nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2007. évi LX. törvény
az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről
2013-01-01
2013-06-29
7

2007. évi LX.
törvény

az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye
és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről1

A törvény hatálya

1. §2 A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, nyelőkkel való eltávolításával, valamint az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodással összefüggő tevékenységekre terjed ki.

Alapfogalmak

2. §3 E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:

1. Keretegyezmény: az 1995. évi LXXXII. törvénnyel kihirdetett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény;

2. Jegyzőkönyv: a 2007. évi IV. törvénnyel kihirdetett Kiotói Jegyzőkönyv;

3. részes fél: a Keretegyezmény I. mellékletében felsorolt azon részes állam, amely a Jegyzőkönyvet megerősítette;

4. üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6);

5. széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz;

6. nyelő: azon létesítmény, valamint maga a biomassza, amely valamilyen üvegházhatású gázt, aeroszol részecskét vagy azok képződését előidéző anyagot képes megkötni a légkörből;

7. nemzetközi rugalmassági mechanizmusok: a részes felek által a Jegyzőkönyvben vállalt üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés elérését szolgáló kiegészítő eszközök, így különösen a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek, és a nemzetközi kibocsátás-kereskedelem;

8. nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek: az együttes végrehajtás és a tiszta fejlesztési mechanizmus;

9. együttes végrehajtás: olyan nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenység, amelynek során az egyik részes fél (befektető ország) beruházása, egy másik részes fél (fogadó ország) területén, a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően jóváhagyott üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkenését vagy nyelők általi eltávolításának növelését eredményezi;

10. tiszta fejlesztési mechanizmus: olyan nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenység, amelynek során a részes fél (befektető ország) beruházása, egy, a Keretegyezmény I. mellékletében nem szereplő részes fél (fogadó ország) területén, a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően jóváhagyott üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkenését vagy nyelők általi eltávolításának növelését eredményezi;

11. nemzetközi kibocsátás-kereskedelem: a kiotói egységek átruházása a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően;

12.4 kibocsátható mennyiség: az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó, összesített kibocsátás mennyisége, szén-dioxid egyenértékben kifejezve egy meghatározott kötelezettségvállalási időszakra, a Jegyzőkönyv, illetve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 601/2012/EU bizottsági rendelet) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően;

13. kiotói egység: a kibocsátható mennyiségi egység (AAU), a kibocsátás-csökkentési egység (ERU), az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER) és az eltávolítási egység (RMU);

14. kibocsátható mennyiségi egység (AAU): a kibocsátható mennyiség alapján megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;

15. kibocsátás-csökkentési egység (ERU): az együttes végrehajtás eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;

16. kötelezettségvállalási időszak: a Jegyzőkönyv 3. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott időszak;

17. igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER): a tiszta fejlesztési mechanizmus eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid egyenérték kibocsátására jogosít fel;

18. eltávolítási egység (RMU): az első kötelezettségvállalási időszakban (2008–2012) az üvegházhatású gázoknak a légkörből nyelő által történő eltávolítása esetében megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;

19.5 nemzeti forgalmi jegyzék: az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti forgalmi jegyzéket magába foglaló közhiteles és nyilvános jegyzék;

20.6 akkreditált független hitelesítő: a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülésszakán elfogadott, a Kiotói Jegyzőkönyv 6. cikkének végrehajtásáról szóló 9/CMP.1 határozatban (a továbbiakban: együttes végrehajtás határozat) felállított, az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság által az együttes végrehajtás határozat rendelkezéseinek megfelelően akkreditált független hitelesítő;

21.7 más EGT-államban feljogosított hitelesítő: az együttes végrehajtásban résztvevő, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén az együttes végrehajtással kapcsolatos hitelesítői tevékenység végzésére az adott EGT-állam által feljogosított független hitelesítő;

22.8 kibocsátási jogosultság: a kiotói egység, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti ÜHG-egység és ESD-egység.

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia9

3. §10 (1) Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Stratégia) fogad el.11

(2) Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008–2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A felülvizsgált Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés fogadja el. Az Éghajlatváltozási Stratégia különösen az alábbiakat tartalmazza:12

a) az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelését;

b) az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útitervet az alacsony karbontartalmú, versenyképes gazdaságra történő, 2050-ig tartó átmenetről, figyelembe véve az Európai Bizottság hasonló időtávú stratégiai dokumentumait;

c) egy nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszert, különös tekintettel az éghajlatváltozással és a klímabiztonsággal összefüggő kockázatok megelőzésére és károk mérséklésére; a stratégiai keretrendszer támogatásául a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer és az arra épülő területi és ágazati éghajlati sérülékenységvizsgálatok eredményei szolgálnak;

d) az éghajlatváltozás megelőzését, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülést és alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási tevékenységek célrendszerét.

(3) A miniszter az Éghajlatváltozási Stratégia elfogadását követően annak végrehajtásáról szükség szerint, de legalább háromévente beszámol a Kormánynak, valamint az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező szakbizottságának.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer felállításáról és működtetéséről, a szükséges adatgyűjtésről, valamint a területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok elvégzéséről az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyilvántartása, adatszolgáltatás

4. § (1)13 A környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésben a miniszter, valamint az erdőgazdálkodásért felelős miniszterrel az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó hazai kibocsátásának, illetve a nyelők általi eltávolításának figyelemmel kísérésére, adatok gyűjtésére, nyilvántartására évenként leltárt (a továbbiakban: Nemzeti Kibocsátási Leltár) készít, az adatok feldolgozására, elemzésére, valamint előrejelzések készítésére a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően nyilvántartási rendszert (a továbbiakban: Nemzeti Nyilvántartási Rendszer) létesít és működtet. A Nemzeti Kibocsátási Leltár a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer részét képezi.

(2) A Nemzeti Nyilvántartási Rendszer működtetéséhez szükséges adatokkal rendelkező állami szervek és az évi 100 tonna széndioxid-egyenértéket vagy azt meghaladó mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó szervezetek kötelesek ezen adatokat a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer rendelkezésére bocsátani a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(3) Az ország üvegházhatású gáz kibocsátásának pontosabb előrejelzése érdekében az üvegházhatású gázokat jelentős mennyiségben kibocsátó, illetve nyelő, a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek megkezdése előtt a beruházó a tevékenység létrejöttéhez kapcsolódó és a tevékenység következtében létrejövő teljes üvegházhatású gáz kibocsátásra vonatkozó előrejelzést köteles készíteni és erről a Nemzeti Nyilvántartási Rendszert üzemeltető intézményt írásban tájékoztatni.

(4)14 Az állami meteorológiai szolgálat külön jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezheti a (2)–(3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásra, illetve előrejelzésre kötelezett szervezetet, amennyiben az a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget. A bírság összegét az állami meteorológiai szolgálat az eset összes körülményeire – így különösen a jogsértés súlyára, céljára, időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására – tekintettel határozza meg.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott, a nemzetközi adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokat abban az esetben is kötelező a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer rendelkezésére bocsátani, amennyiben azok a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény vonatkozó rendelkezése szerint egyedi adatnak minősülnek.

Nemzeti forgalmi jegyzék

5. § (1) A kiotói egységek kiadásának, átruházásának és törlésének nyilvántartása közhiteles és nyilvános nemzeti forgalmi jegyzékben történik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nemzeti forgalmi jegyzék kezelője a környezetvédelmi hatóság.

(3) A kiotói egységek átruházásához a nemzeti forgalmi jegyzékben vezetett számlán történő nyilvántartásba vétel is szükséges.

(4) A Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kiotói egységeket a nemzeti forgalmi jegyzékben külön számlán kell nyilvántartani. A számla fölött a rendelkezési jogot a miniszter gyakorolja.

(5) A nemzeti forgalmi jegyzékben számlával rendelkezők külön jogszabályban meghatározott számlavezetési díjat kötelesek fizetni.

(6)15 A számlanyitást kérelmező köteles legalább két meghatalmazott képviselőt megnevezni. A meghatalmazott képviselő büntetlen előéletű és nem állhat a közügyektől eltiltás hatálya alatt. A kérelmező köteles hatósági bizonyítvánnyal igazolni, hogy a meghatalmazott képviselőként megnevezett személy e feltételeknek megfelel, vagy csatolni e személy hozzájáruló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a környezetvédelmi hatóság részére – annak a számlanyitási kérelem vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

Az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos adatok nyilvánossága

6. § Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával kapcsolatos adatok, így különösen az Éghajlatváltozási Stratégiára, az Éghajlatváltozási Programra, a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerre, a nemzetközi rugalmassági mechanizmusokra vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek.

Nemzeti jelentéstétel

7. §16 Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával, és egyéb éghajlatváltozással kapcsolatos jelentéstételt a miniszter teljesíti a 601/2012/EU bizottsági rendelet és az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat rendelkezéseinek, valamint a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően.

A kiotói egységek létrejötte és megszűnése

8. § (1) A Jegyzőkönyv alapján keletkező kiotói egységek a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó, külön jogszabály szerint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogok.

(2) A kiotói egység a nemzeti forgalmi jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, illetve a jegyzékből való törléssel szűnik meg. A kiotói egységek vagyonkezelője gondoskodik az adott kötelezettségvállalási időszak végén a kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségnek megfelelő kiotói egység törléséről.

(3) A kiotói egység csak az e törvény és külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően szerezhető meg, illetve ruházható át.

A kibocsátási jogosultságokkal való gazdálkodás17

9. § (1)18 A nemzeti vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok értékesítési eljárása során az állami vagyonról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.), a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény, valamint e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)19 A kibocsátási jogosultságok feletti vagyonkezelői jogot a miniszter gyakorolja. A vagyonkezelői jogot a miniszter az általa kijelölt központi költségvetési szerv útján is gyakorolhatja.

(3)20 A kiotói egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.

(4) Egy adott kötelezettségvállalási időszakban a nemzeti forgalmi jegyzékben a kibocsátható mennyiségi egységek száma nem lehet kevesebb a Keretegyezmény, továbbá a Jegyzőkönyv által előírt tartalék mennyiségnél.

(5) A kibocsátható mennyiségi egységek korlátozás nélkül, a kibocsátás-csökkentési egységek, valamint az igazolt kibocsátás-csökkentési egységek az adott kötelezettségvállalási időszak kibocsátható mennyiségének 2,5%-áig a következő kötelezettségvállalási időszakba átvihetők.

(6) A kibocsátható mennyiséget, illetve a kibocsátható mennyiségi egységeknek a Jegyzőkönyvnek és az azt követő döntéseknek megfelelően megállapított számát, megállapításukat követően a miniszter közleményben teszi közzé.

(7) A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörbe való kerülésének tényéről, illetve azok teljes mennyiségéről a nemzeti forgalmi jegyzékben való bejegyzésüket követő 21 napon belül a miniszter tájékoztatja a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.

(8) A kibocsátható mennyiség egységek kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről, illetve törléséről a miniszter évente tájékoztatja a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.

10. § (1)21 A kibocsátási jogosultságok a következő módokon használhatók fel a Jegyzőkönyvvel és az azt követő döntésekkel összhangban:

a)22 Magyarországnak a Jegyzőkönyv alapján vállalt kibocsátás csökkentési céljaival összhangban Magyarország területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások ellentételezésére, visszavonás által;

b)23 Magyarország mint fogadó ország területén megvalósuló együttes végrehajtási projektek keretében elért kibocsátás csökkentésnek megfelelő mennyiségű kibocsátás-csökkentési egység létrehozására. Az így keletkezett kibocsátás-csökkentési egységek teljes mennyisége vagy része az együttes végrehajtási projekt befektető országának kerül átutalásra.

(2)24 A nemzetközi és európai kibocsátás-kereskedelem keretében a miniszter a Magyar Állam nevében kibocsátási jogosultságokat értékesíthet és vehet e törvény céljának hatékonyabb elérése céljából. Az értékesítés a Vtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.

(3)25 A kiotói egységek átruházásából származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.

(4)26 A (3) bekezdés szerinti bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával összhangban történő felhasználásáról a miniszter gondoskodik.

(4a)27

(5) A bevételek felhasználásáról a Kormány évente beszámol az Országgyűlésnek.

Részvétel nemzetközi rugalmassági mechanizmusokban

11. § (1)28 Magyarország területén megvalósítandó együttes végrehajtásban jogi személyek a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, külön jogszabályban meghatározottak szerint a miniszter jóváhagyása alapján vehetnek részt.

(2)29 Magyarország területén a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, és a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően megvalósított együttes végrehajtás teljesítése után a miniszter kibocsátás-csökkentési egységeket állapít meg és ad át az együttes végrehajtásban résztvevő befektető országnak, illetve a befektető ország meghatalmazásával rendelkező szervezetnek.

12. §30 Magyarország területén kívül megvalósítandó együttes végrehajtásban vagy tiszta fejlesztési mechanizmusban magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyek a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén a miniszter jóváhagyása alapján vehetnek részt.

13. §31 (1)32 Magyarország területén megvalósítandó együttes végrehajtásban részt vevő jogi személyek a miniszteri jóváhagyás kézhezvételétől számított 30 napon belül egyszeri felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A miniszter a felügyeleti díjat a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordítja.

(2) A felügyeleti díj mértékét az adott évre vonatkozó költségvetési törvény határozza meg.33

13/A. §34 Az együttes végrehajtási projekt tervdokumentumát és a projekt megvalósításáról és működtetéséről készített éves jelentést a kibocsátáscsökkentési tevékenység végrehajtója a Kormány rendeletében meghatározott módon, együttes végrehajtás hitelesítővel hitelesítteti.

13/B. §35 (1) Együttes végrehajtás hitelesítőként a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező szervezet, akkreditált független hitelesítő vagy más EGT-államban feljogosított hitelesítő vehető igénybe.

(2) Együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak a szervezetnek engedélyezi, amely

a) munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább három, a (3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő személyt foglalkoztat, és

b)36 rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott biztosítékkal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3)37 Az együttes végrehajtás-hitelesítő szervezet hitelesítő tevékenységét csak legalább három olyan személy útján folytathatja, aki büntetlen előéletű, nem áll az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: együttes végrehajtás-hitelesítő szakértő).

(4)38 A (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az együttes végrehajtás-hitelesítő által foglalkoztatott legalább három együttes végrehajtás-hitelesítő szakértő nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus levelezési címét. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy az általa foglalkoztatottak büntetlen előéletűek, és nem állnak az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy mellékeli arra vonatkozó nyilatkozatukat, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a környezetvédelmi hatóság részére – annak az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a környezetvédelmi hatóság az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(5)39 A környezetvédelmi hatóság az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértők büntetlen előéletűek-e, és nem állnak-e az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a környezetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértők büntetlen előéletűek-e, valamint, hogy az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt állnak-e.

(6)40 A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a környezetvédelmi hatóság

a) az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

13/C. §41 (1) Együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak az akkreditált független hitelesítőnek engedélyezi, amely

a) a hitelesítői tevékenység végzésére az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság akkreditációja folytán jogosult,

b)42 rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott biztosítékkal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező, más EGT-államban feljogosított hitelesítő a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében külön engedély nélkül folytathatja tevékenységét, köteles azonban az együttes végrehajtás hitelesítői tevékenység folytatására irányuló szándékát a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni.

13/D. §43 A környezetvédelmi hatóság a 13/B. § és a 13/C. § (1) bekezdése szerinti együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre engedéllyel rendelkezőkről, illetve együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre jogosult, a 13/C. § (2) bekezdése szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl, a 13/B. § szerinti esetben tartalmazza az együttes végrehajtás hitelesítő szervezet által foglalkoztatott együttes végrehajtás hitelesítő szakértők nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levelezési címét. A nyilvántartásból kizárólag a hitelesítői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

13/E. §44 A környezetvédelmi hatóság 13/B. §–13/C. § szerinti engedélyezési eljárásáért és a 13/C. § szerinti bejelentésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E törvény 4. §-ának (4) bekezdése és a 13. §-a 2008. január 1. napján lép hatályba.

(3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a környezetvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott együttes végrehajtási projekttevékenységek e törvény szerint jóváhagyottnak minősülnek.

(4) Az 5. § (3) bekezdése alapján kibocsátás-csökkentési egységek 2008. január 1-jét követően adhatók ki.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a)45 az Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatához szükséges nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer működésének részletes szabályait, különös tekintettel az abban kezelt adatok körére, az adatszolgáltatás rendjére, az adatok nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer keretében történő felhasználásának részletes szabályaira;

b)46 a kibocsátási jogosultságokkal és az abból származó bevételekkel való gazdálkodás, valamint az árveréssel, a versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten történő értékesítési eljárás részletes szabályait;47

c) a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek és a nemzetközi kibocsátás-kereskedelemben való részvétel szabályait, illetve díjait;48

d) a nemzeti forgalmi jegyzék működésének szabályait;49

e) a nemzeti forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlavezetési díj mértékét és fizetésének szabályait;50

f) a nemzetközi jelentések tartalmának és elkészítésének módját;

g) az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó nyilvántartási rendszer működésének, illetve a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatásnak a rendjét;51

h) a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási, illetve előrejelzési kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírság összegét;52

i) az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében részt vevő személyek tekintetében a nemzetközi kibocsátás-kereskedelemben való részvételi szabályokat;53

j) az üvegházhatású gázok jelentős mértékű kibocsátásával, illetve elnyelés általi eltávolításával járó, a tevékenység megkezdése előtt a kibocsátás, illetve elnyelés előrejelzésre kötelezett tevékenységek körét.

(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a)54 az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenységre jogosító engedély kiadásának és a 13/C. § (2) bekezdése szerinti bejelentésnek a részletes szabályait, az együttes végrehajtás hitelesítő tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;55

b)56 a Magyarország területén megvalósuló együttes végrehajtási projekttevékenységek felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait;57

c) a kiotói egységek vagyonkezelésében közreműködő szervet [9. § (2) bekezdés].

(7)58 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy59

a) az együttes végrehajtási hitelesítői névjegyzékbe és a külföldi együttes végrehajtási hitelesítői névjegyzékbe történő bejegyzésért, továbbá a hitelesítői jogosultság felfüggesztésének megszüntetéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg,

b) az a) pontban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

15. § (1) Az Áht. 108. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó – a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti – vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:]

h) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott kiotói egységre.”

(2) Az Áht. 109/B. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

[A kincstári vagyonba tartozik:]

g) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott kiotói egység.”

(3) Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Kincstári vagyon a következő eljárásokkal értékesíthető:]

„e) tőzsdei értékesítésre adott megbízás a 108. § (1) bekezdés g) és h) pontjaiban meghatározott vagyonelemek tekintetében.”

(4) Az Áht. 109/D. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A 108. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott vagyonelemek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott nemzetközi rugalmassági mechanizmusok keretében átruházhatók.”

16. §60

Az Európai Unió jogának való megfelelés

17. §61 (1) E törvény – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt –

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projektmechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és

c) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt – az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!