nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
2013-03-09
2013-07-19
26

343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Az építésügyi hatóság

1. §1 (1) A Kormány – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági ügyek, a sajátos építményfajták és a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek kivételével – az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú építésügyi hatóság) az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki.

(2) A Kormány

a) a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában –,

b) eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,

c) ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,

d) a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,

e) az Étv. 4. § (3a) bekezdésében meghatározott ügyben, valamint

f) az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben

az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú kiemelt építésügyi hatóság) – a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével – az építmények, építési tevékenységek tekintetében az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalt – a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel –, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt jelöli ki az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel.

(3) Az 1. melléklet II. részében felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az 1. melléklet II. részében meghatározott illetékességi területén – a (2) bekezdésben meghatározott feladatok mellett – ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat.

(4) A Kormány a fővárosban – az (1) bekezdésben meghatározott feladatok mellett – az Étv. rendelkezései alapján a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.

(5)2 A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként, valamint a műemlékvédelem területén a külön jogszabályban meghatározott másodfokú feladatok ellátására az építmények, építési tevékenységek tekintetében – a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) jelöli ki.

(6) A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében első fokú építésügyi hatóságként a (2) bekezdés, másodfokú építésügyi hatóságként az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóságot jelöli ki.

(7) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben a (2) és az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el.

(8) Azokban az esetekben, amikor az ügyfajtára vonatkozó jogszabály általános építésügyi szakkérdésben szakhatóság közreműködését rendeli el, a Kormány a kiemelt jelentőségű ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – szakhatóságként első fokon a (2) bekezdés szerinti hatóságot, másodfokon az (5) bekezdés szerinti hatóságot jelöli ki.

(9) Építésügyi Szolgáltatási Pontként az 1. melléklet III. részében meghatározott városi és 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat a következő építésügyi szolgáltatási feladatokat látja el:

a) információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük elősegítése érdekében,

b) az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR),

c) kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDR-be történő feltöltésének biztosítása,

d) az építésügyi hatósági eljárás illetékének és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tétele, továbbá

e) települési önkormányzati egyéb műszaki, üzemeltetési feladatok.

1/A. §3

1/B. §4

1/C. §5

2. §6

2/A. §7 (1) Az építmény létesítési céljának megfelelő fő rendeltetése szerinti építésügyi hatóság jár el engedélyező hatóságként (a továbbiakban: építésügyi főhatóság) – az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos technológiájú építmények kivételével –,

a) ha többcélú felhasználás céljára új építmény épül és az ezen építményben létesülő önálló rendeltetési egységek engedélyezésére több – nem építésügyi főhatóságnak minősülő – építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, vagy

b) ha a meglévő építmény többcélú felhasználása érdekében az építmény vagy annak részeként létesülő önálló rendeltetési egység építésének, kialakításának engedélyezésére több építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik.

(2)8 Az építésügyi főhatóság által lefolytatott engedélyezési eljárásban szakhatóságként működnek közre

a) – az építményfajtára vonatkozó építésügyi követelmények érvényre juttatásával kapcsolatos szakkérdésben – az (1) bekezdés alapján nem építésügyi főhatóságnak minősülő építésügyi hatóságok, valamint

b) azok a hatóságok, amelyek az a) pont szerinti építésügyi hatóság eljárásában szakhatóságként jártak volna el.

2/B. §9

2/C. §10

Az építésfelügyeleti hatóság

3. §11 (1) A Kormány építésfelügyeleti hatóságként – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel –

a) első fokon az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalt – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt (a továbbiakban együtt: első fokú építésfelügyeleti hatóság) az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel,

b)12 másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésügyi hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban: másodfokú építésfelügyeleti hatóság)

jelöli ki.

(2) A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló, meglévő épület bontásának tudomásulvételével kapcsolatos első fokú építésfelügyeleti hatósági feladatokat az 1. melléklet II. részében felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal látja el, az 1. § (3) bekezdése szerinti hatásköre vonatkozásában meghatározott illetékességi területén.

(3) A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében az építésfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó hatóságként az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésfelügyeleti hatóságot jelöli ki.

(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó sajátos építményfajták tekintetében az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésfelügyeleti hatósági ügyekben az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésfelügyeleti hatóság jár el.

A szakmai irányító szerv13

3/A. §14 A fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter).

A sajátos építményfajták körébe tartozó nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények engedélyezését ellátó építésügyi hatóság és építésfelügyeletét ellátó hatóság kijelölése15

3/B. §16 (1)17 A Kormány a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel

a) első fokon a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét,

b) másodfokon a honvédelemért felelős minisztert

jelöli ki.

(2) A nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az építésügyi hatósági jogkör gyakorlása során a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendeletben, az építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlása során a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Foglalkoztatási feltételek

4. § (1)18 Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselői és kormánytisztviselői létszámát úgy kell meghatározni, hogy a hatósági tevékenység folyamatos végzése biztosított legyen, és az építésügyi valamint az építésfelügyeleti hatóságnak legalább 2 fő – a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltételekkel rendelkező – teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt vagy kormánytisztviselőt kell foglalkoztatnia.

(2)19 A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselő és kormánytisztviselő foglalkoztatási feltételei:

a) a külön jogszabályban meghatározott

aa)20 és e rendelet 4. melléklete szerint megállapított szakirányú felsőfokú végzettség,

ab)21 a szakterületnek megfelelő tartalmú építésügyi vizsga letételének az igazolása,

ac)22 szakmai továbbképzésen való eredményes részvétel; valamint

b) az e rendeletben meghatározott szakmai gyakorlat teljesítése.

(3)23 A járásszékhely település jegyzőjére, a fővárosi kerület jegyzőjére, a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjére, a fővárosi és a megyei kormányhivatal kormánymegbízottjára, főigazgatójára és igazgatójára nem vonatkoznak a 4. § (2) és (4) bekezdésében, valamint az 5–7. §-ban meghatározott foglalkoztatási feltételek.

(4)24 Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági köztisztviselő és kormánytisztviselő kizárólag építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági kormánytisztviselő kizárólag építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört láthat el.

(4a)25 A járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalnál az építésügyi hatósági munkakört ellátó kormánytisztviselő építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, az építésfelügyeleti hatósági munkakört ellátó kormánytisztviselő az építésügyi hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik.

(4b)26 A járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnál az építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlékkel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos munkakört ellátó kormánytisztviselő építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlékkel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik.

(4c)27 A fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalnál az építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlékekkel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos építésügyi hatósági munkakört ellátó kormánytisztviselő építésügyi hatósági, építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelmi hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik.

(5)28 Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági munka minimális technikai feltételeit e rendelet 5. melléklete határozza meg.

(6)29 Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez a köztisztviselő vagy kormánytisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú végzettség, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint – a jogszabály alapján – nem állapítható meg, akkor az oklevél szakirányúságáról, egyenértékűségéről a Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara által létrehozott bizottság dönt.

(6a)30 A többciklusú képzési szerkezet bevezetését követően, felmenő rendszerben kibocsátott oklevelek egyenértékűségének ellenőrzésekor az oklevél szakirányú kredittartalmát a 4. melléklet szerint kell megállapítani.

(6b)31 A (6) bekezdés szerinti bizottsághoz az oklevél szakirányának, egyenértékűségének ellenőrzése céljából az Europass oklevélmelléklet másolatot, ennek hiányában a leckekönyv másolatot vagy az azt pótló hivatalos okiratot kell csatolni. A képzési kimeneti követelménytől eltérő tantárgy megnevezések esetében tantárgy leírást is mellékelni kell.

(6c)32 A (6) bekezdés szerinti oklevelek szakirányúsága egyenértékűségének vizsgálata alapján megállapított hiányzó ismeretek megszerzésére felsőoktatási intézményben szakirányú továbbképzés vagy hallgatói jogviszony keretében megszerezhető részismereti képzés keretében van lehetőség.

(6d)33 A miniszter évente közzéteszi az oklevelek szakirányúsága egyenértékűségének szempontjából már megvizsgált és elfogadásra került

a) oklevelek megnevezését, kibocsátásának dátumát, a képzést folytató felsőoktatási intézmény megnevezését, és

b) szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek megnevezését a beszámítható kreditérték meghatározását.

(6e)34 A (6d) bekezdés szerint elfogadott oklevelek és szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek esetében további vizsgálatot nem kell lefolytatni, kivéve ha a képesítési előírások megváltoznak.

(7)35 Az 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokat a feladatellátást biztosító felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselő láthatja el.

Szakmai gyakorlat

5. § (1)36 Az első fokú építésügyi hatóságnál és az első fokú kiemelt építésügyi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek és kormánytisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be.

(2)37 A másodfokú építésügyi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – legalább 3 éves építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági területen szerzett szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

(3)38 A másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő szakmai gyakorlati idejeként – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – az

a) építési műszaki ellenőri;

b) felelős műszaki vezetői;

c) építőipari kivitelezési;

d) építésügyi hatósági;

e) építésfelügyeleti;

f)–g)39

h) építészeti-műszaki tervezési;

i) építésügyi-műszaki szakértői

tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.

(4)40 Az első fokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie. A másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő gyakorlati ideje legalább három év. Az első és másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be.

(5)41 Az 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó köztisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie.

(6)42 A fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vezetőjének a gyakorlati ideje legalább három év, amelyet köztisztviselőként vagy kormánytisztviselőként építésügyi igazgatási vagy örökségvédelmi igazgatási területen kell megszerezni.

Építésügyi vizsga

6. §43 (1)44 Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek és kormánytisztviselőnek az építésügyi vizsgát legkésőbb a közigazgatási alapvizsga letételét követő egy éven belül kell teljesítenie.

(2) Az építésügyi vizsga letételére előírt határidőbe – igazolás alapján – nem számít bele

a) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartama,

b) a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama,

c) a keresőképtelenség időtartama, és

d) az építési jogi szakokleveles mérnöki képzésben történő részvétel időtartama az oklevél megszerzéséig, de legfeljebb a képzés megkezdésétől számított 2 évig.

(3)45 Mentesül a köztisztviselő és a kormánytisztviselő az építésügyi vizsga letétele alól, ha

a) olyan közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, amelyben az építésügyi igazgatást választotta vizsgatárgyként,

b) építési jogi szakokleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, vagy

c) építésügyi igazgatási területen legalább 10 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

(4)46 Részben mentesül a köztisztviselő és a kormánytisztviselő az építésügyi vizsga letétele alól, ha az építészeti-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, vagy a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett.

(5) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságnál vezetői megbízást, vezetői kinevezést – a 4. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével – csak az kaphat, aki eredményes építésügyi vizsgát tett vagy annak letétele alól mentesült.

(6)47 A fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vezetőjének eredményes építésügyi vizsgával vagy főépítészi vizsgával kell rendelkeznie, kivéve ha azok letétele alól mentesült.

Szakmai továbbképzés

7. § (1)48 Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő és kormánytisztviselő a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai továbbképzésen vesz részt.

(2)49 Mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő és kormánytisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a 60. életévét betöltötte.

(3)50 Részben mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő és kormánytisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a külön jogszabályban szabályozott, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekhez kötelezően előírt továbbképzést teljesítette. Ilyen esetben a köztisztviselőnek és a kormánytisztviselőnek az azonos tartalmú szakmai továbbképzésen nem kell részt vennie.

(4)51 Az építésügyi vizsga, illetve a továbbképzés határidejének elmulasztása esetén – a mentesítésre vonatkozó előírások kivételével – az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő és kormánytisztviselő a 4. § (2) bekezdése szerinti tevékenységgel járó munkakörben nem foglalkoztatható tovább.

Összeférhetetlenség

8. § (1)52 Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység körében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 85. § (4) bekezdés a) pontjában említett pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője olyan építménnyel, telekkel összefüggésben lát el

a) építészeti-műszaki tervezési,

b) építésügyi műszaki szakértői,

c) felelős műszaki vezetői,

d) beruházáslebonyolítói,

e) építésügyi igazgatási szakértői,

f) építési műszaki ellenőri,

g) építőipari kivitelezési,

h) igazságügyi szakértői,

i) településtervezési,

j) településrendezési szakértői, vagy

k) energetikai tanúsítói

tevékenységet, amely annak a hatóságnak az illetékességi területén található, ahol építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatot lát el.

(2)53

(3)54 Az építésügyi, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő és kormánytisztviselő nem lehet a hatóság illetékességi területén működő területi építész vagy mérnöki kamara tisztségviselője, valamint nem láthat el önkormányzati főépítészi feladatot.

Átmeneti és záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet – a (2), (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2)55 E rendelet 4. § (2) bekezdés aa) és ab) pontja 2007. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 4. § (2) bekezdés ac) pontja 2008. január 1-jén lép hatályba.

(4)56 Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságoknál 2010. január 1-je előtt foglalkoztatott és a 6. § szerint építésügyi vizsgára57 kötelezett köztisztviselőnek az építésügyi vizsgát legkésőbb 2011. március 31-ig kell teljesíteni.

(5)58 E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatáskör változásával összefüggő módosításáról szóló 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelettel módosított 1. §-át és 2/B. §-át a 2012. július 1-jét követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

9/A. §59 Az építésügyi hatóságnál 2007. január 1-je előtt foglalkoztatott köztisztviselőre e rendeletnek a szakmai gyakorlati időre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha jogszabály alapján a szakmai gyakorlati idő teljesítése alól mentesítették.

10. §60 E rendeletnek – az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 10. § (1)–(3) bekezdésével megállapított – 1. § (1) és (3) bekezdését, valamint 2/C. §-át a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet hatálybalépését61 követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

11. §62 (1)63

(2) A 2011. január 1-jét megelőzően a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal szakigazgatási szerveként működött építésfelügyelet feladat- és hatáskörei és ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal jogutódának – az alapító okiratban és a jogutódlás egyes kérdéseit meghatározó megállapodásokban foglaltak szerint, a megyei (fővárosi) illetékességi területet alapul véve – a szakigazgatási szerv korábbi különös illetékességi területén működő azon megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő, amelynek a szakigazgatási szervévé az Építésügyi Hivatal válik.

12. §64 A 2013. január 1. előtt a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 4. alpontja szerinti építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra előírt képesítéssel, a 2. melléklet I. pont 3. alpontja szerint az építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra, vagy az Építésügyi Hivatal Építésfelügyeleti hatósági kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra előírt képesítéssel, vagy a 3. melléklet 38. pontja szerinti építésügyi igazgatási feladatkör az I. besorolási osztályban: építésügyi hatósági munkaterületre vagy építésfelügyeleti hatósági munkaterületre előírt képesítéssel közszolgálati, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban jogszerűen foglalkoztatott

a) közszolgálati tisztviselőt a feladatköre megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni,

b) közszolgálati tisztviselő a járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalnál, valamint a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnál építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági ügyintézőként továbbfoglalkoztatható.

13. §65 (1) A 2012. december 31-ig első fokú építésügyi hatáskört gyakorló jegyző (a továbbiakban: jegyző), illetve a polgármesteri hivatal építésügyi hatósági ügyintézője a 2012. december 31. napján folyamatban lévő – a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője által átvételre kerülő – ügyek iratait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 22. § (1)–(2) bekezdése alapján az iratok kezelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bontásban megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének.

(2) A 2012. december 31. napjáig lezárt iratok őrzéséről a jegyző gondoskodik az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló rendelet szerinti egységes irattári terv, valamint az önkormányzati hivatal iratkezelési szabályzata alapján. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzője kérésére a lezárt iratokat a jegyző köteles három napon belül átadni a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének.

1. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez66

I. rész

A járási hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalok és illetékességi területük

 

A

B

C

Sor-
szám

Megye

Járási hivatal
járási építésügyi hivatalának központja

Járási hivatal járási építésügyi hivatalának illetékességi területéhez tartozó járások

1.

Baranya

1.1. Szigetvári

Szigetvári, Szentlőrinci, Sellyei

 

1.2. Mohácsi

Bólyi, Mohácsi

2.

Bács-Kiskun

2.1. Bajai

Bajai, Bácsalmási, Jánoshalmai, Kiskunhalasi

 

2.2. Kalocsai

Kalocsai, Kunszentmiklósi, Kiskőrösi

3.

Békés

3.1. Szarvasi

Szarvasi, Orosházi, Gyomaendrődi

 

3.2. Gyulai

Mezőkovácsházai, Gyulai, Sarkadi

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén

4.1. Ózdi

Ózdi, Putnoki, Kazincbarcikai, Edelényi

 

4.2. Sárospataki

Szerencsi, Gönci, Sátoraljaújhelyi, Sárospataki, Cigándi, Tokaji

5.

Csongrád

5.1. Hódmezővásárhelyi

Szentesi, Hódmezővásárhelyi, Makói

6.

Fejér

6.1. Dunaújvárosi

Martonvásári, Dunaújvárosi, Sárbogárdi

7.

Győr-Moson-Sopron

7.1. Mosonmagyaróvári

Mosonmagyaróvári, Csornai

 

7.2. Soproni

Soproni, Kapuvári

8.

Hajdú-Bihar

8.1. Hajdúszoboszlói

Hajdúszoboszlói, Püspökladányi, Berettyóújfalui

 

8.2. Hajdúböszörményi

Hajdúböszörményi, Balmazújvárosi, Hajdúnánási

9.

Heves

9.1. Gyöngyösi

Hatvani, Gyöngyösi, Hevesi

10.

Jász-Nagykun-Szolnok

10.1. Karcagi

Kunhegyesi, Karcagi, Tiszafüredi

 

10.2. Törökszentmiklósi

Törökszentmiklósi, Mezőtúri, Kunszentmártoni

11.

Komárom-Esztergom

11.1. Esztergomi

Esztergomi

 

11.2. Komáromi

Komáromi, Kisbéri

12.

Nógrád

12.1. Balassagyarmati

Szécsényi, Balassagyarmati, Rétsági

13.

Pest

13.1. Gödöllői

Gödöllői, Aszódi

 

13.2. Ceglédi

Ceglédi, Nagykátai, Nagykőrösi

 

13.3. Gyáli

Gyáli, Monori, Dabasi, Vecsési

 

13.4. Szigetszentmiklósi

Szigetszentmiklósi, Ráckevei

 

13.5. Váci

Dunakeszi, Váci, Szobi

 

13.6. Szentendrei

Szentendrei, Pilisvörösvári

14.

Somogy

14.1. Marcali

Marcali, Nagyatádi, Csurgói

 

14.2. Siófoki

Siófoki, Tabi, Fonyódi

15.

Szabolcs-Szatmár-
Bereg

15.1. Nyírbátori

Nagykállói, Nyírbátori, Baktalórántházi

 

15.2. Kisvárdai

Ibrányi, Kisvárdai, Záhonyi, Vásárosnaményi

 

15.3. Mátészalkai

Mátészalkai, Fehérgyarmati, Csengeri

16.

Tolna

16.1. Dombóvári

Dombóvári, Tamási

17.

Vas

17.1. Sárvári

Sárvári, Celldömölki

1.

17.2. Körmendi

Körmendi, Szentgotthárdi, Vasvári

18.

Veszprém

18.1. Balatonfüredi

Tapolcai, Balatonfüredi, Balatonalmádi

 

18.2. Pápai

Pápai, Sümegi, Devecseri

19.

Zala

19.1. Nagykanizsai

Nagykanizsai, Letenyei

19.2. Keszthelyi

Keszthelyi, Zalaszentgróti

II. rész

A járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok és illetékességi területük

 

A

B

C

Sor-
szám

Megye

Járási (fővárosi kerületi) hivatal
építésügyi és örökségvédelmi hivatalának központja

Járási (fővárosi kerületi) hivatal
építésügyi és örökségvédelmi hivatalának illetékességi területe

1.

Baranya

Pécs

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Hegyháti, Komlói, Pécsi, Pécsváradi, Siklósi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

2.

Bács-Kiskun

Kecskemét

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Kecskeméti, Tiszakécskei, Kiskunfélegyházi, Kiskunmajsai járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

3.

Békés

Békéscsaba

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Békéscsabai, Békési, Szeghalmi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén

Miskolc

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Miskolci, Mezőkövesdi, Tiszaújvárosi, Mezőcsáti, Szikszói, Encsi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

5.

Csongrád

Szeged

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Csongrádi, Kisteleki, Mórahalmi, Szegedi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

6.

Fejér

Székesfehérvár

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott eladatok tekintetében: Móri, Bicskei, Székesfehérvári, Gárdonyi, Polgárdi, Enyingi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

7.

Győr-Moson-Sopron

Győr

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Győri, Téti, Pannonhalmi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

8.

Hajdú-Bihar

Debrecen

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Hajdúhadházi, Debreceni, Nyíradonyi, Derecskei járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

9.

Heves

Eger

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Pétervásárai, Bélapátfalvai, Egri, Füzesabonyi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

10.

Jász-Nagykun-Szolnok

Szolnok

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott eladatok tekintetében: Szolnoki, Jászapáti, Jászberényi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

11.

Komárom-Esztergom

Tatabánya

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Tatabányai, Tatai, Oroszlányi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

12.

Nógrád

Salgótarján

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Salgótarjáni, Bátonyterenyei, Pásztói járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

13.

Pest

Érd

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Budakeszi, Érdi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

14.

Somogy

Kaposvár

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Kaposvári, Barcsi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

15.

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Nyíregyháza

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Tiszavasvári, Nyíregyházi, Kemecsei járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

16.

Tolna

Szekszárd

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Paksi, Tolnai, Szekszárdi, Bonyhádi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

17.

Vas

Szombathely

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Szombathelyi, Kőszegi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

18.

Veszprém

Veszprém

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Zirci, Veszprémi, Várpalotai, Ajkai járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

19.

Zala

Zalaegerszeg

az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Lenti, Zalaegerszegi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye

20.

Budapest

I. kerület

az 1. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:

I. kerület, II. kerület, III. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület

 

 

V. kerület

az 1. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében:

IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület

III. rész

Az Építésügyi Szolgáltató Pont 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatait ellátó, építésügyi hatósági feladattal és hatáskörrel nem rendelkező települési önkormányzatok

 

A

B

1.

Önkormányzat neve

Megye

2.

Tiszaalpár

Bács-Kiskun

3.

Mélykút

Bács-Kiskun

4.

Izsák

Bács-Kiskun

5.

Kerekegyháza

Bács-Kiskun

6.

Szabadszállás

Bács-Kiskun

7.

Solt

Bács-Kiskun

8.

Soltvadkert

Bács-Kiskun

9.

Kecel

Bács-Kiskun

10.

Lajosmizse

Bács-Kiskun

11.

Kozármisleny

Baranya

12.

Csorvás

Békés

13.

Nagyszénás

Békés

14.

Kondoros

Békés

15.

Újkígyós

Békés

16.

Mezőhegyes

Békés

17.

Füzesgyarmat

Békés

18.

Battonya

Békés

19.

Tótkomlós

Békés

20.

Vésztő

Békés

21.

Dévaványa

Békés

22.

 

 

23.

Mezőberény

Békés

24.

Nyékládháza

Borsod-Abaúj-Zemplén

25.

Emőd

Borsod-Abaúj-Zemplén

26.

Tiszalúc

Borsod-Abaúj-Zemplén

27.

Alsózsolca

Borsod-Abaúj-Zemplén

28.

Felsőzsolca

Borsod-Abaúj-Zemplén

29.

Sajószentpéter

Borsod-Abaúj-Zemplén

30.

Algyő

Csongrád

31.

Mindszent

Csongrád

32.

Sándorfalva

Csongrád

33.

Csákvár

Fejér

34.

Velence

Fejér

35.

Pusztaszabolcs

Fejér

36.

Ercsi

Fejér

37.

Győrújbarát

Győr-Moson-Sopron

38.

Jánossomorja

Győr-Moson-Sopron

39.

Vámospércs

Hajdú-Bihar

40.

Egyek

Hajdú-Bihar

41.

Komádi

Hajdú-Bihar

42.

Hosszúpályi

Hajdú-Bihar

43.

Kaba

Hajdú-Bihar

44.

Téglás

Hajdú-Bihar

45.

Létavértes

Hajdú-Bihar

46.

Polgár

Hajdú-Bihar

47.

Hajdúdorog

Hajdú-Bihar

48.

Nádudvar

Hajdú-Bihar

49.

Hajdúsámson

Hajdú-Bihar

50.

Lőrinci

Heves

51.

Rákóczifalva

Jász-Nagykun-Szolnok

52.

Jászkisér

Jász-Nagykun-Szolnok

53.

Jászfényszaru

Jász-Nagykun-Szolnok

54.

Kunmadaras

Jász-Nagykun-Szolnok

55.

Jászladány

Jász-Nagykun-Szolnok

56.

Újszász

Jász-Nagykun-Szolnok

57.

Martfű

Jász-Nagykun-Szolnok

58.

Fegyvernek

Jász-Nagykun-Szolnok

59.

Jászárokszállás

Jász-Nagykun-Szolnok

60.

Túrkeve

Jász-Nagykun-Szolnok

61.

Tiszaföldvár

Jász-Nagykun-Szolnok

62.

Kisújszállás

Jász-Nagykun-Szolnok

63.

Lábatlan

Komárom-Esztergom

64.

Tát

Komárom-Esztergom

65.

Ács

Komárom-Esztergom

66.

Nyergesújfalu

Komárom-Esztergom

67.

Dorog

Komárom-Esztergom

68.

Szentmártonkáta

Pest

69.

Alsónémedi

Pest

70.

Bugyi

Pest

71.

Zsámbék

Pest

72.

Tápiószentmárton

Pest

73.

Tahitótfalu

Pest

74.

Kartal

Pest

75.

Dömsöd

Pest

76.

Tápiószele

Pest

77.

Taksony

Pest

78.

Tápiószecső

Pest

79.

Mogyoród

Pest

80.

Páty

Pest

81.

Nagykovácsi

Pest

82.

Őrbottyán

Pest

83.

Üröm

Pest

84.

Dunavarsány

Pest

85.

Piliscsaba

Pest

86.

Erdőkertes

Pest

87.

Tura

Pest

88.

Sülysáp

Pest

89.

Csömör

Pest

90.

Kiskunlacháza

Pest

91.

Diósd

Pest

92.

Tárnok

Pest

93.

Ócsa

Pest

94.

Halásztelek

Pest

95.

Tököl

Pest

96.

Kerepes

Pest

97.

Solymár

Pest

98.

Budakalász

Pest

99.

Isaszeg

Pest

100.

Üllő

Pest

101.

Pilis

Pest

102.

Maglód

Pest

103.

Kistarcsa

Pest

104.

Biatorbágy

Pest

105.

Albertirsa

Pest

106.

Törökbálint

Pest

107.

Abony

Pest

108.

Pécel

Pest

109.

Gyömrő

Pest

110.

Veresegyház

Pest

111.

Pomáz

Pest

112.

Szigethalom

Pest

113.

Göd

Pest

114.

Százhalombatta

Pest

115.

Fót

Pest

116.

Dunaharaszti

Pest

117.

Budaörs

Pest

118.

Balatonlelle

Somogy

119.

Balatonboglár

Somogy

120.

Tiszalök

Szabolcs-Szatmár-Bereg

121.

Nagyhalász

Szabolcs-Szatmár-Bereg

122.

Balkány

Szabolcs-Szatmár-Bereg

123.

Nagyecsed

Szabolcs-Szatmár-Bereg

124.

Nyírtelek

Szabolcs-Szatmár-Bereg

125.

Újfehértó

Szabolcs-Szatmár-Bereg

126.

Bátaszék

Tolna

127.

Dunaföldvár

Tolna

128.

Berhida

Veszprém

1/A. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletéhez67

1/B. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletéhez68

2. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez69

3. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez70

4. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez71

A többciklusú képzési szerkezet bevezetését követően, felmenő rendszerben kibocsátott oklevelek egyenértékűségének vizsgálatához:

Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez a köztisztviselő vagy a kormánytisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú kredittartalom, illetve a külön jogszabályban meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint – jogszabály alapján – nem állapítható meg, akkor a köztisztviselőnek vagy a kormánytisztviselőnek a végzettsége egyenértékű elismeréséhez műszaki képzési területen legalább 139 kreditet kell igazolnia a táblázatban meghatározott ismeretkörök figyelembevételével. A megfeleltethetőség szempontjából releváns oklevélnek legalább 60%-os lefedettséget kell tanúsítania a beszámításkor alapul vett kreditérték viszonylatában.

I. Építésügyi hatósági munkakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmény kredittartalma

1.     Természettudományos alapismeretek

 

A

B

C

1.

tantárgy / tevékenységi kör

témakörök, tantárgyak, kompetenciák

beszámítható kreditek száma

2.

1.1    Ábrázoló geometria

 

6

3.

1.2    Statika - szilárdságtan

 

14

4.

1.3    Épületfizika

Hőtechnika, páratechnika, akusztika

2

5.

1.4    Épületenergetika

Az energiamérleg összetevői, követelmények, fajlagos hőigény, az energetikai méretezés és ellenőrzés módja és menete. A hőszigetelés gazdaságossága, energiatudatos építészet, passzív szoláris rendszerek.

2

6.

A beszámítható kreditek száma természettudományos alapismeretekből összesen

24 kredit

2.    Gazdasági és humán ismeretek

 

A

B

C

1.

tantárgy / tevékenységi kör

témakörök, tantárgyak, kompetenciák

beszámítható kreditek száma

2.

2.1    Építésgazdaságtan és menedzsment

Az építőiparral és az építési piaccal összefüggő gazdasági kérdések. Építési beruházások pénzügyi-gazdasági tervezése, az épületüzemeltetés gyakorlata.

2

3.

2.2    Építési jog

Építésjogi és igazgatási ismeretek: Építési jogszabályok, hatósági eljárások ismerete, építésügyi bírság, (építésügyi, építésfelügyeleti) hatósági ellenőrzés, engedélyezési és kivitelezési dokumentáció, kivitelezési jogosultság.)

2

4.

2.3    Építészettörténet, építészetelmélet

2.4    Szociológia építészeknek

Építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészetek, technológiák és tudományok ismerete.

Település és városszociológia.

4

1

5.

A beszámítható kreditek száma gazdasági és humán ismeretekből összesen

9 kredit

3.    Szakmai törzsanyag

 

A

B

C

 

tantárgy / tevékenységi kör

témakörök, tantárgyak, kompetenciák

beszámítható kreditek száma

1.

2.

3.1    Rajz

Szabadkézi rajz, építészeti ábrázolás, intuitív ábrázolás, építészeti grafika, építészeti formálás.

10

3.

3.2    Épületszerkezettan

Épületszerkezettani ismeretek (falszerkezetek, koszorúk, kiváltók, födémszerkezetek, kémény és szellőző-, valamint lépcsőszerkezetek, alapozások, tetőszerkezetek, szigetelések, homlokzatburkolatok)

14

4.

3.3    Építőanyagok

Építmények anyagainak rendszere, osztályozása, alkalmazási lehetősége. Az építőanyagok általános kémiai, fizikai, szilárdsági, alakváltozási tulajdonságai.

3

5.

3.4    Épületgépészet

Vízellátás-csatornázás, gázellátás, épületek villamos berendezései, fűtéstechnika, légtechnika.

4

6.

3.5    Tartószerkezetek-szerkezettervezés

Vasbeton tartószerkezetek, acél tartószerkezetek

8

7.

3.6    Építéskivitelezés-szervezés

Építésszervezési alapismeretek, az épület kivitelezésének tervezése, előkészítése (organizáció alapjai térben és időben), a kivitelezés költségeinek összetevői, az építésgépesítés alapjai. Jellemző kivitelezési technológiák, a jellemző folyamatok szervezése (idő, tér, költség), a technológiai folyamatok ellenőrzésének és minőségbiztosításának alapvető módszerei.

6

8.

3.7    Épülettervezés

Építészet alapjai, lakóépület tervezés, középület tervezés

8

9.

3.8    Városépítés

 

5

10.

A beszámítható kreditek száma szakmai törzsanyagból

összesen

58 kredit

4.    Differenciált szakmai ismeretek

 

A

B

C

1.

tantárgy / tevékenységi kör

témakörök, tantárgyak

beszámítható kreditek száma

2.

4.1    Épületszerkezettan

Belső és homlokzati nyílászáró, kiegészítő szerkezetek. A belső felületek kialakításának szerkezetei. A korábban tanult szerkezetekből különféle tartószerkezetű és technológiájú épületek épületszerkezeteit komplexen, összefüggéseiket vizsgáló tervezés.

8

3.

4.2    Tartószerkezetek

Fa tartószerkezetek, tartószerkezetek tervezése.

4

4.

4.3    Talajmechanika és alapozás

 

3

5.

4.4    Építéskivitelezés-szervezés

Szakipari munkák technológiái, az építési beruházástervezés alapjai, a technológia a költség-, idő- és térbeli tervezés összefüggése az építési beruházás kezdeményezésétől a létesítmény átadás-átvételig.

6

6.

4.5    Építőanyagok

 

3

7.

4.6    Lakóépület tervezés

Jellemző lakóépület-típusok tervezési feladatai (családi házak, csoportházak, többlakásos lakóépületek).

4

8.

4.7    Középület tervezés

Kisebb középület (cca. 600-1000m2 alapterülettel) megtervezése.

4

9.

4.8. Komplex tervezés

A korábbi tervezési, műszaki tárgyak ismereteinek összegzése egy épület tervezésén keresztül (engedélyezési terv, majd kiviteli terv szintű tervcsomag előállítása).

3

10.

4.9 Diplomatervezés

Önálló komplex tervezési feladat

13

11.

A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen

48 kredit

II. Építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmény kredittartalma

1.    Természettudományos alapismeretek

 

A

B

C

1.

tantárgy / tevékenységi kör

témakörök, tantárgyak

beszámítható
kreditek száma

2.

1.1 Építőipari ábrázolás

Ábrázoló geometria, műszaki ábrázolás, CAD/CAAD

2

3.

1.2 Mechanika

Statika, szilárdságtan

14

4.

1.3 Építőipari kémia

 

2

5.

1.4 Épületfizika

Hőtechnika, páratechnika, akusztika

2

6.

1.5 Épületenergetika

Az energiamérleg összetevői, követelmények, fajlagos hőigény, az energetikai méretezés és ellenőrzés módja és menete. A hőszigetelés gazdaságossága, energiatudatos építészet, passzív szoláris rendszerek.

4

7.

A beszámítható kreditek száma természettudományos alapismeretekből összesen

24 kredit

2.    Gazdasági és humán ismeretek

 

A

B

C

1.

tantárgy / tevékenységi kör

témakörök, tantárgyak

beszámítható kreditek száma

2.

2.1 Menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan

Az építőiparral és az építési piaccal összefüggő gazdasági kérdések. Építési beruházások pénzügyi-gazdasági tervezése.

2

3.

2.2 Jogi és államigazgatási ismeretek

Építésjogi és igazgatási ismeretek.

Építésügyi eljárások.

4

4.

2.3 Építészettörténet, építészetelmélet

 

3

5.

A beszámítható kreditek száma gazdasági és humán ismeretekből összesen

9 kredit

3.    Szakmai törzsanyag

 

A

B

C

1.

tantárgy / tevékenységi kör

témakörök, tantárgyak

beszámítható kreditek száma

2.

3.1 Építőanyagok I.

 

3

3.

3.2 Szerkezetek I.

Acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, fa-, falazott és kőszerkezetek.

10

4.

3.3 Földművek, alapozás

 

7

5.

3.4 Magasépítés alapjai

3.5 Magasépítéstan I.

 

7

6.

3.6 Tartók statikája

 

2

7.

3.7 Szerkezet kivitelezés-tervezés

3.8 Szerkezet kivitelezés-vállalkozás

 

4

3

8.

3.9 Épülettervezés I.

3.10 Lakóépületek tervezése

A tervezés alapfogalma, tervfajták, tervezési szempontok, a lakóépülettervezés alapjai.

1

2

9.

3.11 Épületszerkezetek

3.12 Épületgépészet

 

7

4

10.

3.13 Közművek

3.14 Szerkezet-technológia

Közműellátás feladata. Közművek és várostervezés kapcsolata. Védőtávolságok. Közműellátó rendszerek vonalvezetési szabályai. Méretezési alapelvek, módszerek. Üzemeltetés.

4

4

11.

A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen

58 kredit

4.    Differenciált szakmai ismeretek

 

A

B

C

1.

tantárgy / tevékenységi kör

témakörök, tantárgyak

beszámítható kreditek száma

2.

4.1 Magasépítési acélszerkezetek

Csarnokok, egy és többszintes épületek, sportlétesítmények és speciális szerkezetek. Szerkezetek tervezése az Eurocode szabványrendszer alapján.

4

3.

4.2 Magasépítési vasbetonszerkezetek

Magas épületek szerkezeti kialakítása. Födémek, födémrendszerek, keretek, épületmerevítések, faltartók, csarnokok számítása.

4

4.

4.3 Szerkezetek megerősítése

Épületdiagnosztikai vizsgálatok, módszerek. Vizsgálati módszerek alkalmazása, kiértékelése. A teherhordó szerkezetek közvetett és közvetlen károsodásának okai. A szerkezet-cserék és a szerkezet-megerősítések szempontjai és a felújítások hatékonysága.

2

5.

4.4 Épülettervezés II. (Ipari és mezőgazdasági épületek tervezése)

4.5 Nagyfesztávú épületek tervezése

Többszintes, többlakásos lakóépület, középület, ipari park fogalma. Épület külső környezeti kapcsolata, településszerkezeti kapcsolatok. Tűzvédelem. Tervezési metodika, magvalósulási folyamat.

2

2

6.

4.6 Magasépítéstan II.

 

3

7.

4.7 Acélszerkezetek II.

4.8 Vasbetonszerkezetek II.

 

4

4

8.

4.9 Építéskivitelezés-szervezés

Az építési beruházás tervezés alapjai, a technológia a költség-, idő- és térbeli tervezés összefüggése az építési beruházás kezdeményezésétől a létesítmény átadás-átvételéig.

8

9.

4.10 Település- régiófejlesztés

A fejlesztés és rendezés szereplői, térségi és településtervezés dokumentumai, településrendezési terv. Szabályozási terv és a helyi építésügyi szabályzat.

2

10.

4.11 Diplomamunka

Magasépítési területről választott témában, önálló komplex tervezési feladat.

13

11.

A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen

48 kredit

5. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez72

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok üzemeltetéséhez

biztosított eszközök

I. Konfiguráció (Munkaállomás)

Minimum Pentium IV PC (vagy ezzel egyenértékű) + (minimum 1 GB RAM és 80 Gb HDD) + minimum 17” színes monitor, scanner, nyomtató, elektronikus jogtár – köztisztviselőnként 1 db

II. Irodai felszerelés

1. Digitális fényképezőgép legalább 5 Mp és 3x optikai zoomos – 2 köztisztviselőnként 1 db

2. Hatóságonként internet hozzáférés

3. Mérőszalag – köztisztviselőnként 1 db

4. Szintezőműszer – hatóságonként 1 db

5. Kézilézertávmérő – 2 köztisztviselőnként 1 db

6. Gépkocsi – hatóságonként minimum 1 db

7. Laptop – hatóságonként minimum 1db

III. Irodai nyomtatók

Irodai lézernyomtató (minimum 18 lap/perc) – hatóságonként minimum 1 db

Az építésügyi hatóság a köztisztviselőnek munkavégzése során a külön jogszabály szerinti egyéni védőeszközt biztosítja.

6. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez73

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!