdekelt) a hálózati engedélyes a csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot áthelyezi, vagy átalakítja, ha

a) az áthelyezés, vagy az átalakítás más rendszerhasználó jogos érdekeit nem sérti,

b) a közcélú hálózat üzemeltetésében jelentős hátrányt nem okoz,

c) műszaki feltételei adottak és

d) a rendszerhasználó – vagy az egyéb érdekelt által kért áthelyezés, vagy átalakítás esetén az egyéb érdekelt – vállalja az átalakítással vagy az áthelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségek viselését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén a közcélú hálózatra vonatkozó építési engedélyezési eljárásokat kell alkalmazni.

(3) A hálózati engedélyes tulajdonában álló hálózati eszközöknek az (1) bekezdés szerinti átalakítása vagy áthelyezése esetén a rendszerhasználó vagy egyéb érdekelt költségviselése mellett létesülő, a korábbi hálózati eszköz helyébe lépő hálózati eszköz – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – külön térítés nélkül marad a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat része.

(4) Ha az államháztartás valamely alrendszeréből vagy európai uniós forrásokból vagy más hasonló nemzetközi forrásokból fedezett (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén – a támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján – a hálózati engedélyes tulajdonszerzésére nem kerülhet sor, a bontás költségét és az elbontott hálózat elbontáskori könyv szerinti értékét a hálózati engedélyes részére az új hálózati eszköz beruházójának legkésőbb a bontás befejezését követő 30 napon belül meg kell térítenie.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a hálózati eszköz beruházója köteles a hálózati eszközt üzemeltetés céljából a hálózati engedélyes használatába adni, a hálózati engedélyes köteles az átadott hálózati eszközt saját költségén üzemeltetni. A hálózati eszköz beruházója az elidegenítési tilalom lejártát követő 30 napon belül köteles a hálózati eszközt a hálózati eszköznek a támogatás részarányának megfelelően csökkentett könyv szerinti nettó értékének megfelelő áron a hálózati engedélyes részére értékesíteni.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK
SAJÁT INGATLANON

VET 120. §723 Villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték saját ingatlanon – az e törvény szerinti kivételekkel – a Hatóság építési engedélye alapján építhető.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK
IDEGEN INGATLANON

Közcélú hálózat építése idegen ingatlanon

VET 121. § (1) A hálózati engedélyes közcélú hálózat idegen ingatlanon történő építése céljából

a) előmunkálati jogot,

b) vezetékjogot,

c) használati jogot,

d)724

kérhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során

a) a jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal,

b) a létesítmények elhelyezésével, vagy azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel,

c) az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának vagy használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.

(3)725 Az építtető az 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítményű erőmű és a megújuló energiaforrást hasznosító erőmű termelői vezetékének idegen ingatlanon történő elhelyezése céljából

a) előmunkálati jogot,

b) vezetékjogot

kérhet.

Előmunkálati jog

VET 122. § (1)726 A közcélú hálózat létesítésével kapcsolatban a hálózati engedélyes előmunkálati jog engedélyezése iránti kérelmet nyújthat be.

(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.

Vezetékjog

VET 123. §727 (1) A közcélú hálózat nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant.

(2) Közcélú hálózat részét képező kisfeszültségű csatlakozó berendezés az építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Amennyiben az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges.

(3) A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.

(4) A kisfeszültségű csatlakozóberendezés építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása az e törvény szerint a vezetékjog alapján fennálló jogokkal és kötelezettségekkel azonos – az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e) pontja szerint bejegyzendő – jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.

(5) A rendszerhasználónak a hálózati engedélyes részére a hálózati csatlakozásra vonatkozóan tett igénybejelentését a rendszerhasználó tulajdonában lévő ingatlan esetén a csatlakozó berendezés építésére vonatkozó hozzájárulásnak kell tekinteni.

VET 124. §728 (1) A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

a) föld alatti és feletti vezetéket építhet, valamint ahhoz tartozó távközlési összeköttetést helyezhet el,

b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,

c) nem tartószerkezeten elhelyezett elosztóberendezést, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,

d) az építés során a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.

(2) A hálózati engedélyes a vezetékjog vagy a jogerős üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet.

Vhr. 112/A. §729

VET 125. § (1) A Hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a jogerős határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(2)730

VET 126. § (1)731 A vezetékjog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(2)732

(3) A vezetékjog megszűnése esetén a Hatóság a vezetékjog megszűnését megállapító jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.

Használati jog

VET 127. § (1) A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés építésére a használati jog birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

(2) A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján keletkezik. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

(3) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot alapítani nem lehet, a hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a Hatóságtól kérheti. A Hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.

VET 128. § (1) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a megállapodás alapján a hálózati engedélyes köteles kérni. Határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a használati jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a kérelemhez, illetőleg a jogerős hatósági határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A megállapodáson alapuló használati jog bejegyzésének késedelme a jog gyakorlását nem érinti. A hatósági határozaton alapuló használati jog a jogerős közigazgatási határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(2)733 A hatósági határozaton alapuló használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, az engedélyes névváltozása, jogutódlás vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás esetén az engedélyes a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti.

VET 129. § (1) A használati jog – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – megszűnik, ha a hálózati engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon az átalakító- és kapcsolóberendezést a jog keletkezésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is. A megállapodáson alapuló használati jog kivételével a használati jog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül a Hatóságnak köteles bejelenteni, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(2)734 A Hatóság az építési engedély hatályát a hálózati engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését az engedélyes a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. A határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a használati jog megszűnését megállapító jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.

VET 130. §735

Erőművek építése idegen ingatlanon

VET 131. § (1)736 Az építtető idegen ingatlanon erőmű építésére abban az esetben kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását, ha az erőmű elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó építési jogosultságát hitelt érdemlő módon külön jogszabályban meghatározott okirattal igazolja.

(2)737 A külön törvényben meghatározottak szerint a termelői engedélyes vagy az építtető szolgalmi jog alapítását kérheti az erőmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya) és tartószerkezeteinek, közvetlen vezeték, valamint a bányától, a szénhidrogénmezőtől továbbá a megújuló energiaforrástól a termelői engedélyeshez elsődleges energiaforrást szállító szállítószalag, szénhidrogén szállítóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez.

(3)738

Termelői, magán- és közvetlen vezeték építése
idegen ingatlanon

VET 132. §739 (1)740 Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére a az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság előmunkálati- és vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese az előmunkálati jog alapján a 122. § (2) bekezdésében és vezetékjogi engedély alapján a 124–126. §-ban foglalt jogokkal bír és az ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik.

(2)741 Az (1) bekezdésben említett vezetékek kivételével az építtető, illetve a termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyese, magánvezeték vagy közvetlen vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodás birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLYEZÉSI
ELJÁRÁSOK

VET 133. § (1) A közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, és a tartószerkezeten, valamint nem tartószerkezeten elhelyezett külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követően a műszaki biztonsági követelményekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követően üzembe helyezhető.

(2)742 Az üzembe helyezést követően az üzemeltető az (1) bekezdésben felsorolt építmények üzemeltetésére a Hatósághoz 90 napon belül üzemeltetési engedély iránti kérelmet köteles benyújtani.

(3) Az üzemeltető a jogerős üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.

HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

VET 134. §743 A termelői engedélyes az erőmű, a hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követő 90 napon belül azok használatbavételére a Hatósághoz használatbavételi engedély iránti kérelmet köteles benyújtani.

FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI
ELJÁRÁSOK

VET 135. § (1)744 Fennmaradási engedélyt a Hatóság kizárólag az e törvény hatálybalépését megelőzően, a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték tekintetében és csak abban az esetben adhat, ha a berendezés megfelel, vagy megfeleltethető a fennmaradási eljárás idején érvényes követelményeknek.

(2) Amennyiben az e törvény hatálybalépését követően a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték bontási munkálatainak elvégzését az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult nem vállalja, a Hatóság az építmény bontását elrendeli.

MEGSZÜNTETÉSI ELJÁRÁSOK

VET 136. § (1) A megszüntetési eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indul.

(2)745 A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték megszüntetésére a Hatóság engedélye, vagy kötelezése alapján kerülhet sor.

(3) A 121. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti jogok megszűnése esetén az előmunkálati jog, illetve a bejegyzett jog jogosultja köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani.

BIZTONSÁGI ÖVEZET

VET 137. §746 A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és a csatlakozó berendezés, valamint az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat külön jogszabály állapítja meg.

XV. Fejezet747

A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ZAVARA

VET 138. § (1) A villamosenergia-rendszer jelentős zavarának minősül a 139. §-ban meghatározott villamosenergia-ellátási válsághelyzetet el nem érő mértékű üzemi hiba, amelynek során a villamosenergia-rendszer erőműveiben vagy közcélú hálózatain olyan, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény következik be, amely a villamos energia termelését, termelési készségét, átvitelét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását jelentősen korlátozza vagy megszünteti, illetőleg a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti.

(2) A rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetén kötelesek az átviteli rendszerirányító, és az elosztó hálózati engedélyes utasításait végrehajtani és az ebből fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon viselni.

VET 139. § (1) Villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek (a továbbiakban: válsághelyzet) minősül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érő mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet, illetőleg a felhasználók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető villamosenergia-ellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következő események válthatnak ki:

a) tartós erőművi, illetőleg a határon keresztül beszállított villamos energia hiánya,

b) tartós elsődleges energiaforrás hiány,

c)748 Magyarország teljes területén vagy egy részén a villamosenergia-ellátásban több napon át hiányt okozó környezetszennyezés, illetőleg vezetékek üzemszünete,

d) a felhasználók ellátásának zavara.

(2) Válsághelyzet esetén, annak fennállásáig a Kormány rendeletben szabályozza

a) a felhasználók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét,

b) a felhasználók villamosenergia-ellátásának korlátozását,

c) az engedélyesek kötelezettségeit és jogait,

d) a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.

(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket – a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdés szerinti intézkedéseket a piac működésének lehető legkisebb mértékű zavarásával, a lehető legrövidebb időtartam alatt kell megvalósítani.

XVI. Fejezet749

ÁRSZABÁLYOZÁS

VET 140. § (1)750 A felhasználó megfizeti a villamosenergia-vásárlási szerződés feltételei szerint a villamos energia árát és a hálózathasználati szerződés feltételei szerint a 142. § szerinti, a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat.

(2)751 A villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat az e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet keretei között a Hivatal határozatban állapítja meg. A villamosenergia-kereskedő által a felhasználónak értékesített villamos energia eladási árát a felek megállapodása, vagy a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza, az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia árát a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3)752 Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat a villamosenergia-kereskedő érvényesíti a felhasználó felé, akkor a villamosenergia-kereskedő köteles a villamosenergia-vásárlási szerződéshez kapcsolódó díjtételt külön és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat a számlán egyértelműen – egyetemes szolgáltató esetén az egyetemes szolgáltatók által alkalmazható számlaképről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – legalább két összevont tételben külön feltüntetni.

(4)753

(5)754 Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) szerint különadó fizetésére kötelezett e törvény szerinti engedélyesek a különadót nem háríthatják át a velük szerződésben álló engedélyesekre vagy felhasználókra. Ebből következően a különadó az engedélyes által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki. Az adókötelezettség terhét a Különadó törvény szerinti adóalanyok önállóan viselik.

VET 141. § (1)–(2)755

(3) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen, vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(4)756 A hatósági árat – a 142. § (2)–(3) bekezdésében és a 144. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel – alkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani.

(5) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.

(6)757 A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(7) A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a felek eltérő rendelkezése hiányában a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.

(8)758 A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító Hivatali határozat vagy jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

(9)759 E fejezet alkalmazásában hatósági ár a 142. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj, a 144. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj, az elosztó hálózati engedélyes, vagy az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján végzett egyes szolgáltatások 142/B. § (1) bekezdése és 143. § (6) bekezdése szerinti díja, valamint az egyetemes szolgáltatás 143. § (3)–(3a) bekezdése szerinti ára.

VET 142. §760 (1) A villamosenergia-rendszer használatért a rendszerhasználók

a) átviteli-rendszerirányítási díjat,

b) rendszerszintű szolgáltatások díját,

c) elosztási díjat,

d) közvilágítási elosztási díjat

(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) fizetnek. Az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állhatnak.

(2) A rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat és a díjak alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A rendszerhasználati díjak adott naptári évre érvényes mértékét és alkalmazásuk egyedi szabályait a Hivatal határozatban állapítja meg. A Hivatal a határozatát, az abban megállapított rendszerhasználati díjak és áralkalmazási feltételek január 1-jei hatálybalépése előtt 30 nappal a honlapján teszi közzé.

(4) A rendszerhasználati díjak mértéke és alkalmazásuk feltételei országosan egységesek.

(5) A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük az átláthatóság, a nyilvánosság és az arányosság elvének és azokat objektív módon megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

(6) A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan működő engedélyes vállalkozás indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban úgy kell meghatározni, hogy az érintett engedélyeseket rövid és hosszú távon gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására és az ellátásbiztonság növelésére ösztönözze.

VET 142/A. §761 (1) A rendszerhasználati díjak szabályozása négyéves árszabályozási ciklusok keretében, éves ármegállapítással történik. A Hivatal az árszabályozási ciklus indulását megelőzően költség-felülvizsgálatot végez. Az árszabályozási ciklusra érvényes szabályokat az árszabályozási ciklus indulását megelőzően a miniszter a 142. § (2) bekezdés szerinti rendeletben állapítja meg.

(2) Az elosztási díjból és a közvilágítási elosztási díjból származó árbevételt az elosztók között az indokolt költségek arányában kell megosztani. Ennek érdekében az engedélyesek között szükség esetén a rendszerhasználati díjakkal együtt meghatározott kiegyenlítő fizetéseket kell végrehajtani. A kiegyenlítő fizetések mértékét a Hivatal a rendszerhasználati díjakról hozott határozatában állapítja meg.

(3) A hálózati engedélyesek a Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjakat és áralkalmazási feltételeket kötelesek – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – alkalmazni és a honlapjukon közzétenni.

(4) A Hivatal a 142. § (2) bekezdésben meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét. A Hivatal a rendeletre vonatkozó előterjesztését a következő 4 éves árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év május 15-éig a honlapján nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetését.

(5) A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30 napon belül elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés

a)762 elfogadása esetén a miniszter a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat és a díjak alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztésének elfogadását követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki, vagy

b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.

(6) A Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetésmentesen, előre nyilvánosságra hozott módon lehet eltérni.

142/B. §763 (1) A miniszter rendeletben állapítja meg

a) az elosztó által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető alapszolgáltatásokon túli egyéb szolgáltatások,

b) a rendszerhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások és

c) az elosztó által az engedélyesek részére külön díj ellenében végezhető szolgáltatások

körét és azok díjait.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti rendelet megalkotása során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét is.

(3) A rendszerhasználati díjakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.

(4) Az Szt. általános szabályaitól eltérően a 142. § (3) bekezdés szerinti határozatban rögzített, éves ármegállapítás alapján keletkező, az átviteli rendszerirányítónak járó, a következő évek díjaiban elismerendő különbözeteket az átviteli rendszerirányító köteles az éves beszámolójának mérlegében aktív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Köteles továbbá az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében az átviteli rendszerirányítótól a következő évek díjaiban elvonandó különbözeteket a határkeresztező aukcióból származó tárgyévi bevételeivel együtt passzív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Az ebben a bekezdésben foglaltak alapján elkészített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Szt. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.

(5) Az átviteli rendszerirányító átviteli rendszerirányítási díjból származó bevételének – a 142/A. § (2) bekezdés szerinti kiegyenlítő fizetések végrehajtása érdekében – az elosztók között megosztott, 142. § (3) bekezdés szerinti határozatban meghatározott része árengedménynek minősül. A megosztott részre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében és 77. § (3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(6) A rendszerszintű szolgáltatás keretében az átviteli rendszerirányító által lekötött kapacitások, valamint a rendszerszintű szolgáltatás szempontjából annak elválaszthatatlan részét képező, igénybevett villamos energia számviteli szempontból a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatásnak minősül.

VET 143. §764 (1) Az egyetemes szolgáltatást méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árszabások alkalmazásával, külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok biztosításával kell megvalósítani.

(2)765 Az egyetemes szolgáltatás árát a villamosenergia-piaci árak, továbbá a hatékonyan működő engedélyes gazdálkodó szervezetek indokolt működési és tőkeköltsége, valamint összehasonlító elemzések alapján kell meghatározni úgy, hogy a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze.

(3)766 Az egyetemes szolgáltató által az (1) bekezdés szerint kötelezően nyújtott termékcsomagokat, a kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket, valamint az árszabályozás kereteit – a 143/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3a)767 Az (1) bekezdés szerinti jogszabályban megállapított termékcsomagokon belül, az Esz. rendeletben nem megállapított, az egyes egyetemes szolgáltatók által a jelen bekezdés hatálybalépésekor jogszerűen alkalmazott árszabások árát és áralkalmazási feltételeit az egyetemes szolgáltató kérelmére a Hivatal hagyja jóvá.

(4)768

(5) A kihirdetett egyetemes szolgáltatói árakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon el lehet térni.

(6)769 Az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető egyéb szolgáltatások körét és annak díjait, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait a miniszter rendeletben állapíthatja meg.

VET 143/A. §770 (1) Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait, valamint az árszabályozás kereteire vonatkozó részletes szabályokat a Hivatal készíti elő. A Hivatal előkészítő tevékenysége során kikéri az érintett engedélyesek véleményét.

(2)771 A kihirdetett árakat az egyetemes szolgáltató a kihirdetést követő 3 munkanapon belül a honlapján és az ügyfélszolgálaton közzéteszi. A közzétételnek a felhasználókat megillető felmondási jogra, valamint a felmondás határidejére vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.

(3)772 Az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlán szereplő egységárak bármely változása esetén az egyetemes szolgáltató legkésőbb az új árakat tartalmazó számla kibocsátásakor a felhasználókat külön is egyértelműen, személyre szólóan tájékoztatja. A tájékoztatásnak a felhasználókat megillető felmondási jogra is ki kell terjednie.

(4) Az egyetemes szolgáltatás árára vonatkozó előírások teljesülését a Hivatal ellenőrzi.

(5) Az engedélyesek kötelesek a 143. § (1)–(2) bekezdésével összhangban a Hivatal 143. § (3) bekezdés szerinti előkészítő tevékenységének elősegítése érdekében az általuk alkalmazandó egyetemes szolgáltatási árakra javaslatot tenni, és azt a Hivatalhoz benyújtani.

(6) Az egyetemes szolgáltató köteles

a) a legkisebb költség elvét betartani, és az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetővé tenni,

b) a Hivatalnak megadni minden olyan tájékoztatást, amely az árfelügyeleti és hatósági árelőkészítő tevékenységhez szükséges,

c) a költség és árbevétel struktúra átláthatóságát nyilvántartási és elszámolási rendszerében biztosítani.

VET 144. § (1)773 A közcélú hálózathoz történő csatlakozással összefüggésben csatlakozási díjat kell fizetni. A csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit és alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásának egyedi szabályait a Hivatal határozatban állapítja meg.

(2)774 A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint figyelembe vegye a hálózatra később csatlakozott rendszerhasználók csatlakozásának hatásaiból származó előnyöket. A csatlakozási díj nem haladhatja meg a hálózati engedélyes által a csatlakozás érdekében közvetlenül hálózati beruházásra fordított összeg nagyságát.

(3) A csatlakozási díjból származó bevételt a hálózathoz történő csatlakozáshoz szükséges beruházásokra kell fordítani.

(4)775 A csatlakozási díjat tételesen kell megállapítani. Az erőművek és a 132 kV, vagy annál magasabb feszültségszintre csatlakozó felhasználók esetében a csatlakozási díj a kiszámítására vonatkozó módszer előírásával is megállapítható. A rendszerhasználók és a hálózatra csatlakozni kívánók kötelesek a Hivatal által megállapított csatlakozási díjat megfizetni. A hálózati engedélyesek kötelesek a Hivatal által megállapított áralkalmazási feltételeket alkalmazni.

(5)776 A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét. A Hivatal a rendeletre vonatkozó előterjesztését a honlapján közzéteszi és kezdeményezi a miniszternél a rendelet kihirdetését. A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30 napon belül elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés

a) elfogadása esetén a miniszter a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, elemeit, alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki,

b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.

(6) A csatlakozási díjból származó bevételből finanszírozott beruházást a rendszerhasználati díjak meghatározásával összefüggésben a tőkeköltség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(7) A csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi.

VET 144/A. §777 Az 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű közcélú hálózathoz történő csatlakozása esetén a villamosenergia-rendszer szabályozási költségei növekedésének kompenzálására a gépegység névleges teljesítőképességének 500 MW-ot meghaladó része után MW-onként az átviteli rendszerirányító részére a külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben rendszerszabályozási hozzájárulást fizet. Ezen díjfizetés kötelezettség nem érinti a 144. § alapján teljesítendő díjfizetési kötelezettséget. A rendszerszabályozási hozzájárulás meghatározásakor figyelembe kell venni a hálózatra később csatlakozott, 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű csatlakozásának hatásait.

VET 145. §778 A 142–144. §-okban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Hivatal határozattal

a) megtiltja a jogszabályt sértő ár, illetve díj további alkalmazását és kötelezi az engedélyest a jogszerű ellenérték alkalmazására,

b)779 kötelezi az engedélyest a 142–144. §-okban foglalt rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történő visszatérítésére, és

c) bírságot szabhat ki.

VET 145/A. §780 A 170. § (2) bekezdésnek a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LV. törvény 17. §-ával megállapított 1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a Hivatal által a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LV. törvény hatálybalépését megelőzően utoljára jóváhagyott árakat kell alkalmazni a Hivatal határozatában meghatározott időponttól.

Árszabályozás

Vhr. 113. §781 (1)782 Az egyetemes szolgáltató a külön jogszabály szerinti egyetemes szolgáltatási árakra vonatkozó javaslatához a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokat köteles mellékelni.

(2)783 Az egyetemes szolgáltatónak az általa az (1) bekezdés szerint benyújtott javaslatban – az egyetemes szolgáltatási ár átlagára vonatkozó számításokon kívül – árszabásonként is be kell mutatnia az alkalmazni kívánt díjtételeket, valamint az azokat megalapozó számításokat. A javaslathoz mellékelni kell a villamos energia beszerzés költségeire vonatkozó dokumentumokat, különösen

a) a piaci alapú villamos energia beszerzés mennyiségére, áraira vonatkozó részletes dokumentumokat;

b) a kötelező átvétel keretében történő villamos energia beszerzés mennyiségére, áraira vonatkozó részletes dokumentumokat.

(3)784 A Hivatal az egyetemes szolgáltató által alkalmazni javasolt árakat előzetesen a (2) bekezdés szerint benyújtott dokumentumok figyelembevételével vizsgálja meg.

Vhr. 113/A. §785 (1) A Hivatal az árakra vonatkozó rendelkezések betartását – a (2)–(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – kérelemre vagy hivatalból megvizsgálja, és szükség esetén hatósági ellenőrzést tart.

(2) Amennyiben a Hivatal a hatósági ellenőrzés eredményeként jogsértést állapít meg, a VET 98. §-ában, valamint 145. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.

(3) Az egyetemes szolgáltatás ára tekintetében a Hivatal évente március 31-ig megvizsgálja az egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló külön jogszabály rendelkezéseinek a vizsgálatot megelőző naptári év (a továbbiakban: tárgyév) egészére vonatkozó teljesülését.

(4)786

VET 146. § (1) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árait a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer részletes szabályait meghatározó külön jogszabály tartalmazza.

(2) Az átviteli rendszerirányító által a kötelező átvétel keretében befogadott villamos energiának az érintett piaci szereplőkre történő szétosztása során alkalmazandó árak meghatározásának módját a 13. § (1) bekezdése alapján kiadott külön jogszabály tartalmazza.

XVII. Fejezet787

EGYÉB PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

VET 147. § (1) Az átviteli rendszerirányító által az e célból létrehozott elkülönített számláján kezelt, kötelező befizetésből származó pénzeszközökből kell biztosítani

a) a szénipari szerkezetátalakítási támogatás,

b) a külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása,

c)788 a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása

finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzeszközöket

a) a rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítő

1. egyetemes szolgáltató,

2. kereskedő,

3. termelői engedélyes;

b) a közvetlenül a szervezett villamosenergia-piacról, vagy külföldről villamos energiát vásárló rendszerhasználó

az átviteli rendszerirányítónak havonta megfizeti, és azokat továbbhárítja a rendszerhasználó felé.

(3)789 Az (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében az átviteli rendszerirányító által beszedett pénzeszközök nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába az átviteli rendszerirányító azokat más célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni.

(4)790 A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendő) pénzeszközöket az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes köteles a rendszerhasználók részére kiállított számlán külön feltüntetni.

(5) A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendő), a rendszerhasználó részére kiállított számlán a (4) bekezdésben meghatározott módon külön feltüntetett pénzeszközök nem minősülnek az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes bevételének, azokat kötelesek egyéb pénzeszközeiktől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes köteles ezeket az elkülönítetten kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát az átviteli rendszerirányítóval szembeni kötelezettségként kimutatni.

VET 148. § (1) A 147. § (2) bekezdése szerinti fizetés alapját

a) a 147. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően értékesített, illetve

b) a 147. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően vásárolt

villamos energia képezi.

(2)791 A 147. § (1) bekezdése szerint megfizetendő pénzeszközök mértékét – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a külön törvény Ft/kWh egységben állapítja meg.792

(3) A 147. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét a következő évre várható finanszírozási igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenlege alapján kell megállapítani.

(4)793 A 147. § (1) bekezdés c) pontja szerint megfizetendő pénzeszköz mértéke 1,20 Ft/kWh.

VET 149. §794

Egyéb pénzügyi rendelkezések

Vhr. 114. § (1) A rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítő egyetemes szolgáltató, kereskedő, termelői engedélyes, valamint közvetlenül szervezett piacról, vagy külföldről villamos energiát vásárló rendszerhasználó köteles együttműködni az átviteli rendszerirányítóval a tárgyhónapra vonatkozó hiteles mennyiségi adatok előállítása, szükség szerinti átadása érdekében.

(2)795 Az átviteli rendszerirányító havonta számlát állít ki, és nyújt be a VET 147. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettek felé.

(3)796

(4)797 A számla a tárgyhónapra vonatkozó hiteles adatokon alapul. A számla tartalmazza a kötelezett teljes tárgyhavi fizetési kötelezettségét, a VET 147. § (1) bekezdésében előírt jogcímek szerinti részletezésben.

(5)798 Az átviteli rendszerirányító a számlát úgy állítja ki, hogy a kötelezett a számlában feltüntetett esedékesség időpontját legalább öt munkanappal megelőzően kézhez vehesse. A fizetés esedékessége a számla kézhezvételétől számított 5. munkanap.

(6)799 A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákra vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétől számított 4 munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.

Vhr. 115. § (1) A VET 147. § (1) bekezdés a) pontja szerinti célra kifizetést teljesíteni kizárólag a szénipari szerkezetátalakítási támogatásról szóló kormányrendelet alapján kiadott határozat alapján lehetséges.

(2) A VET 147. § (1) bekezdés b) pontja szerinti célra kifizetést teljesíteni az egyetemes szolgáltató által a villamosenergia-iparban eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben nyújtott kedvezményes villamos energia ellátásról szóló külön jogszabály szerint nyújtott kedvezmény összegének megfelelő mértékben, havi rendszerességgel az egyetemes szolgáltató által kiállított, bizonylatolt számla alapján lehet. Ezen kifizetésekről az átviteli rendszerirányító köteles a Hivatalt tájékoztatni.

(3)800 A VET 147. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott díjból az átviteli rendszerirányító kizárólag a távhőszolgáltatási támogatásról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint teljesíthet kifizetést.

XVIII. Fejezet801

ADATSZOLGÁLTATÁS, BIZALMAS INFORMÁCIÓ KEZELÉSE, TITOKVÉDELEM802

VET 150. § (1)803 A rendszerhasználók és az engedélyesek kötelesek a villamosenergia-rendszer, valamint a villamosenergia-piac zavartalan működését biztosító, külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott, személyes adatot nem tartalmazó adatokat, információkat a külön jogszabályban előírt ideig megőrizni, továbbá abban – és azzal összhangban a villamosenergia-ellátási szabályzatokban – meghatározottak részére az előírt módon, időben és csoportosításban megadni.

(2) Az átadott adatokat az adatkezelő kizárólag a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos – engedélyes – tevékenysége ellátásával összefüggésben használhatja.

(3) A villamosenergia-piac működésével összefüggő, a kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatokat az átviteli rendszerirányító köteles honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozni.

VET 151. § (1)804 Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyesek, az egyetemes szolgáltató, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes és a villamosenergia-kereskedő engedélyköteles tevékenységének végzése, valamint az ehhez szükséges műszaki berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, a teljesítésének figyelemmel kísérése, a szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá a szerződésből eredő egyéb követelések érvényesítése, valamint a ellátási szabályzatokban foglalt együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető azonosításához szükséges és elégséges, jelen törvény vagy a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint a szerződés tartalmát képező személyes adatot. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.

(1a)805 A megfelelési ellenőr az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben kezelheti a tevékenysége során tudomására jutott a megfelelési ellenőrt foglalkoztató hálózati engedélyes üzleti titkait, valamint a hálózati engedélyesnél foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyjuk nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adataikat.

(1b)806 Az elosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából kezelheti a védendő fogyasztók nyilvántartásának vezetéséhez szükséges személyes és különleges személyes adatokat, így a védendő fogyasztó nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint a védendő fogyasztói státuszt megalapozó adatokat.

(2)807 A hálózati engedélyes, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes, a villamosenergia-kereskedő és a megfelelési ellenőr (a továbbiakban együtt: adatkezelő) a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha nem az (1)–(1b) bekezdésben meghatározott célból történt az adatkezelés, vagy az (1)–(1b) bekezdésben meghatározott adatkezelési cél megszűnt, különösen az engedélyesi tevékenység keretében létrejött jogviszony megszűnik, vagy az ahhoz kapcsolódó követelések érvényesítése megtörtént, illetve a követelés érvényesíthetősége megszűnt.

(3)808 A felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető adatkezelővel történő szerződéskötése nem tehető függővé valamely, az (1)–(1b) bekezdésben nem szabályozott célból történő adatkezeléshez való hozzájárulástól.

(4)809 Az (1)–(1b) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak

a) az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a felhasználási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek,

b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére,

c) a Hivatalnak,

d) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak,

e) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai szerint a bírósági végrehajtónak,

f)810 a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak,

g)811 a védendő fogyasztó esetében az egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából az elosztónak és a védendő fogyasztót megillető kedvezménynek vagy különleges bánásmódnak a biztosítása érdekében a villamosenergia-kereskedőnek, és

h)812 a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlásra jogosult személyeket illetően, a kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlás elszámolása céljából az átviteli rendszerirányítónak.

(5)813 Az átadott adatokkal kapcsolatban a (4) bekezdés a)–c) és f)–h) pontjában meghatározott adatokat átvevőket az engedélyessel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az adatkezelő köteles a (4) bekezdés a)–c), valamint e)–h) pontja esetén az adatátadással egyidejűleg az érintettet értesíteni.

VET 152. §814 (1) Az engedélyesek, az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőművek, a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások és az engedélyesek által a 94. § alapján kiszervezett tevékenységet végző személyek kötelesek a Hivatal részére megadni e törvényben valamint a külön jogszabályban meghatározott és a feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal határozza meg.

(2) Az átviteli rendszerirányító, a termelő és a villamosenergia-kereskedő köteles az Európai Bizottság és az Ügynökség rendelkezésére bocsátani az átviteli rendszerirányító szétválasztási szabályoknak való megfelelésével kapcsolatban kért információkat.

VET 153. §815 (1) Az átviteli rendszerirányító biztosítja az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését.

(2) Az elosztó és az átviteli rendszerirányító az információ közreadására vonatkozó jogi kötelezettség sérelme nélkül köteles megőrizni azoknak a gazdasági szempontból érzékeny információknak a titkosságát, amelyekhez e törvény szerinti engedélyesi tevékenysége során hozzájut, továbbá megakadályozni, hogy a saját tevékenységével kapcsolatos – üzleti szempontból előnyös – információ megkülönböztető módon kerüljön nyilvánosságra.

VET 154. § Az átviteli rendszerirányító a jelen törvényben szabályozott feladata ellátása során a nemzetközi együttműködés keretében az ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat továbbíthatja az együttműködő nemzetközi szervezeteknek.

VET 155. § (1) A Hivatal a jelen törvényben szabályozott feladata ellátásához az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban adatot kezelhet.

(2) A Hivatal az átvett adatokat más részére jogszabályi feltételek fennállása és megkeresés esetén átadhatja.

(2a)816 A Hivatal az üzleti titoknak minősülő adatot a 162–162/B. §-ban meghatározott hatóságoknak az e törvényben meghatározott együttműködés keretében átadhatja.

(3) A Hivatal gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.

(4) A Hivatal – a külön jogszabályban meghatározott adatok körére vonatkozóan – adatokat köteles honlapján közzétenni.

Nemzetközi együttműködés és kapcsolat az Európai Unió szerveivel

Vhr. 116. § (1)817 A Hivatal az Európai Szabályozó Hatóságok Szövetsége tagjainak a nemzetközi együttműködés keretében feladataik ellátásához szükséges, személyes adatnak nem minősülő adatot adhat át, és ezektől a szervezetektől a feladatai ellátásához szükséges adatokat, információkat kérhet.

(2)818 A villamos energia piac regionális és európai szintű harmonizációja érdekében a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján évente benyújtandó nemzeti jelentést a Hivatal készíti.

(3) Az Európai Bizottság részére teljesítendő, az egyes energetikai tárgyú közösségi jogi aktusokban meghatározott jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségeket az e rendelet 24. számú mellékletében megjelölt szervezet teljesíti az e rendelet 24. számú mellékletében meghatározott határidők betartásával.

VET 156. § A Hivatal a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos adatokat. Ha a Hivatal nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a megkereső hatáskörrel rendelkező hatóságot.

VET 157. § A 150. § (3) és a 155. § (4) bekezdés szerint közzétételre kerülő információk közérdekből nyilvánosak.

XIX. Fejezet819

A MAGYAR ENERGIA HIVATAL JOGÁLLÁSA, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

A Magyar Energia Hivatal feladata és hatásköre

VET 158. § (1) A Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező kormányhivatal.

(2) A Hivatal tevékenységének célja

a) az e törvény és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok által engedélykötelesnek minősített tevékenységet folytató vállalkozások és a vezetékes energiaellátási piac jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelelő működésének biztosítása,

b) a hatékony és fenntartható villamosenergia-piaci verseny előmozdítása,

c) a hatékonysági követelmények és a legkisebb költség elvének érvényesítése,

d) az ellátás biztonságának megőrzése és növelése,

e)820 az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése,

f) a nyilvánosság tájékoztatása,

g) a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme, valamint

h) a technológiai monopolhelyzettel való visszaélés, a versenykorlátozás megakadályozása a piaci résztvevők tevékenységének és az áraknak a szabályozásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása révén, az Európai Unió követelményeinek megfelelően,

i)821 a védendő fogyasztók védelmének elősegítése,

j)822 a kereskedőváltás megkönnyítésének elősegítése,

k)823 versenyképes, biztonságos és fenntartható belső villamosenergia-piac kialakításának és a tényleges piacnyitásnak elősegítése a Európai Unión belül, valamint ennek érdekében részvétel versenyképes és megfelelően működő regionális piacok kialakításában,

l)824 annak elősegítése, hogy az átviteli rendszerirányító és a rendszerhasználók megfelelő ösztönzőket kapjanak a villamosenergia-rendszer hatékonyságának növelésére és a piaci integráció elősegítésére.

VET 159. §825 (1) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:

1. kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket,

2.826 jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és belső kiválasztási szabályzatokat, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,

3. jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,

4. ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, 714/2009/EK rendeletben, a Hivatal által kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségek betartását,

5. javaslatot tesz a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokra,

6. meghatározza a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, valamint az egyes díjak alkalmazásának egyedi feltételeit,

7. előkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat,

8. javaslatot tesz az elosztó és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira,

9. dönt a közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó hálózati elemmé történő minősítésről vagy átminősítésről,

10. a 37. §-ban meghatározott szabályok szerint dönt a rendszerösszekötő vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről,

11. a Vhr.-ben meghatározott szempontrendszer alapján jóváhagyja az átviteli rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet, figyelemmel kíséri annak megvalósítását és évente értékeli azt,

12. a 8. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint erőmű létesítésére, illetve keresletoldali szabályozási intézkedésekre, a 26. § (1) bekezdése szerint a hálózat fejlesztésére pályázatot írhat ki, a 26/A. § (1) bekezdése szerint az átviteli hálózat fejlesztésére pályázatot ír ki, és elbírálja azokat,

13. az egyes engedélyesekre – a jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a hálózati engedélyesek vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket,

14. a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében kivizsgálja az erőművek teljesítőképességében beálló változásokat, indokolatlan termelés-visszatartás esetén megállapítja az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét,

15. e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes Gt. szerinti átalakulását, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő részesedés- és befolyásszerzést, az olyan jogügyletek végrehajtását, amelyek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését,

16. felülvizsgálja a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó szénipari szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére vonatkozó kérelmét, és javaslatot tesz a miniszternek a kifizethető szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértékére, és

17. végrehajtja a 714/2009/EK rendelet 19. cikkében meghatározott feladatokat.

(2) A Hivatal az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos feladatai körében meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait.

(3) A Hivatal a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében:

1. ellenőrzi a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását,

2. ellenőrzi az átláthatósági követelmények betartását,

3. piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez,

4. ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, illetve az ilyen jellegű piac szabályozásával kapcsolatos, e törvény által hatáskörébe utalt teendőket,

5. ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás áraira vonatkozó előírások betartását,

6. vizsgálja az öt évet meghaladó időtartamú szerződéseket a tekintetben, hogy megfelelnek-e a 96. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek, kivéve, ha ennek vizsgálatára a versenyhatóság rendelkezik hatáskörrel, és

7.827 meghatározza az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát.

(4) A Hivatal a szétválasztási szabályok teljesítésével kapcsolatos feladatai körében:

1. jóváhagyja az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokat, az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtható szolgáltatás feltételeit, továbbá a 26/A. § (5) bekezdése szerinti megállapodásokat,

2. jóváhagyja a hálózati engedélyesek által benyújtott megfelelési programokat, azok módosításait, jóváhagyja a megfelelési jelentést, továbbá jóváhagyja az átviteli rendszerirányító megfelelési ellenőrének kinevezését, megbízatásának feltételeit, időtartamát, valamint megbízatásának megszüntetését,

3. ellenőrzi a tevékenységek szétválasztásának teljesítésére és ennek keretében a keresztfinanszírozás-mentes működés érvényesülésére vonatkozó szabályokat,

4. figyelemmel kíséri továbbá az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti kommunikációt, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat,

5. tanúsítási eljárást folytat le,

6. dönt a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli rendszerirányító tagja, valamint az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat tulajdonosa közötti panaszok ügyében, és

7. kifogásolhatja az operatív irányítást ellátó személy, továbbá a felügyelőbizottság tagja kinevezését, kinevezése megújítását, munkafeltételeit, megbízatása megszüntetését, ellenőrzi az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának idő előtti megszüntetését, továbbá kezdeményezheti a megfelelési ellenőr megbízatásának megszüntetését.

(5) A Hivatal a felhasználók védelmével kapcsolatos feladatai körében:

1.828 ellenőrzi a csatlakozással, a hálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásával kapcsolatos felhasználói igények hálózati engedélyes általi kielégítését, ellenőrzi a felhasználók által a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását, bírságot szab ki,

2.829 dönt az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok – ideértve a szerződés nélküli vételezéssel, a szabálytalan vételezéssel, valamint ezek jogkövetkezményeivel kapcsolatos panaszok – ügyében, kivéve az 57. § (1) bekezdése szerinti lakossági fogyasztói panaszokat, és

3. dönt a rendszerhasználó által a hálózati engedélyessel szemben, továbbá a vételező és a felhasználó által a magánvezeték üzemeltetőjével szemben e törvényben meghatározott kötelezettségek megsértésével kapcsolatban benyújtott beadványokról.

(6) A Hivatal az adatszolgáltatással és adatvédelemmel kapcsolatos feladatai körében:

1. eleget tesz a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint a Vhr.-ben meghatározott egyéb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének,

2. végrehajtja a 714/2009/EK rendelet 20. cikkében meghatározott feladatokat, és

3. éves jelentést készít az Ügynökség és az Európai Bizottság részére saját tevékenységéről és feladatai végrehajtásáról.

(7)830 A Hivatal egyéb feladatai körében ellátja az energiapolitikáért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésével kapcsolatos feladatokat.

Tanúsítási eljárás831

VET 160. §832 (1) A Hivatal köteles ellenőrizni, hogy az átviteli rendszerirányító folyamatosan megfelel-e a szétválasztási szabályoknak. A Hivatal a megfelelés biztosítása érdekében e § szerint tanúsítási eljárást folytat le az alábbi esetekben:

a) az átviteli rendszerirányítási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően az ügyfél kérelmére,

b) az átviteli rendszerirányító (4) bekezdés szerinti bejelentése alapján,

c) ha a Hivatal az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa feletti irányítást és befolyást érintő olyan tervezett változásról szerez tudomást, amely a szétválasztási szabályok megsértéséhez vezethet, vagy amennyiben okkal feltételezi a szétválasztási szabályok megsértését,

d) az Európai Bizottság indokolással ellátott kezdeményezésére, vagy

e) ha a 99. § (1a) bekezdése értelmében átviteli rendszerüzemeltető kijelölése válik szükségessé, a kijelölést megelőzően.

(2) A Hivatal a tanúsítási eljárás során megállapítja a szétválasztási szabályoknak való megfelelést, amennyiben az átviteli rendszerirányítási engedély kérelmezője, az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy megfelel a 102–102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt rá vonatkozó rendelkezéseknek. Amennyiben a tanúsítási eljárás során a Hivatal megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy nem felel meg a 102–102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt, rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak, átviteli rendszerirányító esetén a 96. §-ban foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy esetén pedig nem jelöli ki átviteli rendszerüzemeltetővé.

(3)833 A Hivatal a szétválasztási szabályoknak való megfelelés tárgyában a 168. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet – az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt, a 714/2009/EK rendelet 3. cikkében meghatározott eljárás lefolytatása céljából haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság eljárását követően a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(4) Az átviteli rendszerirányító köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett jogügyletet, amely a szétválasztási szabályoknak való megfelelés ismételt vizsgálatát teheti szükségessé.

(5)834 Amennyiben a Hivatal az (1) bekezdés a) pontja alapján a 104. §-ban meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelést tanúsította, és a 104. § (6) bekezdése figyelembevételével átviteli rendszerüzemeltetésre vonatkozó működési engedélyt ad ki, azt követően az átviteli rendszerirányítónak a 102. §–102/E. §-ban foglalt szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Vhr. 117. § (1)835 A Hivatal a felhasználók érdekében az engedélyesek tevékenységi körének megfelelő – általános, továbbá egyedi felhasználókat érintő – minőségi mutatókat (minimális minőségi követelmények, valamint elvárt színvonal) állapít meg. A Hivatal jogosult az engedélyes működési területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá az egyes engedélyesektől elvárt színvonal, valamint a villamos energia minőségi jellemzői felmérésének független szakértő általi elvégeztetésére.

(2) A minőségi mutatók köre különösen az alábbiakra terjed ki:

a) az ellátás megbízhatósága,

b) folyamatosság,

c) üzembiztonság,

d) felhasználói kapcsolatok,

e) feszültség-minőség mérhető és ellenőrizhető jellemzői.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza az engedélyesek adatszolgáltatásának kötelező határidejét, valamint az adatok tartalmára és megbízhatóságára vonatkozó követelményeket.

(4) A Hivatal honlapján közzéteszi a minimális minőségi követelményekre, valamint az elvárt színvonal megállapítására vonatkozó ajánlását (a továbbiakban: szabályozási irányok), figyelembe véve a hazai és nemzetközi tapasztalatokat.

A szabályozási irányokra vonatkozóan bárki 30 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételek és a szabályozási irányok alapján a Hivatal szükség szerint kezdeményez további egyeztetést az engedélyesekkel, illetve az észrevételt tett azon energetikai felhasználói érdekképviseleti szervezetekkel, melyek az Energetikai Érdekegyeztető Tanácsnál regisztráltatták magukat.

(5) Az (1) bekezdés szerinti határozatok kiadására a (4) bekezdés szerinti egyeztetést követően hivatalból indított hatósági eljárás keretében van mód.

(6) Az (5) bekezdés szerinti hatósági eljárásban ügyfélként az egyes engedélyesek vesznek részt.

Vhr. 117/A. §836 A Kormány a VET hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

Vhr. 117/B. §837 (1) A tanúsítási eljárás lefolytatása iránti kérelemhez a 12. számú mellékletben meghatározott iratokat kell csatolni.

(2) A Hivatal a 12. számú melléklet I. d) és e) pontja alapján benyújtott dokumentumok jóváhagyásáról az átviteli rendszerirányítási működési engedély iránti kérelem elbírálásával egyidejűleg dönt.

A Hivatal gazdálkodása

VET 161. § (1)838 A Hivatal a feladatai ellátásával, valamint működésével összefüggő kiadásokat és működését saját bevételeiből fedezi.

(2) A Hivatal bevételét képezik a

a) felügyeleti díjak,

b) igazgatási szolgáltatási díjak,

c)839

d) egyéb bevételek.

(3)840 A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,06%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,06%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(4) A Hivatal kérelemre indult eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5)841 Az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, továbbá a díjak és egyéb bevételek fizetésére vonatkozó részletes szabályokat a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(6)–(7)842

A HIVATAL KAPCSOLATA MÁS SZERVEKKEL, NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEIVEL

Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal

VET 162. § (1) A Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: versenyhatóság) a villamosenergia-piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében együttműködik.

(2)843 A 110–111. § alkalmazása során a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal megfelelő határidő biztosításával a versenyhatóság szakmai álláspontját tartalmazó véleményét figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.

(3) A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

(4) A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.

Együttműködés a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével844

VET 162/A. §845 (1) A Hivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a szervezett villamosenergia-piac prudens működése, az ott megkötött, lebonyolított és elszámolt ügyletek hatékony hatósági felügyelete, valamint az információáramlás és az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében együttműködik. A Hivatal és a Felügyelet az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt közzéteszik.

(2) A Hivatal és a Felügyelet az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, vlamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

Együttműködés a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal846

VET 162/B. §847 (1) A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal együttműködik a határon keresztül történő villamos energia ki- és beszállítást végző engedélyesek, valamint a villamosenergia-kereskedők vonatkozásában fennálló hatósági feladataik ellátása érdekében. A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt közzéteszi.

(2) Az együttműködés keretében a Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kölcsönösen adatszolgáltatást nyújt egymásnak az (1) bekezdésben meghatározott engedélyesek által határon keresztül ki- és beszállított, valamint belföldön vásárolt és értékesített villamos energia mennyiségéről.

(3) A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

Kapcsolat a fogyasztóvédelmi hatósággal
és a felhasználói érdekképviseletekkel

VET 163. § (1) A Hivatal a lakossági fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében a vezetékes energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve feladatai ellátása során a fogyasztóvédelmi hatósággal együttműködik.

(2)848 A Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira vonatkozóan – a két hatóság együttműködését érintő jogszabályváltozás esetén, de legalább évente felülvizsgálatra kerülő – megállapodást köt. A megállapodást a Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(3)849 A Hivatal együttműködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel,

a)850 szervezi és működteti a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületek és a szolgáltatók közötti érdekegyeztetést, dönt az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben,

b)851 átadja a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a külön jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak.

(4) A Hivatal működteti az Energetikai Érdekegyeztető Tanácsot.

Nemzetközi együttműködés
és kapcsolat az Európai Unió szerveivel

VET 164. § (1)852 A Hivatal külföldi szabályozó hatóságokkal, és szakmai szervezetekkel – a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével – együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szakmai szervezetekbe beléphet.

(2)853 A nemzetközi együttműködés során a külföldi szabályozó hatóságoktól kapott adatokat, információkat a Hivatal az alábbi célokra használja fel, illetőleg külföldi szabályozó hatóságoknak az alábbi célokra adhat át személyes adatnak nem minősülő adatokat:

a) az engedélyköteles tevékenységet folytató energiaipari vállalkozások működésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez,

b) a Hivatal által hozott határozatok (különösen döntések, intézkedések, szankciók) megalapozásához.

(3)854 A Hivatal az Európai Bizottságnak, az Ügynökségnek vagy az Energia Közösség Szabályozó Testületének kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos információkat, adatokat.

(4)855 A Hivatal az Ügynökség és a külföldi szabályozó hatóság kérésére, a 2009/72/EK irányelv szerinti feladataik ellátásához szükséges, személyes adatnak nem minősülő adatokat jogosult rendelkezésre bocsátani, és ezektől a szervezetektől a feladatai ellátásához szükséges adatokat, információkat kérhet.

Nemzetközi együttműködés és kapcsolat az Európai Unió szerveivel

Vhr. 116. § (1)856 A Hivatal az Európai Szabályozó Hatóságok Szövetsége tagjainak a nemzetközi együttműködés keretében feladataik ellátásához szükséges, személyes adatnak nem minősülő adatot adhat át, és ezektől a szervezetektől a feladatai ellátásához szükséges adatokat, információkat kérhet.

(2)857 A villamos energia piac regionális és európai szintű harmonizációja érdekében a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján évente benyújtandó nemzeti jelentést a Hivatal készíti.

(3) Az Európai Bizottság részére teljesítendő, az egyes energetikai tárgyú közösségi jogi aktusokban meghatározott jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségeket az e rendelet 24. számú mellékletében megjelölt szervezet teljesíti az e rendelet 24. számú mellékletében meghatározott határidők betartásával.

VET 165. §858 (1)859 A vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályok alapján, kizárólag Magyarország határait keresztező vezetékes energiaellátási rendszerekhez való hozzáféréssel kapcsolatosan, a vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben a Hivatal hatáskörében eljárhatnak:

a) az Európai Bizottság,

b) az Energia Közösség Szabályozó Testülete és

c) az Ügynökség.

(2) Amennyiben az Ügynökség a 713/2009/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében, 8. cikkében vagy 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben a Hivatal hatáskörében jár el, úgy az Ügynökség határozatának végrehajtásáról a Hivatal gondoskodik.

(3) A Hivatal az Ügynökség minden – a Hivatalra vonatkozó 713/2009/EK rendelet szerinti – kötelező erejű határozatát végrehajtja.

(4) A Hivatal együttműködik és szükség esetén információt cserél külföldi szabályozó hatósággal és az Ügynökséggel

a) a határokon átnyúló ügyekben vagy

b) a nemzeti piacok regionális szinten történő integrálása céljából.

(5) A Hivatal (4) bekezdés szerinti együttműködése a külföldi szabályozó hatóságokkal az alábbi célokra irányulhat:

a) a hálózat optimális üzemeltetését biztosító megállapodások kidolgozásának elősegítése,

b) a határkeresztező kapacitásallokáció és a közös szervezett villamosenergia-piacok létrehozása és támogatása,

c) a régión belüli és a régiók közötti tényleges verseny kialakulásához és az ellátásbiztonságának fokozásához szükséges megfelelő rendszerösszekötő kapacitás minimális szintje biztosításának előmozdítása, többek között új összekapcsolások révén, a tagállamok villamosenergia-kereskedőinek megkülönböztetése nélkül,

d) az átviteli rendszerirányítókra és az egyéb piaci szereplőkre vonatkozó valamennyi, 714/2009/EK rendelet 8. cikkének (5)–(6) bekezdésében meghatározott szabályzat kidolgozásának összehangolása,

e) a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó szabályok átviteli rendszerirányítók általi kidolgozásának összehangolása,

f) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott regionális együttműködéshez kapcsolódó információcsere összehangolása.

165/A. §860 (1) A Hivatal az Ügynökség véleményét kérheti arra vonatkozólag, hogy egy külföldi szabályozó hatóság határozata megfelel-e a 2009/72/EK irányelv vagy a 714/2009/EK rendelet alapján kiadott iránymutatásoknak (a továbbiakban: iránymutatások).

(2) A Hivatal, ha úgy ítéli meg, hogy egy külföldi szabályozó hatóság villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítására vonatkozó határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, a határozat keltétől számított 2 hónapon belül tájékoztathatja erről az Európai Bizottságot.

(3) Abban az esetben, ha külföldi szabályozó hatóság vagy az Európai Bizottság az Ügynökség véleményét kéri arra vonatkozólag, hogy a Hivatal villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítására vonatkozó vagy más határozata megfelel-e iránymutatásoknak, és az Ügynökség véleményében megállapítja, hogy a Hivatal határozata nem felel meg azoknak, a Hivatal az Ügynökség véleményében foglaltakat annak kézhezvételétől számított 4 hónapon belül köteles végrehajtani.

(4) Ha az Európai Bizottság a hivatali határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további kivizsgálása tárgyában indított eljárásában megállapítja, hogy a Hivatal határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, és ezért határozata visszavonására kötelezi, a Hivatal köteles a határozatát 2 hónapon belül visszavonni, továbbá erről az Európai Bizottságot tájékoztatni. Ha az Európai Bizottság nem indít eljárást, vagy az eljárás megindításáról szóló határozatának keltétől számított 4 hónapon belül nem hoz határozatot, úgy kell tekinteni, hogy nem emelt kifogást a Hivatal határozatával szemben.

(5) A Hivatal és a Hivatal eljárásában résztvevő ügyfelek az Európai Bizottságnak a hivatali határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további kivizsgálása tárgyában indított eljárása során az Európai Bizottság felhívására jogosultak észrevételeket benyújtani.

A Hivatal szervezete, vezetői és alkalmazottai

VET 166. § (1)861 A Hivatal elnökét és elnökhelyetteseit – a miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.862 A kinevezés időtartama hat év, ami egy alkalommal azonos időtartamra meghosszabbítható. Az elnök és elnökhelyettesek kinevezése időtartamának lejárta vagy megbízatása egyéb okból történő megszűnése esetén a miniszter nyilvános pályázatot ír ki a megüresedő tisztségre. A pályázatokat a miniszter a pályázatok benyújtására rendelkezésre nyitva álló határidő lejártát követően harminc napon belül szakmailag értékeli. A miniszter az értékelés eredményéről, a jelöltek sorrendjéről és javaslatának indokolásáról írásban vagy elektronikusan tájékoztatja a miniszterelnököt.

(2)863 Az elnök és az elnökhelyettesek tekintetében a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a miniszter gyakorolja.

(3)864 A Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása megszűnik,

a) ha a kinevezés időtartama lejár,

b) ha a tisztségéről lemond,

c) ha tisztségéből felmentik,

d) ha meghal.

(4)865 Felmentéssel szűnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása, ha

a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el,

b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,

c) tisztségével való összeférhetetlenségét három hónapon belül nem szüntette meg,

d) tevékenységével a Hivatal hatósági jogköreinek gyakorlását veszélyezteti.

(5)866 A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettesei részére meg kell küldeni, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

(6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a miniszterelnök elé.

(7) A Hivatal elnöke

a) vezeti a Hivatalt,

b)867 gyakorolja a Hivatal kormánytisztviselői felett a munkáltatói jogokat,

c) irányítja a Hivatal gazdálkodását,

d) képviseli a Hivatalt,

e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,

f) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Hivatal feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásakor.

VET 167. § (1)868 A Hivatal kormánytisztviselője a Kttv. szerinti összeférhetetlenségi és kizárási szabályokban foglaltakon túl nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles villamosenergia-ipari társasággal vagy integrált villamosenergia-ipari vállalkozással.

(2)869 A Hivatal kormánytisztviselője az öröklés kivételével a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles villamosenergia-ipari társaságokban tulajdoni részesedést nem szerezhet.

(3)870 A Hivatal kormánytisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesüléséről. A Hivatal kormánytisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől, illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(4)871 A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a Hivatal kormánytisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.

(5)872 A Hivatal kormánytisztviselőire a Kttv. rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a Kttv. 126. § (1) bekezdésében megállapított arány negyven százalék, továbbá a Kttv. 134. § (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 80%-a, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a. A Hivatal esetében a nem rendszeres személyi juttatások közül a jutalom-előirányzatra, valamint a személyi juttatások előirányzat-maradványából, illetve pénzmaradványából történő jutalomfizetésre vonatkozó, külön jogszabályban megállapított felső mérték túllépését tiltó rendelkezés nem alkalmazandó.

A Hivatal eljárására vonatkozó
általános szabályok

VET 168. § (1)873

(2)874 A Hivatal helyszíni ellenőrzést tarthat az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás székhelyén, telephelyén, illetve minden olyan helyen, ahol e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytatnak, továbbá ahol engedélyben meghatározott eszközök vannak, az átviteli rendszerirányítónál és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál, valamint az átviteli rendszerüzemeltetőnél és az átviteli hálózat tulajdonosánál a Hivatal előzetes bejelentés nélkül is tarthat helyszíni ellenőrzést. A helyszíni ellenőrzést végző személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselőjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésére át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintő helyszíni ellenőrzést a munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások megtartásával kell lefolytatni.

(3)875 A Hivatal jogosult az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel – beleértve a horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozások elsődleges energiaforrás- ellátáshoz kapcsolódó tevékenységét is – kapcsolatos iratokba betekinteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, továbbá jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől eseti és rendszeres információt kérni.

(4)876 A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje

a)877 amennyiben e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, három hónap,

b)878 amennyiben a Hivatal

ba) a hálózati engedélyessel szemben e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése miatt benyújtott panaszügyben jár el,

bb) a hálózati engedélyestől eltérő engedélyessel szemben felmerülő, felhasználó által kezdeményezett panaszügyben jár el, vagy

bc) a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli rendszerirányító tagja, vagy az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat tulajdonosa közötti panaszügyben jár el

2 hónap,

c)879 a korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyezési ügyekben 30 nap,

d)880 amennyiben a Hivatal piacelemzés alapján jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása vagy kötelezettség előírására irányuló eljárásban jár el, hat hónap, amely egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható.

e)881

e)882 a 160. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára és azzal egyidejűleg az eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét követően vagy az Európai Bizottság 714/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárási határidejének letelte után az eljárás felfüggesztésének megszüntetésére és határozat közzétételére vagy annak módosítására a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam.

f)883 amennyiben a Hivatal a 39/E. § (2) bekezdése alapján jár el, 30 nap, és

g)884 árszabályozási ciklus indulását megelőzően lefolytatott, rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárásban hat hónap, amely egy alkalommal, három hónappal meghosszabbítható.

(4a)885 Az elnök a Hivatal (4) bekezdés ba) és bc) pontja szerinti ügyintézési határidejét annak lejárta előtt indokolt esetben – a Ket. általános eljárásjogi szabályaitól eltérően – egy alkalommal 2 hónappal, valamint a panaszt benyújtó ügyfél beleegyezésével további 2 hónappal meghosszabbíthatja.

(5)886 A Hivatal az ügyfél kérelmére hatósági ellenőrzést folytathat le.

(6)887 Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(7) Ellenérdekű ügyfél hiányában a Hivatal eljárása során részben, vagy egészben eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától, valamint az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. Ebben az esetben az iratokról magyar nyelvű összefoglalót kell benyújtani a Hivatalhoz.

(8)888

(9)889 A Hivatal köteles határozatait nyilvánosan közzétenni.

(10)890 A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatának bírósági felülvizsgálata során – a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet alapján meghozott döntés, valamint a tanúsítási eljárás eredményeképpen hozott és a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat kivételével – a határozatot jogosult megváltoztatni.

(11)891 A Hivatal jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be újrafelvételi kérelem.

(12) A Hivatallal szemben – hatósági jogkörben hozott határozatai miatt – kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha a Hivatal határozata, vagy mulasztása törvénysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.

(13)892 A Hivatal döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.

(14)893

(15) A Hivatal felügyeleti szerve nem rendelheti el a Hivatal jogerős határozata végrehajtásának felfüggesztését.

(15a)894 Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem esetén nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat

a) rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat állapít meg,

b) a kiegyenlítő energia meghatározásának módját és elszámolásának feltételeit hagyja jóvá,

c)895 a rendszerösszekötő vezetékhez való hozzáférés feltételeit, beleértve a kapacitásallokálás és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó eljárások jóváhagyását, vagy

d)896 a magánvezeték üzemeltetésére átmenetileg elosztót jelöl ki.

(16)897 A Hivatal engedélyezési eljárásai során hirdetményt tesz közzé az eljárás megindításáról.

(17)898 A Hivatal eljárásai során az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141. §-a szerinti panaszok és közérdekű bejelentések esetében a 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-aiban meghatározott rendelkezések alapján jár el azzal az eltéréssel, hogy az elbírálási határidő három hónap.

VET 168/A. §899 (1) A rendszerhasználati és csatlakozási díjak megállapítására irányuló eljárások szempontjából ügyfélnek kizárólag az érintett hálózati engedélyes tekintendő.

(2) A Hivatal rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozatának bírósági felülvizsgálatát az érintett ügyfél a határozat közlésétől számított 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a Hivatal elleni kereset indításával.

(3) A rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata iránti ügyben a bíróság soron kívül jár el, azzal hogy a bíróság határozatát legkésőbb a felülvizsgálati kérelem benyújtását követő 30 napig meghozza.

(4) Ha a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság a határozatot jogerősen hatályon kívül helyezi, mindaddig a jogerős bírósági döntést közvetlenül megelőzően alkalmazott hatályos díjakat és áralkalmazási feltételeket kell alkalmazni, amíg a Hivatal által jogerősen, a bírósági határozat alapján új eljárásban megállapított új rendszerhasználati vagy csatlakozási díjak hatályba nem lépnek, azzal, hogy a rendszerhasználati díjak tekintetében legkésőbb addig az időpontig, amíg a Hivatal által, e törvény rendelkezései szerint, a következő naptári év vonatkozásában megállapított új rendszerhasználati díjak hatályba lépnek.

(5) A rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata során a határozat részbeni hatályon kívül helyezésének nincs helye.

(6) Ha a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság a határozatot jogerősen részben hatályon kívül helyezi, a Hivatal a határozat bírósági felülvizsgálattal nem érintett, de számítási szempontból attól elválaszthatatlannak minősülő részét a Ket. 114. § szerint a bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül jogosult módosítani.

A Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályok

Vhr. 118. § (1)900

(2)901 A Hivatal határozatainak közzététele során a az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével jár el.

Energetikai Állandó Választottbíróság

VET 169. § (1) A Hivatal megalapítja az Energetikai Állandó Választottbíróságot.

(2) Az Energetikai Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseit a (3)–(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárásának van helye az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytató engedélyesek közötti, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó jogszabályban, vagy az alapján kötött szerződésben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

(4) Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti a jelen törvény hatálybalépése előtt megkötött egyedi szerződésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges előírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak van hatásköre.

(5) Az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a Hivatal elnöke jelöli ki meghatározott időre. Nem lehet az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagja a Hivatal elnöke, illetve a Hivatal egyéb alkalmazottja.

(6) Az Energetikai Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.

(7)902 Az Energetikai Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának a Hivatalos Értesítőben történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el az Energetikai Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.

(8) Az Energetikai Állandó Választottbíróság egyeztető eljárás lefolytatására is jogosult a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szabályainak megfelelően.

(9) Az Energetikai Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni:

a) a választottbíróság szervezeti rendjét,

b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait,

c) a választottbíróság képviseletének rendjét,

d) az elnökség feladatait, jogkörét,

e) az alapítói hozzájárulás összegét.

(10) Az Energetikai Állandó Választottbíróság működésének forrásai:

a) alapítói hozzájárulások,

b) választottbírósági díjak,

c) a vagyon hozama,

d) egyéb bevételek.

(11) Az Energetikai Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületből, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öttagú elnökségből és a Gazdasági Hivatalból áll.

(12) Az elnökség az Energetikai Állandó Választottbíróság általános irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és működésének szabályait az alapító okirat és az Energetikai Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák.

(13) Az Energetikai Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, bíróság és hatóságok előtt az elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik az Energetikai Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon.

XX. Fejezet903

FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

VET 170. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

1.904 az e törvény alapján a Hivatal által kiszabható bírság mértékét,905

2. a panaszok engedélyes általi kezelésére és a felhasználók, illetve lakossági fogyasztók általi benyújtására vonatkozó eljárási szabályokat,906

3. a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,907

4. a szabályzati bizottságok létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályokat,908

5. az üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit, az azokban kötelezően szerepeltetendő rendelkezéseket, az üzletszabályzatok felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat és az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit,909

6. az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult felhasználó közötti jogviszony és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére irányuló szándék bejelentésének részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárlásra vonatkozó szerződés tartalmi és formai követelményeit, megszűnésének eseteit,910

7.911 az engedélyezés, a tanúsítási eljárás, valamint az elektronikus ügyintézés részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi, továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyköteles tevékenységek folytatásának, az engedély kiadásának, a működési engedély módosításának, meghosszabbításának és visszavonásának, az engedélyes tevékenység folytatásának feltételei, továbbá az engedélyesek jogait és kötelezettségeit, valamint a jóváhagyásra irányuló eljárás részletes szabályait,912

8. a szélerőmű kivételével az új termelő kapacitások létesítésére vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a tározós erőmű villamosenergia-rendszerben betöltött szerepével, valamint a villamosenergia-rendszerbe történő illesztésével kapcsolatos rendelkezéseket is, valamint az erőmű létesítéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv és független szaktanácsadói jelentés tartalmi elemeit, továbbá az erőmű bővítés engedélyköteles eseteit és a bővítés feltételeit,913

9. az erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására, valamint a hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait,

10. az átviteli és elosztó hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival, valamint fejlesztésével összefüggésben kiválasztott és megbízott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kiválasztására és megbízására vonatkozó feltételeket és eljárásokat,914

11.915 a kereskedőváltásra vonatkozó részletes szabályokat,916

12.917 a magánvezeték és a közvetlen vezeték létesítésére és üzemeltetésére, valamint a villamos energia továbbadására vonatkozó részletes szabályokat,918

13. a felhasználó villamos energia vásárlásának és értékesítésének feltételeit,919

14. a villamosenergia-kereskedő villamos energia értékesítésére vonatkozó szerződése megkötésének feltételeit, kötelező tartalmi és formai elemeit,920

15.921 a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték átminősítésének vagy közcélúvá nyilvánításának szabályait,922

16. az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelemben feltüntethető legkisebb szolgáltatási terület szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás bármely villamosenergia-kereskedő általi végzését lehetővé tevő részletes szabályokat,923

17.924 a folyamatos ellátás érdekében, valamint az átviteli rendszerirányító ismételt súlyos kötelezettségszegése esetén más engedélyes kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat,925

18.926 a jelentős piaci erő megállapítása szempontjából releváns piacok területi meghatározására, a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és a 110–111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire,927

19.928 az elektronikus fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére, az okos mérés bevezetésére és a bevezetést előkészítő mintaprojektek megvalósítására vonatkozó szabályokat, ennek keretében a mintaprojektek révén meghatározandó és szolgáltatandó információk körét, az ezzel összefüggésben elvégzendő feladatokat, mintaprojektmodell-választékot, a mérési és kommunikációs követelmények meghatározásához elvégzendő feladatokat, az adatkezelési, adatbiztonsági előírásokat, a mintaprojektek finanszírozását, időbeli ütemezését, és értékelési kritériumait, a Hivatalnak a mintaprojekt felügyeletével kapcsolatos feladatait, valamint az okos hálózatok bevezetésére vonatkozó szabályokat,

20.929 a szervezett villamosenergia-piac működésére, engedélyezésére, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek az energiakereskedelem fizikai teljesítésű ügyleteivel összefüggő feladataira, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat elkészítésének, közzétételének rendjét, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese és az átviteli rendszerirányító együttműködésének szabályait,930

21.931 az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek, valamint a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, a hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit és rendelkezéseit, hálózathasználati szerződés, a kapcsolt mérlegkör tagsági szerződés és a kereskedési szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit, valamint a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit,932

22. a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályait,933

23. a villamosenergia-ellátási válsághelyzet és a villamosenergia-rendszer jelentős zavarának részletes szabályait, a válsághelyzet és a jelentős zavar esetén alkalmazandó korlátozások szabályait, elveit, valamint a rendszerhasználók jogait és kötelezettségeit, a teherviselés részletes szabályait, a felhasználók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát,934

24.935 a megújuló energiaforrásból, a hulladékból nyert energiából és a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia eredetét igazoló bizonyítványra, a bizonyítvány kiadására, az ilyen energiaforrásból termelt villamos energiát értékesítő termelők beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a zöld bizonyítványra és a kapcsolt bizonyítványra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a zöld bizonyítvány-rendszer és a kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetésének időpontját,936

25.937 a Hivatal határozatainak közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,938

26.939 Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló, valamint az Európai Bizottság felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat,940

27. az e törvény szerinti hatósági árakra vonatkozó rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozó eljárás, valamint az alkalmazandó jogkövetkezmények végrehajtásának részletes szabályait,941

28.942 az e törvény 147. § (1) bekezdésében meghatározott pénzeszköz kezelésének és a 147. § (1) bekezdés a) pontja esetében felhasználása és kifizetése szabályait,943

29.944 a megújuló energiaforrásból, valamint a hulladékból nyert energiával, továbbá a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos energia felhasználását elősegítő kötelező átvételi rendszer részletes szabályait – különösen az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát – a kötelező átvételi rendszer keretében végrehajtandó elszámolások részletes szabályait, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásának és kötelező átvételének részletes szabályait, valamint az egyes termelési eljárások, különösen a biomasszával termelt villamos energia kötelező átvételéhez szükséges minimális hatásfokot,945

30. a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építésének, üzemeltetésének, használatbavételének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésével, az engedélyek meghosszabbításával, az egyszerűsített engedéllyel, valamint az idegen ingatlanra vonatkozó jogok alapításával, tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével, az építési jogosultság igazolására alkalmas okiratokkal és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat,946

31.947 az átviteli rendszerirányító részére nyújtandó pénzügyi biztosíték nyújtásának feltételeit, módját, az alkalmazandó mértéket megalapozó feltételeket, valamint az átviteli rendszerirányító pénzügyi biztosítékkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét,948

32. a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli vagy elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésére vonatkozó pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint nyilvánosságra hozatalának módját,949

33.950 az elosztó hálózati engedélyesnek háztartási kiserőművek hálózatra csatlakoztatásával, hálózathasználatával, elszámolásával, valamint nyilvántartásával kapcsolatos feladatait, valamint az elosztó hálózati engedélyes, a villamosenergia-kereskedő, és az egyetemes szolgáltató védendő fogyasztókkal kapcsolatos feladatait, jogait és kötelezettségeit, a védendő fogyasztó szerződésszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket,951

34. a védendő fogyasztók, valamint az őket az e törvényben meghatározottakon túlmenően megillető kedvezmények körét, biztosításuk és igénybevételük részletes szabályait, továbbá a fogyatékkal élő fogyasztókat megillető különleges bánásmód részletes szabályait, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására alkalmas okiratok körét, tartalmi és formai követelményeit,952

35. a hálózathoz való hozzáférés korlátozásának, megtagadásának, szüneteltetésének, csökkentésének, az ilyen esetekben követendő eljárások, valamint a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan termelt villamos energia ilyen esetekben történő előnyben részesítésének részletes szabályait,953

36. a főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát, továbbá az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,954

37. a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket rendező, az elosztó hálózati engedélyes és a közvilágításra kötelezett közötti szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit,955

38. a végső menedékes kijelölésére, tevékenységére, jogaira és kötelezettségeire, valamint feladatai ellátására vonatkozó részletes szabályokat,

39.956 a hálózati engedélyesek által készítendő megfelelési program és megfelelési jelentés részletes szabályait, valamint az átviteli rendszerirányítónál működő megfelelési ellenőr szakmai alkalmasságára vonatkozó feltételeket, jogköreire és feladataira vonatkozó részletes szabályokat,957

40.958 a szétválasztási szabályokra, valamint a számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat,959

41.960 a műszaki-biztonsági hatóságok kijelölését,961

42.962 az egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárláshoz való jogosultság szempontjából az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentésük esetén közszolgáltatásra jogosult központi költségvetési szervek és közfeladatot ellátó intézmények, helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó költségvetési intézményei, közfeladatot ellátó egyházi jogi személyek, valamint közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények körét,

43.963 a hálózatfejlesztési tervre vonatkozó szempontrendszert,

44.964 a villamosenergia-rendszer tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosításának kritériumrendszere, kijelölése, az érzékeny információ védelme, a kapcsolattartás és a jelentéstételi kötelezettségek, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelme, ellenőrzésének rendje, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények szabályait,

45.965 a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alkalmazása alóli mentesítésre jogosult, közintézményi felhasználók körét, a mentesítés feltételeit, a moratórium részletes szabályait, valamint a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit.

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

1.966 az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árakat, áralkalmazási feltételeket, az árszabályozás kereteit, az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokat és az azokhoz kapcsolódó árszabásokat, valamint az egyetemes szolgáltató által benyújtott árváltoztatási javaslatot megelőzően alkalmazandó induló tételes árszabásokat,967

2.968 az elosztó és az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető egyéb szolgáltatások körét és annak díjait, a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait, valamint az elosztó által az engedélyesek részére külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait 969

3.970

4.971 az 50 MW, és azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek energiaforrás-készletének legkisebb mértékét,

5.972 a villamos energiának a felhasználók részére történő értékesítése során, a felhasználók – az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól történő – tájékoztatásának, valamint a Hivatal által a honlapján közzéteendő – a villamos energia hatékony felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó előnyökre vonatkozó ismeretekről, adatokról szóló – tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,973

6.974 a kapcsoltan termelt villamos energia mennyisége megállapításának számítási módját, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségének igazolására vonatkozó eljárás részletes szabályait,975

7.976 az engedélyesek e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységével, különösen az átviteli rendszerirányító rendszerirányítási tevékenységével összefüggő árakkal, és a villamosenergia-fogyasztással kapcsolatos adatszolgáltatás módszertani szabályait, a szolgáltatási kötelezettség alá eső – személyes adatot nem tartalmazó – adatokat, az adatszolgáltatásra kötelezettek és az adatokhoz való hozzáférésre jogosultak körét, a Hivatal által a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, illetőleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás körét és rendjét, a Hivatal honlapján közzétételre kerülő adatok körét, továbbá az üzleti titoknak [Ptk. 81. § (2) bek.] minősülő tények, információk, megoldások és adatok (a továbbiakban: üzleti titok) védelmére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felhasználótól eltérő fizető megállapítására vonatkozó szabályokat,977

8.978 a felhasználók mérési adataihoz történő hozzáférés szabályait, az adatok formátumát, a mérési adatok felhasználók, valamint a villamosenergia-kereskedők részére történő átadásával kapcsolatos eljárás rendjét,

9.979 a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energiára vonatkozó eredetigazolásra figyelemmel a megújuló energiaforrásokból előállított vagy felhasznált energia meghatározására és részarányának számítására vonatkozó eljárás szabályait, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított vagy felhasznált energia mennyiségének számítási módját energiaforrásonként és felhasználási módonként,980

10.981

11.982 rendszerhasználati díjak képzésének és alkalmazásának alapelveit, árszabályozásának kereteit, valamint csatlakozási díjak alkalmazásának alapelveit, meghatározásának szempontjait és a díjak elemeit,983

12.984

13. az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztási szabályait és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módját,985

14.986

15.987 a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzatában meghatározott kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlásra jogosult személyek körét, a kedvezményes villamosenergia-árat, valamint a kedvezmény biztosításával összefüggő eljárási, elszámolási szabályokat és igazolási kötelezettségeket,988

16.989 a szélerőmű létesítésére irányuló pályázat kiíróját, kiírásának feltételeit, a pályázati kiírás közzétételének szabályait, minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályázati eljárás szabályait,990

17. a hálózathoz való csatlakozás lényeges feltételeit,991

18.992 az elsődleges energiaforrás választásának és felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozásának részletes szabályait,

19.

a) a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttműködve az erőművek által teljesítendő, az elsődleges energiaforrás típustól függően eltérő minimális energetikai hatásfok körülményeket,

b)993 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a Magyar Energia Hivatal részére a kérelemre indult eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és a díjak, valamint az egyéb bevételek beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,994

c)995 a közlekedésért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, a területfejlesztésért felelős miniszterrel és a területrendezésért felelős miniszterrel egyetértésben a nyomvonalas létesítmény, folyó, vízfolyás, tó, csatorna és építmény hálózati engedélyesek által, a vezetékjog alapján történő megközelítésének, keresztezésének szabályait,

d)996 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, továbbá a díjak és egyéb bevételek fizetésére vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(3)997 Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy

1. a csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek műszaki-biztonsági minősítésének, megfelelőségértékelésének, forgalomba hozatalának, valamint üzembe helyezésének a szabályait,

2. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot,

3. a villamosmű, termelői, felhasználói vagy közvetlen vezeték műszaki-biztonsági követelményeit,

4.998 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a műszaki biztonsági hatóság eljárásáért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,999

5. a villamosművet, termelői, magán- vagy közvetlen vezetéket körülvevő biztonsági övezetre vonatkozó szabályokat, az ott érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat, a vezetékjog alapján építhető átalakító- és kapcsolóberendezések körét

rendeletben állapítsa meg.

(4)1000 Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy – a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza az egyetemes szolgáltatók által alkalmazható számlaképet.1001

XXI. Fejezet1002

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

VET 171. § (1)1003 A termelői engedélyesek, amennyiben a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény előírásainak megfelelően kiadott engedélyüket a jelen törvény hatálybalépésekor üzemelő erőmű vonatkozásában az érvényességi idő lejáratának esedékességekor meg kívánják hosszabbítani, 2015. január 1-jétől kötelesek teljesíteni a külön jogszabályban előírt, az elsődleges energiaforrás típustól függően eltérő minimális energetikai hatásfok követelményeket. A Hivatal a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével és az ellátásbiztonság veszélyeztetésére tekintettel az előírt minimális energetikai hatásfok követelményeket nem teljesítő erőművek működési engedélyének meghosszabbításához is hozzájárulhat az ellátásbiztonság veszélyeztetettségének előrelátható időtartamára.

(2)1004 Az e törvény 9. §-a szerinti kötelező átvételi rendszer bevezetése nem érinti a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály alapján keletkezett támogatási jogosultságokat, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezően átveendő villamos energia mennyiséget, az átvétel időtartamát, valamint az e határozatok alapján kötelezően átveendő villamos energiára vonatkozó, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben szabályozott és a (3)–(4) bekezdés szerint meghatározott legmagasabb átvételi árnak megfelelő átvételi árat.

(3)1005 A 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, átvételi kötelezettség alá eső megújuló energiaforrásból előállított villamos energia legmagasabb induló átvételi ára k*24,71 Ft/kWh.

(4)1006 A (3) bekezdésben meghatározott „k” tényező értéke 2008. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal által 2007-ben utoljára közzétett, 2006 azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értéke. Az ezt követő naptári években a k értéke minden év első napjától a tárgyév január 1-jét megelőzően a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értékének és a k tárgyévet megelőző évi értékének szorzata.

(5)1007

(5a)–(5c)1008

(5d)1009

(5e)1010

(5f)1011 Az (5) bekezdés alapján kiadott határozatok 2011. július 1-jén hatályukat vesztik.

(5g)1012 E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 171. § (5a) bekezdését annak hatálybalépésekor1013 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5h)1014 E törvények az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 11. § (3) bekezdésének hatálybalépését1015 megelőzően hatályos 11. § (3) bekezdése alapján, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló külön jogszabály alapján a hővel kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő értékesítésére vonatkozó, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát meghatározó hatósági határozattal szabályozott értékesítési jogosultságok – a megújuló energiaforrásból vagy a hulladék, mint energiaforrásból kapcsoltan termelt villamos energiával esetét kivéve – 2011. július 1-jétől megszűnnek.

(6)1016 A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény hatálybalépését megelőzően a Hivatal által első alkalommal engedélyezett biomassza elsődleges energiaforrást hasznosító erőmű engedélyese által termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő értékesítésére vonatkozó – az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát meghatározó hatósági határozattal nem szabályozott – értékesítési jogosultságok 2010. december 31-én megszűnnek. Az e bekezdés szerinti engedélyes kérelmére a Hivatal megvizsgálja a beruházás megtérülését. Amennyiben a beruházás nem térült meg, a Hivatal – az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával – a kötelező átvétel időtartamát legfeljebb a beruházás megtérüléséig meghosszabbíthatja. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény hatálybalépését megelőzően a Hivatal által első alkalommal engedélyezett biomassza elsődleges energiaforrást hasznosító, 50 MW beépített teljesítőképességet el nem érő teljesítőképességgel rendelkező, legalább 90%-ban biomassza elsődleges energiaforrást hasznosító villamosenergia-termelő kérelmére a Hivatal az átvétel időtartamát a kereskedelmi üzem kezdetétől számított legalább 15 éves időtartamra meghosszabbítja. Az átvétel időtartamának e bekezdés szerinti meghosszabbítása esetén legkésőbb 2010. április 30-ig a termelő és az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételről a Hivatal által meghatározott meghosszabbítás időtartamára, a határozatban és az e törvényben, valamint a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő szerződést kötnek.

(7)1017

(8)1018 A Kormány a szükséges feltételek fennállása esetén dönt a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszert felváltó, külön jogszabályban meghatározott zöld bizonyítvány-rendszer bevezetéséről. A Kormány e bekezdés szerinti, zöld bizonyítvány-rendszer bevezetésével kapcsolatos döntése nem érinti a döntés meghozatalát megelőzően a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiséget, az átvétel időtartamát, az e határozatok alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az e törvény, illetve a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerint meghatározott átvételi árát és a (6) bekezdés szerinti szerződések érvényességét.

(9)1019 A bevezetés időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni

a) a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek teljesítőképességét annak érdekében, hogy az általuk kibocsátott zöld bizonyítványok megfelelő kínálatot biztosítsanak a villamosenergia-vásárlók részére, és

b) a zöld bizonyítvány-rendszer nemzetközi tapasztalatait.

(10) A (9) bekezdésben foglaltakról a Hivatal kétévente tájékoztatja a Kormányt.

(11)1020 A 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer mellett a Kormány a Hivatal javaslatára dönt a külön jogszabályban meghatározott kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetéséről. A kapcsolt bizonyítvány-rendszer szabályozására a Hivatal 2011. szeptember 1-jéig javaslatot tesz a Kormány számára. A Kormány e bekezdés szerinti, kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetésével kapcsolatos döntése nem érintheti a döntés meghozatalát megelőzően a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiséget, az átvétel időtartamát és az (5) bekezdés szerinti szerződések érvényességét.

(12) A zöld, illetve kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetése esetén a villamosenergia-kereskedő, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes, valamint a villamos energiát importáló felhasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott mértékű villamosenergia-termelésnek megfelelő zöld és kapcsolt bizonyítványt beszerezni.

(13)1021 Az Európai Bizottság adott bányavállalkozó esetében történt jóváhagyását követően, az adott bányavállalkozó esetében jóváhagyott mértékben 2018. december 31-éig szénipari szerkezetátalakítási támogatást lehet téríteni.

(14)1022 A (13) bekezdés szerint kifizethető szénipari szerkezetátalakítási támogatást – a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU európai tanácsi határozattal összhangban – külön jogszabályban kell megállapítani.

(15) E törvény hatálybalépését megelőzően kötött uralmi szerződést a 92. § (4) bekezdésben meghatározott engedélyesek 2008. június 30-ig kötelesek megszüntetni, ennek hiányában az érintett felek az uralmi szerződésből fakadó jogokat, illetve kötelezettségeket érvényesen nem gyakorolhatnak, illetve nem teljesíthetnek.

VET 171/A. §1023 (1) Az átviteli rendszerirányító az 50 MW névleges teljesítőképességet el nem érő erőműben kapcsoltan termelt villamos energia átvételére, kiegyenlítésére, értékesítésére és annak elszámolására 2011. július 1-jétől mérlegkört (a továbbiakban: kapcsolt mérlegkör) működtet a kereskedelmi szabályzatban és az üzletszabályzatában meghatározottak szerint.

(2) Az 50 MW névleges teljesítőképességet el nem érő erőműben kapcsoltan termelt villamos energia termelője az e § hatálybalépését követő négy napon belül az átviteli rendszerirányító részére nyilatkozik arról, hogy a kapcsolt mérlegkör tagja kíván-e lenni, ha

a) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör tagja volt (ideértve a felfüggesztett mérlegkör tagságot is) 2011. június 1-jén, és

b) a kötelező átvétel keretében történő értékesítési jogosultsága

ba) a 171. § (5a) bekezdése alapján 2011. június 30-ig került meghosszabbításra, vagy

bb) a 171. § (5f) és (5h) bekezdése alapján 2011. július 1-jétől megszűnik.

(3) Ha a termelő megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, akkor az átviteli rendszerirányító a termelővel az e § hatálybalépését követő hét napon belül az üzletszabályzatában foglaltak szerint kapcsolt mérlegkörben való tagságra és értékesítésre irányuló szerződést (a továbbiakban: tagsági szerződés) köt. A termelő a tagsági szerződés hatálybalépése napjával a kapcsolt mérlegkör tagjává (a továbbiakban: a kapcsolt mérlegkör tagja) válik és a tagsági szerződésben foglaltak szerint a kapcsolt mérlegkörben villamos energiát értékesíthet. Ha a tagsági szerződés megszűnik, akkor tagsági szerződés újonnan nem köthető.

(4) A tagsági szerződés mintáját az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata tartalmazza. Az átviteli rendszerirányító az e § hatálybalépését követő két napon belül a Hivatalnak jóváhagyásra megküldi a kapcsolt mérlegkör működtetése – így különösen a tagsági szerződés mintája – vonatkozásában üzletszabályzata módosítását.

(5) Az átviteli rendszerirányító a tagsági szerződések megkötésének tényéről a Hivatalt 2011. július 15-ig tájékoztatja.

(6) A tagsági szerződés tartalmazza a villamos energia értékesítésével kapcsolatban

a) a szervezett villamosenergia-piac mindenkori termékstruktúrája szerint az értékesítés módját, formáját a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat figyelembevételével, továbbá az értékesítéssel kapcsolatban a felek közötti eljárásrendet és a felelősségi szabályokat,

b) az átvett villamos energia elszámoló árának meghatározását,

c) a kiegyenlítő energia kapcsolt mérlegkörön belüli elszámolását a kereskedelmi szabályzat figyelembevételével,

d) a szervezett villamosenergia-piacon való kereskedéssel kapcsolatos díjak megfizetésének, kezelésének, valamint elszámolásának módját, és

e) az átviteli rendszerirányítónak a kapcsolt mérlegkör működtetésével kapcsolatos egyéb indokolt költségei elszámolásának meghatározását.

(7) A kapcsolt mérlegkör tagja

a) a kapcsolt mérlegkörhöz tartozó elszámolási pontján keresztül más mérlegkörbe villamos energiát nem értékesíthet, és

b) a villamos energia értékesítésével és a kapcsolt mérlegkör működtetésével kapcsolatos költségek megfizetését teljesíti.

(8) Ha a kapcsolt mérlegkör tagja a (7) bekezdés szerinti valamely kötelezettségének nem tesz eleget vagy nem teljesíti a tagsági szerződésben foglaltakat, az átviteli rendszerirányító – a kereskedelmi szabályzat mérlegkörváltásra vonatkozó szabályai figyelembevételével – a tagsági szerződést felmondja.

(9) Az átviteli rendszerirányító a kereskedelmi szabályzatban és az üzletszabályzatában meghatározottak szerint

a) a kapcsolt mérlegkört kiegyenlíti,

b) a kapcsolt mérlegkör tagjától menetrend alapján átvett villamos energiát – a tagsági szerződésben foglaltak szerint – értékesíti azon a szervezett villamosenergia-piacon, amelyben részesedéssel rendelkezik, és

c) a kapcsolt mérlegkör tagjától átvett villamos energia ellenértékét a szervezett villamosenergia-piacon kialakult elszámoló árak, a szervezett villamosenergia-piacon kereskedéssel kapcsolatos díjak, valamint a mérlegkör kiegyenlítésének költségei alapján havonta számolja el.

(10) A kapcsolt mérlegkör tagjától átvett villamos energia értékesítése céljából a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott, szervezett villamosenergia-piaci engedélyes az átviteli rendszerirányítóval kereskedésben történő részvételre irányuló szerződést (a továbbiakban: kereskedési szerződés) köt.

(11) A kapcsolt mérlegkör működtetése során befolyt pénzeszközök nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat a rendszer működtetésétől eltérő célra nem fordíthatja, azokat egyéb pénzeszközeitől, valamint egymástól elkülönítetten kezeli. Az átviteli rendszerirányító az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként mutatja ki.

(12) Az átviteli rendszerirányító e § szerinti tevékenységeit nyereségszerzési cél nélkül végzi.

VET 172. § (1)1024 A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelőzően legalább tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére vonatkozó vezetékjog alapítása nem történt meg, vagy a vezetékjogi engedély nem lelhető fel, illetve a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 116. § szerinti Hatóságtól e törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül kérheti a vezetékjog megállapítását, vagy a vezetékjog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vezetékjog fennállását és keletkezésének időpontját a határozatban kell megállapítani. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a 116. § szerinti Hatóság jogerős határozata alapján kerülhet sor.

(2) A Hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(3) A vezetékjog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

VET 173. § (1)1025 A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelőzően legalább tíz éven belül idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, vezetékjoggal rendelkező közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 116. § szerinti Hatósághoz e törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül egyszerűsített üzemeltetési engedély iránti kérelmet nyújthat be. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a 116. § szerinti Hatóság jogerős egyszerűsített engedélye alapján kerülhet sor.

(2) A jogerős egyszerűsített üzemeltetési engedéllyel a Hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(3) Az egyszerűsített üzemeltetési engedély, illetve a vezetékjog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

(4)1026 A hálózati engedélyes a 124. § (2) bekezdés szerinti jogokat érvényesítheti 2011. október 1-jét megelőzően kiadott jogerős vezetékjoga, vagy jogerős üzemeltetési engedélye alapján.

VET 174. § (1)1027 E törvény 116. § (3) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépést1028 megelőzően épült csatlakozó berendezések jogszerűen fennmaradnak azzal, hogy ezen csatlakozó berendezésekre

a) amennyiben az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépését megelőző 90 napon belül épült meg, akkor az üzemeltetési engedélyezési eljárás, és

b) amennyiben az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépését megelőző 90 napon megelőzően épült meg, akkor

e törvény, valamint a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendelet szabályait alkalmazni kell.

(2)1029 Az átviteli rendszerirányító az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 25. § (4) bekezdése szerinti hálózatfejlesztési tervet első alkalommal 2011. október 1-jéig nyújtja be jóváhagyásra a Hivatalhoz. A Hivatal az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 25. § (6) bekezdése szerinti értékelését első alkalommal 2012. június 30-ig készíti el.

(3)1030 A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 98. § (1) bekezdése szerinti, a rendszerirányítási díj részeként az átállási költségek térítése céljából beszedett pénzeszköz kezelésére az átviteli rendszerirányító által létrehozott elkülönített számla e törvény hatálybalépésének napjára vonatkozó egyenlegét az átviteli rendszerirányító bevételként számolhatja el. Ezt a bevételt az átviteli rendszerirányítási díj szabályozásánál csökkentő tételként figyelembe kell venni.

(4)1031 A 147. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét, vagy annak módosítását a 148. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – a költségvetési törvényben kell megállapítani.

VET 175. § (1)1032 A Hivatal a 11/A. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot első alkalommal 2013. június 30-ig készíti el.

(2) A Hivatal a jelen törvény 107–112. §-ai szerint elvégzett piacelemzési és piacszabályozási eljárásokban hozott határozatokat követő második évben, de legkésőbb 2010. december 31. napjáig elemzést készít a villamosenergia-piac helyzetéről, különös tekintettel a lefolytatott piacszabályozási eljárásokra, az eljárások eredményére és a kiszabott kötelezettségekre, valamint azoknak a piaci versenyre gyakorolt hatására. A Hivatal a lefolytatott vizsgálat eredményeit jelentésében összefoglalva megküldi a Kormány számára, amely alapján a Kormány megvizsgálja a villamosenergia-piacon a hatékony verseny megteremtéséhez szükséges további jogalkotási feladatokat.

VET 176. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók közüzemi szerződéseiben a közüzemi szolgáltató helyébe a 178. § (1) bekezdése c) pontjának megfelelően beadott kérelmek alapján – az e törvény 90. §-a szerinti egyetemes szolgáltatói engedély megszerzésének feltételével – a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területével azonos területen történő egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles egyetemes szolgáltató lép.

(2) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, de az e törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók közüzemi szerződéseiben a közüzemi szolgáltató helyébe a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területével azonos területen villamos energiát értékesítő villamosenergia-kereskedő lép, amennyiben

a) az ugyanezen területen egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles egyetemes szolgáltatóval egy gazdasági társaság,

b) az egyetemes szolgáltatói engedélyen felül villamos energia kereskedelemre vonatkozó működési engedéllyel is rendelkezik.

(3)1033 Azon felhasználók esetében, akik 2011. október 1-jén írásba foglaltan nem rendelkeznek külön hálózat használati és villamosenergia-vásárlási szerződéssel, az érintett engedélyesek és felhasználók – a Vhr. szerinti ütemezéssel – 2014. december 31-ig kötelesek az e törvény és a Vhr. rendelkezései szerinti új szerződéseket írásba foglalni.

(3a)1034 A szerződéseket az érintett engedélyes az üzletszabályzatban meghatározott módon eljuttatja minden, addig az időpontig írásba foglalt szerződéssel nem rendelkező felhasználó részére, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a felhasználót az írásba foglalás elmaradásának jogkövetkezményeiről. Az e és a (3) bekezdésben foglalt előírások betartását a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott módon és gyakorisággal ellenőrzi, és nem teljesítés esetén a 96. § alapján bírságot szabhat ki.

(4)1035 Amennyiben e törvény hatálybalépését követően a (3) bekezdés szerinti megkötéséig érvényben lévő közüzemi szerződések egyes rendelkezései a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétesek, úgy a közüzemi szerződés ezzel érintett rendelkezései helyett a jelen törvény és kapcsolódó jogszabályai, a villamosenergia-ellátási szabályzatok és az érintett engedélyesek üzletszabályzatainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

(5) E § alkalmazásában közüzemi szerződés a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes közötti, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerint közüzemi szolgáltatásnak minősülő villamosenergia-szolgáltatásra vonatkozó szerződés.

(6)1036

VET 176/A. §1037 A hálózati engedélyes az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított 43. § (1) bekezdése szerinti, a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló mérési adatok gyűjtésének és az elszámolás alapját képező mennyiségek egyezőségének, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított 44. § szerinti kezdő és záró merőállásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének legkésőbb 2011. október 1-jétől köteles eleget tenni.

Vhr. 119. §1038

VET 177. §1039 (1)1040 Ha a felhasználó az átviteli rendszerre 2011. október 1-jét megelőzően csatlakozott, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 27. § (3b) bekezdés szerinti feszültségszint-korlátozás a csatlakozási pont tekintetében nem alkalmazható.

(2) Amennyiben a lakossági fogyasztó az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 47. § (7) bekezdés a) pontjának hatálybalépésekor1041 fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelemben van, kikapcsolására az e törvénynek a fizetési kötelezettség esedékességekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a védendő fogyasztó kikapcsolásának az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 64. § (5) bekezdés hatálybalépésekor az abban meghatározott feltételek fennállnak, kikapcsolására az e törvénynek a fizetési kötelezettség esedékességekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 63. § (3) bekezdését annak hatálybalépése után kezdődő elévülésekre kell alkalmazni.

177/A. §1042 (1) Az okos mérési rendszerek bevezetése és az ehhez kapcsolódó – a hosszú távú költségeket és hasznokat bemutató – 2012. szeptember 3-ig elvégzendő értékelés megalapozása érdekében a hálózati engedélyesek okos mérésre vonatkozó mintaprojekteket folytathatnak.

(2) A felhasználók az (1) bekezdés szerinti mintaprojektek végrehajtásában kötelesek együttműködni, és a mintaprojekt műszaki előfeltételeit biztosító mérő felszerelését tűrni. Az együttműködés keretében a hálózati engedélyesek az érintett felhasználók részére a mintaprojektekről tájékoztatást nyújtanak.

(3) A hálózati engedélyes a mintaprojekt végrehajtásával a felhasználóknak költséget és kárt nem okozhat, azzal összefüggésben díjat nem számolhat fel, a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződéséből eredő jogait és kötelezettségeit a felhasználóra nézve hátrányosan nem befolyásolhatja.

(4) A felhasználó (2) bekezdés szerinti kötelezettségének megszegése esetén a hálózati engedélyes a 33/A. §-ban meghatározott előírások szerint jár el.

(5) A hálózati engedélyes a mintaprojektet az okos mérésről szóló jogszabály alapján a Hivatal felügyeletével folytatja. A hálózati engedélyes a mintaprojekt megkezdése előtt a Hivatalt a mintaprojekt leírásának bemutatásával, a mintaprojekt lezárását követően a mintaprojekt eredményeit és az azok alapján tett megállapításokat tartalmazó dokumentum átadásával tájékoztatja.

VET 178. § (1)1043

(2)1044 A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény rendelkezései szerint kiadott kiserőművi összevont engedélyek, villamos energia termelésére vonatkozó működési engedélyek, az elosztó hálózati engedélyek, valamint a villamos energia kereskedelemre vonatkozó működési engedélyek hatályát e törvény hatálybalépése nem érinti.

(3)1045 A 2011. október 1-jét megelőzően indult engedélyezési eljárásokat e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései szerint kell lefolytatni, azzal, hogy a Hivatal nem kérheti a már rendelkezésére álló iratok ismételten történő benyújtását.

(4)–(5)1046

(6) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 43. § (2) bekezdése alapján a közüzemi szolgáltató és közüzemi nagykereskedő engedélyesek között létrejött, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 43. § (5) bekezdése és 45. § (4) bekezdése alapján az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia lekötéséről és átvételéről kötött megállapodások – amennyiben e törvény hatálybalépését megelőzően a szerződő felek nem állapodtak meg eltérően – megszűnnek.

(7)1047

VET 178/A. §1048 (1) A 2009. szeptember 3-án átviteli rendszerirányítási engedéllyel rendelkező engedélyes legkésőbb 2011. május 31-ig köteles kérelmezni a Hivatalnál a tanúsítási eljárás megindítását.

(2) A kérelemben a kérelmező részletesen igazolja és bemutatja, hogy legkésőbb 2012. március 3-ától miként felel meg az átviteli rendszerirányítóra ezen időponttól kezdődően vonatkozó szétválasztási szabályoknak.

(3) Az átviteli rendszerirányító az eredményes tanúsítást kimondó határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles új átviteli rendszerirányítási engedély iránti kérelmet benyújtani, és azzal egyidejűleg a megfelelési programját, valamint üzletszabályzatát jóváhagyásra benyújtani.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak végrehajtása során a kérelmező nem mentesül az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettsége alól, azzal, hogy a tanúsítási eljárás lefolytatása iránti kérelem elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megegyezik az átviteli rendszerirányítási működési engedély iránti kérelem elbírálásáért fizetendő díjjal.

(5) Az átviteli rendszerirányító az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépésekor1049 hatályos átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedélye az e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított rendelkezései alapján kiadott működési engedélyének közléséig vagy a Hivatal annak visszavonására irányuló határozatának jogerőre emelkedéséig hatályban marad. Eddig az időpontig az átviteli rendszerirányító az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szabályoknak tekintetében az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedélyének és az annak kiadása alapjául szolgáló jogszabályoknak a szabályokra vonatkozó rendelkezései irányadóak.

VET 178/B. §1050 (1) A Hivatal a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, valamint alkalmazásuk feltételeit első alkalommal 2012. január 1-jei hatállyal állapítja meg az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépését1051 megelőzően a Hivatal által a 2009–2012. közötti időszakra vonatkozóan a villamos energia rendszerhasználati díjak szabályozásáról kiadott módszertani útmutató alapján.

(2)1052 A Hivatal az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 142/A. § (1) bekezdés szerinti költség-felülvizsgálatot első alkalommal 2012. december 31-ig folytatja le.

(3)–(7)1053

VET 178/C. §1054 A Hivatal e törvény rendelkezései alapján hozott – a kötelező átvétel mennyiségét és időtartamát meghatározó – határozataira, amennyiben azok jogerőre emelkedését követően a határozatokban megjelölt kereskedelmi üzembe helyezési időponttól a termelő kereskedelmi üzemét nem kezdte meg, e törvény 91. § (1) és (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik e törvény 171. § (6) bekezdése alapján hozott, kötelező átvétel időtartamának meghosszabbítására vonatkozó határozatokra.

VET 178/D. §1055 A VET. 171/A. § szerinti kapcsolt mérlegkör keretében való értékesítési jogosultság 2012. június 30-án megszűnik. A kapcsolt mérlegkör keretében való értékesítési jogosultság megszűnésével kapcsolatos elszámolásra a 171/A. §-t kell alkalmazni.

VET 178/E. §1056 (1) A 2011. október 1-jét megelőzően létesített magánvezetékek üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni. Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 74. § (1) bekezdés h) pontjának hatálybalépését megelőzően magánvezeték létesítésére, működtetésére, a vezeték kapacitásának megváltoztatására, valamint működésének szüneteltetésére kiadott engedélyek és a 88. § (4) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított hatályon kívül helyezését megelőzően kiadott egyszerűsített villamosenergia-kereskedelmi engedélyek az engedélyekben meghatározott ideig hatályban maradnak.

(2) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 39. § (3) bekezdésében és a 66/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépését megelőzően létesített magánvezeték tulajdonosa legkésőbb 2011. december 31-ig köteles eleget tenni.

(3) A 2011. október 1-jén fennálló, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 66–66/A. § hatálybalépését megelőzően nem engedélyköteles magánvezetéken történő villamos energia továbbadásra és vételezésre való jogosultság továbbra is jogszerűen fennmarad azzal, hogy a továbbadás, vagy vételezés feltételei vonatkozásában e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A 2011. október 1-jét megelőzően létesített, közvetlen vezetéknek minősülő vezetékek üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 2011. október 1-jét megelőzően e törvény 74. § (1) bekezdés i) pontja alapján közvetlen vezeték létesítésére kiadott engedélyek továbbra is hatályban maradnak.

(5) A közvetlen vezeték engedélyese, aki 2011. október 1-jét megelőzően e törvény 74. § (1) bekezdésének i) pontja szerint közvetlen vezetéket létesített, amennyiben a közvetlen vezetékre kapcsolódó vételező a közcélú hálózathoz közvetlenül is csatlakozik, köteles a hálózati engedélyessel e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 38. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapodni és a megállapodást a Hivatalhoz legkésőbb 2011. december 31-ig benyújtani.

VET 178/F. §1057 (1) E törvény 76. § (1) bekezdés c) pontjának hatálybalépését követően – a kiadott és hatályos engedélyek visszavonásáig – további, szervezett villamosenergia-piaci működési engedély nem adható ki.

(2) E törvénynek a szervezett villamosenergia-piacra, a szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyre és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesre vonatkozó, a 76. § (1) bekezdés c) pontjának hatálybalépésével egyidejűleg hatályba lépő rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

VET 178/G. §1058 E törvénynek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi XLVII. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított 57. § (4) bekezdés b) pontját, a 40. § (2) bekezdésével megállapított 57. § (4a) bekezdését, a 40. § (3) bekezdésével megállapított 57. § (5) bekezdését, valamint a 41. § (1) bekezdésével megállapított 159. § (5) bekezdés 1. és 2. pontját a hatálybalépéskor1059 folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

Átmeneti rendelkezések

Vhr. 120. §1060 (1) Az egyetemes szolgáltató az üzletszabályzat részét képező egyetemes szolgáltatási szerződés mintájának Hivatal általi jóváhagyását követő 30 napon belül köteles a honlapján és az ügyfélszolgálatain közzétenni a VET 176. § (3) bekezdésében meghatározott villamosenergia-vásárlási szerződés írásba foglalására vonatkozó eljárásrendet. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá

a) azt, hogy az írásbeli villamosenergia-vásárlási szerződéssel nem rendelkező felhasználókkal 2014. december 31-ig írásbeli villamosenergia-vásárlási szerződést kell kötni,

b) azt, hogy milyen módon köthetnek írásbeli villamosenergia-vásárlási szerződést,

c) az írásbeli villamosenergia-vásárlási szerződés megkötéséhez szükséges iratokat, adatokat,

d) a más villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltatótól történő villamos energia vásárlás lehetőségére vonatkozó információkat, és

e) az általános szerződési feltételeket tartalmazó üzletszabályzat hozzáférhetőségére vonatkozó információkat.

(2) Az egyetemes szolgáltató köteles az írásbeli villamosenergia-vásárlási szerződéssel nem rendelkező felhasználóknak

a) az egyetemes szolgáltató ügyfélszolgálatán bármely ügyben történő személyes ügyintézése esetén, valamint

b) az üzletszabályzatában meghatározott módon

új szerződés kötésére ajánlatot tenni.

(3) Személyes ügyintézés esetében a (2) bekezdésben meghatározott felhasználót az üzletszabályzatban meghatározott módon tájékoztatni kell a villamosenergia-vásárlási szerződés írásba foglalásának kötelezettségéről, valamint az (1) bekezdés a)–e) pontjában foglaltakról. Ha a felhasználó az egyetemes szolgáltatási szerződést az ügyfélszolgálaton nem írja alá, a szerződéstervezet egyetemes szolgáltató által aláírt két példányát a felhasználónak át kell adni, valamint ahhoz előzetesen bérmentesített válaszborítékot kell mellékelni.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ajánlattétel esetében az egyetemes szolgáltató a szerződéstervezet felhasználó részére történő megküldését megelőzően legalább egy, de legfeljebb két hónappal köteles az üzletszabályzatában meghatározott módon tájékoztatni az írásbeli villamosenergia-vásárlási szerződéssel nem rendelkező felhasználót a szerződés írásba foglalásának kötelezettségéről. A tájékoztatásnak az (1) bekezdés a)–e) pontján felül tartalmaznia kell a szerződéstervezet megküldésének időpontját.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az egyetemes szolgáltató az üzletszabályzatában szereplő szerződésmintának megfelelő szerződéstervezet általa aláírt két példányát az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi az írásba foglalt szerződéssel nem rendelkező felhasználónak. A szerződéstervezethez az (1) bekezdés a)–e) pontját tartalmazó tájékoztatást, valamint előzetesen bérmentesített válaszborítékot kell mellékelni.

(6) Az egyetemes szolgáltató köteles naprakészen nyilvántartani, hogy a felhasználóval kötött-e írásbeli egyetemes szolgáltatási szerződést.

(7) Az egyetemes szolgáltató biztosítja, hogy az írásbeli egyetemes szolgáltatási szerződéssel rendelkező felhasználók aránya a felhasználók összlétszámához képest 2012. december 31-ig eléri a 40%-ot, 2013. december 31-ig a 80%-ot.

Vhr. 120/A. §1061 (1) Az elosztó az üzletszabályzat részét képező hálózathasználati szerződés mintájának Hivatal általi jóváhagyását követő 30 napon belül köteles a honlapján és az ügyfélszolgálatain közzétenni a VET 176. § (3) bekezdésében meghatározott hálózathasználati szerződés írásba foglalására vonatkozó eljárásrendet. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá

a) azt, hogy az írásbeli hálózathasználati szerződéssel nem rendelkező felhasználókkal 2014. december 31-ig írásbeli hálózathasználati szerződést kell kötni,

b) azt, hogy milyen módon köthetnek írásbeli hálózathasználati szerződést,

c) az írásbeli hálózathasználati szerződés megkötéséhez szükséges iratokat, adatokat, és

d) az általános szerződési feltételeket tartalmazó üzletszabályzat hozzáférhetőségére vonatkozó információkat.

(2) Az elosztó köteles az írásbeli hálózathasználati szerződéssel nem rendelkező felhasználóknak

a) az elosztó ügyfélszolgálatán bármely ügyben történő személyes ügyintézése esetén, valamint

b) az üzletszabályzatában meghatározott módon

szerződés kötésére ajánlatot tenni.

(3) Személyes ügyintézés esetében a (2) bekezdésben meghatározott felhasználót az üzletszabályzatban meghatározott módon tájékoztatni kell a hálózathasználati szerződés írásba foglalásának kötelezettségéről, valamint az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltakról. Ha a felhasználó a hálózathasználati szerződést az ügyfélszolgálaton nem írja alá, a szerződéstervezet elosztó által aláírt két példányát a felhasználónak át kell adni, valamint ahhoz előzetesen bérmentesített válaszborítékot kell mellékelni.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ajánlattétel esetében az elosztó a szerződéstervezet felhasználó részére történő megküldését megelőzően legalább egy, de legfeljebb két hónappal köteles az üzletszabályzatában meghatározott módon tájékoztatni az írásbeli hálózathasználati szerződéssel nem rendelkező felhasználót a szerződés írásba foglalásának kötelezettségéről. A tájékoztatásnak az (1) bekezdés a)–d) pontján felül tartalmaznia kell a szerződéstervezet megküldésének időpontját.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az elosztó az üzletszabályzatában szereplő szerződésmintának megfelelő szerződéstervezet általa aláírt két példányát az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi az írásba foglalt szerződéssel nem rendelkező felhasználónak. A szerződéstervezethez az (1) bekezdés a)–d) pontját tartalmazó tájékoztatást, valamint előzetesen bérmentesített válaszborítékot kell mellékelni.

(6) Az elosztó köteles naprakészen nyilvántartani, hogy a felhasználóval kötött-e írásbeli hálózathasználati szerződést.

(7) Az elosztó biztosítja, hogy az írásbeli hálózathasználati szerződéssel rendelkező felhasználók aránya a felhasználók összlétszámához képest 2012. december 31-ig eléri a 40%-ot, 2013. december 31-ig a 80%-ot.

Vhr. 121. §1062 A VET 178/E. § (3) bekezdése szerint továbbadásra jogosultra a VET és az e rendelet magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Vhr. 122. § Az e rendelet hatálybelépését megelőzően továbbadást folytató felhasználó a 38. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül eleget tesz.

Vhr. 123. §1063 Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes köteles üzletszabályzatát a VET, valamint e rendeletnek a villamosenergia-ellátással, a földgázellátással és a távhőszolgáltatással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni, és azt a Hivatalhoz 2012. február 29-éig jóváhagyásra benyújtani.

Vhr. 124–126. §1064

Vhr. 126/A. §1065 A hálózati engedélyes az e rendeletnek az egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 75/2011. (V. 2.) Korm. rendelettel megállapított 88. § (5) bekezdése szerinti kiválasztási eljárást lefolytatni, és a kiszervezés előzetes jóváhagyására irányuló kérelmét a Hivatalhoz benyújtani első alkalommal 2014. április 4-ig köteles.

Vhr. 127. §1066

Vhr. 127/A. §1067 Az elosztó az e rendeletnek az egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 75/2011. (V. 2.) Korm. rendelettel megállapított 94. § (1) bekezdése szerinti aktualizált megfelelési programot első alkalommal 2015. szeptember 30-ig nyújtja be jóváhagyásra a Hivatalhoz.

Vhr. 128. §1068 E rendeletnek – az egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 116/2010. (IV. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ával megállapított – 28. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a 15 napos határidőt az R. 6. §-ának hatálybalépésétől1069 kell számítani.

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

VET 179. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2007. október 15-én lép hatályba.

(2) E törvény 182. §-a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(3) E törvény 1–105. §-a, 107–177. §-a, 178. §-ának (4) és (6) bekezdése, 181. §-a, valamint 183. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.

Záró rendelkezések

Vhr. 129. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 23. §-ának (12) bekezdése 2008. május 1-jén lép hatályba.

XXII. Fejezet

MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

VET 180. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]

„8.28. a villamos energiáról szóló külön törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott személyi körben – a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben – külön jogszabályban meghatározottak szerint vételezett villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott általános lakossági fogyasztói áron számított értéke és az ilyen magánszemélyre vonatkozó kedvezményes villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában – külön jogszabály előírásai szerint – meghatározott ára alapján számított érték különbsége formájában nyújtott kedvezmény.”

VET 181. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A törvény hatálya nem terjed ki:]

e) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára.”

(2) Az Ártv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

17. § „(4) Az energiapolitikáért felelős miniszter árhatósági jogkörébe tartozó, a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár megállapítója helyett a Magyar Energia Hivatal végzi. Az ezzel kapcsolatos eljárásra a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(3)–(4)1070

VET 182. § (1) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Bármely engedélyes vállalkozásban történő ötszázalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérő közvetlen és közvetett befolyásszerzést a szerző fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni és a Hivatal köteles a befolyásszerzés tudomásulvételét visszaigazolni. A befolyásszerzésre, annak mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A szavazatok 25 százalékát, 50 százalékát, illetve 75 százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata is szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani.”

(2) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 52. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1)–(3) bekezdések szerinti jóváhagyó határozat, illetve a részesedésszerzés (3) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása után megszerzett részesedések tekintetében a részvényes, illetve a tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel és a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat.”

XXIV. Fejezet

HATÁLYUKAT VESZTŐ JOGSZABÁLYOK

VET 183. §1071

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

VET 184. §1072 (1) E törvény a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 3. § 28. pontja, 3. § 30. pontja és 3. § 40. pontja a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk b)–d) pontjának való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 3. § 4. pontja, 3. § 13a. pontja és 3. § 47. pontja a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk e) és j) pontjának, valamint 4. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(4) Ez a törvény

a) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 16. § p) pontja az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010. szeptember 23-i, 838/2010/EU európai bizottsági rendelet,

c) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i, 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, és

d) 170. § (1) bekezdés 26. pontja

da) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. június 24-i, 617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet és

db) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről szóló 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2010. szeptember 21-i, 833/2010/EU, Euratom európai bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Az Európai Unió jogának való megfelelés1073

Vhr. 130. §1074 (1) E rendelet

a) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről szóló, 2006. január 18-i 2005/89/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,

c) 1. § 17–21. pontja, 14/A. §-a, 21/A. §-a és 23/A. §-a az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk b), e), g), h) és l) pontjának, 6. cikk (2)–(3) bekezdésének, valamint 13. cikk (1)–(3) bekezdésének,

d) 24. számú melléklet VI. alcíme az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról szóló, 2008. október 22-i 2008/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1–3. cikkének, I. és II. mellékletének,

e) 24. számú melléklet III. alcíme a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (2)–(4) bekezdésének, 5. cikk (2) bekezdésének, 6–8. cikkének, 9. cikk (4) bekezdésének, 10. cikk (1)–(2) bekezdésének, 11. cikk (1) bekezdésének, 19. cikk (2) bekezdésének, 22. cikkének és 27. cikk (2) bekezdésének,

f)1075

g) 24. számú melléklet VII. alcíme a Tanács 77/706/EGK határozatának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1979. június 15-i 79/639/EGK európai bizottsági határozat 10. cikk (1)–(2) bekezdésének és 11. cikkének,

h) 24. számú melléklet VIII. alcíme a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló, 2006. július 24-i 2006/67/EK tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdésének, 7. cikk (1)–(2) bekezdésének, 10. cikk (3) bekezdésének,

i) 24. számú melléklet IX. alcíme a kőolaj beszerzési költségeivel és a kőolajtermékek fogyasztói árával kapcsolatos információcsere és konzultáció közösségi eljárásáról szóló, 1999. április 22-i 1999/280/EK tanácsi határozat 1. és 3. cikkének és

j) 24. számú melléklet XI. alcíme a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (1) bekezdésének, valamint 9. és 14. cikkének

való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet

a) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 24. számú melléklet IV–V. alcíme

ba) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. június 24-i 617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet, és

bb) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről szóló 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. szeptember 21-i 833/2010/EU, Euratom európai bizottsági rendelet, és

c) 24. számú melléklet X. alcíme a kőolaj importja és szállítása közösségi nyilvántartásának bevezetéséről szóló, 1995. december 20-i 2964/95/EK európai tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez1076

Egyetemes Szolgáltatási Szabályzat

1. Általános rendelkezések

1. Az Egyetemes Szolgáltatási Szabályzat az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó (e melléklet alkalmazásában a továbbiakban: felhasználó) és a részére szolgáltatást nyújtó egyetemes szolgáltató közötti jogviszony részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltató és a felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződés kötelező tartalmi elemeit és formai követelményeit tartalmazza.

2. Felhasználói igénybejelentés és egyetemes szolgáltatói tájékoztatás

2.1. A VET 176. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel a felhasználó, amennyiben egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, köteles írásban felhasználói igénybejelentést tenni a választása szerinti, olyan egyetemes szolgáltatónál, amelynek a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területe az ellátni kívánt felhasználási helyet tartalmazza. Az igénybejelentésben a felhasználónak nyilatkoznia kell, hogy a hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződése vonatkozásában megbízza-e az egyetemes szolgáltatót azok megbízottként történő kezelésére.

2.2. A felhasználó az igénybejelentést formanyomtatványon is megteheti. Ennek érdekében – az egyetemes szolgáltató – az igénybejelentésre ügyfélszolgálatán formanyomtatványt tesz hozzáférhetővé, továbbá a honlapján elektronikusan letölthető formátumban közzéteszi.

2.3. Az igénybejelentés kézhezvétele után az egyetemes szolgáltató köteles a felhasználót az igénybejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó jogviszony minden lényeges eleméről tájékoztatni, és ennek részeként az egyetemes szolgáltatásra ajánlatot tenni. Abban az esetben, ha az igénybejelentés hiányos vagy az ajánlat elkészítésére nem alkalmas, az egyetemes szolgáltató az igénybejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a felhasználót hiánypótlásra felhívni a hiányok pontos megjelölésével. Ebben az esetben az ajánlattételre rendelkezésre álló határidőt a hiánypótlás teljesítésétől kell számítani.

2.4. Amennyiben a felhasználó az igénybejelentésben a hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződés megbízottként történő kezelését nem kéri, a tájékoztatásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a tájékoztató egyedi azonosító száma;

b) az egyetemes szolgáltató neve, székhelye, honlapjának címe, ügyfélszolgálatának címe és nyitvatartási ideje, az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatának internetes elérési útvonala;

c) a közölt feltételek teljesítése esetén az egyetemes szolgáltatás megkezdésének időpontja;

d) az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatás ára;

e) az egyetemes szolgáltatónak a tájékoztatóban foglalt ajánlati kötöttsége és annak időtartama; és

f) az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó teljes körű ajánlat, valamint a villamosenergia-vásárlási szerződés tervezetének egyetemes szolgáltató által aláírt példányai.

2.5. Amennyiben a felhasználó az igénybejelentésben a hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződés megbízottként történő kezelését kéri, a tájékoztatásnak a 2.4. pont a)–f) alpontjain túlmenően tartalmaznia kell az elosztó által megadott, a 2. számú melléklet 2.8. pontjában foglaltakat, valamint a megbízásnak az egyetemes szolgáltató mint meghatalmazott által aláírt példányait is. A megbízással a felhasználó hozzájárul a hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötéséhez szükséges személyes adatainak az elosztó részére történő átadásához.

2.6. A felhasználói igénybejelentés intézése során az egyetemes szolgáltató és a felhasználási helyre hatályos működési engedéllyel rendelkező elosztó köteles együttműködni. Ennek keretében kötelesek a hozzájuk beérkezett felhasználói igényt egymással közölni, a felhasználó bekapcsolásához és a szolgáltatás megkezdéséhez szükséges információkat egymásnak átadni.

3. A villamosenergia-vásárlási szerződés előkészítése, létrejötte és hatálya

3.1. Ha a felhasználó az egyetemes szolgáltató tájékoztatójában foglalt ajánlatot elfogadja és – az egyetemes szolgáltató által vállalt ajánlati kötöttség időtartama alatt – a megküldött villamosenergia-vásárlási szerződéstervezetet az egyetemes szolgáltatónak aláírva visszaküldi, a villamosenergia-vásárlási szerződés az egyetemes szolgáltató által történő kézhezvételének napján létrejön.

3.2. Ha a felhasználó új ajánlatot tesz, a szerződés nem jön létre, csak a véleményeltérésben foglaltakban történő eredményes megállapodás, és az egyező álláspont kialakítását követően.

3.3. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés hatálybalépésének feltétele a felhasználási hely elosztóhálózathoz történő csatlakozása, valamint, hogy a felhasználó érvényes hálózathasználati szerződéssel rendelkezzen.

3.4. Ha az egyetemes szolgáltató a felhasználó hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződését megbízottként kezeli, az egyetemes szolgáltató az aláírt hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződés egy példányát a szerződő felek által történő aláírástól számított 30 napon belül köteles a felhasználónak megküldeni.

3.5. Eltérő megállapodás hiányában minden felhasználási helyre külön villamosenergia-vásárlási szerződést kell kötni.

4. Elszámolás

4.1. A villamos energia árváltozása esetén, amennyiben az árváltozás időpontjára a fogyasztásmérő-berendezés leolvasása vagy adatrögzítés nem történik, az egyetemes szolgáltatásért fizetendő árat az egyetemes szolgáltató kezdeményezésére történt felhasználói adatközlés, vagy ennek hiányában a felhasználás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.

4.2. Ha az elszámolási időszak időtartama az egy hónapot meghaladja – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az egyetemes szolgáltató az elszámolási időszak hónapjainak számánál eggyel kevesebb számú részszámlát jogosult kibocsátani.

4.3. Az egyetemes szolgáltató az elszámolási időszak utolsó napjára köteles elszámoló számlát, a villamosenergia-vásárlási szerződés – és amennyiben a hálózathasználati szerződést megbízottként kezeli, a hálózathasználati szerződés – megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát kibocsátani, és a felhasználóval az elszámolási időszakra vonatkozóan teljes körűen elszámolni, amely magában foglalja a tételes pénzügyi elszámolást is.

4.4. Ha az elszámolás eredményeként a felhasználó folyószámláján túlfizetés mutatkozik, a felhasználó eltérő kérésének hiányában, az egyetemes szolgáltató

a) 1000 forintot meg nem haladó összeg esetében a felhasználót megillető összeget a felhasználó vagy a fizető következő számlájában számolja el,

b) 1000 forintot meghaladó összeg esetében a felhasználó fizetési módja szerinti módon az elszámoló számla kibocsátásától számított 8 napon belül köteles azt a felhasználónak vagy a fizetőnek visszafizetni.

4.5. A villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésekor keletkező visszautalandó összeget az egyetemes szolgáltató köteles 8 napon belül visszafizetni a felhasználónak vagy a fizetőnek.

4.6. Ha az egyetemes szolgáltató és a felhasználó a villamosenergia-vásárlási szerződésben fizetési határidőben nem állapodtak meg, a felhasználó köteles a számlában feltüntetett összeget a számlán feltüntetett fizetési határidő napjáig kifizetni.

4.7. Az egyetemes szolgáltató köteles a számla felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a felhasználónak vagy a fizetőnek a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon.

4.8. Az egyetemes szolgáltató a felhasználó kérésére a részszámlát, valamint az elszámoló számlát elektronikus úton bocsátja ki.

5. Kifogás a számla ellen

5.1. A felhasználó a számla ellen az egyetemes szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére akkor van halasztó hatálya, ha a számlán feltüntetett mennyiség az előző év azonos időszakában elszámolt mennyiség 150%-át meghaladja.

5.2. Az egyetemes szolgáltató köteles a kifogást megvizsgálni, és annak eredményéről a felhasználót a kifogás kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni.

5.3. Ha a felhasználót a kifogás alapján visszatérítés illeti meg, az egyetemes szolgáltató a felhasználóval a 4.4. pontjában foglaltak szerint számol el.

5.4. Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt az egyetemes szolgáltatót termék ár, díj vagy árkülönbözet, díjkülönbözet illeti meg, a felhasználó azt a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.

5.5. A 4.4. és a 4.5. pontjában, valamint az 5.3. és 5.4. pontjában előírtakon túli teljesítés késedelmes fizetésnek minősül. Ha az egyetemes szolgáltató vagy a felhasználó a fentiek szerint meghatározott időpontig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, köteles a kamatokat, valamint az igazolt költségeket a másik félnek megtéríteni.

6. Szerződésszegés

6.1. Az egyetemes szolgáltató szerződésszegésének minősül:

a) a Hivatal garantált szolgáltatásra vonatkozó határozatában előírtakat nem vagy nem megfelelően nyújtja,

b) a szolgáltatás minőségi követelményeit megsérti,

c) védendő fogyasztóval kapcsolatos feladatát nem látja el, vagy

d) az üzletszabályzatában vagy a villamosenergia-vásárlási szerződésben foglalt kötelezettségeit egyéb módon megszegi.

6.2. A 6.1. pont b) alpontja szerinti szerződésszegésnek minősül, ha az egyetemes szolgáltató

a) a felhasználási hellyel vagy a felhasználó személyével kapcsolatos, a villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő jogok gyakorlásához, valamint kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatot megváltozásának bejelentését követően a nyilvántartási rendszerben 15 napot meghaladóan vezeti át, vagy az átvezetést elmulasztja, vagy

b) a számlázással kapcsolatos kötelezettségeit önhibájából megsérti.

6.3. A felhasználó szerződésszegésének minősül:

a) az egyetemes szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem vagy nem a villamosenergia-vásárlási szerződésben meghatározott határidőben tesz eleget, vagy

b) az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában vagy a villamosenergia-vásárlási szerződésben foglalt kötelezettségeit egyéb módon megszegi.

2. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez1077

Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat

1. Általános rendelkezések

A Villamos Energia Hálózati Csatlakozási és Használati Szabályzat a hálózati engedélyes és a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hálózati csatlakozási szerződés és a hálózathasználati szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit, valamint a szerződésszegés következtében történő felmondás eseteit tartalmazza.

2. Rendszerhasználói igénybejelentés és a hálózati engedélyes által adott tájékoztatás

2.1. Rendszerhasználói igénybejelentést tesz

a) aki a közcélú hálózathoz csatlakozni kíván vagy azt – a VET 176. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – rendszerhasználóként igénybe kívánja venni, vagy

b) aki a már kiépített hálózati kapacitás bővítését igényli,

c) az a vételező, aki

ca) a VET szerinti közvetlen vezetékes ellátásban részesül, de az erőművi közvetett csatlakozáson kívül közvetlenül is csatlakozni kíván a közcélú hálózathoz,

cb) a VET szerinti magánvezetékre kapcsolódva továbbadás keretében részesül villamos energia ellátásban, és a VET 39/B. §-a alapján felhasználóvá kíván válni,

cc) a VET 39/C. § -a alapján a közcélú hálózathoz közvetlenül kíván csatlakozni, vagy

cd) e rendelet 13/C. §-a alapján a magánvezeték engedélyesétől tájékoztatást kap arról, hogy az a Hivatalhoz villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély iránti kérelmet nyújtott be,

d) az a termelő, aki közvetlen vezetéket létesít, és az általa megtermelt villamos energiát vagy annak egy részét közvetlen vezetéken keresztül vételezőknek kívánja értékesíteni, vagy

e) közvetlen vezeték létesítése esetén a közvetlen vezeték létesítője.

2.3. Az igénybejelentés formanyomtatványon is megtehető. Az elosztó az igénybejelentésre ügyfélszolgálatán formanyomtatványt tesz hozzáférhetővé, továbbá honlapján elektronikusan letölthető formátumban közzéteszi.

2.4. A rendszerhasználói igénybejelentésnek csatlakozási pontonként legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az igénybejelentő megnevezését – természetes személy esetében nevének, lakcímének, anyja nevének, születési idejének és helyének, jogi személy vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetében székhelyének, cégjegyzékszámának vagy azzal egyenértékű azonosítójának és adószámának feltüntetésével –, továbbá a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat;

b) a tervezett felhasználási hely vagy erőművi telephely egyedi azonosító adatait;

c) az igényelt rendelkezésre álló teljesítményt vagy többletteljesítményt, annak feltüntetésével, hogy az igényelt teljesítmény betáplálásra vagy felhasználásra vonatkozik;

d) amennyiben ismert, a hálózathasználat során igénybe venni kívánt lekötött teljesítményt;

e) a felhasználás és a betáplálás jellemző, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatait;

f) a közcélú hálózatra kapcsolni kívánt erőmű működésére jellemző, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat;

g) kiserőmű létesítésére vonatkozó szándék esetében

ga) a villamosenergia-kereskedőnek küldött bejelentés másolatát arról, hogy az igénybejelentő vagy felhasználó az új vagy a meglévő felhasználási helyen kiserőművet kíván létesíteni és üzemeltetni,

gb) az elosztói üzletszabályzatban meghatározott adatokat, és

gc) a közcélú hálózatba történő villamosenergia-betáplálásra vonatkozó nyilatkozatot,

h) magánvezeték vagy közvetlen vezeték létesítési igény kapcsán

ha) annak a területnek a – vázrajzi térképekkel alátámasztott és az ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számokkal megjelölt – leírását, amely területen az igénybejelentő vételezőket kíván ellátni, és

hb) a területen létesíteni kívánt vételezési helyeket ellátó kapcsolódási pontok ellátását biztosító – mérnök kamarai tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által elkészített – magánvezeték vagy közvetlen vezeték egyvonalas villamos kapcsolási rajzát, valamint ezek egyenkénti kapcsolódási teljesítményét (kVA), továbbá

i) a csatlakozás igénybevételének kívánt időpontját.

2.5. A hálózati engedélyes köteles az üzletszabályzatában rögzített, helyszíni felülvizsgálatot nem igénylő csatlakozási igények esetében az igénybejelentőt 8 napon belül tájékoztatni a hálózati csatlakozási és a hálózathasználati jogviszony minden lényeges eleméről, és ennek részeként a hálózati csatlakozásra és hálózathasználatra ajánlatot tenni.

2.6. Ha az igénybejelentés hiányos és ajánlat elkészítésére nem alkalmas, a hálózati engedélyes az igénybejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a rendszerhasználót hiánypótlásra felhívni a hiányok pontos megjelölésével. Az ajánlattételre meghatározott határidő a hiánypótlás hálózati engedélyes általi kézhezvételétől számítandó.

2.7. Ha az igénybejelentés alapján vagy hiánypótlási felszólítás esetén a hiánypótlás alapján sem egyértelmű, hogy az igény megvalósításához szükséges-e csatlakozóvezeték vagy közcélú vezeték létesítése vagy bővítése, a hálózati engedélyes helyszíni felülvizsgálatot tart. Ha a helyszíni felülvizsgálat eredményeképpen a hálózati engedélyes azt állapította meg, hogy

a) a csatlakozási igény teljesítése csatlakozóvezeték vagy közcélú vezeték létesítését vagy bővítését nem igényli, akkor az ajánlatát és a tájékoztatót az igénybejelentőnek 15 napon belül küldi meg,

b) a csatlakozási igény teljesítése csatlakozóvezeték vagy közcélú vezeték létesítését vagy bővítését igényli, akkor az ajánlatát és a tájékoztatót az igénybejelentőnek 30 napon belül küldi meg.

2.8. A tájékoztatónak legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

a) a tájékoztató egyedi azonosító számát;

b) az elosztó nevét, székhelyét, honlapjának címét, ügyfélszolgálatának címét és nyitvatartási idejét, valamint az elosztói szabályzat és az üzletszabályzata internetes elérési útvonalát;

c) a közcélú villamos hálózatra csatlakozási pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: csatlakozási rendelet) alapján meghatározott kiindulási pont és a csatlakozási pont megjelölését, amelyen a hálózati engedélyes a rendelkezésre álló teljesítményt a közcélú hálózatból történő vételezés és abba való betáplálás céljából biztosítja;

d) új csatlakozási pont esetében az igénybejelentésre biztosított rendelkezésre álló teljesítményt;

e) meglévő csatlakozási pont esetén a már rendelkezésre álló teljesítményt, és az igénybejelentésre biztosított többletteljesítményt annak feltüntetésével, hogy a teljesítmény betáplálásra vagy vételezésre vonatkozik;

f) a hálózatra csatlakozás és bekapcsolás csatlakozási rendelet alapján meghatározott műszaki feltételeit, elkülönítve a csatlakozó berendezés létesítésére vonatkozó adatokat a közcélú hálózat egyéb érintett részeinek adataitól;

g) a hálózatra csatlakozás és bekapcsolás pénzügyi feltételeit – elkülönítve a csatlakozási alapdíjat, a csatlakozóberendezés-létesítés és a közcélú vezeték létesítés díját, a pénzügyi teljesítés módját és határidejét;

h) a mérőhely kialakítására, annak ajánlott módjára és a fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére vonatkozó követelményeket;

i) a 2.11. pont szerint a hálózati engedélyes feladatainak ellátásához szükséges és benyújtandó dokumentumok felsorolását;

j) az alkalmazandó érintésvédelmi módot és az érintésvédelmi kioldó paramétereket;

k) más rendszerhasználó villamosenergia-felhasználását vagy betáplálását esetlegesen befolyásoló hálózati zavarokat okozó felhasználói berendezés alkalmazása esetén a hálózati zavarok korlátozására vagy megelőzésére vonatkozó előírásokat, ajánlásokat;

l) a hálózati csatlakozáshoz és a hálózathasználathoz szükséges engedélyek felsorolását;

m) a közcélú hálózat rendelkezésre állásának tervezett időpontját;

n) a hálózatra történő bekapcsolás tervezett időpontját;

o) a rendszerhasználati díjszabást és megfizetésének módját;

p) a hálózati engedélyesnek a tájékoztatóban foglalt ajánlati kötöttségét és annak időtartamát;

q) a hálózati csatlakozásra vonatkozó ajánlatot vagy a hálózati csatlakozási szerződéstervezet hálózati engedélyes által aláírt példányait, valamint a hálózathasználatra vonatkozó ajánlatot;

r) tájékoztatást arról, hogy a csatlakozási pontra a hálózathasználati szerződés megkötése kapcsán az elosztói szabályzat szerint szükség van-e üzemviteli megállapodás megkötésére.

2.9. Ha a csatlakoztatni kívánt felhasználói berendezés, mérőhely kiépítés, közvetlen vezeték, magánvezeték, összekötő berendezés, termelői vezeték csatlakoztatásának műszaki terveit nem a hálózati engedélyes készíti el, akkor köteles térítésmentesen az érintett rendszerhasználó rendelkezésére bocsátani minden az üzemi szabályzatban vagy az elosztói szabályzatban meghatározott, a hálózat tervezéséhez szükséges adatot.

2.10. Ha a hálózati engedélyes az igénybejelentőt előzetesen értesítette, jogosult a 2.9. pontban meghatározott műszaki terv kivitelezés megkezdése előtti felülvizsgálatára, amely esetben a tervet a hálózati engedélyeshez be kell nyújtani. A hálózati engedélyes a műszaki terveket a kézhezvételtől számított 15 napon belül köteles felülvizsgálni, és a közcélú hálózat üzembiztonsága érdekében jogosult azok módosítását előírni. A hálózati engedélyes köteles az előírt módosításokat indokolni, az igénybejelentő köteles az előírt módosításokat elvégezni.

2.11. Az elosztó a háztartási méretű kiserőművek csatlakoztatásával összefüggő és a felhasználói berendezések kialakítására vonatkozó elvi egyvonalas kapcsolási típusterveket és technológiai előírásokat tartalmazó műszaki kézikönyvet köteles kidolgozni és honlapján közzétenni.

2.12. Ha a hálózatra történő csatlakozás idegen ingatlant érint, akkor

a) a közcélú hálózati elemek elhelyezése tekintetében a hálózati engedélyes,

b) a felhasználói berendezés tekintetében az igénybejelentő

köteles a jogszabályokban előírt tulajdonosi hozzájárulásokat beszerezni.

3. A hálózathoz való csatlakozás

3.1. Közcélú hálózathoz történő csatlakozási igény esetében a hálózati engedélyes – amennyiben az igénybejelentő a hálózati csatlakozási szerződést megkötötte, és a csatlakozási díjat megfizette – a hálózati csatlakozási szerződés rendelkezései szerint köteles az adott felhasználási helyen lévő csatlakozási pontra a hálózati csatlakozást kiépíteni.

3.2. A rendelkezésre álló teljesítményt felhasználási helyenként és azon belül csatlakozási pontonként a hálózati csatlakozási szerződésben kell rögzíteni. A rendelkezésre álló teljesítményt erőmű esetében – ide nem értve a háztartási méretű kiserőművet – a betáplálás vagy a vételezés külön megjelölésével telephelyenként és azon belül csatlakozási pontonként kell a hálózati csatlakozási szerződésben rögzíteni. A háztartási méretű kiserőműre a felhasználókra vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni.

3.3. A felhasználó és a hálózati engedélyes eltérő megállapodása hiányában összefüggő területnek kell tekinteni a felhasználási hely szempontjából

a) azokat a felhasználó tulajdonában vagy használatában álló, egymással nem határos területeket is, amelyek ugyanazon közút, vasút ellentétes oldalán, egymással szemben helyezkednek el,

b) amelyen a felhasználó a 2011. október 1-jét megelőzően nem engedélyköteles magánvezetéken történő villamos energia továbbadásra jogosult volt,

c) amelyen 2011. október 1-jét megelőzően a magánvezeték engedélyese magánvezeték létesítésére, működtetésére, a vezeték kapacitásának megváltoztatására, valamint működésének szüneteltetésére engedélye alapján jogosult volt,

d) az épület közös használatú helyiségeit és szabadtereit (területrészeit) is, vagy

e) azt a területet is, amelyet mért magánvezeték lát el.

3.4. A felhasználó és a hálózati engedélyes eltérő megállapodása hiányában külön felhasználási helynek kell tekinteni egy ingatlan vagy épület összefüggő területén belül

a) minden egyes felhasználó tulajdonában vagy használatában álló és önálló csatlakozási ponttal rendelkező területrészt, vagy

b) a közös tulajdonban álló ingatlanon a tulajdonostársak kizárólagos használatában lévő és önálló csatlakozási ponttal rendelkező területrészt.

3.5. A hálózati engedélyes a hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a VET 27. § (2)–(3) bekezdésében szabályozott esetekben tagadhatja meg.

4. A hálózati csatlakozási szerződés előkészítése, létrejötte

4.1. Ha az igénybejelentő a hálózati engedélyes tájékoztatójában foglalt ajánlatot elfogadja és – a hálózati engedélyes által vállalt ajánlati kötöttség időtartama alatt – a megküldött hálózati csatlakozási szerződéstervezetet a hálózati engedélyesnek aláírva visszaküldi, a hálózati csatlakozási szerződés annak a hálózati engedélyes által történő kézhezvételének napján lép hatályba. A visszaküldés tényének igazolása az igénybejelentőt terheli.

4.2. Ha az igénybejelentő a hálózati csatlakozási szerződéstervezetet véleményeltéréssel írja alá, és küldi meg a hálózati engedélyesnek, a szerződés csak akkor jön létre, ha a felek – egyeztetés alapján – a szerződés tartalmában megállapodtak. Ebben az esetben a hálózati engedélyes köteles 15 napon belül az igénybejelentővel egyeztetést kezdeményezni. A szerződés a felek által megállapított napon lép hatályba.

4.3. A hálózati engedélyes a 4.2. pont szerinti az egyeztetésekről jegyzőkönyvet vesz fel, amely minden, a hálózati csatlakozási szerződés szempontjából lényeges tényt és nyilatkozatot tartalmaz. A jegyzőkönyv felek által aláírt egy példányát a hálózati engedélyes átadja az igénybejelentőnek.

4.4. A hálózati csatlakozási szerződést az igénybejelentő által megjelölt felhasználási helyre – eltérő megállapodás hiányában – csatlakozási pontonként kell megkötni.

5. Az erőművek hálózati csatlakozási szerződésének előkészítésére, létrejöttére vonatkozó különös szabályok

5.1. Ha az üzemi szabályzat vagy az elosztói szabályzat erőmű közcélú hálózatra történő csatlakoztatása esetén megvalósíthatósági tanulmány vagy csatlakozási terv benyújtását írja elő, a hálózati engedélyes erről az igénybejelentőt tájékoztatja.

5.2. A megvalósíthatósági tanulmány és a csatlakozási terv általános tartalmi elemeit az üzemi szabályzat vagy az elosztói szabályzat, a megvalósíthatósági tanulmány csatlakozástól függő, egyedi feltételeit a hálózati engedélyes tájékoztatója tartalmazza.

5.3. Ha a hálózati engedélyes megvalósíthatósági tanulmány vagy csatlakozási terv elkészítését írja elő, a hálózati csatlakozási szerződés azt követően jön létre, hogy – az igénybejelentő a 2.8. pont szerinti tájékoztatóban foglaltak teljesítését követően – a hálózati engedélyes a megvalósíthatósági tanulmányt és a csatlakozási tervet jóváhagyta.

5.4. A hálózati engedélyes a megvalósíthatósági tanulmányt és a csatlakozási tervet a benyújtást követően az alábbiak szerint bírálja el:

a) elosztó esetében az elosztói szabályzatban meghatározott esetben és eljárásrend szerint:

aa) megvalósíthatósági tanulmány esetében, valamint csatlakozási terv esetében 132 kV feszültségszintig a benyújtást követően 30 munkanapon belül,

ab) csatlakozási terv esetében 132 kV feszültségszinten az átviteli rendszerirányító előzetes elbírálását megelőzően, de legfeljebb a benyújtást követő 45 munkanapon belül, amelyből az átviteli rendszerirányítónak legfeljebb 15 munkanap áll a rendelkezésére,

b) átviteli rendszerirányító esetében az üzemi szabályzatban meghatározott esetben és eljárásrend szerint:

ba) megvalósíthatóság tanulmány esetében 30 munkanapon belül,

bb) csatlakozási terv esetében 30 munkanapon belül.

5.5. A hálózati engedélyes a megvalósíthatósági tanulmány jóváhagyásakor köteles közölni az igénybejelentővel a csatlakozási terv 5.2. pontban foglaltakon felüli, a csatlakozástól függő egyedi feltételeit.

5.6. Ha a kiserőmű csatlakoztatásához az elosztó eljárása során ki kell kérni az átviteli rendszerirányító véleményét, az üzemi szabályzat szerint előírt dokumentumokat az elosztóhoz kell benyújtani, aki azokat köteles az átviteli rendszerirányítóhoz továbbítani.

5.7. Ha a hálózati engedélyeshez – az elbírálási határidőn belül – az igénybejelentéssel összefüggő újabb igénybejelentés érkezik, az elbírálási határidő legfeljebb 60 munkanapra meghosszabbíthatja, és erről az érintett igénybejelentőket tájékoztatja.

5.8. Ha a megvalósíthatósági tanulmány vagy a csatlakozási terv elbírálása kapcsán a hálózati engedélyes és az igénybejelentő között véleményeltérés alakul ki, a 4.2. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

6. A hálózati csatlakozási szerződés tartalma

6.1. A rendszerhasználóval kötött hálózati csatlakozási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó azonosító megnevezését, természetes személy esetében nevének, lakcímének, anyja nevének, születési idejének és helyének, jogi személy vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetében székhelyének, cégjegyzékszámának vagy azzal egyenértékű azonosítójának és adószámának feltüntetésével –, továbbá a hálózati engedélyes ügyfélszolgálati irodájának címét és 2.8. pont b) alpontja szerinti elérhetőségeit;

b) a hálózati csatlakozási szerződés egyedi azonosító számát;

c) a hálózati engedélyes által kiadott tájékoztató egyedi azonosító adatait;

d) a felhasználási hely vagy erőművi telephely megjelölését, ezen belül a nem összefüggő területek meghatározását;

e) csatlakozási pont helyének műszaki meghatározását és EOV koordinátáit, a csatlakozás módjának meghatározását, valamint a csatlakozási pont kiépítésére vonatkozó határidőket, részletes műszaki és egyéb rendelkezéseket;

f) csatlakozási pontonként a betáplálásra és felhasználásra rendelkezésre álló teljesítményt;

g) a rendelkezésre álló teljesítmény hálózati engedélyesre történő átszállásának eseteit és feltételeit;

h) a csatlakozási díj mértékét, teljesítésének módját és határidejét, a hálózati engedélyes pénzforgalmi jelzőszámát;

i) a közcélú hálózat rendelkezésre állásának időpontját;

j) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit;

k) a hálózati csatlakozási szerződés megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.

6.2. Ha a meglévő csatlakozás műszaki vagy gazdasági feltételeiben változás következik be, a rendszerhasználóval új hálózati csatlakozási szerződést kell kötni, amelyben fel kell tüntetni az előző hálózati csatlakozási szerződés egyedi azonosító számát is, vagy a meglévő hálózati csatlakozási szerződést módosítani kell.

6.3. A hálózati csatlakozási szerződést érintő, az üzletszabályzatban foglalt általános szerződési feltételek megváltoztatása esetén, a változás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal a változásról az érintett rendszerhasználókat a hálózati engedélyes köteles írásban értesíteni, és az értesítést az ügyfélszolgálati helyiségekben kifüggeszteni.

7. A hálózathasználati szerződés előkészítése, létrejötte

7.1. Ha a rendszerhasználó a hálózati engedélyessel a hálózati csatlakozási szerződést megkötötte, a csatlakozás kiépült, és a rendszerhasználó a bekapcsolás feltételeit teljesítette, a bekapcsolást megelőzően a rendszerhasználó jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél a hálózathasználati szerződés megkötését. A hálózati engedélyes a rendszerhasználó szerződéskötésre irányuló szándékának kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megküldeni a rendszerhasználó részére a hálózathasználati szerződés általa aláírt példányait. A hálózathasználati szerződés aláírására, érvényességére, a véleményeltérés kezelési módjára a 4. alcím rendelkezései irányadók.

7.2. A hálózathasználati szerződést a rendszerhasználó által megjelölt felhasználási helyre – eltérő megállapodás hiányában – csatlakozási pontonként kell megkötni.

7.3. A hálózathasználati szerződés alapján a hálózati engedélyes

a) a felhasználási hely vagy erőmű bekapcsolására,

b) a rendszerhasználó által lekötött teljesítménynek megfelelő villamos energia – felhasználás esetében csatlakozási pontra, betáplálás esetében csatlakozási pontról történő – folyamatos szállítására,

c) a fogyasztásmérő-berendezés felhasználási helyen vagy erőművi telephelyen történő felszerelésére,

d) a mérőberendezés egyes elemeinek felszerelésére, valamint

e) a mérőberendezés üzembe helyezésére, a hálózathasználati szerződésben meghatározott gyakoriságú leolvasására és ellenőrzésére

köteles.

8. A hálózathasználati szerződés tartalma

8.1. A hálózathasználati szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó azonosító adatait (természetes személy esetében a nevének, lakcímének, anyja nevének, születési helyének, születési idejének; gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével; a hálózati engedélyes ügyfélszolgálati irodája megnevezését, címét, telefonszámát);

b) a hálózathasználati szerződés egyedi azonosító számát;

c) a magánvezeték engedélyesének vagy a VET 178/E. § (5) bekezdés szerinti jogosultnak a nyilatkozatát arról, hogy a magánvezetéken ellátott felhasználónak a közcélú hálózat csatlakozási pontján a vezetékhasználati szerződés alapján mekkora teljesítmény áll rendelkezésére;

d) a felhasználási hely vagy az erőművi telephely megjelölését, ezen belül a nem összefüggő területek meghatározását;

e) csatlakozási pont azonosító adatait;

f) a csatlakozási ponthoz rendelt elszámolási pont és a mérési pont adatait;

g) csatlakozási pontonként a betáplálásra vagy felhasználásra rendelkezésre álló teljesítményt, továbbá felhasználás esetén a lekötött teljesítményt, a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit, a nyújtott szolgáltatás minőségi jellemzőit;

h) a szerződéskötés időpontjában hatályos rendszerhasználati díjak mértékét, megfizetésének módját és feltételeit, a hálózati engedélyes pénzforgalmi jelzőszámát, a rendszerhasználati díjfizetéssel kapcsolatos elszámolás szabályait;

i) a felhasználási helyen felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő-berendezés részletes leírását, ellenőrzésének rendjét, valamint a fogyasztásmérő-berendezés hitelességére vonatkozó nyilatkozatot;

j) a leolvasási időpontot, az adatrögzítések időpontját, az elszámolási szabályokat;

k) a hálózatba történő bekapcsolás időpontját;

l) a szerződésszegés eseteit és ennek jogkövetkezményeit;

m) a hálózathasználati szerződés megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket;

n) betáplálás esetén a rendszerhasználó erőműve által a hálózat felé átadásra kerülő (tervezett) hatásos és meddő villamos energia mennyiségét és teljesítményét, a villamos energia megvásárlójának megnevezését;

o) a meddő villamosenergia-forgalom mérési vagy számítási módját;

p) a rendszerhasználó üzemének jellegéből adódó, a villamosmű üzembiztonságát zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját;

q) profil elszámolású rendszerhasználó által a mérlegkör-felelős felé való elszámoláshoz alkalmazandó profil meghatározását.

8.2. A lekötött teljesítmény értéke az adott csatlakozási ponton nem lehet nagyobb, mint a felszerelt kismegszakító, késes olvadóbiztosító, egyéb biztosító betét névleges árama vagy az állítható túláramvédelem beállítási értéke alapján meghatározott névleges csatlakozási teljesítmény értéke.

8.3. Meglévő csatlakozási pont vonatkozásában új rendszerhasználóval kötött hálózathasználati szerződés esetén a szerződésen fel kell tüntetni a hálózati csatlakozási szerződés egyedi azonosító számát.

8.4. A hálózathasználati szerződést érintő, az üzletszabályzatban foglalt általános szerződési feltételek megváltoztatása esetén, a változás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal a változásról az érintett rendszerhasználókat a hálózati engedélyes köteles írásban értesíteni, és az értesítést az ügyfélszolgálatán kifüggeszteni.

8.5. A 12 hónapnál nem hosszabb időre kötött hálózathasználati szerződés egy alkalommal, 12 hónapnál nem hosszabb időtartamra meghosszabbítható.

9. Hálózathoz való hozzáférés

9.1. A hálózati engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy a felhasználási helyen vagy az erőművi telephelyen a hálózathasználati szerződés hatálybalépésétől és a mérőhely megfelelő kialakításától, valamint – a 9.2. és 9.3. pont szerinti esetben, ha a hálózati engedélyes hibát állapított meg – a hibák kijavításának elfogadásától számított 8 napon belül a fogyasztásmérő-berendezést felszereljék és zárópecséttel ellássák. Továbbá köteles gondoskodni arról, hogy a hálózathasználati szerződésben meghatározott időpontban a rendszerhasználó hálózatba történő bekapcsolása, valamint hálózathasználata megkezdődhessen.

9.2. A 2.9. pont szerint csatlakoztatni kívánt felhasználói berendezés, közvetlen vezeték, magánvezeték, összekötő berendezés, termelői vezeték tervezését és kiépítését végző személy vagy társaság a bekapcsolás előtt köteles írásban nyilatkozatot adni a hálózati engedélyesnek, hogy a csatlakoztatni kívánt vezeték, berendezés, valamint a mérőhely kialakítása az előírásoknak, valamint a hálózati engedélyes által a rendszerhasználói igénybejelentésre adott tájékoztatóban meghatározott műszaki jellemzőknek megfelelően készült el.

9.3. A hálózati engedélyes jogosult a műszaki jellemzőket a bekapcsolás előtt ellenőrizni, és ha megállapítja, hogy azok nem felelnek meg a műszaki, a műszaki biztonsági, az érintésvédelmi előírásoknak, a bekapcsolást a hiba kijavításáig – az észlelt hibák megjelölésével – írásban megtagadhatja. A hibák kijavításáról az igénybejelentő írásban értesíti a hálózati engedélyest.

10. A rendszerhasználók értesítése

10.1. Az előrelátható szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról a hálózati engedélyes az egyes érintett rendszerhasználókat közvetlenül, írásban köteles értesíteni. A hálózati engedélyes az értesítésben köteles megadni a szüneteltetés kezdő időpontját és a szüneteltetés várható időtartamát. Az alábbi rendszerhasználói csoportokat a fentieknek megfelelően, a következők szerint kell értesíteni:

a) 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény alatt a rendszerhasználót a felhasználási helyre vagy erőművi telephelyre eljuttatott szórólap és a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetmény útján, vagy a rendszerhasználóval történt előzetes megállapodás esetében elektronikus úton vagy ezzel egyenértékű más módon,

b) 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény vagy ezt meghaladó teljesítmény esetén a rendszerhasználót – eltérő megállapodás hiányában – névre és felhasználási helyre vagy erőművi telephelyre szóló levélben.

10.2. A fogyasztásmérő-berendezés hitelességi idejének lejárta miatti cseréje esetén szükséges munkavégzés, a fogyasztásmérő-berendezés ellenőrző leolvasása, vagy a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen történő munkavégzés időpontjáról a hálózati engedélyes írásban köteles a rendszerhasználót értesíteni. Amennyiben a rendszerhasználó számára az értesítésben megadott időpont nem megfelelő, a hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználóval egyeztetni a megfelelő időpont kijelölése érdekében. A rendszerhasználó köteles a hálózati engedélyes által megküldött értesítésben megjelölt, vagy a közös megegyezéssel kijelölt időpontban a hálózati engedélyes munkavégzését lehetővé tenni.

10.3. Nem alkalmazható a felhasználóval szemben a 10.2. pontban meghatározottak megsértése esetén hátrányos következmény, ha

a) a hálózati engedélyes a rendszerhasználó részére az értesítést nem tértivevényes ajánlott levélben vagy egyéb igazolható módon küldte el;

b) a rendszerhasználó a hálózati engedélyes tértivevényes ajánlott levélben megküldött értesítését önhibáján kívül nem vette át;

c) a rendszerhasználó önhibáján kívül nem biztosította a hálózati engedélyesnek a megjelölt időpontban a mérőhelyre való bejutását, feltéve, hogy erről a hálózati engedélyest megfelelő határidőben, igazolható módon értesítette.

10.4. Eltérő – nem az üzletszabályzatban rögzített – megállapodás hiányában a munkavégzés megkezdése előtt

a) a 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény alatti rendszerhasználók esetében 15 nappal korábban;

b) a 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény feletti rendszerhasználók esetében 30 nappal korábban

kell a munkavégzésről szóló értesítést közölni.

11. Hálózathoz való hozzáférés megtagadása, a szállítások korlátozása, csökkentése, szüneteltetése

11.1. A hálózathoz való hozzáférés megtagadásával a hálózati csatlakozással rendelkező rendszerhasználó esetében a hálózathoz való hozzáférés megszűnik.

11.2. A szállítások VET 36. § (1)–(2) bekezdése szerinti korlátozása, csökkentése, szüneteltetése az azt megalapozó ok vagy körülmény megszűnéséig vagy megszüntetéséig tartható fenn.

11.3. A VET 36. § (2) bekezdés e) pontja szerinti szüneteltetés időtartama nem haladhatja meg:

a) március 1. és november 30. között egynapos munka esetén a 12 órát, többnapos munka esetén a napi 8 órát és összesen a heti 3 napot, valamint a havi 5 napot, és

b) december 1. és február 29. között egynapos munka esetén a 8 órát, többnapos munka esetén a napi 6 órát és összesen a heti 3 napot, valamint a havi 5 napot.

11.4. Nem lakossági fogyasztó esetén a felek a 11.3. pontban foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.

12. Felhasználás és betáplálás

12.1. A rendszerhasználó a hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződésben meghatározottak szerint jogosult villamos energiát a közcélú hálózatból felhasználni vagy oda betáplálni.

12.2. Ha a felhasználó szerződése szerint a villamos energiát fogyasztásmérő felszerelése nélkül használja fel, akkor kizárólag a szerződésben megjelölt felhasználói berendezéseket üzemeltetheti.

12.3. A hálózati engedélyes jogosult a terhelést, a fogyasztásmérő berendezést, a mérőhelyet, a magánvezetéket, a felhasználói berendezést, valamint az erőművet, a termelői vezetéket, a közvetlen vezetéket a közcélú hálózat biztonsága és a többi felhasználó vagy erőmű biztonságos energiaellátása vagy betáplálása érdekében ellenőrizni.

12.4. A hálózati engedélyes jogosult a villamosenergia-ellátás és felhasználás folyamatosságához szükséges munkákat előzetes értesítés után – eltérő, nem az üzletszabályzatban rögzített megállapodás hiányában – munkanapokon 7–20 óra között elvégezni.

12.5. Ha felmerül annak lehetősége, hogy a rendszerhasználó a biztonságos szolgáltatásra vagy betáplálásra vonatkozó előírásokat nem tartja be, és az e miatt megkísérelt ellenőrzést meggátolja, a hálózati engedélyes a felhasználási helyre vagy erőműbe való bejutásig és a biztonsági ellenőrzés lefolytatásáig a hálózathoz való hozzáférést a csatlakozási ponton kívüli beavatkozással szüneteltetheti a mérőhelyre való bejutás a jegyzőnél való kezdeményezését követően.

12.6. Ha a szabálytalanságra utaló körülmények kivizsgálása eredményeképpen megállapításra került, hogy a rendszerhasználó részéről szabálytalanság nem történt, az ellenőrzés során felmerült költségek a rendszerhasználóra nem háríthatók át, valamint a rendszerhasználónak okozott kárt meg kell téríteni.

13. Változás a felhasználó személyében

13.1. A felhasználási helyen a felhasználó személyében bekövetkező változás esetén a hálózati engedélyes a felhasználó kezdeményezése esetén köteles a csatlakozó- és mérőberendezés állapotának helyszíni ellenőrzésére és az ellenőrzés eredményének – ideértve a mérőállást is – jegyzőkönyvben történő rögzítésére. Az ellenőrzéssel, annak körülményeivel és eredményével kapcsolatos állásfoglalását a felhasználó jogosult a jegyzőkönyvben feltüntetni. A jegyzőkönyv felek által aláírt egy példányát a hálózati engedélyes köteles a felhasználónak átadni, másik példányát megőrizni és esetleges hatósági ellenőrzés vagy felhasználói panasz esetén az eljáró hatóságnak bemutatni. Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a helyszíni ellenőrzés térítésmentes.

13.2. Ha a hálózati engedélyes a 13.1. pontban meghatározott helyszíni ellenőrzési kötelezettségének az üzletszabályzatban meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget, nem hivatkozhat szabálytalan vételezésre, és ilyen alapon nem érvényesíthet igényt a felhasználóval szemben.

13.3. A felhasználó akkor mentesül a 17.4. pontban meghatározott jogkövetkezmények alól, ha

a) a hálózati engedélyes a helyszíni ellenőrzés során nem állapít meg szabálytalan vételezést, és a felhasználó a villamosenergia-kereskedővel elszámolt, vagy

b) a felhasználási helyen vételező új felhasználó magatartása miatt a hálózati engedélyes írásbeli felszólítása ellenére nem tudja végrehajtani a helyszíni ellenőrzést a bejelentés kézhezvételét követő 30 napon belül, amely esetben a bejelentés napjától az új felhasználót terheli a felelősség.

13.4. A bejelentés megtételének bizonyítása a felhasználót, a helyszíni ellenőrzés akadályoztatásának bizonyítása a hálózati engedélyest terheli.

14. Mérés

14.1. A rendszerhasználó által elfogyasztott, valamint a hálózatba betáplált villamos energia mennyiséget hiteles fogyasztásmérő-berendezéssel kell mérni.

14.2. A rendszerhasználó jogosult saját költségén ellenőrző fogyasztásmérő-berendezést felszereltetni. A hálózati engedélyes fogyasztásmérő-berendezésével azonos mérőtranszformátorokra ellenőrző fogyasztásmérő-berendezés abban az esetben szerelhető, ha ez a hálózati engedélyes mérésének pontosságát nem veszélyezteti, és a hálózati engedélyes a felszereléshez előzetesen írásban hozzájárult. Az ellenőrző fogyasztásmérő-berendezés mérési adata a szolgáltatott villamos energia és teljesítmény elszámolására alapul nem szolgálhat.

14.3. Ha a rendszerhasználó a fogyasztásmérő-berendezés hibáját észleli, köteles azt a hálózati engedélyesnek haladéktalanul bejelenteni. A hálózati engedélyes a rendszerhasználó bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérő-berendezés működését hitelesített vagy kalibrált ellenőrző eszközzel ellenőrizni. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő-berendezés mérési hibája a jogszabályi hibahatárt túllépi, vagy a hálózati engedélyes megállapítja, hogy a fogyasztásmérő-berendezés hibás, köteles azt kicserélni.

14.4. A hálózati engedélyes a rendszerhasználó kérésére köteles a fogyasztásmérő-berendezést vagy annak valamelyik elemét a mérésügyi hatósággal vagy a mérésügyi hatóság által akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatni, a vizsgálatról és annak eredményéről a rendszerhasználót értesíteni, és a vizsgálat eredményétől függően a fogyasztásmérő berendezést kicserélni.

14.5. Ha a fogyasztásmérő-berendezés mérési hibája a jogszabályi hibahatárt túllépi, a 14.3. és 14.4. pont szerinti helyszíni ellenőrzés, vizsgálat vagy csere költségei – a hálózathasználati szerződés felhasználó általi szerződésszegésének kivételével – a hálózati engedélyest terhelik, egyéb esetben a költségeket a rendszerhasználó köteles megtéríteni.

14.6. A fogyasztásmérő-berendezés 14.3. és 14.4. pont szerinti cseréje esetén a hálózati engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy

a) ha a fogyasztásmérő berendezés cseréjére nem azonnal kerül sor, a csere időpontjáról a rendszerhasználó a 10. alcímben foglaltak szerint értesítést kapjon,

b) a régi fogyasztásmérő-berendezés utolsó és az új fogyasztásmérő-berendezés induló állásának leolvasása a rendszerhasználó jelenlétében történjen, vagy más igazolható módon rögzítésre kerüljön,

c) a fogyasztásmérő berendezés műszaki adatai jegyzőkönyvben kerüljenek rögzítésre, és annak egy példánya a rendszerhasználó részére átadásra kerüljön.

14.7. A hálózati engedélyes a leszerelés előtt köteles a fogyasztásmérő-berendezés állását és állapotát fotótechnikai vagy elektronikus felvétellel rögzíteni. Ennek hiányában a leszerelést követő első elszámoló számla esedékességét követő 30 napig – elszámoló számlára vonatkozó felhasználói panasz vagy jogvita esetén a jogvita jogerős lezárásáig – a fogyasztásmérő-berendezést változatlan állapotban megőrizni. A felhasználói panasz vagy jogvita fennállásáról és annak jogerős lezárásáról a villamosenergia-kereskedő a hálózati engedélyest tájékoztatja.

14.8. Az elosztó a profil elszámolású rendszerhasználó kérése esetén annak költségére az adott felhasználási helyen – a legkisebb költség elvével összhangban kiválasztott – terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérő készüléket szerel fel, és a mért adatok alapján számol el.

14.9. Fogyasztásmérő-berendezés nélkül történő villamosenergia-felhasználás – kizárólag műszaki vagy gazdasági szempontok által indokolt esetben – a felhasználó és a hálózati engedélyes, illetve a villamosenergia-kereskedő megállapodása alapján történhet. A szolgáltatott villamos energia mennyiségét a felszerelt első túláramvédelmi elem névleges teljesítménye és a megállapodásban meghatározott felhasználási rendelkezésre állás időtartama alapján kell megállapítani.

15. Rendszerhasználati díjfizetéssel kapcsolatos elszámolás

15.1. A hálózati engedélyes a rendszerhasználati díjat és az egyéb szolgáltatások díjait az elszámolási időszakra állapítja meg, és arról számlát állít ki.

15.2. Ha az elszámolási időszak időtartama a két hónapot meghaladja, a hálózati engedélyes jogosult részszámlát kibocsátani. A részszámla alapja – ha a felek eltérően nem állapodtak meg – az előző elszámolási időszakban történt fogyasztás és az elszámolási időszakra vonatkozó lekötött teljesítmény.

15.3. Árváltozás esetében a díjat két hónapnál ritkább leolvasás és számlázás esetében az adatrögzítés, ha erre nem került sor, rendszerhasználói önbevallás, ennek elmaradása esetén a fogyasztás vagy a teljesítményváltozás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.

15.4. A hálózati engedélyes köteles a számla rendszerhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a rendszerhasználónak a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon.

15.5. A hálózati engedélyes köteles az elszámolási időszak utolsó napjára elszámoló számlát, a hálózathasználati vagy villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnése napjára végszámlát kibocsátani, és a rendszerhasználóval elszámolni, mely magában foglalja a tételes pénzügyi elszámolást is.

16. Számlakifogás

16.1. A rendszerhasználó a számla ellen a hálózati engedélyesnél kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, kivéve, ha a számlán feltüntetett mennyiség az előző év azonos időszakában elszámolt mennyiség 150%-át meghaladja.

16.2. A hálózati engedélyes köteles a kifogást megvizsgálni, és ennek eredményéről a rendszerhasználót legkésőbb a kifogás vételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni.

16.3. Ha a rendszerhasználót visszatérítés illeti meg, a hálózati engedélyes azt az esedékességtől számított 8 napon belül köteles a rendszerhasználó részére kifizetni. A felek erre vonatkozó megállapodása alapján a hálózati engedélyes jogosult a visszatérítést a felhasználót terhelő számlatartozás összegébe beszámítani.

16.4. Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt a hálózati engedélyest díj vagy díjkülönbözet illeti meg, a rendszerhasználó azt a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.

16.5. A 16.3. és 16.4. pontban előírt, valamint a rendszerhasználó általi határidőn túli teljesítés késedelmes fizetésnek minősül. Ha a hálózati engedélyes vagy a rendszerhasználó eddig az időpontig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, köteles a kamatokat, valamint az igazolt költségeket a másik félnek megtéríteni.

17. Elszámolás hibás mérés esetén

17.1. Ha a fogyasztásmérő-berendezés hibásan mér, vagy nem mér (a továbbiakban: hibás mérés), vagy hitelesítési ideje lejárt, a fogyasztásmérő-berendezés adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak.

17.2. A hibás mérés időtartama

a) ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő-berendezés felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam,

b) ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy

c) a b) pont szerinti megállapodás hiányában egy év.

17.3. A hibás mérés időtartamának megállapítását követően az ezen időszak alatt történt elszámolásokat helyesbíteni kell a fogyasztásmérő-berendezés mérésügyi hatóság vagy mérésügyi hatóság által akkreditált laboratórium által megállapított hibaszázalékával.

17.4. Ha a mérésügyi hatóság vagy mérésügyi hatóság által akkreditált laboratórium nem tudja megállapítani a fogyasztásmérő-berendezés hibaszázalékát, vagy a fogyasztásmérő nem mért, akkor a hibás méréssel érintett időszakban felhasznált villamos energia mennyiséget az utolsó hiba nélküli elszámolási időszak vagy a felek által hiba nélkülinek elfogadott elszámolási időszak és a hibás mérést követő elszámolási időszak – de legalább négy hónap – adatainak átlagolása alapján kell megállapítani.

17.5. A hibás mérést megelőző időszakra vonatkozó adatok hiányában vagy a felhasználásban lényeges változás bekövetkezése esetében, a hibás mérés elszámolása a hibás mérést követő egy év felhasználási adatai alapján történik.

17.6. A felek az adatok 17.2–17.5. pont szerinti meghatározását követő 15 napon belül kötelesek egymással elszámolni.

17.7. Lejárt hitelességű fogyasztásmérő-berendezés esetében a hálózati engedélyes szabálytalan vételezésre kizárólag abban az esetben hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a fogyasztásmérő-berendezés megfelelő időben történő hitelesítése, cseréje a felhasználó érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre, és ennek érdekében a mérőhelyre való bejutást a jegyzőnél kezdeményezte.

17.8. Lejárt hitelességű fogyasztásmérő-berendezés esetén az elszámolásra a 17.2 pont a) alpont és a 17.4–17.6. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

18. Elszámolás szerződés nélküli fogyasztás esetén

18.1. Aki hálózathasználati szerződés vagy villamosenergia-vásárlási szerződés nélkül a hálózati engedélyes hálózatára csatlakozik, és onnan villamos energiát használ fel, köteles megfizetni a hálózati engedélyesnek a felhasznált villamos energia árát a hálózati engedélyes adott évre közzétett, hálózati veszteség beszerzési átlagárán. Ezen túlmenően a rendszerhasználó a jogosulatlan rendszerhasználatért köteles a rendszerhasználati díj 120%-át megfizetni. A hálózati engedélyes a szerződés nélküli hálózathasználatot a közcélú hálózaton történő beavatkozással megszüntetheti.

18.2. Szerződés nélküli rendszerhasználat esetében a felhasznált villamosenergia-mennyiséget a hálózati engedélyes hálózatához való csatlakozást biztosító eszköz átvivő-képessége (keresztmetszete) alapján becsléssel kell megállapítani akként, hogy a becsült felhasznált villamosenergia-mennyiség legmagasabb értéke nem haladhatja meg az évi 1200 óra felhasználási időre vonatkozó értéket.

19. Szerződésszegés

19.1. A felhasználási helyen végzett ellenőrzés során annak eredményét minden esetben írásbeli dokumentumban kell rögzíteni.

19.2. A felhasználási helyen végzett ellenőrzés csak a felhasználó, a felhasználó képviselője, meghatalmazottja vagy független tanú jelenlétében folytatható le.

19.3. Az ellenőrzést végzőknek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölni kell a 19.2. pont szerinti személlyel az eljárás célját.

19.4. Az ellenőrzést végzőknek fel kell kérni a 19.2. pont szerinti személyt, hogy az ellenőrzés teljes időtartama alatt tartózkodjon az ellenőrzés helyszínen. Amennyiben a felkért személy ennek a kérésnek nem tesz eleget, ennek tényét az írásbeli dokumentumban rögzíteni kell.

19.5. A 19.2. pont szerinti személy az ellenőrzés során az ellenőrzést végzőkkel köteles együttműködni, így a felhasználási helyre történő bejutást és az ellenőrzést lehetővé tenni, annak teljes időtartama alatt a helyszínen tartózkodni, a felvett írásbeli dokumentumot aláírni. Az ellenőrzéssel, annak körülményeivel és eredményével kapcsolatos állásfoglalását a 19.2. pont szerinti személy jogosult a jegyzőkönyvben feltüntetni.

19.6. Ha az ellenőrzés során az ellenőrzést végzők szerződésszegést állapítanak meg, arról a bizonyítás érdekében fényképet vagy felvételt kell készíteni. A fogyasztásmérő berendezés vagy annak bármely része leszerelése esetén a leszerelést megelőzően a fogyasztásmérő-berendezésről és annak részeiről, valamint azok becsomagolt állapotáról fényképet vagy felvételt kell készíteni, és annak egy példányát meg kell küldeni vagy át kell adni a felhasználó számára.

19.7. A hálózati engedélyes részéről a hálózathasználati szerződés megszegésének minősül, ha

a) nem értesíti az érintett felhasználót az üzletszabályzatban vagy a hálózathasználati szerződésben meghatározott időben és módon a közcélú hálózaton elvégzendő tervezhető karbantartási, felújítási, fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,

b) a hálózathasználat biztosítását a hálózathasználati szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg, nem jogszerűen szakítja meg, vagy azt a jogszabályokban foglaltakon túlmenően szünetelteti,

c) az átvitel vagy az elosztás minőségi és szolgáltatási színvonala a jogszabályokban, az engedélyében vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg,

d) olyan fogyasztásmérő-berendezést üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy megállapodás a hálózati engedélyest kötelezi, vagy

e) a szerződésben rögzített adatszolgáltatási kötelezettségeinek nem vagy késedelmesen tesz eleget.

19.8. Ha az elosztó a villamosenergia-kereskedő villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó kezdeményezésének 24 órán belül nem tesz eleget, köteles a lakossági fogyasztónak kötbért fizetni. Ennek mértéke a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások köréről és díjairól szóló rendeletben meghatározott, a felhasználónak a villamosenergia-ellátásból való jogszerű kizárása (kikapcsolása) utáni visszakapcsolásáért kért külön díj

a) 50%-a, amennyiben az elosztó érdekkörében felmerült okból a visszakapcsolásra a lakossági fogyasztó tartozásának rendezését követő 48 óránál később, de 72 órán belül kerül sor,

b) 100%-a, amennyiben az elosztó érdekkörében felmerült okból a visszakapcsolásra a lakossági fogyasztó tartozásának rendezését követő 72 óránál később kerül sor.

19.9. A felhasználó részéről a hálózathasználati szerződés megszegésének minősül, ha:

a) a szerződésben meghatározott rendelkezésre álló vagy lekötött teljesítményt egy adott csatlakozási pont vonatkozásában túllépi,

b) a hálózati engedélyessel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget,

c) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen a magánvezeték létesítésére, üzemeltetésére vagy a továbbadásra vonatkozó szabályokat megszegi,

d) a szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget,

e) szabálytalanul vételez, így

ea) a fogyasztásmérő-berendezés, a túláramvédelmi berendezés vagy a fogyasztásmérő-berendezésen vagy túláramvédelmi berendezésen elhelyezett nyomóbélyegzővel lezárt zárópecsét vagy egyéb jogi zár (a továbbiakban együtt: plomba) sérülését nem jelentette be,

eb) a fogyasztásmérő-berendezésen vagy túláramvédelmi berendezésen elhelyezett plomba vagy a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával méretlen villamosenergia-vételezést tesz lehetővé,

ec) a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával méretlen villamos energiát vételez,

ed) a fogyasztásmérő-berendezés megkerülésével méretlen villamosenergia-vételezést tesz lehetővé,

ee) a fogyasztásmérő-berendezés megkerülésével méretlen villamos energiát vételez, vagy

ef) önkényes visszakapcsolással vételez,

f) a fogyasztásmérő-berendezés, a mérési rendszer, a túláramvédelmi berendezés ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő-berendezés, a mérési rendszer, a túláramvédelmi berendezés javítását, hitelesítési vagy egyéb cseréjét, vagy a fogyasztásmérő-berendezés leolvasását a hálózathasználati szerződésben előírtak szerint a hálózati engedélyes részére nem teszi lehetővé, vagy – ha erre megállapodás a felhasználót kötelezi – ezek javításáról vagy a cseréjéről nem gondoskodik,

g) a felhasználási helyen olyan fogyasztásmérő-berendezés üzemel, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik, és megállapodás vagy jogszabály alapján annak hitelesítésére a felhasználó köteles,

h) a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő csatlakozóvezetéket, felhasználói berendezést használ, vagy azokat az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja, vagy

i) a hálózathasználati szerződésben vagy az elosztó üzletszabályzatában foglalt kötelezettségét megsérti.

19.10. A plomba sérülésére a hálózati engedélyes kizárólag abban az esetben hivatkozhat, ha azt a felhasználó dokumentáltan, azonosítható módon, sérülésmentes állapotban vette át tőle. A plombák számáról, azonosítójáról és sérülésmentes külsejéről a fogyasztásmérő-berendezés vagy túláramvédelmi berendezés felszerelésekor, továbbá a felhasználási helyen végzett ellenőrzéskor a felhasználót írásban tájékoztatni kell.

19.11. Ha a felhasználó a szabálytalan vételezés tényét vitatja, a hálózati engedélyes köteles a fogyasztásmérő-berendezés kötelező szakértői vizsgálatát igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel elvégeztetni.

19.12. A felhasználó szerződésszegését a hálózati engedélyes köteles bizonyítani.

19.13. Szabálytalan vételezés esetén a hálózati engedélyes által alkalmazható jogkövetkezmények:

a) a 19.9. pont e) alpont ea) alrendelkezése esetére kártérítési igény érvényesítése, továbbá a szolgáltatást felfüggesztése, ha a hiteles mérés feltételei a helyszínen nem állíthatók helyre,

b) a 19.9. pont e) alpont eb)–ef) alrendelkezése esetére kötbér érvényesítése, továbbá a szolgáltatást felfüggesztése, ha a hiteles mérés feltételei a helyszínen nem biztosíthatók.

19.14. Nem hivatkozhat a hálózati engedélyes a felhasználónak a fogyasztásmérő-berendezés állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére, ha a fogyasztásmérő-berendezés nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van vagy annak felszerelése, felhasználó részére történt átadása során nem a jogszabályokban és az üzletszabályzatban foglaltak szerint jártak el.

3. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

A közcélú közvilágítási használati szerződés kötelező tartalmi elemei:

– Szerződő felek

– Területi hatály

– Tulajdonjogok, üzemeltetési határok

– Létesítési eljárás

– Üzembe helyezési feltételek

– Üzemeltetési feltételek:

= Üzemvitel

= Károkozás másik félnek

= Feszültségmentesítés

= Karbantartás

– Hálózatok átépítése, megszüntetése

– Nyilvántartás

– Káresetek, balesetek kezelése

– Jogosultságok, oktatás

– Munkabiztonsági előírások

– Kapcsolattartók

– Alvállalkozókra vonatkozó előírások

– Műszaki előírások a létesítendő berendezésekre

– Vitás kérdések rendezése

– Egyéb rendelkezések

4. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

A kiserőművi összevont engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

2. A hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződés eredeti vagy annak hiteles másolati példánya,

3. A telephely adatai,

4. Az erőmű élettartamának időtartamára szóló független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti terv,

5.1078 A létesítés kezdetének várható időpontja és a kivitelezés tervezett határideje.

6. Az üzembe helyezés várható időpontja,

7. Kereskedelmi üzem kezdetének tervezett időpontja,

8.1079 A tevékenység gyakorlásához szükséges, a kérelmező nevére szóló jogerős környezetvédelmi és építési engedély másolata vagy a környezetvédelmi hatóság nyilatkozata arról, hogy környezetvédelmi engedély nem szükséges.

9.1080 Műszaki adatok:

9.1. Egyvonalas villamos kapcsolási rajz,

9.2. hőséma,

9.3. az erőmű főberendezéseinek műszaki adatai e rendelet 22. számú melléklete szerint,

9.4. a felhasználni kívánt elsődleges energiahordozó fűtőértéke (az alkalmazandó technológiától függően), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az első 5 évre,

9.5. a tervezett éves villamosenergia- és hőtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai az első 5 évre,

9.6. energetikai hatásfok,

9.7. csatlakozási pontok megnevezése, és

9.8. a légszennyező pontforrás névleges teljesítőképességhez tartozó szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid és kén dioxid kibocsátása (mg/m3).

4a. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez1081

A villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélye iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumok.

2. Atomerőmű esetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott – a kérelem benyújtásakor hatályos – előzetes elvi hozzájárulást tartalmazó országgyűlési határozat megjelölése.

3. A VET 80/A. § (5) bekezdésében meghatározott hatástanulmány, amely az alábbi tartalmi elemeket foglalja magában, ha annak vizsgálata és az arról való döntés más hatóság feladat- és hatáskörébe nem tartozik:

3.1. a tanulmány összefoglalása,

3.2. meglévő környezet ismertetése:

a) a kiválasztott telephely és jellemzése (települési környezet, közlekedési kapcsolatok, infrastruktúra, topográfia, hidrológia, meteorológia), a kiválasztás indokai,

b) a meglévő élő környezet és az erőműépítés által érintett területen lévő létesítmények bemutatása,

3.3. a tervezett technológia indokolása, a vizsgálatok eredményeinek értékelése (előnyök, hátrányok),

3.4. a tervezett gépegység vagy gépegység-bővítés főbb adatainak bemutatása

a) a beépítendő névleges teljesítőképesség MW-ban,

b) energetikai hatásfok,

c) a légszennyező pontforrás maximális teljesítményhez tartozó szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid és kén dioxid kibocsátása (mg/m3),

d) blokknagyság, blokknagyság kiválasztásának elemzése, indokolása,

e) tervezett kihasználtság,

f) feszültség és meddőteljesítmény szabályozó képesség,

g) terhelésváltoztatási képesség,

h) hálózathoz való csatlakozás helye és módja,

i) tulajdoni határok és a tulajdonjogok csatlakozási pontonként,

3.5. a tervezett technológiai berendezések bemutatása:

a) energiaátalakítás hőkapcsolási rajza,

b) főberendezések tervezett adatai, leírása,

c) a tervezett villamos és hőenergia-termelés mennyisége,

d) elsődleges energiaforrás felhasználása, elsődleges energiaforrással ellátás módja,

e) a meglévő és a tervezett erőműrész technológiai kapcsolata,

3.6. a hálózat üzemi szabályzat nagyfeszültségű hálózatok tervezésére vonatkozó előírásai szerinti vizsgálata,

3.7. a hálózat más részén szükségessé váló új létesítmények és létesítmény-bővítések bemutatása:

a) a tervezett gépegység csatlakoztatása miatt szükséges új alállomások, alállomásbővítések és -átalakítások műszaki leírása a tulajdoni határok feltüntetésével,

b) a hálózat bármely más részén a hálózatvizsgálat alapján szükségessé váló hálózati és erőművi létesítmények és létesítmény-bővítések részletes műszaki adatai a tulajdoni határok feltüntetésével,

3.8. a villamosenergia-rendszerben szükségessé váló tartalékok rendelkezésre állásának vizsgálata:

a) a tervezett gépegység műszaki jellemzőinek hatása a magyar villamosenergia-rendszerben szükséges tartalékok mértékére, figyelembe véve a regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárásokat, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat,

b) annak bemutatása, hogy a tervezett gépegység a rendszerszintű szolgáltatásra vonatkozó akkreditáció műszaki követelményeinek megfelel,

3.9. a megvalósítás tervezett ütemterve.

5. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Az 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítési, névleges teljesítőképességének növelésére vonatkozó és bővítési, valamint névleges teljesítőképességének csökkentésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok1082

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

2. A hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződés eredeti vagy annak hiteles másolati példánya,

3. A telephely adatai,

4. Tíz évre szóló független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti terv (az e rendelet 18. számú melléklete szerint),

5. A beruházás finanszírozásának bemutatása,

6. Megvalósíthatósági tanulmány (az e rendelet 19. számú melléklete szerint),

7.1083 A tevékenység gyakorlásához szükséges, a kérelmező nevére szóló jogerős környezetvédelmi és építési engedély másolata vagy a környezetvédelmi hatóság nyilatkozata arról, hogy környezetvédelmi engedély nem szükséges,

8.1084 A létesítés kezdetének várható időpontja, a kivitelezés tervezett határideje,

9. Az üzembe helyezés várható időpontja,

10. Kereskedelmi üzem kezdetének tervezett időpontja,

11. Utolsó három üzleti év beszámolója (amennyiben a kérelmező más, a VET hatálya alá tartozó engedéllyel nem rendelkezik),

12. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámolót is mellékelni kell,

13. Az e rendelet 59. § (2) bekezdésében meghatározott energiahordozó készletezést igazoló dokumentumok,

14.1085 Műszaki adatok (bővítés esetén a bővítés utáni állapot szerint):

14.1. egyvonalas villamos kapcsolási rajz,

14.2. hőséma,

14.3. az erőmű főberendezéseinek műszaki adatai a 22. számú melléklet szerint,

14.4. tartalék tüzelőanyag tárolási képesség (az alkalmazandó technológiától függően) mennyiségi jellemzői,

14.5. a felhasználni kívánt elsődleges energiahordozó fűtőértéke (az alkalmazandó technológiától függően), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az első 5 évre,

14.6. a tervezett éves villamosenergia- és hőtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai, az első 5 évre,

14.7. energetikai hatásfok,

14.8. csatlakozási pontok megnevezése és

14.9. a légszennyező pontforrás névleges teljesítőképességhez tartozó szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid és kén dioxid kibocsátása (mg/m3).

6. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Az 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű működési engedély iránti kéreleméhez benyújtandó dokumentumok1086

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

2. Az e rendelet 67. § (1) bekezdés a) és b) pontjának teljesítését igazoló dokumentumok,

3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező rendelkezik környezeti károk megtérítését biztosító felelősségbiztosítással,

4.1087 Jogerős egységes környezethasználati engedély és jogerős építési engedély,

5. A hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződés eredeti vagy annak hiteles másolati példánya,

6. A telephely adatai,

7. Tíz évre szóló független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti terv (az e rendelet 18. számú melléklete szerint),

8. A beruházás finanszírozásának bemutatása,

9. Próbaüzem záró jegyzőkönyve,

10. Kereskedelmi üzem kezdetének tervezett időpontja,

11. Utolsó három üzleti év beszámolója (amennyiben a kérelmező más, a VET hatálya alá tartozó működési engedéllyel nem rendelkezik),

12. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámolót is mellékelni kell,

13. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege,

14. Ellenőrzött minőségbiztosítási rendszer bevezetésének ütemterve és határideje,

15.1088 Műszaki adatok:

15.1. egyvonalas villamos kapcsolási rajz,

15.2. hőséma,

15.3. az erőmű főberendezéseinek műszaki adatai e rendelet 22. számú melléklete szerint,

15.4. tartalék tüzelőanyag tárolási képesség (az alkalmazandó technológiától függően) mennyiségi jellemzői,

15.5. a felhasználni kívánt elsődleges energiahordozó fűtőértéke (az alkalmazandó technológiától függően), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az első 5 évre,

15.6. a tervezett éves villamosenergia- és hőtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai, az első 5 évre,

15.7. energetikai hatásfok,

15.8. csatlakozási pontok megnevezése,

15.9. a légszennyező pontforrás névleges teljesítőképességhez tartozó szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid és kén dioxid kibocsátása (mg/m3) és

15.10. az erőmű(rész) tervezett maradó élettartama.

7. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Elsődleges energiaforrások az erőművi engedélyezés szempontjából

Elsődleges energiaforrások különösen:

a) megújuló energiaforrás

aa) nap,

ab) szél,

ac) geotermikus energia,

ad) vízenergia,

ae) biomassza

1. növényi eredetű,

2. állati eredetű,

af) biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás,

ag)1089 biogáz,

ah)1090 hulladéklerakóból származó gáz,

ai)1091 szennyvízkezelő létesítményből származó gáz;

b) hulladékból nyert energia

ba) hulladék gáz,

bb) folyékony hulladék,

bc) szilárd hulladék;

c) szén (szénféleségek)

ca) lignitek,

cb) barnaszenek,

cc) feketeszenek,

cd) tőzeg;

d) olaj (olajtermékek)

da) kőolajszármazékok,

db) kőszénkátrány-származékok;

e) gáz

ea) földgáz (megszakítható vagy folyamatos),

eb)1092 mesterséges gáznemű tüzelőanyagok (szénlepárlással vagy elgázosítással előállított);

f) nukleáris fűtőanyag.

8. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Az 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű villamosenergia-termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély iránti kéreleméhez benyújtandó dokumentumok1093

1. Az engedély száma, lejártának dátuma (erőmű maradék élettartama),

2. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

3. A telephely adatai,

4. Ha az engedélyes távhőtermelői engedéllyel is rendelkezik, úgy a távhőtermelés fenntartására vonatkozó nyilatkozat, vagy a távhőtermelés megszüntetésére vonatkozó megállapodás, illetve a távhőellátásban részesülő lemondó nyilatkozata,

5. Villamosenergia-termelés szüneteltetésére vonatkozó műszaki gazdasági terv az alábbi bontásban:

– Összefoglalás,

– Erőművi villamosenergia-termelés szüneteltetésének indokolása,

– Meglévő berendezések, környezet ismertetése,

– Berendezések állagmegóvására tervezett intézkedések,

– Ütemterv,

– Költségterv,

– Megállapítások, következtetések.

9. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Az 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű szüneteltetett tevékenységének folytatására vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtandó dokumentumok1094

1. A szüneteltetési engedély száma, lejártának dátuma,

2. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

3. A telephely adatai,

4. Az erőmű élettartamának időtartamára szóló független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti terv,

5.1095 Műszaki adatok (amennyiben az engedélyezéshez benyújtottól eltér):

5.1. egyvonalas villamos kapcsolási rajz,

5.2. hőséma,

5.3. az erőmű főberendezéseinek műszaki adatai a 22. számú melléklet szerint,

5.4. tartalék tüzelőanyag tárolási képesség (az alkalmazandó technológiától függően) mennyiségi jellemzői,

5.5. felhasználni kívánt elsődleges energiahordozó fűtőértéke (az alkalmazandó technológiától függően), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az első 5 évre,

5.6. tervezett éves villamosenergia- és hőtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai, az első 5 évre,

5.7. energetikai hatásfok,

5.8. csatlakozási pontok megnevezése és

5.9. légszennyező pontforrás névleges teljesítőképességhez tartozó szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid és kén dioxid kibocsátása (mg/m3).

10. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. A működési engedély száma, lejártának dátuma (erőmű maradék élettartama),

2. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

3. Erőmű megszüntetési (működés felhagyási) tanulmány az alábbiak szerint:

– Összefoglalás,

– Erőművi villamosenergia-termelés megszüntetésének indokolása,

– Meglévő környezet ismertetése,

– Környezetvédelmi és rekultivációs kötelezettségek, illetve tervek,

– Ütemterv,

– Költségterv,

– Megállapítások, következtetések,

4. Megvalósítás és a környezet helyreállításának pénzügyi forrásai,

5. Ha az engedélyes távhőtermelői engedéllyel is rendelkezik, úgy a távhőtermelés fenntartására vonatkozó nyilatkozat, vagy a távhőtermelés megszüntetésére vonatkozó engedély.

11. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Villamosenergia-elosztásra vonatkozó működési engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

2. Az e rendelet 73. § (3) bekezdésében meghatározottakkal történő rendelkezést igazoló dokumentumok,

3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel,

4. Négy évre szóló független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti terv,

5. Utolsó három üzleti év beszámolója,

6. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámoló,

7. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege,

8. Ellenőrzött minőségbiztosítási rendszer bevezetésének ütemterve és határideje,

9. Annak a területnek a leírása [a közigazgatási területegységek (települések) felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével], amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri,

10. Az elosztó hálózat, a nagyfeszültségű, illetve nagy-/középfeszültségű transzformátorállomások nevének, a területi üzemirányító szolgálatok székhelyének felsorolása,

11. A 10. pontban meghatározott, de más engedélyes által üzemeltetett elemek,

12. Az elosztó hálózatba betápláló átviteli hálózat és a működési engedéllyel rendelkező erőművek betáplálási mérési pontok helyeinek felsorolása (mérésponti azonosító).

12. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez1096

Tanúsítási eljárás lefolytatására irányuló kérelemhez benyújtandó dokumentumok

I. Valamennyi tanúsítási eljáráshoz benyújtandó adatok és dokumentumok:

a) az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumok,

b) a kérelmező szervezetét, társasági tulajdonosi és irányítási struktúráját bemutató ábra – feltüntetve a társaság által és a társaságban gyakorolt közvetlen és közvetett tulajdoni és irányítási viszonyokat – a tulajdonosok fentiek valódiságára vonatkozó nyilatkozatával együtt,

c) a kérelmező Szervezeti és Működési Szabályzata,

d) a kérelmező megfelelési programjának tervezete, a III. pont szerinti eljárás kivételével,

e) a kérelmező VET 24. § (2) bekezdésében meghatározott belső szabályzatának tervezete,

f) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul a kérelemhez mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez és

g) mindazon személyeknek, akik a tanúsítási eljárás lefolytatására irányuló kérelemhez csatolt iratokat aláírták

ga) közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányuk,

gb) ügyvéd, közjegyző vagy a gazdasági társaság jogtanácsosa által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködésük során ellenjegyzett aláírási címpéldányuk vagy

gc) a ga) és gb) szerinti dokumentumok hiteles másolata.

II. A VET 102–102/E. §-ában meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelemhez az I. pontban foglaltakon túl benyújtandó adatok és dokumentumok:

1. A kérelmező nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy

a) rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában,

b) miként biztosítja a felügyelőbizottság részére a VET és a Gt. által meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges jogosítványokat,

c) miként biztosítja, hogy a vele munkaviszonyban álló személy ne álljon munkaviszonyban vagy közvetlen vagy közvetett más szerződéses jogviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá hogy abban ne rendelkezzen sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel,

d) a vele munkaviszonyban álló személy munkabére, egyéb juttatásai vagy díjazása nem a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem átviteli rendszerirányítási tevékenységének eredményességétől függően van-e meghatározva, valamint részesül-e e vállalkozásoktól pénzbeli juttatásban, továbbá a dolgozók premizálásának és jutalmazásának rendjét meghatározó belső szabályzatainak vagy más dokumentumoknak a bemutatása,

e) rendelkezik-e a VET és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint személyi és pénzügyi erőforrásokkal, továbbá ezen eszközök és erőforrások bemutatása,

f) rendelkezik-e az átviteli hálózat és a napi átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával, a rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközökkel, továbbá az átviteli hálózat vezetékeinek, transzformátorállomásainak, kapcsoló és egyéb átalakító berendezéseinek bemutatása és térképi megjelenítése,

g) rendelkezik-e a napi átviteli rendszerirányítási tevékenység ellátásához és a vállalati jogi, könyvvezetési, valamint informatikai szolgáltatásainak biztosításához szükséges, saját alkalmazásában álló személyzettel, továbbá a személyzet bemutatása (név, beosztás, végzettség, szakmai tapasztalat),

h) az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás között munkaerő kölcsönzés történik-e,

i) részesül-e pénzbeli juttatásban a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatától,

j) igénybe vesz-e szolgáltatást a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól, a VET 102/C. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével,

k) a közte és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodások – beleértve a kérelmező által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtandó hiteleket és kölcsönöket is –, és azok tartalma megfelel-e a piaci feltételeknek, továbbá a piaci megfelelést biztosító eljárásrend bemutatása,

l) vállalati megjelenésében, kommunikációjában, márkajelzésében, valamint a székhelyén és telephelyein megkülönbözteti-e magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól, továbbá a megkülönböztetés módjának és eszközeinek részletes bemutatása,

m) igénybe vesz-e a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos tanácsadót és szállítót informatikai rendszerek, berendezések vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, továbbá a vele szerződéses kapcsolatban lévő tanácsadók és szállítók bemutatása (cégnév és székhely),

n) megoszt-e informatikai rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással,

o) igénybe vesz-e könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót, továbbá a könyvvizsgáló megnevezése (cégnév, székhely, könyvvizsgáló neve),

p) rendelkezik-e mindazon belső szabályzatokkal és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással kötött megállapodással, amelyek a VET 102/D. § (3) bekezdése szerinti függetlenséget biztosítják a kérelmező részére, továbbá ezen belső szabályzatok és megállapodások, vagy azok tervezeteinek bemutatása, valamint

q) a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül és önállóan dönt-e a támogató tevékenység igénybevételéről és a kiszervezésről, továbbá a kiválasztási szabályzat tervezetének bemutatása.

2. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás érintett tagvállalatának nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy

a) termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett részesedéssel a kérelmezőben,

b) termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata közvetlenül vagy közvetve meghatározza-e a kérelmező napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó magatartását,

c) a kérelmező kérése esetén kellő időben rendelkezésre bocsátja a kérelmező által megvalósítandó jövőbeli beruházásokhoz és a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat,

d) tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely az átviteli rendszerirányítót akadályozza a VET-ből és felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokból fakadó kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem utasítja az átviteli rendszerirányítót e kötelezettségek teljesítése során,

e) igénybe vesz-e az átviteli rendszerirányítóéval azonos tanácsadót és szállítót informatikai rendszerek, berendezések, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, továbbá a vele szerződéses kapcsolatban lévő tanácsadók és szállítók bemutatása (cégnév és székhely), valamint annak bemutatása, hogy milyen eljárással biztosítja mindezek fenntartását,

f) megoszt-e informatikai rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert az átviteli rendszerirányítóval, továbbá annak bemutatása, hogy milyen eljárással biztosítja ezek fenntartását, és

g) igénybe vesz-e könyvvizsgálói tevékenység végzésére az átviteli rendszerirányítóéval azonos könyvvizsgálót, továbbá a könyvvizsgáló megnevezése (cégnév, székhely, könyvvizsgáló neve).

III. A VET 103. §-ában meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelemhez az I. pontban foglaltakon túl benyújtandó adatok és dokumentumok:

1. A kérelmező nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy

a) rendelkezik-e az átviteli hálózat és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával, a rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközökkel, és a nyilatkozat alátámasztásaként az átviteli hálózat vezetékeinek, transzformátorállomásainak, kapcsoló és egyéb átalakító berendezéseinek bemutatása és térképi megjelenítése,

b) része-e vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak vagy a földgázellátásról szóló törvény szerinti vertikálisan integrált földgázipari vállalkozásnak, továbbá a kérelmező és kapcsolt vállalkozásai termelőben vagy villamosenergia-kereskedőben, illetve a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáztermelőben vagy kereskedőben lévő befektetéseinek és részesedéseinek bemutatása,

c) a kérelmezőben vagy a kérelmezőben részesedéssel rendelkező vállalkozásban felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítást ellátó személy betölt-e felügyelőbizottsági tagságot vagy operatív irányítást ellátó személynek minősül termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó társaságnál és

d) a kérelmezőben operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyban áll-e termelővel vagy villamosenergia- kereskedővel.

2. A kérelmezőben felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítást ellátó személy kinevezésére jogosult személy nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy gyakorol-e közvetlen vagy közvetett irányítási vagy a VET 103. § (2) bekezdés szerinti bármely más jogot termelő vagy villamosenergia-kereskedő felett.

3. A kérelmezőben vagy az átviteli hálózatban közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal rendelkező személy nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a VET 103. § (6) bekezdése szerint termeléssel és villamosenergia- kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett gyakorol-e közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy a VET 103. § (2) bekezdése szerinti bármely más jogot.

IV. A VET 104. §-ában meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelemhez benyújtandó adatok és dokumentumok:

1. A kérelmező nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy

a) része-e vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak, illetve a földgázellátásról szóló törvény szerinti vertikálisan integrált földgázipari vállalkozásnak, továbbá a kérelmező és kapcsolt vállalkozásai termelőben vagy villamosenergia-kereskedőben vagy a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáztermelőben vagy kereskedőben lévő befektetéseinek és részesedéseinek bemutatása,

b) a kérelmezőben vagy a kérelmezőben részesedéssel rendelkező vállalkozásban felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítást ellátó személy betölt-e felügyelőbizottsági tagságot vagy operatív irányítást ellátó személynek minősül termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó társaságnál,

c) rendelkezik-e a VET és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint személyi és pénzügyi erőforrásokkal, továbbá ezen eszközök és erőforrások bemutatása,

d) rendelkezik-e az átviteli hálózat és a napi átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz használati jogával, a rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközökkel, és az átviteli hálózat vezetékeinek, transzformátorállomásainak, kapcsoló és egyéb átalakító berendezéseinek bemutatása az eszközök tulajdonosainak megjelölésével és az eszközök térképi megjelenítése; továbbá mellékelni kell az átviteli hálózat tulajdonosával erre vonatkozólag kötött megállapodás másolatát, és

e) az adminisztratív és informatikai szolgáltatások kivételével igénybe vesz-e további szolgáltatásokat olyan harmadik személyektől, akik az átviteli hálózat tulajdonosa számára is nyújtanak szolgáltatást, továbbá mellékelni kell a harmadik személyektől igénybevett adminisztratív és informatikai szolgáltatások felsorolását a szolgáltatás tárgya, ellenértéke, a szolgáltató neve és címe megjelölésével.

2. A kérelmezőben felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítást ellátó személy kinevezésére jogosult személy nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy gyakorol-e közvetlen vagy közvetett irányítási vagy a VET 103. § (2) bekezdése szerinti bármely más jogot termelő vagy villamosenergia-kereskedő felett.

3. A kérelmezőben és az átviteli hálózatban közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal rendelkező személy nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a VET 103. § (6) bekezdése szerint termeléssel és villamosenergia- kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett gyakorol-e közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy a VET 103. § (2) bekezdése szerinti bármely más jogot.

4. Az átviteli hálózat tulajdonosának nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy

a) a kérelmező részére biztosítja-e a feladatai elvégzéséhez szükséges együttműködést, támogatást és információt,

b) finanszírozza-e a kérelmező által elhatározott és a Hivatal által a hálózatfejlesztési tervben jóváhagyott beruházásokat, ha nem, beleegyezik-e bármely érdekelt fél – akár a kérelmező – általi finanszírozásba,

c) fedezetet biztosít-e az átviteli hálózati vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségekre, kivéve a kérelmező feladataihoz kapcsolódó kötelezettségeket,

d) biztosítékot nyújt-e az átviteli hálózati fejlesztések finanszírozásának megkönnyítése érdekében, kivéve azon beruházásokat, amelyek esetében a VET 104. § (2) bekezdés b) pontjával összhangban beleegyezését adta bármely érdekelt fél – akár a kérelmező – általi finanszírozáshoz.

5. Amennyiben az átviteli hálózat tulajdonosa vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás része, az átviteli hálózat tulajdonosának nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy

a) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást ellátó személy részt vesz-e az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás azon szervezetében, amely termelés, elosztás vagy villamosenergia-kereskedelem napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős és

b) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást ellátó személy munkaszerződésében vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyát szabályozó szerződésében meghatározott jogai és kötelezettségei, munkabére és egyéb juttatásai, munkavégzésének feltételei és szakmai érdekei oly módon kerültek-e megállapításra, hogy feladatai ellátása során biztosítsák számára a független cselekvés lehetőségét.

12/a. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez1097

Átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

2. arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a tanúsításról rendelkező határozatban foglaltakhoz képest történt-e változás,

3. négy évre szóló független könyvvizsgáló által ellenőrzött üzleti terv,

4. utolsó három üzleti év beszámolója, amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámoló,

5. az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege,

6. a megfelelési program és a VET 24. § (2) bekezdése szerinti belső szabályzat jóváhagyására irányuló kérelem,

7. villamos energia átadási-átvételi és mérési pontok:

a) az átviteli hálózat és az erőművek és külföldi hálózatok között, valamint

b) az átviteli hálózat és az elosztók hálózatai között,

8. a mérési, elszámolási rendszer bemutató leírása és

9. a kérelmező és a villamosenergia-rendszer azon résztvevői közötti szerződések, üzemviteli megállapodások, akik az átviteli rendszerirányító utasításait a villamosenergia-ellátási szabályzatnak megfelelően kötelesek végrehajtani.

13. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez1098

Magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése iránti engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

I. Magánvezeték létesítése iránti engedélykérelemhez az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumokat.

2. A VET 39. § (1) bekezdés b) pontja esetén az azt igazoló dokumentumot, hogy a vételező a kérelmezőnek kapcsolt vállalkozása.

3. A VET 39. § (1) bekezdés c) pontja esetén az azt bemutató dokumentumot, hogy a magánvezetékhez kapcsolódó vételezők tevékenységei vagy termelési folyamatai műszaki és biztonsági okokból összefüggenek.

4. Nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, egyéb jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel.

5. Nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező rendelkezik általa foglalkoztatott, a magánvezeték üzemeltetéséhez szükséges megfelelő létszámú és megfelelő képzettségű személyzettel, vagy amennyiben a VET 39. § (5) bekezdése szerint megbízási szerződést kötött, nyilatkozat arról, hogy azt az e rendelet 54. § (2) bekezdés szerinti szempontoknak megfelelő üzemeltetővel kötötte meg, valamint arról, hogy magánvezeték üzemeltetéséről e engedélyköteles tevékenysége során folyamatosan gondoskodik.

6. Annak a területnek a leírását, szükség esetén térképekkel – az ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számok megjelölésével –, amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri, valamint a tervezett magánvezeték tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által elkészített egyvonalas kapcsolási rajza a kapcsolódási pontok és a kapcsolódási pontok kapcsolódási teljesítménye (kVA) feltüntetésével.

7. A kérelmező és a hálózati engedélyes által aláírt hálózati csatlakozási szerződés másolatát.

8. A magánvezetékre kapcsolni tervezett felhasználók, vételezők kapcsolódási pontjainak számát, és ezek – kapcsolódási pontonként felhasználókra és vételezőkre egyenként elkülönített – kapcsolódási teljesítményét (kVA).

9. Nyilatkozatot arról, hogy a magánvezetékről háztartási célra villamosenergia-vételezés nem történik, vagy háztartási célra történő vételezés esetén annak igazolása, hogy a vételező a kérelmezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

10. Nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező – a hálózati engedélyes által a magánvezeték létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárásban adott hozzájárulásában meghatározott – a magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának műszaki feltételeit betartja.

II. Magánvezeték bővítése iránti engedélykérelemhez az I. pont szerinti dokumentumok közül azon dokumentumokat kell benyújtani, amelyek tartalmában a magánvezeték létesítési engedély kiadását vagy legutolsó módosítását követően változás történt.

III. Magánvezeték megszüntetése iránti engedélykérelemhez az e rendelet 76. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülését igazoló dokumentumok kell benyújtani.

14. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez1099

Közvetlen vezeték létesítésére és megszüntetésére vonatkozó engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

I. Közvetlen vezeték létesítése iránti engedélykérelemhez az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumok.

2. Amennyiben a kérelmező a közvetlen vezetéken kapcsolt vállalkozását kívánja ellátni, annak igazolása, hogy a vételező a kérelmezőnek kapcsolt vállalkozása.

3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel.

4. A létesíteni kívánt közvetlen vezeték azonosításához szükséges műszaki, csatlakozási, és helyszínrajzi dokumentációk.

5. A kérelmező és a közcélú hálózatra csatlakozó termelő közötti szerződés másolata, amennyiben a közvetlen vezeték létesítője nem a termelő.

6. A közvetlen vezeték és az erőmű kapcsolódási pontján rendelkezésre álló teljesítmény.

7. Annak a területnek a leírása, szükség esetén térképekkel – az ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számok megjelölésével –, amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri. A közvetlen vezeték közcélú hálózat csatlakozási pontjáig kiegészített – tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által készített – egyvonalas kapcsolási rajza a kapcsolódási pontok és azok kapcsolódási teljesítményének (kVA) feltüntetésével.

8. A közvetlen vezetékre kapcsolni tervezett vételezők kapcsolódási pontjainak száma, és ezek – kapcsolódási pontonként vételezőkre egyenként elkülönített – kapcsolódási teljesítménye (kVA).

9. A kérelmező és a hálózati engedélyes között létrejött e rendelet 12. § (2) bekezdése szerinti szerződések másolata.

10. Ha a vételező a közcélú hálózathoz közvetlenül is csatlakozik, a VET 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodások másolata.

II. Közvetlen vezeték megszüntetése iránti engedélykérelemhez az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:

1. Nyilatkozat arról, hogy csatlakozik-e vételező a közvetlen vezetékre vagy nem.

2. Ha a közvetlen vezetékre a megszüntetésre vonatkozó kérelem benyújtásának idején a közvetlen vezetékre vételező kapcsolódik, akkor a kérelmező és a vételező együttes nyilatkozata arról, hogy a megszüntetés után a vételező ellátása

a) a VET 38. § (3) bekezdése szerinti meglévő vagy a kiépítendő közcélú csatlakozási ponton keresztül,

b) a 77. § szerinti magánvezetékes ellátási formára történő áttéréssel, vagy

c) a VET 86. § (5) bekezdése szerinti közcélúvá nyilvánítással kerül biztosításra.

15. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez1100

Villamosenergia-kereskedelmi engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumok.

2. Az adott és a következő naptári vagy üzleti évre szóló, független könyvvizsgáló által ellenőrzött üzleti terv.

3. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege vagy a VET 72. § (5) bekezdése szerinti üzletszabályzat készítés alóli felmentésre irányuló kérelem.

Korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumok.

2. Az adott és a következő naptári vagy üzleti évre szóló, független könyvvizsgáló által ellenőrzött üzleti terv.

3. Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a kérelmező bejegyzésének helye szerinti országban milyen jogosultság vagy engedély alapján végzi villamosenergia-kereskedelmi tevékenységét, valamint engedély esetén annak hiteles másolata.

4. Az e rendelet 79. § (3) bekezdésében foglalt igazolás.

5. A VET 88. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítését igazoló okiratok, valamint a képviselő megnevezése, képviseleti jogának igazolása és az iroda elérhetőségét lehetővé tevő adatok (cím, telefon, fax, e-mail).

16. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

2.1101

3. Négy évre szóló független könyvvizsgáló által ellenőrzött üzleti terv,

4. Utolsó három üzleti év beszámolója,

5. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámoló,

6. Az átviteli rendszerirányítóval megkötött mérlegköri (elő)szerződés,

7. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege,

8.1102

9. Az alkalmazni kívánt kereskedési szabályzat tervezetének szövege, amely tartalmazza különösen a termékek felsorolását, az ügylettípusokat, a kereskedési és elszámolási technikákat, módszereket, az adatrögzítési, adatvédelmi megoldásokat,

10. Az alkalmazni kívánt informatikai rendszer részletes bemutatása,

11.1103

17. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Egyetemes szolgáltatói engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az e rendelet 15. számú mellékletében (villamosenergia-kereskedelmi engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok) meghatározott adatok, dokumentumok,

2. Annak a területnek a leírása [a közigazgatási területegységek (települések) felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével], amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri,

3.1104 A villamosenergia-kereskedőkkel, illetve termelőkkel villamos energia vásárlására kötött érvényes kereskedelmi szerződések (rövid, közép- és hosszú távú),

4. Az átviteli rendszerirányítóval és az elosztóval (elosztókkal) kötött együttműködési szerződések.

18. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Erőművi üzleti terv független szaktanácsadók által történő vizsgálata

A VIZSGÁLAT KÖTELEZŐ TARTAMI ELEMEI

I. Általános rész

A szaktanácsadónak a következőkben ismertetett szempontoknak megfelelően kell vizsgálnia a benyújtott üzleti tervet. Különösen az alábbi szempontokra kell nagy figyelmet fordítani:

– Az üzleti tervnél alkalmazott, illetve az üzleti tervhez készített számítógépes modellek ellenőrzése.

– Feltételezések; különös tekintettel az előrejelzések realitását illetően.

– Következetesség; a tervet ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy ha van a vevő által adott szándéknyilatkozat, az abban ismertetett díj- és árszerkezetek követésében következetesek-e.

– Az elvégzett érzékenységi tesztek; különös tekintettel arra, hogy a megfelelő tesztek kerültek-e elvégzésre, és azokat megfelelően alkalmazták-e, illetve értelmezték-e a tervben.

– A modellben használt makrogazdasági feltételezések és mutatók; infláció, kamatlábak, gazdasági növekedés és egyéb jelentősebb, a modellben hivatkozott mutatók helyessége.

II. Finanszírozási struktúra és költségek

A szaktanácsadónak vizsgálnia és ellenőriznie kell, hogy az előirányzott finanszírozási struktúrát megfelelően foglalták-e bele a modellbe és az üzleti tervbe. A kamatfizetésekre és a tőketörlesztésekre vonatkozó számításokat abból a szempontból kell vizsgálni, hogy helyesek-e és összhangban vannak-e a közölt feltételezésekkel.

A projektfejlesztési költségeket az alábbiak szempontjából kell ellenőrizni:

– az összes szükséges és lehetséges költségtétel szerepel-e;

– hogyan indexelték a költségeket az inflációs rátával és a berendezések hány százalékát fogják importálni;

– a kezdeti beruházási költségek 5%-át kitevő vagy azt meghaladó összes berendezésköltséget szerepeltették-e.

Az üzemeltetési költségek vonatkozásában a fix és változó üzemeltetési és karbantartási költségek megfelelő szétválasztását, és az ezen költségek besorolásához alkalmazott módszert kell vizsgálni.

Az elsődleges energiaforrás költségeket különösen részletesen kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az egyes előre jelzett évekre feltételezett árszerkezet és mennyiség, valamint a fizetési feltételek megfelelően kimutatásra kerültek-e a későbbi cash-flow-kban.

A finanszírozási költségeket vizsgálni kell abból a szempontból, hogy megalapozottak-e, ilyen finanszírozás megvalósítható-e, az összes finanszírozással kapcsolatos tételt megfelelően szerepeltették-e, ideértve a devizahitelekhez kapcsolódó árfolyam-különbözeteket, az összes egyéb bankköltséget teljeskörűen szerepeltették-e.

A feltüntetett adótételeknél vizsgálni kell, hogy a magyar adózási jogszabályok és rendelkezések szempontjából azok helyesek-e.

A tőkeráfordításokra vonatkozó terveket abból a szempontból kell vizsgálni, hogy következetesek-e, különös tekintettel az összes projektköltség 5%-át kitevő vagy azt meghaladó berendezésekre vonatkozó adatok mennyiségét illetően. Külön táblázatot kell biztosítani az importált és belföldről beszerzett berendezésekre vonatkozóan, és ennek a táblázatnak a devizahiteleket tartalmazó résszel való egyezőségét abból a szempontból kell vizsgálni, hogy megalapozott-e és következetes-e.

III. Cash-flow-k és várható megtérülések

A szaktanácsadónak meg kell győződnie arról, hogy a nettó jelenérték és a belső megtérülési számítások helyesek-e, és hogy a vonatkozó végkövetkeztetések a projekt egészét tekintve ésszerűek-e.

A cash-flow-kat ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy az alkalmazott módszertan helyes és elfogadható-e, és az összes vonatkozó tételt szerepeltették-e.

IV. A szaktanácsadói jelentés

A szaktanácsadónak a fentiek alapján jelentést kell kibocsátania, amely részletesen ismerteti az üzleti terv megalapozottságát és a fentiekben említett összes kérdéskörre kiterjed. A jelentésnek ismertetnie kell és el kell magyaráznia a szaktanácsadó által végzett munkát, a vizsgálat mélységét, és bizonyosságot kell adnia az üzleti terv megalapozottságáról vagy nem megfelelő voltáról. A jelentésnek alá kell támasztania a modellben és az üzleti tervben alkalmazott módszertant és le kell írnia, hogy az alkalmazott pénzügyi technikák megfeleltek-e.

A vásárló által adott szándéknyilatkozat (ha van).

Annak érdekében, hogy a befektető megfelelő előzetes üzleti tervet tudjon készíteni, a szándéknyilatkozat(ok)nak lehetőleg az alábbiakban felsorolt pontokat kell tartalmazni, de mindenképpen meg kell felelnie az Üzemi Szabályzat 4.10-es mellékletében részletezett előírásoknak.

– Időhorizont; az energiatermelés várhatóan szükséges időtartama és a szóban forgó időszak alatt várhatóan igényelt energiamennyiség.

– Opcionális időtartam; az energiavásárlási megállapodásban szerepeltetendő előirányzott lehetőségek az erőmű működésének meghosszabbítását illetően.

– Díj- és árszerkezetek; azon előirányzott alapelvek nagy vonalakban történő ismertetése, amelyek a jövőbeni energiavásárlási megállapodásban szereplő díjszerkezetre érvényesek lesznek.

– Fizetési és szállítási/átvételi kikötések és feltételek; a várható fizetési feltételek nagy vonalakban történő ismertetése és a tartalék vagy további termelési igények esetében alkalmazandó és várható feltételek.

– Az energiaigény a tervek szerint leszerződendő években, különös tekintettel a jövőbeni energiavásárlási megállapodásokban előirányzott időtartam alatt várható változásokra.

Általánosságban, minél részletesebb a szándéknyilatkozat, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a befektetők megbízható módon fogják tudni megtervezni a projekteket.

19. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Erőmű létesítésére, bővítésére és névleges teljesítőképességének növelésére irányuló kérelemhez csatolandó megvalósíthatósági tanulmány kötelező tartalmi elemei1105

1. A tanulmány összefoglalása.

2. Meglévő környezet ismertetése:

– a kiválasztott telephely és jellemzése (települési környezet, közlekedési kapcsolatok, infrastruktúra, topográfia, hidrológia, meteorológia), a kiválasztás indokai,

– meglévő élő környezet és az erőműépítés által érintett területen lévő létesítmények.

3. Választott technológia indokolása, a vizsgálatok eredményei (előnyök, hátrányok).

4. Tervezett technológiai berendezések, építészeti megoldások:

– energiaátalakítás kapcsolási rajza (hőséma, blokkséma stb.),

– főberendezések adatai, leírása,

– a termelt villamos energia (hőenergia) elszállítása,

– segédüzemi-háziüzemi rendszerek sémája, leírása

= elsődleges energiaforrás-ellátás,

= hűtővízrendszer,

= villamos háziüzem,

= irányítástechnika,

= vízelőkészítő rendszer,

= hírközlés, telemechanika, tűzvédelem,

– erőművi hulladékanyagok, melléktermékek szállítása, kezelése, elhelyezése,

– fő- és segédépületek kialakítása,

– belső út, vasút, egyéb vonalas létesítmények,

– az építési terület előkészítése, bontások, kiváltások, áttelepítések,

– általános építési és szerelési organizáció.

5. Az új létesítmény kapcsolódása a környezethez:

– külső út, vasút, egyéb nyomvonalas létesítmények,

– elsődleges energiaforrás-ellátás, beszállítás, vízbeszerzés, a hulladékvizek kezelése, elvezetése,

– fontosabb segédanyagok beszerzése, beszállítása,

– régi és új erőműrész technológiai kapcsolata (ha van ilyen),

– erőmű kerítésén kívül lévő egyéb létesítmények,

– ha az erőmű építéséhez bánya létesítése is tartozik, úgy be kell mutatni a bánya

= technológiai rendszerét,

= víztelenítési és vízvédelmi rendszerét,

= geotechnikai vizsgálati eredményét,

= villamosenergia-ellátását,

= a bánya vonalas és külszíni létesítményeit,

= a bánya által okozott károkat,

= a bányaművelés felhagyásának módját és a tájrendezést.

6. A környezeti és az örökségvédelmi hatásvizsgálat adatai:

– a részletes környezeti, illetve örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez szükséges, a létesítmény technológiájából származó adatok rendszerezett összefoglalása.

7. Üzemeltetési stratégia és energetikai alapadatok:

– az erőmű tervezett élettartama,

– az erőmű kapacitás adatai,

– az erőmű megbízhatósága, a karbantartás koncepciója,

– a szolgáltatható villamos energia és hőenergia mennyisége, elkülönítve a kényszer menetrendben és a szabadon kiadható villamos energia mennyiségét,

– az erőmű tervezett szabályozhatósága, üzemviteli jellemzői (pl. indítás, leállítás időszükséglete, szabályozási tartomány, fel-, illetve leterhelés sebessége).

8. Hatásfok:

– számítás bemutatása.

9. Megvalósítási ütemterv:

– az ütemtervnek fel kell ölelni az engedélyezés, az előkészítés, a kivitelezés, valamint az üzembe helyezés főbb fázisait és azok időigényét fő egységekre.

10. Beruházási, üzemeltetési költségek:

– az üzleti terv megalapozásához szükséges mélységben.

11. A berendezések beszerzésének koncepciója:

– a berendezések ismertetése,

– a berendezések szállítói kiválasztásának módszere,

– hazai beszállítási lehetőségek.

12. A beruházás és üzemeltetés szervezése:

– a beruházás irányításának szervezeti rendje,

– üzemeltetés létszámigénye,

– szakképzettségi előírások teljesítése.

13. Minőségbiztosítás:

– koncepció,

– előzetes ismertetést kell adni az előkészítésben, megvalósításban, üzemeltetésben, karbantartásban részt vevő szervek minősítési eljárásáról.

14. Megállapítások, következtetések:

– a tanulmányban foglaltak rövid összefoglalása a fejezetek szerinti sorrendben,

– a további előkészítési fázisokban különös figyelmet érdemlő területek felsorolása.

20. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

A tevékenységek számviteli szétválasztásának alapelvei, a szétválasztással szemben támasztott követelmények és a szétválasztási módszer kötelező tartalmi elemei

Általános rendelkezések

Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tevékenységeinek számviteli szétválasztásával megbízható és valós képet kell kapni a vállalkozás engedélyköteles tevékenységeinek (üzletágainak) vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló (a továbbiakban együtt: éves beszámoló) kiegészítő mellékletének alá kell támasztania, hogy a tevékenységek között keresztfinanszírozás nem történt, és hogy a vállalkozás nem engedélyes tevékenysége nem veszélyezteti az engedélyköteles tevékenység végzését.

A tevékenységek számviteli szétválasztása során alkalmazott módszereket és vetítési alapokat a társaság számviteli politikájának keretében elkészített számviteli szétválasztási szabályzatban kell részletesen meghatározni. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a számviteli szétválasztási szabályzat ezen előírásaira is hivatkozni kell. Az engedélyesnek a számviteli szétválasztási szabályzatát a Hivatal bármikor ellenőrizheti.

Integrált villamosenergia-ipari vállalkozások esetében az engedélyes tevékenység(ek) beszámolási időszak alatti megszűnése esetén is tartalmaznia kell a tárgyévi kiegészítő mellékletnek az adott tevékenység(ek) mérlegeit és eredménykimutatásait.

I. A tevékenységek szétválasztásának alapelvei

1. Teljeskörűség elve: a tevékenységek számviteli szétválasztása során – közvetlen hozzárendelés vagy valamilyen felosztási módszer alapján – minden eszköz, forrás, bevétel és ráfordítás felosztásra kerül a vállalkozás tevékenységei között, kivéve ahol a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, illetve e rendelet felmentés ad.

2. Áttekinthetőség és egyszerűség elve: a tevékenységek szétválasztása a vonatkozó törvényeknek megfelelően, lehetőleg egyszerű és átlátható szabályok szerint, nyomon követhető módon történjen.

3. Állandóság elve: a számviteli szétválasztás során alkalmazott szabályrendszer megváltoztatására csak a Hivatal megfelelő idejű és tartalmú tájékoztatása mellett van lehetőség. A szabályrendszer megváltoztatását az engedélyes számviteli szabályzatában rögzíteni kell, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében is be kell mutatni.

4. Folytonosság elve: a szétválasztott engedélyesek részére a folyamatos működéshez szükséges eszközöket és pénzforrásokat biztosítani kell.

II.1106 A tevékenységek szétválasztásával szemben támasztott követelmények

1. Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás engedélyköteles tevékenységeinek bemutatása érdekében az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként tevékenységi beszámolót kell készíteni. A tevékenységi beszámoló az Szt. 1. számú mellékletében található „A” változatú mérleget és az Szt. 2. számú mellékletében szereplő, összköltségi-eljárással készülő „A” változatú eredménykimutatást tartalmazza a mérleg és az eredménykimutatás értelmezéséhez szükséges kiegészítéssel együtt. A kimutatások tagolására és a tételek tartalmára az Szt. vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A hatósági árszabályozás alá eső engedélyes esetében a Hivatal ettől eltérő tagolást is előírhat.

2. Az eszközöket, forrásokat, bevételeket és ráfordításokat közvetlenül – vagy amennyiben közvetlenül egyes tevékenységhez nem rendelhetők – az engedélyes számviteli szétválasztási szabályzatában meghatározott módszerek és vetítési alapok alapján kell felosztani. Az eszközökhöz, illetve forrásokhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások tevékenységek közötti megosztását egymással összhangban kell megtenni.

3. A több engedélyest kiszolgáló engedélyköteles és támogató tevékenység esetében kiemelten fontos az adott tevékenységet igénybe vevők közötti költségfelosztás bemutatása és indokolása.

4. A hatósági árszabályozás alá eső tevékenységet végző engedélyes villamosenergia-ipari vállalkozás köteles a kapcsolt vállalkozásaival kötött szerződéseit, valamint azok alapján felmerült költségeit és bevételeit naprakészen nyilvántartania. Az éves beszámoló Hivatal részére történő benyújtásával egyidejűleg – külön adatszolgáltatásként – valamennyi kapcsolt vállalkozáshoz tartozó forgalmat vállalkozásonként és jogcímenként be kell mutatni.

5. A könyvvizsgáló az éves beszámoló vizsgálata keretében köteles megvizsgálni, hogy a tevékenységek szétválasztásának szabályai megfelelően vannak-e dokumentálva, és hogy a szétválasztás a számviteli szétválasztási szabályzatnak megfelelően történt-e. Az éves beszámolónak alá kell támasztania, hogy a tevékenységek között keresztfinanszírozás nem lépett fel és a tevékenységek egyértelműen átláthatók.

III. A szétválasztási módszer kötelező tartalmi elemei

1. Közvetlenül az engedélyes tevékenységhez rendelhető eszközök, források, bevételek és ráfordítások körének fogalmi és tartalmi meghatározása.

2. Közvetlenül az engedélyes tevékenységhez nem rendelhető eszközök, források, bevételek és ráfordítások megosztásának szabályai, legalább mérleg- és eredménykimutatás, illetve a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és e rendelet szerint meghatározott tételenként.

3. A több engedélyest kiszolgáló támogató és engedélyköteles tevékenységek költségeinek engedélyesenkénti felosztása, az alkalmazott árak kialakításának szabályai.

IV.1107 Speciális szabályok

Amennyiben az engedélyes egyidejűleg a Tszt. hatálya alá tartozó, Hivatal hatáskörében kiadott engedéllyel is rendelkezik, köteles e tevékenységére vonatkozóan is önálló tevékenységi beszámolót készíteni.

21. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

A benyújtandó üzletszabályzatok formátumára vonatkozó előírások1108

Az üzletszabályzatokat nyomdai úton előállítottan, fűzve vagy kötve, két oldalasra nyomtatva kell elkészíteni. Az üzletszabályzatokat rendelkezéseiben egyértelműen kell elkészíteni. Az oldalakat folyamatos számozással kell ellátni. A mellékletek és a függelékek minden lapján fel kell tüntetni, hányas számú melléklet vagy függelék lapjáról van szó. Az üzletszabályzat, a mellékletek és a függelékek minden oldalán fel kell tüntetni, melyik engedélyes szabályzatáról van szó. Az üzletszabályzatot 2 példányban kell jóváhagyásra benyújtani. Egy példány az engedélyes, egy példány a fogyasztóvédelmi hatóság példánya. Az üzletszabályzatokat elektronikusan szerkeszthető formában is be kell nyújtani CD vagy DVD lemezen. Azokban az esetekben, amikor az üzletszabályzatok módosítását kérelmezik az engedélyesek, szükséges egy példányban a korrektúrás változat benyújtása is, melyből egyértelműen megállapíthatók (például színeltéréssel) a módosítások. A korrektúrás változatot az engedélyesek elektronikusan szerkeszthető formában is kötelesek mellékelni CD vagy DVD lemezen. A benyújtott üzletszabályzathoz mellékelni szükséges a jóváhagyásra vonatkozó kérelmet, és az igazgatási szolgáltatási díj átutalását igazoló dokumentum egy másolati példányát.

Az üzletszabályzatokkal kapcsolatos egyeztetések dokumentálása1109

Az üzletszabályzatok jóváhagyásra történő benyújtása során az átviteli rendszerirányító az elosztókkal, a villamosenergia-kereskedőkkel és a termelői engedélyesekkel, a többi engedélyes az energetikai felhasználói érdekképviseletével történt egyeztetések eredményeit tanúsító iratokat csatolja a kérelemhez. Amennyiben az egyetértés megvan, azt elegendő röviden jelezni. Amennyiben az egyetértés hiányzik, a kifogásokat egy összegző táblázatban a kifogást tevő megjelölésével és az elutasítás indokolásával megjelölve, össze kell gyűjteni és a jóváhagyásra beterjesztett kérelem mellékleteként csatolni. A csatolt dokumentumot az abban érintett érdekelt felek aláírásukkal hitelesítik.

Az üzletszabályzatok kötelező tartalmi követelményei

Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint – a VET 72. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a villamosenergia-kereskedő és a termelői engedélyes köteles üzletszabályzatot kidolgozni és azt szerződéses kapcsolataiban alkalmazni. Az engedélyes köteles üzletszabályzatában az általa nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit feltüntetni. Az üzletszabályzatoknak ennek alapján különösen a következőket kell tartalmazniuk.

I. Általános rendelkezések

1. Az üzletszabályzat hatálya, fogalommeghatározások, az engedélyesre vonatkozó adatok, tevékenység bemutatása.

2. Az üzletszabályzattól – mint általános szerződési feltételrendszertől – történő eltérés lehetőségei, egyedi feltételek kialakításának lehetősége. Egyedi feltételek alkalmazása esetén az engedélyes köteles az egyedi feltételeket nyilvánosságra hozni, és azokat minden, a feltételeket teljesítő szerződő fél részére biztosítani. E rendelkezést az üzletszabályzatban fel kell tüntetni, a nyilvánosságra hozatal helyének megjelölésével együtt.

3. Az engedélyes által nyújtott szolgáltatás részletes bemutatása, ehhez kapcsolódóan:

a) a szolgáltatást igénybe venni kívánó rendszerhasználó szerződéskötési igényének kezelése (folyamat a szerződéskötésig, a szerződéskötést megelőzően a felek által teljesítendő feltételek)

aa) igénybejelentés rendje

ab)1110 tájékoztatás az igénybejelentésre az engedélyes részéről, annak megjelölésével, hogy más engedélyeseknél történő eljárást megbízási szerződés alapján ellát-e, ha igen, mely engedélyeseknél és milyen feltételek szerint,

ac) a szerződéskötéshez szükséges adatok, iratok biztosításának rendje;

b) a szerződéskötésre vonatkozó szabályok

ba) a létrejövő szerződést – annak teljes tartalmával – írásba kell foglalni

bb) a szerződés hatálybalépéséhez szükséges esetleges további feltételek (igazolások, nyilatkozatok más engedélyesektől, ezek beszerzésének rendje, határideje);

c) a szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezések

ca)1111 az engedélyes által nyújtott szolgáltatás minőségi paraméterei

cb) elszámolás, elszámolási időszakok

cc) mérés, elszámolás hibás mérés esetén

cd) mérlegkörre vonatkozó információk

ce) fizetési módok és határidők;

d) a szerződés teljesítésében részt vevő harmadik személyek és a velük fennálló kapcsolatok bemutatása;

e) eljárás üzemzavar, korlátozás esetén

ea) kölcsönös tájékoztatási kötelezettség

eb) a tájékoztatás elmulasztásának következményei

ec) együttműködés a helyreállítás érdekében;

f) a szerződés megszűnésének esetei

fa) a szerződés időtartamának meghatározása

fb) rendes felmondás szabályai – a rendes felmondás joga nem korlátozható

fc) azonnali hatályú felmondás – az azonnali felmondáshoz vezető súlyos szerződésszegések meghatározása

fd) a szerződés megszűnésének egyéb esetei

fe) elszámolás a szerződés megszűnése esetén;

g) a szerződésszegés kezelése

ga) a szerződésszerű teljesítés ellenőrzésének módja, eljárásrendje

gb) a szerződésszegés bizonyítására vonatkozó szabályok

gc) az azonnali felmondást nem eredményező szerződésszegések következményei;

h) adatvédelem

ha) a szerződő fél kezelt személyes adatainak köre

hb) azon személyek megjelölése, akik számára a kezelt adatok vagy azok meghatározott részei átadhatók

hc) eljárásrend a személyes adatokhoz fűződő jogok megsértése esetén;

i) panaszügyintézésre vonatkozó rendelkezések

ia) a beérkező panaszok rögzítése, archiválása

ib) a szükséges egyeztetések végrehajtásának dokumentálása

ic) érdemi válaszadási határidő

id) a válaszadási határidő elmulasztásának következménye;

j) ügyfélszolgálatok, fogyasztói irodák, egyéb elérhetőségek

ja) állandó ügyfélszolgálati irodák felsorolása, azok nyitvatartási idejével együtt, az ott ellátott feladatok megjelölésével

jb) ügyfélszolgálati fiókirodák felsorolása, azok nyitvatartási idejével együtt, az ott ellátott feladatok megjelölésével

jc) telefonszámok, postacímek, azok megjelölésével együtt, hogy mely telefonszámon milyen ügyeket lehet elintézni, illetve mely postacímen milyen bejelentés tehető;

k) vitarendezés, értesítések

ka) irányadó jogszabályok megjelölése

kb) bírósági kikötések

kc) kölcsönös értesítések rendje, határideje, módja.

4.1112 Az engedélyes által a felhasználói körben alkalmazott szerződésminták.

5.1113 Ha az engedélyes mérlegkör-felelős, az általa alkalmazott mérlegkör tagsági szerződés minta.

II. Az egyes engedélyesekre vonatkozó további rendelkezések

1. Az átviteli rendszerirányító köteles az 1. pontban előírtakon felül üzletszabályzatában szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a villamosenergia-rendszer működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk részletes körét, ezen információk átadásának rendjét;

b)1114 a mérésre és elszámolásra vonatkozó szabályokat, eljárásrendet;

c) a rendszerszintű szolgáltatások beszerzésének rendjét, a beszerzések feltételeinek nyilvánosságra hozatala módját;

d)1115

e) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó főbb műszaki paramétereket;

f)1116 pénzügyi biztosítékok rendszerét;

g)–h)1117

i) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályokat;

j)1118 a villamosenergia-piac résztvevőivel való együttműködés körét és eljárásrendjét;

k) az átviteli hálózathoz történő hozzáférés műszaki feltételeit;

l)1119

m) a mérőberendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának rendjét;

n) az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozására vonatkozó eljárások rendjét;

o) az üzemi szabályzatban meghatározott adatok és információk szolgáltatásának rendjét;

p)1120

q) a minőségre, megbízhatóságra vonatkozó követelményeket;

r)1121 a villamosenergia-piac résztvevőivel kötendő szerződésmintákat; és

s)1122 az átviteli hálózathoz történő csatlakozásra és a csatlakozási költség megfizetésére vonatkozó szabályokat.

t)1123

2. Az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek az I. pontban előírtakon felül üzletszabályzatukban szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó főbb műszaki paramétereket;

b) a környezetvédelmi előírások betartásának garanciális feltételeit;

c) a vásárlók/felhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciákat, az üzemzavarok elhárítására vonatkozó rendelkezéseket;

d) a fejlesztési tervek végrehajtásának rendjét;

e) az üzemzavar és korlátozás esetén alkalmazandó szabályokat;

f) a villamosenergia-piac más résztvevőivel való együttműködés műszaki feltételeit;

g) a közcélú hálózathoz történő hozzáférés műszaki feltételeit;

h) az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozására vonatkozó eljárások rendjét;

i) a hálózaton végzendő, előre tervezhető karbantartási-felújítási munkálatok végzéséről történő értesítés rendjét;

j) a mérőberendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának rendjét;

k) az összekötő berendezések üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására vonatkozó szerződések feltételeit;

l) a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatok és információk szolgáltatásának rendjét;

m) a felhasználói igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeinek közlésére vonatkozó határidőket;

n) a csatlakozási költség megfizetésére vonatkozó szabályokat;

o) a közvilágítás céljait szolgáló berendezések közcélú hálózat tartószerkezetein történő elhelyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat, valamint szerződési feltételeket;

p) a szolgáltatás minőségére vonatkozó követelményeket;

r) a kereskedővel kötött szerződések felhasználókat is érintő rendelkezéseit;

s)1124

t)1125 az igénybejelentésre szolgáló nyomtatvány, a csatlakozási szerződés és a hálózathasználati szerződés felhasználókra, erőművekre (ezen belül külön a háztartási méretű kiserőművekre) vonatkozó mintáit;

u)1126 a szerződés nélkül villamos energiát vételező személyekkel szembeni eljárás rendjét, az ellátásban való részvétel jogszerűvé tételének módját, a villamosenergia-vásárlási szerződés nélküli vételezés időtartama alatt felhasznált villamosenergia-mennyisége és elszámolási ára meghatározásának módját, valamint az elszámolás szabályait;

v)1127 az alaptevékenységen kívül végzett tevékenységek bemutatását, így különösen

va) az engedélyes által végzett, az alaptevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások felsorolását, és

vb) az engedélyes által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető, alapszolgáltatáson túli kiegészítő szolgáltatások körét és díját.

w)1128 a fogyasztásmérő-berendezés kötelező szakértői vizsgálatának igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel történő lebonyolításának és a vizsgálat megrendelésének módját;

x)1129 a helyszíni felülvizsgálat nélkül megválaszolható csatlakozási igények esetei;

3. A szervezett villamosenergia-piac engedélyese üzletszabályzatában az I. pontban foglaltakon túl köteles szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a szervezett villamosenergia-piacon történő kereskedés feltételeit;

b) a szervezett villamosenergia-piaci tagság feltételeit.

4. A villamosenergia-kereskedő az I. pontban meghatározott feltételeken túl üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a villamos energia értékesítésére vonatkozó általános szerződési feltételeinek mintáját;

b) az általa alkalmazott áralkalmazási feltételeket és az árakat;

c) az árak megváltoztatásának feltételeit, árváltozás esetén alkalmazandó eljárást;

d) a védendő fogyasztók részére nyújtott különleges bánásmód részletes szabályait;

e)1130

f) az egyetemes szolgáltatásba történő visszatérés feltételeit;

g)1131 a felhasználóval VET 63. § (1) bekezdés alapján kötendő megbízási szerződés mintáját;

h) az egyedi közvilágítási szerződési feltételeket.

5. Az egyetemes szolgáltató az I. pontban, illetve a II.4. pontban meghatározottakon felül üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni:

a) az igénybejelentésre szolgáló nyomtatvány mintáját;

b) az igénybejelentéssel kapcsolatosan a hálózati engedélyessel történő egyeztetés határidejét;

c) a felhasználó személyében bekövetkező változás esetén a helyszíni ellenőrzésről szóló, a felhasználó részére küldött értesítés mintáját, amelynek tartalmaznia kell a felhasználó időpont-egyeztetésre vonatkozó jogára történő figyelmeztetést is;

d) az egyetemes szolgáltatási körből történő kilépés rendjét.

6. A termelő az I. pontban meghatározott feltételeken túl üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó főbb műszaki paramétereket;

b) a környezetvédelmi előírások betartásának garanciális feltételeit;

c) a vásárlók/felhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciákat, az üzemzavarok elhárítására vonatkozó rendelkezéseket;

d) a fejlesztési tervek végrehajtásának rendjét;

e) az üzemzavar és korlátozás esetén alkalmazandó szabályokat;

f) a villamosenergia-piac más résztvevőivel való együttműködés műszaki feltételeit.

22. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez1132

Az erőművi főberendezések adatai

A 4–6. és 9. számú mellékletben meghatározott adatszolgáltatás esetén, az erőművi főberendezések adatait – az alkalmazott technológiától függő módon – a Hivatal honlapján meghatározott formátumban az alábbi adatok megadásával kell összeállítani.

1. Az alkalmazott berendezésektől függetlenül

1.1. típus,

1.2. gyártó,

1.3. gyári szám,

1.4. gyártási év,

1.5. üzembe helyezési időpont,

1.6. maradó élettartam (a napelemtáblát és az invertert nem beleértve).

2. A beépített berendezések száma (db).

3. Kazán vagy füstgáz hőhasznosító kazán (hőcserélő) esetében

3.1. névleges teljesítőképesség (MWth),

3.2. póttüzelés esetében

a) maximális hőteljesítmény (MWth),

b) tüzelőanyag,

3.3. forró víz kazán esetében

a) forró víz névleges vízáram (t/h),

b) névleges belépő hőmérséklet (°C),

c) névleges kilépő hőmérséklet (°C),

3.4. gőzkazán esetében

a) névleges gőztermelés (t/h),

b) frissgőz hőmérséklet (°C),

c) frissgőz nyomás (bar).

4. Gázturbina esetében

4.1. névleges teljesítőképesség (MW),

4.2. tüzelőanyag,

4.3. tüzelőanyag mennyiség (Nm3/h; kg/h).

5. Kondenzációs gőzturbina esetében

5.1. névleges teljesítőképesség (MW),

5.2. névleges gőznyelés (t/h),

5.3. frissgőz hőmérséklete (°C),

5.4. frissgőz nyomás (bar).

6. Elvételes kondenzációs gőzturbina esetében

6.1. névleges teljesítőképesség (MW),

6.2. névleges gőznyelés (t/h),

6.3. frissgőz hőmérséklet (°C),

6.4. frissgőz nyomás (bar),

6.5. gőzelvétel tömegárama (t/h),

6.6. gőzelvétel nyomása (bar),

6.7. gőzelvétel hőmérséklete (°C).

7. Ellennyomású gőzturbina esetében

7.1. névleges teljesítőképesség (MW),

7.2. névleges gőznyelés (t/h),

7.3. frissgőz hőmérséklet (°C),

7.4. frissgőz nyomása (bar),

7.5. ellennyomás hőmérséklet (°C).

8. Elvételes ellennyomású gőzturbina esetében

8.1. névleges teljesítőképesség (MW),

8.2. névleges gőznyelés (t/h),

8.3. frissgőz hőmérséklete (°C),

8.4. frissgőz nyomása (bar),

8.5. kondenzátor nyomás (bar),

8.6. gőzelvétel tömegárama (t/h),

8.7. gőzelvétel nyomása (bar),

8.8. gőzelvétel hőmérséklete (°C),

8.9. ellennyomás (bar),

8.10. ellennyomás hőmérséklete (°C).

9. Gázmotor esetében

9.1. névleges villamos teljesítőképesség (MW),

9.2. névleges hő teljesítőképesség (MW),

9.3. hőcserélő névleges teljesítőképessége (MW)

a) keverék hűtő,

b) olaj hűtő,

c) motor hűtő,

d) kipufogógáz hűtő,

9.4. összes kinyerhető teljesítmény (MW),

9.5. villamos hatásfok névleges teljesítménynél (%),

9.6. termikus hatásfok névleges teljesítménynél (%),

9.7. eredő hatásfok névleges teljesítménynél (%),

9.8. kilépő víz hőmérséklet (°C),

9.9. átáramló vízmennyiség (m3/h).

10. Szélerőmű esetében

10.1. tengelymagasság (m),

10.2. rotor átmérő (m),

10.3. rotor fordulatszám (1/perc),

10.4. lapátok száma (db),

10.5. lapátok hossza (m),

10.6. lapátok anyaga,

10.7. indító szélsebesség (m/s),

10.8. névleges szélsebesség (m/s),

10.9. leállító szélsebesség (m/s),

10.10. túlélő szélsebesség (m/s),

10.11. generátor névleges teljesítőképessége (MW),

10.12. generátor névleges kapocsfeszültsége (V),

10.13. toronyból kiadott névleges feszültség (V),

10.14. helyrajzi szám,

10.15. EOV koordináta.

11. Napelemtábla esetében

11.1. az alkalmazott napelemtábla típusa (gyártási szabvány),

11.2. a telepítés módja (fix vagy napkövető),

11.3. a napelemtábla névleges teljesítőképessége (W),

11.4. a napelemtábla felülete (m2).

12. Villamos forgógép esetében

12.1. névleges teljesítőképesség (MW),

12.2. névleges kapocsfeszültség (kV).

13. Energiatároló esetében

13.1. névleges teljesítőképesség (MW),

13.2. energiatárolási kapacitás (MWh),

13.3. töltési idő (óra),

13.4. kisütési idő (óra),

13.5. energiaátalakítási hatásfok (%),

13.6. az energiatárolás módja.

14. Inverter esetében

14.1. egység névleges teljesítőképessége (kW),

14.2. a hálózati csatlakozás névleges feszültsége (kV).

15. Transzformátor esetében

15.1. névleges teljesítőképesség (MVA),

15.2. primer oldali névleges feszültség (kV),

15.3. szekunder oldali névleges feszültség (kV),

15.4. tercier oldali névleges feszültség (kV).

23/a. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez1133

Kérelem szociálisan rászoruló személyként a védendő fogyasztók nyilvántartásába
történő felvétel / nyilvántartásába vétel meghosszabbítása iránt

A)

A FOGYASZTÓ TÖLTI KI

A villamosenergia-kereskedő (a lakossági fogyasztót ellátó kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató) által kiállított számlán megjelölt felhasználási hely

a) egyértelmű meghatározására alkalmas, az elosztónál nyilvántartott azonosító:

b) címe (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

A villamosenergia-kereskedő által kiállított számlán fogyasztóként megjelölt személy

a) családi és utóneve:

b) születési neve:

c) anyja neve:

d) születési helye és ideje:

e) lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

f) tartózkodási helye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

Ha a villamosenergia-kereskedő által kiállított számlán megjelölt személy nem saját jogán, hanem a vele egy háztartásban élő személyre tekintettel kéri védendő fogyasztóként történő nyilvántartásba vételét (nyilvántartásba vételének meghosszabbítását), e személy

a) családi és utóneve:

b) születési neve:

c) anyja neve:

d) születési helye és ideje:

e) lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

f) tartózkodási helye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

Az alábbi igazolás alapján kérem az elosztó

a)1 nyilvántartásába szociálisan rászoruló (védendő) fogyasztóként történő felvételem,

b)1 nyilvántartásában szociálisan rászoruló (védendő) fogyasztóként történő nyilvántartásom meghosszabbítását.

Kelt:

............................................................
fogyasztó aláírása

––––––––––––

1 A megfelelő rész aláhúzandó!

B)

AZ IGAZGATÁSI SZERV TÖLTI KI

Eljáró igazgatási szerv megnevezése:

Székhelye:

Igazolom, hogy

(név):

(születési név):

(anyja neve):

(születési helye és ideje):

(lakóhelye):

(tartózkodási helye):

fogyasztó

a)1 saját jogán

b)1 vele egy háztartásban élő

(név):

(születési név):

(anyja neve):

(születési helye és ideje):

(lakóhelye):

(tartózkodási helye):

személyre tekintettel

a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében foglaltak alapján szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül.

A fogyasztó1 / a vele közös háztartásban élő személy1

a)1 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b)1 a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c)1 a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül,

d)1 a Szoctv. 40–44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e)1 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,

f)1 a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g)1 a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

A fogyasztó szociális rászorultságának fennállását a(z)........... számú határozat alapján igazolom.

A fogyasztó szociális rászorultságát a fentiek szerint megalapozó körülmény

a)1 határozatlan ideig,

b)1 határozott ideig: ............... -ig

áll fenn.

Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás!

Kelt:

P. H.

......................................................................
eljáró igazgatási szerv

––––––––––––

1 A megfelelő rész aláhúzandó!

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Az űrlapot géppel vagy tollal, nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 64. § (1) bekezdése alapján a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel

a) szociálisan rászoruló fogyasztóként és/vagy

b) fogyatékkal élő fogyasztóként

kérelmezhető.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése alapján szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki vagy akinek háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy a villamosenergia-szolgáltatás megszakadása.

d) a Szoctv. 40–44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 19. pontja szerint fogyatékkal élő fogyasztó:

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy,

b) a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá

c) az a személy, aki vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Az az igénylő, aki egyidejűleg mind szociálisan rászoruló fogyasztónak, mind fogyatékkal élő fogyasztónak minősül, mindkét jogcímen történő nyilvántartásba vételét kezdeményezheti és egyaránt jogosulttá válhat a szociálisan rászoruló fogyasztóknak nyújtott kedvezményekre, valamint a fogyatékkal élőket megillető különleges bánásmódra. Ebben az esetben külön-külön igazolni kell, hogy a fogyasztó szociálisan rászoruló fogyasztónak, illetve fogyatékkal élő fogyasztónak minősül. A fogyatékkal élő fogyasztóként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a 23/b. számú melléklet szerinti adatlapot kell benyújtani.

Az A) részben szereplő adatokat a fogyasztó tölti ki és az adatok valódiságát aláírásával igazolja.

A B) részben szereplő adatokat az a szerv tölti ki, amelyik a szociális rászorultságot megalapozó jogosultságot, ellátást, tényt megállapította.

Tekintettel arra, hogy a védendő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja, ugyanazon igénylőnek, fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

Az igazolást a lakossági fogyasztónak kell benyújtania az elosztóhoz az igazolás kiállításától számított 30 napon belül, a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor. A 30 nap elteltét követően az igénylőnek új igazolást kell kérnie.

A nyilvántartásba történő felvételt követő évtől a szociálisan rászoruló fogyasztó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll.

23/b. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez1134

Kérelem fogyatékkal élő személyként a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő

felvétel / nyilvántartásába vétel meghosszabbítása iránt

A) A FOGYASZTÓ TÖLTI KI

A villamosenergia-kereskedő (a lakossági fogyasztót ellátó kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató) által kiállított számlán megjelölt felhasználási hely

a)    egyértelmű meghatározására alkalmas, az elosztónál nyilvántartott azonosító:

b)    címe (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

A villamosenergia-kereskedő által kiállított számlán fogyasztóként megjelölt személy

a)    családi és utóneve:

b)    születési neve:

c)    anyja neve:

d)    születési helye és ideje:

e)    lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

f)    tartózkodási helye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

g)    ellátási szünet esetén értesítendő személy családi és utóneve, értesítési címe (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó), telefonszáma:

Ha a villamosenergia-kereskedő által kiállított számlán megjelölt személy nem saját jogán, hanem a vele egy háztartásban élő személyre tekintettel kéri védendő fogyasztóként történő nyilvántartásba vételét (nyilvántartásba vételének meghosszabbítását), e személy

a)    családi és utóneve:

b)    születési neve:

c)    anyja neve:

d)    születési helye és ideje:

e)    lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

f)    tartózkodási helye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

Az alábbi igazolások alapján kérem az elosztó

a)    nyilvántartásába fogyatékkal élő (védendő) fogyasztóként történő felvételem,

b)    nyilvántartásában fogyatékkal élő (védendő) fogyasztóként történő nyilvántartásom meghosszabbítását.

Nyilatkozom, hogy a fogyasztóként megjelölt személy háztartásában

a)    van,

b)    nincs

olyan személy, aki nem minősül fogyatékkal élőnek.

Kelt:

......................................................................

fogyasztó / eltartó aláírása

B) AZ IGAZGATÁSI SZERV TÖLTI KI

Eljáró igazgatási szerv megnevezése:

Székhelye:

A(z) ........... számú határozat alapján igazolom, hogy

a)    (név):

(születési név):

(anyja neve):

(születési helye és ideje):

(lakóhelye):

(tartózkodási helye):

fogyasztó

b)    a fenti fogyasztóval egy háztartásban lakó

(név):

(születési név):

(anyja neve):

(születési helye és ideje):

(lakóhelye):

(tartózkodási helye):

személy

(i)     a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesül,

(ii)     a vakok személyi járadékában részesül.

Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás!

Kelt:

P. H.

............................................................

eljáró igazgatási szerv

C) A KEZELŐORVOS – ENNEK HIÁNYÁBAN A HÁZIORVOS – TÖLTI KI

Orvos neve (egészségügyi szolgáltató megnevezése):

Orvos címe (egészségügyi szolgáltató székhelye):

Orvos pecsétszáma (egészségügyi szolgáltató működési engedélyének száma):

Igazolom, hogy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az igénylő vagy a vele közös háztartásban élő személy adatai és fogyatékosságának jellege a következő:

Név (születési név)

Születési hely és idő

Lakóhely (tartózkodási hely)

Korlátozottság jellege
[Rendelet 33. § (1) bekezdés b) pont bb) vagy bc) alpontja]*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

* Az orvos tölti ki!

A táblázatban fel kell tüntetni az igénylőt, akit a fogyatékossága okán a Rendelet 33. § (1) bekezdése szerinti eseteknek megfelelően különleges bánásmódban kell részesíteni a villamos energia felhasználása során. A fogyatékosság jellegénél a korlátozottság jellegének megfelelő betűjelet vagy betűjeleket kell megadni.

A Rendelet 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fogyatékosság esetén annak jellege alapján álláspontom szerint a fogyasztó tekintetében az alábbi típusú különleges bánásmód (bánásmódok) alkalmazása lehet indokolt:

a)    havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,

b)    készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen,

c)    az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhely-kialakítás,

d)    a számla értelmezéséhez az engedélyes üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség, különösen nagyobb betűmérettel nyomtatott számla, helyszíni számla magyarázat, számlafordíttatás,

e)    egyéb szolgáltatás, éspedig:

A 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő személy vonatkozásában a villamosenergia-ellátás kikapcsolásának, szüneteltetésének vagy szünetelésének esetén értesítendő személy vagy szervezet neve, telefonszáma: ................................................................

Alulírott ....................... mint a fent megjelölt személy orvosi ellátását végző orvos, a Rendelet 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kijelentem, hogy a fent megjelölt fogyatékossági állapotra vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt:

P. H.

.....................................

orvos aláírása

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Az űrlapot géppel vagy tollal, nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 64. § (1) bekezdése alapján a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel

a)    fogyatékkal élő fogyasztóként és/vagy

b)    szociálisan rászoruló fogyasztóként

kérelmezhető.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 19. pontja szerint fogyatékkal élő fogyasztó:

a)    a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy,

b)    a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá

c)    az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy a villamosenergia-szolgáltatás megszakadása.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 30. § (1) bekezdése alapján szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy:

a)    a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b)    a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c)    a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül,

d)    a Szoctv. 40–44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e)    a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f)    a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g)    a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

Az az igénylő, aki egyidejűleg mind fogyatékkal élő fogyasztónak, mind szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül, mindkét jogcímen történő nyilvántartásba vételét kezdeményezheti, és egyaránt jogosulttá válhat a fogyatékkal élőket megillető különleges bánásmódra, valamint a szociálisan rászoruló fogyasztóknak nyújtott kedvezményekre. Ebben az esetben külön-külön igazolni kell, hogy a fogyasztó fogyatékkal élő fogyasztónak, illetve szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül. A szociálisan rászoruló fogyasztóként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a 23/a. számú melléklet szerinti adatlapot kell benyújtani.

Tekintettel arra, hogy a védendő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja, ugyanazon igénylőnek, fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

Az A) részben szereplő adatokat az igénylő vagy eltartója tölti ki, és az adatok valódiságát aláírásával igazolja.

A B) részben szereplő adatokat a fogyatékkal élő személyt megillető fenti támogatásokat megállapító vagy folyósító szerv tölti ki.

A C) részt a fogyatékkal élő személyt kezelő orvos – ennek hiányában a háziorvos – tölti ki a következők szerint:

a)    a Rendelet 33. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját kell megjelölni, ha a fogyatékkel élő személy fogyatékossági támogatásban részesül,

b)    a Rendelet 33. § (1) bekezdése b) pont bc) alpontját kell megjelölni, ha a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy a villamosenergia-szolgáltatás megszakadása a lakossági fogyasztó vagy a vele közös háztartásban élő személy életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti.

Az orvos által a fogyatékosság jellege alapján javasolt különleges bánásmódot az engedélyes az üzletszabályzatában meghatározottakkal összhangban biztosítja.

Az értesítendő személy vagy szervezet neve, telefonszáma mezőbe annak az értesítendőnek a nevét, telefonszámát kell beírni, aki a szolgáltatás kikapcsolása, szüneteltetése vagy szünetelése esetén érdemben tud egyeztetni az érintett engedélyessel a szükséges intézkedések megtételéről.

Az egészségi állapotra vonatkozó besorolás valódiságát az orvos aláírásával igazolja.

A fogyatékosság jellegét igazoló orvos részére be kell mutatni a fogyatékkal élő személy fogyatékossága tekintetében a rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által kiállított szakvéleményt, szakhatósági állásfoglalást, amennyiben ilyen készült.

Az igazolást az igénylőnek kell benyújtania az elosztóhoz az igazolás kiállításától számított 30 napon belül, a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor. A 30 nap elteltét követően az igénylőnek új igazolást kell kérnie.

A nyilvántartásba történő felvételt követő évtől a védendő fogyasztó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő személynek, ha az állapotában, illetve a háztartásában lakó fogyatékkal élő személy állapotában – orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan – nem várható jelentős javulás.

24. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez1135

Az Európai Unió szervei felé teljesítendő jelentéstétel és adatszolgáltatás rendje

 

A

B

C

D

E

F

1.

24. számú melléklet a 273/2007. (X.19.) Korm. rendelethez

2.

Az Európai Unió felé teljesítendő adatszolgáltatás rendje

3.

 

EU jogszabály címe

Jogszabályi hely

Adatszolgáltatási, jelentéstételi kötelezettség

Határidő

A jelentéstételért felelős államigazgatási szerv

4.

I.

Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

17. cikk

(7) bekezdés

Minden egyes, a 17. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerinti mentességhez kapcsolódó mentességi kérelem egy példányát haladéktalanul el kell juttatni az Ügynökségnek és a Bizottságnak; a 17. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerinti mentességről szóló határozatot a helyzettől függően az érintett szabályozó hatóság vagy az Ügynökség haladéktalanul megküldi a Bizottságnak a határozat szempontjából minden egyéb lényeges információval együtt.

amikor kérelem érkezik azonnal; amikor ilyen döntés születik azonnal

Magyar Energia Hivatal

5.

 

 

20. cikk

(1) és (2) bekezdés

TSO-k közötti kompenzációs mechanizmus.

2004. július 1-től rendszeresen

Magyar Energia Hivatal

6.

 

 

22. cikk

(1) bekezdés

2004. július 1-ig értesíteni kell a Bizottságot az 1228/2003/EK rendeletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelő szabályokról, valamint haladéktalanul be kell jelenteni minden későbbi, ezeket érintő módosítást; 2011. március 3-ig értesíteni kell a Bizottságot az 1228/2003/EK rendeletben meghatározott rendelkezéseknek nem megfelelő szabályokról, valamint haladéktalanul be kell jelenteni minden későbbi, ezeket érintő módosítást.

2004. július 1.,

2011. március 3., valamint minden későbbi, ezeket érintő módosítás esetén

Magyar Energia Hivatal

7.

II.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

3. cikk

(15) bekezdés

Tájékoztatni kell a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet az egyetemes szolgáltatási és közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében hoztak – beleértve a fogyasztóvédelmet és a környezetvédelmet is – , valamint azok belföldi és nemzetközi versenyre gyakorolt lehetséges hatásairól.

kétévente

Magyar Energia Hivatal,

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság,

Vidékfejlesztési Minisztérium

8.

 

 

4. cikk

Az ellátás biztonságának figyelemmel kísérése eredményeképpen tett megállapításokat, és az azoknak megfelelően meghozott vagy tervezett intézkedéseket körvonalazó jelentést haladéktalanul továbbítani kell a Bizottságnak. A jelentés kiterjed a belföldi piac kínálat/kereslet egyensúlyára, a várható jövőbeli kereslet szintjére és a tervezett, vagy építés alatt álló többletkapacitásokra, a hálózatok karbantartásának minőségére és szintjére, a csúcsigények kielégítésére hozott intézkedésekre, továbbá egy vagy több kereskedő esetleges üzemkiesésének kezelésére.

kétévente, július 31-ig

Magyar Energia Hivatal

9.

 

 

37. cikk

(1) bekezdés e) pont

Jelentést kell készíteni az Ügynökségnek és a Bizottságnak a szabályozó hatóság saját tevékenységéről és feladatainak végrehajtásáról. Az ilyen jelentéseknek a 37. cikkben felsorolt minden egyes feladat tekintetében be kell számolniuk a megtett lépésekről és az elért eredményekről.

évente

Magyar Energia Hivatal

10.

 

 

42. cikk

Az energiapiacon fellépő hirtelen válság esetén, vagy amikor személyek biztonsága és testi épsége, készülékek, berendezések biztonsága vagy a rendszer integritása kerül veszélybe, a tagállamok ideiglenesen megtehetik a szükséges biztonsági intézkedéseket, amelyekről haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

ilyen esemény bekövetkeztekor azonnal

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

11.

 

 

43. cikk

(2) bekezdés

A Bizottságot értesíteni kell mindazon intézkedések meghozatalakor, amelyeket a tagállamok az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében ezen irányelv alapján hoztak.

ilyen intézkedés megtételekor

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

12.

 

 

49. cikk

(1) bekezdés

A Bizottságot haladéktalanul értesíteni kell, amint a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2011. március 3-ig megfeleljenek. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

az irányelv átültetésekor

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

13.

III.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről

4. cikk

(2) és (3) bekezdés

A tagállamoknak 2010. június 30-ig be kell jelenteniük a Bizottságnak a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervüket.

A tagállamoknak hat hónappal a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek esedékessége előtt előrejelzési dokumentumot kell közzétenni és megküldeni a Bizottság részére, amelyben feltüntetik a következőket:

a) 2020-ig terjedő időszak vonatkozásában a tagállamnak a 6–11. cikkel összhangban más tagállamokra átruházható, megújuló energiaforrásokból előállított energia-többlettermelésének becsült mértéke az ütemterv-előirányzathoz képest, valamint a közös projektekkel kapcsolatos becsült potenciálja,

b) és a 2020-ig terjedő időszak vonatkozásában a tagállam megújuló energiaforrásokból előállított energiaszükséglete azon arányának becsült értéke, amelyet a hazai termelés nem tud kielégíteni. Ez a tájékoztatás a költségekre és a haszonra, valamint a finanszírozásra vonatkozó adatokat is tartalmazhat. A tagállamok által készített jelentésekben szereplő ezen előrejelzést a 22. cikk (1) bekezdés l) és m) pontjában megállapítottaknak megfelelően frissíteni kell.

2010. június 30-ig;

2010. január 1-ig

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

14.

 

 

4. cikk

(4) bekezdés

Az a tagállam, amelyben a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya az I. melléklet B. részében lefektetett, a közvetlenül megelőző kétéves időszakban az ütemterv-előirányzatban megállapított részaránynál kevesebb, legkésőbb a következő év június 30-ig módosított megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési tervet nyújt be a Bizottsághoz, és ebben megfelelő és arányos intézkedéseket állapít meg, amelyeket ésszerű időn belül csatolni kell az I. melléklet B. részében szereplő ütemterv előirányzathoz.

2011. június 30-ig amennyiben szükséges

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

15.

 

 

5. cikk

(2) bekezdés

A lehető leghamarabb értesíteni kell a Bizottságot, ha egy tagállam úgy véli, hogy vis maior következtében nem képes a megújuló energiaforrásokból előállított energiának az I. mellékletben szereplő táblázat harmadik oszlopában a teljes bruttó energiafogyasztás tekintetében megállapított 2020-as részarányát teljesíteni.

ilyen esemény bekövetkeztekor a lehető leghamarabb

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

16.

 

 

6. cikk

A tagállamok megállapodásokat köthetnek megújuló energiaforrásokból előállított, meghatározott mennyiségű energia valamely tagállamból egy másik tagállamba történő statisztikai átruházásáról. Ezen megállapodások hatálya egy vagy több évre terjedhet ki. A Bizottságot legkésőbb a megállapodások minden hatályos évének végét követően három hónappal tájékoztatni kell a megállapodásokról. A Bizottsághoz eljuttatott információnak tartalmaznia kell a szóban forgó energia mennyiségét és árát.

amennyiben ilyen megállapodás születik, úgy a megállapodás minden hatályos évének végét követő három hónapon belül

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

17.

 

 

7. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal az ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően indult közös projektek keretében vagy 2009. június 25-ét követően felújított, megnövelt kapacitású létesítményekben a területükön termelt, megújuló villamos energia, fűtőenergia vagy hűtőenergia azon részarányát vagy mennyiségét, amely az ezen irányelv követelményeinek való megfelelés mérésekor úgy tekintendő, hogy egy másik tagállam összesített nemzeti célértékébe számít bele.

az irányelv hatálybalépését követően ilyen projektek indítása esetén

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

18.

 

 

8. cikk

A 8. cikk szerinti értesítést kibocsátó tagállam a 7. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott időszak alatti minden egyes év végét megelőző három hónapon belül értesítő levelet bocsát ki, amelyet megküld a Bizottságnak és annak a tagállamnak, amelynek javára a bejelentést tették.

a 7. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott időszak alatti minden egyes év végét megelőző három hónapon belül

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

19.

 

 

9. cikk (4) bekezdés

Értesíteni kell a Bizottságot a harmadik országok területén lévő létesítményekben termelt villamos energia azon részarányáról vagy mennyiségéről, amelyet a 3. cikknek való megfelelés mérése céljából úgy kell tekinteni, hogy az egy vagy két tagállam teljes nemzeti célkitűzésébe beszámít. Amennyiben egynél több tagállam érintett, e részarány vagy mennyiség tagállamok közötti eloszlásáról tájékoztatni kell a Bizottságot. A bejelentést minden olyan tagállamnak meg kell tennie, amelynek teljes nemzeti célkitűzésébe a villamos energia adott részaránya vagy mennyisége beszámítandó.

ilyen esetekben a lehető leghamarabb

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

20.

 

 

10. cikk (1)–(2) bekezdés

A 9. cikk szerinti értesítést kibocsátó tagállam a 9. cikk (5) bekezdés c) pontjában meghatározott időszak alatt minden egyes év végétől számított három hónapon belül értesítő levelet bocsát ki, amelyet megküld a 9. cikk (5) bekezdésének d) pontja szerint elismerő harmadik országnak és a Bizottságnak.

a 9. cikk (5) bekezdés c) pontjában meghatározott időszak alatt minden egyes év végétől számított három hónapon belül

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

21.

 

 

11. cikk (1) bekezdés

A tagállamok a 3. cikk szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül, két vagy több tagállam határozhat úgy, hogy önkéntes alapon egyesíti vagy részben összehangolja nemzeti támogatási rendszereit. Ilyen esetben az egyik részt vevő tagállam területén megújuló energiaforrásokból előállított energia egy meghatározott mennyisége beszámíthat egy másik részt vevő tagállam összesített nemzeti célértékébe, ha az érintett tagállam:

a) megújuló energiaforrásból előállított energia egy meghatározott mennyiségét statisztikai átruházás keretében egy másik tagállamra ruházza a 6. cikkel összhangban; vagy

b) a részt vevő tagállamok beleegyezésével olyan elosztási szabályt állapít meg, amely alapján az érintett tagállamok között elosztható a megújuló energiaforrásokból előállított energiamennyiség. A Bizottságot e szabályról legkésőbb a hatálybalépése első évének végét követő három hónappal tájékoztatni kell.

legkésőbb a szabály hatálybalépése első évének végét követő három hónapon belül

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

22.

 

 

18. cikk (3) bekezdés

A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be a bioüzemanyagokra és egyéb bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése során, és hogy kérésre bocsássák a többi tagállam rendelkezésére az információk előállításához felhasznált adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelő normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztonság tekintetében megfelelnek-e az előírásoknak. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát, módszerét és az adatok megbízhatóságát. Ezeket az adatokat a tagállamok összesített formában benyújtják a Bizottság részére.

az összesítés elkészülte után a lehető leghamarabb

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

23.

 

 

19. cikk (2) bekezdés

2010. március 31-ig a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely tartalmazza a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában 2. szintű vagy annál részletesebb felbontású NUTS-szinthez tartozó, területükön található azon földterületek listáját, amelyek esetében a mezőgazdasági nyersanyag termeléséből származó, jellemző üvegházhatású gázkibocsátás várhatóan alacsonyabb lesz az ezen irányelv V. melléklete D. részének „A termelésre vonatkozó diszaggregált értékek” címe alatt bejelentett kibocsátásoknál vagy megegyezik azzal; a jelentést a lista összeállításához alkalmazott módszer és adatok leírása kíséri.

2010. március 31-ig

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

24.

 

 

22. cikk

Minden tagállam 2011. december 31-ig, majd ezt követően kétévente a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása és használata terén elért előrehaladásról szóló jelentést küld a Bizottságnak. A hatodik, 2021. december 31-ig benyújtott jelentés lesz az utolsó. A jelentésnek részleteznie kell a 22. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, míg a legelső jelentésben a tagállamnak külön ki kell térni a 22. cikk (3) bekezdésében foglaltakra is.

2011. december 31-ig, majd ezt követően kétévente egészen 2021. december 31-ig

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

25.

IV.

A Tanács 617/2010/EU, EURATOM rendelete (2010. június 24.) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

1. cikk

Beruházási projektek bejelentése a Bizottság felé az 1. cikkben foglalt tartalmi követelményekre figyelemmel.

2011. június 1-jéig összegyűjteni az adatokat,
2011. július 31. napjáig kiküldeni, majd ezt követően kétévente küldeni

Adatgyűjtés
– villamos energia és földgáz esetében: Magyar Energia Hivatal;
– kőolaj esetében a Magyar Energia Hivatal;
– bioüzemanyag esetében: Nemzeti Adó- és Vámhivatal összegyűjti és a Magyar Energia Hivatal részére továbbítja;
– szén-dioxid esetében: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal összegyűjti és a Magyar Energia Hivatal részére továbbítja
Kiküldi: Magyar Energia Hivatal

26.

V.

A Bizottság 833/2010/EU, EURATOM rendelete az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről szóló 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról

1. cikk

A 617/2010/EU rendelet 1. cikkében említett értesítések formai követelményeit határozza meg.

2011. június 1-jéig összegyűjteni az adatokat, 2011. július 31. napjáig kiküldeni, majd ezt követően kétévente küldeni

Adatgyűjtés villamos energia és földgáz esetében: Magyar Energia Hivatal;
kőolaj esetében: a Magyar Energia Hivatal.; bioüzemanyag esetében: Nemzeti Adó- és Vámhivatal összegyűjti, és a Magyar Energia Hivatal részére továbbítja;
szén-dioxid esetében: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal összegyűjti, és a Magyar Energia Hivatal részére továbbítja
Kiküldi: Magyar Energia Hivatal

27.

VI.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/92/EK irányelve (2008. október 22.) az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról

1–2–3. cikk és II. melléklet

A tagállamok egy független statisztikai szerve minden év január 1-jével és július 1-jével összegyűjti az ipari végfelhasználóknak villamos energiát és földgázt értékesítő vállalkozásoktól az árakra, értékesítési feltételekre, használatos árrendszerre, felhasználók megoszlására, mennyiségekre, felhasználókra kategóriánként vonatkozó adatokat, majd két hónapon belül megküldi jelentését az Eurostatnak.

az I. melléklet l) és m), valamint a II. melléklet l), m) és n) pontjai szerint évente január 1-jén,

az I. melléklet k), valamint a II. melléklet k) pontjai szerint kétévente január 1-jén

Magyar Energia Hivatal

28.

VII.

A Bizottság 79/639/EGK határozata (1979. június 15.) a Tanács 77/706/EGK határozatának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

10. cikk (1) bekezdés

A 2. cikknek megfelelően a tagállamoknak minden év december 31-ig közölniük kell a Bizottsággal, az általa létrehozott közös modell alapján azokat az adatokat, amelyek az adott év október 1-jén meglévő helyettesítési lehetőségek meghatározásához szükségesek.

évente december 31-ig

Magyar Energia Hivatal

29.

 

 

10. cikk (2) bekezdés

A 77/706/EGK határozat 1. cikkének alkalmazása esetén a tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal az adott időpontban meglévő tényleges helyettesítési lehetőségek meghatározásához szükséges adatokat.

a 77/706/EGK határozat 1. cikkének alkalmazása esetén haladéktalanul

Magyar Energia Hivatal

30.

 

 

11. cikk

A 77/706/EGK tanácsi határozat 1. cikkének alkalmazása esetén a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a kőolajtermékek fogyasztásának csökkentése érdekében hozott intézkedésről.

az ilyen intézkedések elfogadásakor

Magyar Energia Hivatal

31.

VIII.

A Tanács 2006/67/EK irányelve (2006. július 24.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről

4. cikk (1) bekezdés

A tagállamok kötelesek havonta, a hónap végén meglévő készleteket bemutató, az 5. cikk (2) és (3) bekezdésének, valamint a 6. cikknek megfelelően elkészített és a készletek által kifejezett megelőző évi átlagos fogyasztás napjainak számát feltüntető statisztikai összesítést küldeni a Bizottságnak.

havonta, legkésőbb a tárgyhót követő második hónap 25. napjáig

Magyar Energia Hivatal

32.

 

 

7. cikk (1)–(2) bekezdés

Ennek az irányelvnek a végrehajtása céljából a kormányok közötti megállapodások alapján valamely tagállam területén egy másik tagállamban alapított vállalkozások, szervezetek vagy testületek számlájára készletek létesíthetők. Az a tagállam, amelynek nevében a készleteket tartják, szerepeltetheti azokat statisztikai összesítésében. A statisztikai összesítéssel együtt minden tagállam jelentést köteles küldeni a Bizottságnak a területén másik tagállam javára fenntartott, valamint a saját javára más tagállamokban fenntartott készletekről.

Az (1) bekezdés első albekezdésében említett megállapodások tervezetét meg kell küldeni a Bizottságnak. A megkötött megállapodásokról értesíteni kell a Bizottságot.

az ilyen megállapodások tervezetének létrejöttekor,

a megállapodások megszületésekor, továbbá a statisztikai összesítő elkészültekor

Magyar Energia Hivatal

33.

 

 

10. cikk (3) bekezdés

A tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot tartalék-készleteik bármely felhasználásáról, és amint lehet közölni a következőket:

a) dátum, amikor a készletek a kötelező minimum alá csökkentek;

b) az ilyen felhasználás okai;

c) a készletek feltöltésére tett esetleges intézkedések;

d) ha lehetséges, a helyzet várható alakulásának becslése a készletek vonatkozásában, amíg azok a kötelező minimum alatt maradnak.

ilyen esemény bekövetkeztekor, amint lehetséges

Magyar Energia Hivatal

34.

IX.

A Tanács 1999/280/EK határozata (1999. április 22.) a kőolaj beszerzési költségeivel és a kőolajtermékek fogyasztói árával kapcsolatos információcsere és konzultáció közösségi eljárásáról

1. cikk és 3. cikk

A tagállamok a 3. cikkben meghatározott módon közlik a Bizottsággal a kőolaj CIF beszerzési költségeivel és a kőolajtermékek fogyasztói áraival kapcsolatos információkat, azaz;

a) havi kőolaj beszerzési CIF-költségeket, a tárgyhónap végét követő hónapban;

b) a kőolajtermékek vám- és adómentes, valamint minden adót magában foglaló, minden hónap 15. napján érvényes fogyasztói árát, a tárgyhónap 15. napját követő harminc napon belül.

A jelenlegi adatgyűjtési rendszer alapján a tagállamok továbbra is közlik a Bizottsággal a kőolajtermékek vám- és adómentes, minden hétfőn érvényes fogyasztói árát, legkésőbb a következő napon déli 12 óráig.

 

Magyar Energia Hivatal

35.

X.

A Tanács 2964/95/EK rendelete (1995. december 20.) a kőolaj importja és szállítása közösségi nyilvántartásának bevezetéséről

2. cikk

A tagállamok kötelesek az 1. cikkben említett információk alapján – kőolaj importjára vagy kőolaj szállítmány fogadására vonatkozó adatok – a Bizottság számára rendszeresen továbbítani ezeket az információkat.

rendszeres időközönként

Magyar Energia Hivatal

36.

XI.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelve

(2004. február 11.)

a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról

10. cikk (2) bekezdés

A tagállamok legkésőbb 2007. február 21-ig, majd ezt követően négyévente – a Bizottságnak az esedékes időpontot legalább hat hónappal megelőző kérésére – egy jelentést tesznek közzé az irányelv 6. cikk (3) bekezdésében említett értékelés eredményeiről.

első alkalommal 2007. február 21-ig, majd ezt követően négyévente, február 21-ig

Magyar Energia Hivatal

37.

 

 

10. cikk (3) bekezdés

A tagállamok első ízben a 2003. évi adatokkal legkésőbb 2004. december végéig, majd ezt követően évente egy statisztikai jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz, amely a kapcsolt energiatermelésből származó hő-, valamint villamosenergia-termelés adatait tartalmazza a II. mellékletben megadott módszer szerint. Továbbá éves statisztikai jelentést nyújtanak be a kapcsolt energiatermelési kapacitásokról és a kapcsolt termelésre felhasznált tüzelőanyagokról is. A tagállamok statisztikai jelentést küldhetnek be a kapcsolt energiatermeléssel a III. mellékletben ismertetett módszer szerint elért primerenergia-megtakarításról is.

első alkalommal 2004. december 31-ig, majd ezt követően évente, december 31-ig

Magyar Energia Hivatal

38.

XII.

Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről

8. cikk (1) bekezdés

A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot mindazokról az általános jellegű nehézségekről, amelyekkel a vállalkozások de jure vagy de facto szemben találják magukat harmadik országokban szénhidrogének kutatásához, feltárásához és kitermeléséhez való hozzájárulás vagy ilyen tevékenységük gyakorlása során, és amelyekre felhívták a figyelmüket.

2005. szeptember 1-jétől rendszeresen

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

39.

 

 

9. cikk

Valamennyi tagállam közzétesz és a Bizottságnak is megküld egy éves jelentést, amely a kutatásra, feltárásra és kitermelésre szabaddá tett földrajzi területekről, a megadott engedélyekről, az engedélyesekről és azok összetételéről, valamint a tagállam területén található becsült tartalékokról tartalmaz adatokat.

2005. szeptember 1-jétől évente

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

40.

XIII.

A Tanács 2010. december
10-i 2010/787/EU határozata a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról

7. cikk
(1) bekezdés

Be kell jelenteni minden olyan támogatást, amelyet az üzleti év során a határozat alapján Magyarország a szénipar számára kíván nyújtani. Az előrelátható termelési költségek kiszámítására, és e költségeknek a Bizottságnak bejelentett bezárási tervekkel való kapcsolatára vonatkozó minden lényeges részletet be kell nyújtani a Bizottság számára.

tárgyévet megelőző év november
30. napjáig

fejlesztéspolitikáért felelős miniszter

41.

 

 

7. cikk
(2) bekezdés

Tájékoztatni kell a Bizottságot az üzleti év alatt ténylegesen kifizetett támogatás összegéről és annak kiszámításáról.

tárgyévet követő év május 31. napjáig

fejlesztéspolitikáért felelős miniszter