nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet
a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól
2011-01-01
2014-01-01
11

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet

a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól1

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének h) és q) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

a)2 a településfejlesztési koncepció kivételével minden településrendezési eszköz (a továbbiakban együtt: településrendezési tervdokumentáció) készítésére;

b)3 minden építmény (építmény, építményrész, építményegyüttes), építési munka, építési tevékenység külön jogszabály szerinti építésügyi hatósági (létesítési) engedélyezéséhez és műszaki megvalósításához (kivitelezéséhez) szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció készítésére;

c) az épített környezet tervezésével, kivitelezésével, valamint fenntartásával, használatával, működtetésével, megőrzésével kapcsolatos, megbízás alapján végzett építésügyi műszaki szakértői tevékenységre.

(2) E rendelet alkalmazásában:

1.4 településtervezési tevékenység: az Étv. 16. § (1) bekezdése szerinti tevékenység;

2.5

3.6 építészeti-műszaki tervezési tevékenység: az Étv. 34. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges, az Étv. 32. §-ának (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése;

4.7

5.8 építésügyi műszaki szakértői tevékenység: az Étv. 32. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tevékenység, műszaki tanácsadás, illetve javaslattétel;

6.9

7.10 tagállam: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott állam;

8.11 területi szakmai kamara: a területi mérnöki kamarának, illetve a területi építész kamarának a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott közigazgatási ügyben eljáró szerve;

9.12 szakmagyakorlási tevékenység: az 1., a 3. és az 5. pont szerinti tevékenység gyakorlása;

10.13 országos szakmai kamara: a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara;

11.14

12.15 hozzátartozó: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben16 hozzátartozóként meghatározott személyek.

13.17 tagállami állampolgár: az Etv. 28. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személy.

2. §18 (1)19 Szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a szakmagyakorlási tevékenység szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara folytatja le.

(2)20 A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei:

a) az Étv. 16. és 32. §-ában meghatározott feltételek teljesítése,

b)21 a jogosultsági vizsga letételének vagy a jogosultsági vizsga alóli mentesség igazolása a (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott, valamint az építészeti tervezési szakterületen tevékenységet megkezdő személyek kivételével.

(3)–(4)22

(5)23 Harmadik országbeli állampolgár számára viszonosság alapján állapítható meg szakmagyakorlási jogosultság.

(6) A szakmagyakorlási tevékenységre kamarai tagság nélkül jogosult

a) a kamarai tagságra nem jogosító végzettséggel rendelkező, e rendelet hatálybalépése előtt szakmagyakorlási jogosultságot szerzett – a külön névjegyzékbe bejegyzett – személy;

b)24 a szakmagyakorlási tevékenységet a szabad szolgáltatásnyújtás keretében folytató tagállami állampolgár;

c)25 a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben26 meghatározott eseti tervezői engedéllyel rendelkező személy;

d)27

(7)28 A szakmagyakorló a bejegyzett adataiban bekövetkezett változást tíz napon belül írásban köteles bejelenteni a területi szakmai kamarának.

A SZAKMAGYAKORLÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSÉNEK FELTÉTELEI29

Szakirányú végzettség30

3. § (1)31 A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezéséhez,

a) tervezési jogosultság esetén a tervezési szakterületnek megfelelő szakirányú

aa) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettség),

ab) alapképzésben szerzett szakképzettség (korábban főiskolai végzettség);

b) szakértői jogosultság esetén – a (2) és (6) bekezdés kivételével – a szakértői szakterületnek megfelelő mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettség)

szükséges.

(2)32 Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység engedélyezhető, amennyiben a szakirányú felsőfokú, főiskolai végzettséggel rendelkező kérelmezőt az igazságügyért felelős miniszter 2006. január 1-jét megelőzően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe külön jogszabály alapján az építésügyi, valamint a 3. melléklet szerinti szakterületre felvette, és az igazságügyi szakértői névjegyzékben építésügyi szakterületen jelenleg is szerepel, továbbá a kérelmező rendelkezik 2006. január 1-jét megelőző tízéves szakmai gyakorlattal.

(3)33 A 2. melléklet I/A. fejezetében felsorolt településtervezési szakterületen a jogosultság megállapítása során az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti:

a) okleveles településmérnök, illetve a (8) és (9) bekezdés szerint ezzel egyenértékű végzettség tekinthető szakirányúnak, valamint

b) legalább kétéves, akkreditált szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézményben – az építésügyért felelős miniszter és az országos szakmai kamara véleményének beszerzését követően – kialakított képzési terv alapján szakirányú képzéssel kiegészítve

ba) az okleveles építészmérnök,

bb) az okleveles tájépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök, vagy okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnök

végzettség tekinthető szakirányúnak.

(4)34 Az építészeti tervezési szakterületen a jogosultság megállapítása során az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti:

a) okleveles építészmérnök,

b) 2003. január 1. után megszerzett okleveles építész tervezőművész,

c) okleveles építész,

d) legalább kétéves, akkreditált szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézményben – az építésügyért felelős miniszter és az országos szakmai kamara véleménye alapján – kialakított képzési terv alapján, szakirányú, 2007. november 30-áig megkezdett 2010. december 31-éig megszerzett képzéssel kiegészített, 2002. december 31-éig megszerzett építészmérnöki, illetve okleveles magasépítő üzemmérnöki főiskolai,

illetve ezzel egyenértékű végzettség tekinthető szakirányúnak.

(5)35 Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti, illetve ezzel egyenértékű végzettség tekinthető szakirányúnak:

a)36 az építésügyi műszaki szakértői, valamint településtervezési szakági, továbbá a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tartószerkezeti tervezési jogosultság megállapítása, valamint

b)37 a jogszabállyal védetté nyilvánított építménnyel kapcsolatos, valamint jogszabállyal védetté nyilvánított területen (világörökség, műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, tájvédelem vagy helyi védelem alatt álló területen) új építmény létesítésével és meglévő építmény tömegét megváltoztató átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki tervezési tevékenység.

(6)38 A területi mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó szakterületeken az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti végzettség az építésügyi műszaki szakértői jogosultság feltételeként akkor fogadható el, ha az adott szakterületen nincs magasabb szintű képzés.

(7)39

(8)40 Ha a végzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve annak az (1) bekezdés szerinti – a szakmagyakorlási jogosultságot megalapozó – szintje nem állapítható meg, akkor az oklevél szakirányáról a (9) bekezdésben meghatározott, az országos szakmai kamara által működtetett bizottság jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani az engedélyezési eljárás során, amelyet a jogosultság megállapításakor a területi kamara kötelezően figyelembe vesz.

(9) A bizottság elnökét és két tagját az illetékes országos kamara jelöli. A bizottság tagja továbbá az illetékes miniszter által megbízott személy, valamint tagja az adott szak szerint illetékes, az országos szakmai kamarák által felkért felsőoktatási intézmény képviselője. A bizottság működési rendjét az illetékes országos szakmai kamara állapítja meg.

A szakmai gyakorlat

4. § (1) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követően, a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő

a) településtervezői,

b)41 építészeti műszaki tervezési,

c) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói,

d) felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói,

e) építésügyi-műszaki szakértői,

f) építési műszaki ellenőri,

g) felelős műszaki vezetői,

h) beruházás lebonyolítói,

i) építésügyi igazgatási,

j) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési,

k)42

tevékenység folytatásának időtartamát, valamint a (7) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2)43

(3)44 Az (1) bekezdés szerinti szakmai gyakorlati idő

a) a településtervezési jogosultság megállapításához 5 év;

b) az építészeti-műszaki tervezési jogosultság megállapításához

ba) a 3. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti szakképzettség esetén, a 9. § (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével 2 év,

bb) a 3. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti szakképzettség esetén 7 év;

c)45 az építésügyi műszaki szakértői jogosultság megállapításához

ca) a 3. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, illetve b) pontja szerinti szakképzettség esetén 8 év,

cb) a 3. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti szakképzettség esetén 10 év.

(4)46 A településtervezési jogosultság megállapításához a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott gyakorlati idő szakmai tartalmát

a) településtervezési, vagy

b) legalább 3 év településtervezési és 2 év

ba) területrendezési,

bb) közigazgatásban végzett településrendezési, vagy

bc) felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói

gyakorlattal kell igazolni.

(5) Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság megállapításához a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott gyakorlati időt a szakterületnek megfelelő tervezési gyakorlattal kell igazolni.

(6)47

(7)48 A tervezési feladat elvégzésére megfelelő időtartamú tervezési gyakorlat hiánya miatt még nem jogosult szakirányú egyetemi végzettségű személy csak jogosultsággal rendelkező tervező mellett, társtervezőként folytathat tervezési tevékenységet, és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot.

(8)49 Az építésügyi műszaki szakértői jogosultság megállapításánál a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott gyakorlati idő szakmai tartalma – a (9) bekezdésben foglalt eltérésekkel – az (1) bekezdésben felsorolt, a kérelmezett szakterületnek megfelelő tevékenységekkel, illetve ezek egyikével igazolható.

(9)50 Az építészet részszakterületi építésügyi műszaki szakértői jogosultság megállapításához a kérelmezőnek az (1) bekezdés b) pontja szerinti gyakorlatot kell igazolnia.

(10)51

A JOGOSULTSÁGI VIZSGA

5. § (1)52 A jogosultsági vizsgát – amely a szakmagyakorlás szakterületeihez kapcsolódó jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai ismeretek, továbbá építésügyi műszaki szakértők esetében építésügyi műszaki szakértői szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása – az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint az országos szakmai kamarák bonyolítják le.

(2)53 A jogosultági vizsga általános és különös részből áll. A jogosultsági vizsga követelményrendszerét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) A jogosultsági vizsgabizottságot (a továbbiakban: vizsgabizottság) az országos szakmai kamarák hozzák létre és működtetik. A vizsgabizottság elnökből, szakmai elnökből és tagokból áll. A vizsgabizottság elnöke az illetékes miniszter által megbízott személy, a szakmai elnöke az országos szakmai kamara szakterületi képviselője, tagjai a 6–7. §-okban meghatározott szakok szerinti országos szakmai kamarák és illetékes felsőoktatási intézmények képviselői.

(4) A vizsgabizottság tagjaiból álló tanács (az elnök, a szakmai elnök és tagok) vizsgáztat, a szakmagyakorlási jogosultság megállapításához igazodóan szakterületek szerint változó összetétellel. A vizsgáztató tanács legalább 3 és legfeljebb 6 tagból állhat.

(5)54 Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározattak szerint kell a jogosultsági vizsgabizottságot létrehozni és működtetni.

(6)55 A jogosultsági vizsgától az országos szakmai kamara indokolt esetben

a) eltekint, ha a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével teljes körűen megegyezik;

b) részben eltekint, ha

ba) a kérelmező a kérelemtől eltérő e rendelet szerinti szakmagyakorlási jogosultság, valamint felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, vagy

bb) a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben megegyezik.

(7) A jogosultsági vizsga díja 33 000 Ft, amelyből a vizsga általános részének díja 10 000 Ft. A jogosultsági vizsga – sikertelenség esetén részben vagy egészben – megismételhető. A pótvizsga díja a jogosultsági vizsga-díjjal azonos.

(8)56 A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező országos szakmai kamara elkülönítetten vezetett számlájára. A jogosultsági vizsga díjáról a szervező országos szakmai kamara elkülönített nyilvántartást vezet. A díj kizárólag a vizsgaszervezés és -lebonyolítás fedezetére használható fel. Az országos szakmai kamara a felügyeletét ellátó miniszter számára a vizsgadíj tételes felhasználásáról készített nyilvántartását évente megküldi.

A területi szakmai kamarák hatásköre57

6. §58 A területi mérnöki kamarák az 1. melléklet I. fejezetében felsorolt építészeti-műszaki tervezési, a 2. melléklet II. fejezetében felsorolt településtervezési szakági tervezési, valamint a 3. melléklet I. fejezetében felsorolt építésügyi műszaki szakértői szakterületeken rendelkeznek hatáskörrel.

7. §59 A területi építész kamarák az 1. melléklet II. fejezetében felsorolt építészeti-műszaki tervezési, a 2. mellékletben felsorolt településtervezési, településtervezési szakági tervezési, valamint a 3. melléklet II. fejezetében felsorolt építésügyi műszaki szakértői szakterületeken rendelkeznek hatáskörrel.

8. §60

MÁSODIK RÉSZ

A SZAKMAGYAKORLÁSI TEVÉKENYSÉG

A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési tevékenység61

9. § (1)62 A településtervezési, illetve építészeti-műszaki tervezési tevékenység a 4. § (3) bekezdésében meghatározott gyakorlati időtől függően az 1. és 2. melléklet szerint korlátozott, illetve teljes körű tervezési jogosultsággal folytatható.

(2)63 Az 1. melléklet I., illetve a II/A. fejezetében meghatározott betűjellel jelölt tervezési szakterületen a tervezői tevékenység – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – teljeskörűen végezhető.

(3)64 A területi építész kamarák a hatáskörükbe tartozó építészeti- műszaki tervezési szakterületeken a 4. § (3) bekezdésének ba) pontjában meghatározott gyakorlati időt követő 5 éves tervezési gyakorlat megszerzéséig és a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséig a tervezési jogosultság körében korlátozott tervezési tevékenységi kört állapítanak meg. A korlátozott tervezési tevékenységi kör az 1. melléklet II/A. fejezete alapján állapítandó meg.

(4)–(6)65

(7)66 Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztisztviselője.

(8) A településtervezési szakterületen az egyes tervezői és szakági tervezői tevékenységi köröket a 2. melléklet tartalmazza.

(9)67 A tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki terveket, iratokat és számításokat, a tervezői nyilatkozatot alá kell írnia, és ezzel azonos helyen fel kell tüntetnie szakképesítését, értesítési címét (lakcím, székhely, telephely), valamint a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát. Az építési (létesítési) engedély iránti kérelem mellékletét képező, valamint a kiviteli tervdokumentációban szereplő tervezői nyilatkozaton a tervező szakképesítését az oklevélben szereplő megnevezéssel azonos módon, rövidítés nélkül kell feltüntetni.

(10) A településrendezési tervek jóváhagyandó munkarészeit a településrendező tervezőnek és a kötelező alátámasztó munkarészeket készítő településrendezési szakági tervezőnek alá kell írnia. A szakági tervlapokat az annak készítésére jogosult településrendezési szakági tervező írja alá. Az aláírásokkal azonos helyen fel kell tüntetni a tervezők szakképesítését és tervezői névjegyzéki számát.

(11)68 A tervezőnek az általa készített településrendezési, illetve építészeti-műszaki tervet a megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie, és arról évenkénti nyilvántartást kell vezetnie.

(12) Nem folytathat településtervezési tevékenységet – a külön jogszabályban meghatározott kivétellel – illetékességi területén a településrendezési eszközök előkészítésében, véleményezésében, döntéshozatalában közreműködő személy.

Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység

10. § (1)69 Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység a 4. § (3) bekezdésében meghatározott gyakorlati időtől függően szakértői jogosultsággal folytatható.

(2)70 Nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet azon építmény vonatkozásában az, aki az építmény építési-szerelési munkáit ellenőrizte, mint építési műszaki ellenőr, vagy kivitelezte, mint felelős műszaki vezető.

(3)71 A szakértői vizsgálatnak – a megbízás keretein belül – az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. Az építésügyi műszaki szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak érdeke.

(4)72 A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértő nevét, szakértői nyilvántartási számát, a szakértői szakterületének megnevezését.

(5)73 Az építésügyi műszaki szakértői szakterületeket és a névjegyzékben alkalmazható jelöléseket a 3. melléklet tartalmazza.

(6)74 Ha az építésügyi műszaki szakértő vizsgálata során megállapítja, hogy az építményt vagy egyes szerkezeteit bauxitcement felhasználásával készítették, a vizsgálat eredményét 30 napon belül köteles bejelenteni a terület- és településrendezési tervek központi dokumentumtárát kezelő szervnek.

HARMADIK RÉSZ

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem és mellékletei75

11. § (1)76 A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem az 5. melléklet szerinti tartalommal a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező, a kérelmező lakóhelye szerinti területi szakmai kamaránál terjeszthető elő.

(2)77

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél hiteles másolatát, ha ez a kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre;

b) a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletét is be kell nyújtani, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha a kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri;

c)78

d)79 a névjegyzékbe való bejegyzéshez külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását;

e) a szakmai gyakorlat igazolását;

f)80 – a szabad szolgáltatásnyújtás keretében szakmagyakorlási tevékenységet folytató és a 2. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott valamint az építészeti tervezési szakterületen tevékenységet megkezdő személyek kérelme kivételével – a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását.

(4) Az építésügyi műszaki szakértői jogosultság iránti kérelemhez – a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően – mellékelni kell a kérelmező részletes szakmai tevékenységét bemutató önéletrajzát is.

(5) A végzettséget tanúsító oklevél közjegyző által hitelesített másolata helyett az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén elfogadható a benyújtott egyszerű másolat, amelyre az illetékes szakmai kamara rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét.

(6)81 Az eseti tervezői engedély iránti kérelemhez a (3) bekezdés a)–e) pontjaiban foglaltakon túlmenően mellékelni kell:

a) az építtető és a tervező hozzátartozói minőségét igazoló dokumentumokat;

b) a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát és a jellegét.

Az eseti engedély egy évig hatályos, amely a tevékenység elvégzésének idejéig, de legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

12. §82

A kérelem elbírálása83

13. §84 (1)85 Ha a kérelem hiányos, a területi szakmai kamara húsznapos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel.

(2)86 A területi szakmai kamara az engedélyezési eljárásban az illetékes területi mérnöki, illetve építész kamara elnökségének véleményét kikéri a kamarai tagfelvétel, valamint a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából.

(3) A kérelemnek helyt adó egyszerűsített határozat tartalmazza

a) az oklevél megnevezését, számát, szakát, szakirányát és kibocsátóját,

b) a tervezési és szakértői szakterületek megnevezését,

c) a tevékenységi kör jellegét,

d) a jogosultság azonosítására alkalmas névjegyzéki jelölést (az 1–3. melléklet szerinti betűjel, a területi kamara kódja és a regisztrációs szám),

e) a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának a 14. § (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást.

(4) A területi szakmai kamara a kérelmet elutasítja, ha a kérelmező az e rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(5) A területi szakmai kamarák – a (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – kérelemre feljegyezhetik a névjegyzékbe azt a szakterületet vagy részterületet, amelyen a kérelmező kiemelkedő gyakorlatot igazolt.

A továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása87

14. §88 (1)89 A területi szakmai kamara az engedélyét visszavonja és ezzel egyidejűleg törli a névjegyzékből azt a személyt, aki továbbképzési kötelezettségét a külön jogszabályban előírt időközönként nem igazolja.

(2)90 A névjegyzéket vezető területi szakmai kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről, az ott meghatározott igazolásokkal mellékelt kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.

(3) A névjegyzéki bejegyzés szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát a névjegyzéket vezető területi szakmai kamaránál be kell jelenteni. A szüneteltetés időtartama alatt szakmagyakorlási tevékenység nem végezhető, a továbbképzési kötelezettség teljesítését nem kell igazolni.

(4) A külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő elteltét követően a (3) bekezdés szerint szüneteltetett szakmagyakorlási tevékenység abban az esetben folytatható, amennyiben a névjegyzéki bejegyzés szüneteltetésének megszüntetését kérő személy külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja.

A névjegyzék vezetése

15. § (1)91 A területi szakmai kamarák külön jogszabályban meghatározott módon – a szakmagyakorlási jogosultság megállapításáról szóló határozatnak a 13. § (3) bekezdésben meghatározott adatai alapján – közös, az országos kamarák által működtetett, szakterületenként fejezetekre bontott, nyilvános elektronikus névjegyzéket vezetnek, amelyet folyamatosan aktualizálnak a szakmagyakorlók 2. § (7) bekezdése szerinti adatszolgáltatása, valamint a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségének 14. § szerinti igazolása alapján. A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének, valamint a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét.

(2)92 A területi szakmai kamara a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezeteket és más jogi személyeket az (1) bekezdés szerinti névjegyzékben azok külön kérelmére tünteti fel.

(3)93 A területi mérnöki kamarák a névjegyzékben a szakmagyakorló nevén, szakképzettségén, értesítési címén és nyilvántartási számán kívül egyéb adatot – így különösen: a jogosult mely (rész)területeken igazoltan kiemelkedően gyakorlott – is közzé tehetnek az érintett személy beleegyezésével.

(4)–(5)94

A névjegyzékből való törlés és kizárás

16. § (1)95 A területi szakmai kamara törli a névjegyzékből azt a személyt,

a) aki a szakmagyakorlási tevékenységet nem kívánja folytatni,

b) aki elhalálozott,

c) akinek engedélyét visszavonták.

(2)96 A területi szakmai kamara az engedélyét visszavonja annak,

a) akit a területi mérnöki vagy építész kamarából kizártak,

b) aki a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségét nem igazolta,

c) akivel kapcsolatban a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a tevékenység engedélyezését nem tette volna lehetővé,

d) akit az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló kormányrendeletben meghatározott valamely jogsértő cselekmény miatt három éven belül két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott,

e) akit egy éven belül két alkalommal – az építésügyi hatóság bejelentése alapján a tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatt – figyelmeztetésben részesített.

(3)97 Ha a névjegyzékből való törlésre a (2) bekezdés a), d) és e) pontja alapján került sor, a szakmagyakorló a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül a névjegyzékbe nem vehető fel.

(3a)98 A területi szakmai kamara az építésügyi hatóságnak a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatti megkeresése alapján köteles eljárást indítani a szakmagyakorlási tevékenységet folytató személy ellen, és az eljárást befejező döntéséről az építésügyi hatóságot értesíti.

(3b)99 A területi szakmai kamara felfüggeszti annak a személynek a szakmagyakorlási jogosultságát

a) legfeljebb fél év időtartamra, akit egy éven belül két alkalommal a (3a) bekezdés szerinti eljárásban figyelmeztetésben részesített, és

b) legfeljebb egy év időtartamra, akit az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. melléklet I. részében foglalt táblázat 3–5. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény miatt egy éven belül két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott.

(4)100 Amennyiben a szakmagyakorló lakóhelyét más területi szakmai kamara illetékességi helyére teszi át, köteles azt az új lakóhely szerint illetékes területi szakmai kamaránál bejelenteni. Az új lakóhely szerint illetékes területi szakmai kamara megkeresi a névjegyzéket a bejelentést megelőzően vezető területi szakmai kamarát az összes vonatkozó irat megküldése végett, majd a szakmagyakorló személyt – az iratok megérkezésekor – díjmentesen nyilvántartásba veszi.

(5)101 Igazságügyi szakértői tevékenységet is végző szakmagyakorló törléséről, illetve a 14. § (3) bekezdésben említett szüneteltetésről szóló határozatát a szakmai kamara az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetését végző szervvel is közli.

(6) A névjegyzékből való törlést követően az e jogszabályban meghatározott adatokat a szakmai kamara 10 évig őrzi meg.

Gazdálkodó szervezetek nyilvántartása

17. § (1)102

(2)103 A területi szakmai kamara a településtervezői, az építészeti-műszaki tervezési, illetve építésügyi műszaki szakértői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetet és más jogi személyt – kérelmére – nyilvántarthatja, ha az igazolja tagja vagy alkalmazottja szakmagyakorlási jogosultságát.

(3)104

Tagállami állampolgárokkal kapcsolatos sajátos szabályok105

18. § (1)106 Valamely tagállam állampolgára – a szabad szolgáltatásnyújtás keretében folytatott tevékenység kivételével – a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelmét a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerinti szakmai képesítésének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamarához, illetve Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához.

(2)107 Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell magyar nyelvű fordításban

a) a 11. § (3) bekezdésének a), b), e) és f) pontjában foglaltakat,

b) a küldő vagy származási ország illetékes hatósága által kiállított, a küldő vagy származási országbeli jogosultságára vonatkozó igazolást, beleértve a szakirányú szakmai gyakorlat jellegét, szakirányát, teljesítésének helyét, időtartamát.

(3)108

(4)109 Az (1) bekezdésben említett kérelmet és mellékleteit az elismerési eljárást lefolytató hatóság a szakmai képesítés elismeréséről szóló jogerős határozatával együtt haladéktalanul megküldi a névjegyzékbe vételre, illetve az elkülönítetten vezetett névjegyzéki bejegyzésre hatáskörrel rendelkező szakmai kamarának.

(5)110

(6) A 11. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetését az (1) bekezdés szerinti kérelmezőnek akkor kell igazolnia, ha a (4) bekezdés szerinti dokumentumokat az illetékes szakmai kamara kézhez vette.

NEGYEDIK RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. § (1) Ez a rendelet – a (11) bekezdésben foglalt kivétellel – 2006. július 1-jén lép hatályba.

(2) Az a településtervező, aki korábbi jogszabály alapján jogosultsághoz és határozatlan idejű névjegyzéki bejegyzéshez kötött tevékenységet végzett, e rendelet hatálybalépésétől számított 5 évig a tevékenységét a korábbi névjegyzéki bejegyzés alapján folytathatja. Ezt követően e rendeletben foglaltak alapján, a névjegyzéki bejegyzés megújítására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni azzal, hogy TT2 jelű tervezési jogosultság nem újítható meg.

(3)111 Akkor állapítható meg tervezési jogosultság

a) az építészeti tervezési szakterületen a 2002. december 31-ig megszerzett építészmérnöki, illetve okleveles magasépítő üzemmérnöki főiskolai végzettséggel, továbbá

b) a településtervezési szakterületen a 2005. június 30-ig megszerzett szakirányú főiskolai végzettséggel,

ha azt legalább kétéves, akkreditált szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézményben – az építésügyért felelős miniszter és az országos szakmai kamara véleménye alapján – kialakított képzési terv alapján, szakirányú, 2007. november 30-ig megkezdett és 2010. december 31-ig megszerzett képzés egészít ki.

(4)112 Az É1 jelű építészeti tervezési fokozattal névjegyzékbe bejegyzett személyt – a vezető tervezői cím megtartása mellett – É jelű építészeti tervezési szakterületbe kell sorolni a (8) bekezdés szerint. A 3. § (4) bekezdés szerinti végzettséggel és 5 éves tervezési gyakorlattal rendelkező É2 jelű tervezési fokozattal névjegyzékben lévő személyt É jelű építészeti tervezési szakterületbe kell sorolni a (8)–(9) bekezdés szerint.

(5)113 A korábbi jogszabály alapján e rendelet hatálybalépésekor TT1 jelű tervezési fokozattal névjegyzékben lévő településtervezőt – a vezető tervezői cím megtartásával – TT jelű tervezési fokozatba kell a (8)–(9) bekezdés szerint sorolni.

TT2 jelű tervezési fokozatban e rendelet hatálybalépése után nem állapítható meg új jogosultság.

(6)114 Korábbi jogszabály alapján – e rendelet hatálybalépésekor –

a) BÉ1 jelű belsőépítészeti tervezési fokozattal névjegyzékben lévő személyt, a vezető tervezői cím megtartásával, továbbá

b) szakirányú egyetemi végzettséggel és 5 éves tervezési gyakorlattal rendelkező BÉ2 jelű tervezési fokozattal névjegyzékben lévő személyt

BÉ jelű belsőépítészeti tervezési fokozatba kell a (8)–(9) bekezdés szerint sorolni.

BÉ2 jelű tervezési fokozatban jogosultság e rendelet hatálybalépése után nem állapítható meg.

(7)115 Korábbi jogszabály alapján – e rendelet hatálybalépésekor –

a) K1 jelű táj- és kertépítészeti tervezési fokozattal névjegyzékben lévő személyt, a vezető tervezői cím megtartásával, továbbá

b) szakirányú egyetemi végzettséggel és 5 éves tervezési gyakorlattal rendelkező K2 jelű tervezési fokozattal névjegyzékben lévő személyt

K jelű táj- és kertépítészeti tervezési fokozatba kell a (8)–(9) bekezdés szerint sorolni.

K2 jelű tervezési fokozatban jogosultság e rendelet hatálybalépése után nem állapítható meg.

(8) A korábbi jogszabály alapján építészeti-műszaki tervezési, valamint településtervezési szakterületeken már jogosultsággal rendelkező személyek átsorolása a jogosultság megújításakor esedékes. Az a nem teljes körű tervezési tevékenységre jogosult személy azonban, aki a megújítás időpontja előtt teljesíti a teljes körű jogosultság megállapításához szükséges feltételeket, azt kérelmére a kamara soron kívül átsorolja. Egyéb, már megállapított jogosultságot e rendelet nem érint.

(9) A tervezési szakterületen teljes körű tevékenységi kör megállapítására 2008. január 1-jét megelőzően az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól szóló 34/2002. (IV. 27.) FVM rendelet 3–5. §-ainak, illetve a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról szóló 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet 4. §-ának és 6. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) E rendelet 14. § (3) bekezdésének a továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit a névjegyzékbe történő bejegyzés megújítására vonatkozóan a 2007. január 1. napját követően indult eljárásokban – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – kell alkalmazni a továbbképzésre rendelkezésre állt idő arányában.

(11) Az 5. § (1) bekezdés szerinti településtervezési jogosultsági vizsgáztatás rendje 2007. január 1-jén lép hatályba. A településrendezési szakmai minősítő bizottság e rendelet hatálybalépésétől 2007. január 1-jéig a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról szóló 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet 9. §-a szerinti területrendezési szakmai minősítő bizottság szabályai alapján működik.

(12)116

20. §117 E rendeletnek – az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 3. § (1) bekezdésével megállapított – 16. § (3a) és (3b) bekezdését a Kr. hatálybalépését118 követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

21. § (1)119

(2)120

1. melléklet a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez121

I.
A MÉRNÖKI KAMARÁK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI
SZAKTERÜLETEK ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG

1. Tartószerkezeti tervezés szakterület (betűjele: T)

1.1. Tartószerkezeti tervezési jogosultsággal végezhető építészeti-műszaki tervezési tevékenység:

a)122 épület tartószerkezetének és bármely rendszerű alapozásának tervezése, illetve meglévő épület tartószerkezete átalakításának, megerősítésének, helyreállításának tervezése építésztervező és a feladat szerinti szakági tervezőkkel együttműködve,

b) homlokzati és alaprajzi változást nem igénylő esetben bármely rendeltetésű építmény – technológiaváltással összefüggően is – tartószerkezeti átalakításának, megerősítésének, helyreállításának tervezése,

c) építmény bontási tervének és tartószerkezete állapot-felmérési tervének elkészítése,

d) állvány, építési segédszerkezet tervezése,

e) tartószerkezeti jellegű ipari és mezőgazdasági szerkezet, tartály, siló, állvány stb. önálló tervezése,

f) támfal, földmű tervezése,

g) műtárgy (antennatorony, szabadtéri darupálya, tartály, medence, fedetlen tároló távvezetékoszlop, gyárkémény stb.), tartószerkezeti tervezése a feladat szerinti szakági tervezőkkel együttműködve (a dinamikai vizsgálatot igénylő híd- és a vízépítési nagyműtárgy, völgyzárógát tervezésének kivételével),

h) gépalap (a dinamikus hatásokra vizsgálandó szerkezet kivételével) tervezése,

i) föld alatti műtárgyak, tartószerkezeti tervezése alagutak kivételével.

1.1.1. A tevékenység végzéséhez szükséges képzettségek: mesterképzésben szerzett szakképzettség okl. szerkezet-építőmérnök, illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség, az a) pont tekintetében okleveles építészmérnöki végzettség.

1.2. Hídszerkezet tervezésére kiterjesztett tartószerkezeti tervezési tevékenységi körök:

a) általános tartószerkezeti tervezési tevékenység,

b) a sajátos építmények tartószerkezeteinek és műtárgyainak tervezése, valamint ezek építésének és gyártásának technológiai tervezése.

1.2.1. A tevékenység végzéséhez szükséges képzettségek: mesterképzésben szerzett szakképzettség okl. szerkezet-építőmérnök, illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

2. Építmények gépészeti tervezés szakterület (betűjele: G)

2.1. Épületgépész tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) építmények vízellátása, csatornázása, gázellátása, fűtése, szellőztetése, klimatizálása, beleértve a technológiát kiszolgáló épületgépészetet – valamint az épületgépészeti jellegű közműbekötések teljes körű tervezését,

b) vízellátás, csatornázás (a külső falsík +1,0 m, illetve telekhatáron belüli közművek az utcai közműcsatlakozásig) tervezése,

c) gázellátás (a külső falsík +1,0 m, illetve telekhatáron belüli közművek az utcai közműcsatlakozásig) tervezése,

d) hőellátás, központi fűtés tervezése,

e) hűtőrendszerek tervezése,

f) klímatechnika és szellőzés tervezése,

g) automatika épületgépészeti funkciótervezés,

h) sűrített levegő ellátás tervezése,

i) épületgépészeti rendszerek olajellátásának tervezése,

j) energetikai rendszerek épületgépészeti infrastruktúra hálózatai tervezése,

k) technológiai ellátó hálózatok tervezése,

l) beépített tűzvédelmi berendezések (külön vizsgához kötött tevékenység) tervezése,

m) éghető folyadékok, gázok és olvadékok tároló és kiszolgáló műtárgy, berendezés, vezeték technológiai tervezése.

2.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség gépészmérnök vagy okl. gépészmérnöki, okl. energetikai mérnöki, illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezekkel egyenértékű képzettség.

2.2. Anyagmozgatógépek, építőgépek és felvonók – tervezési jogosultsággal végezhető tevékenységi körök:

a) felvonók és mozgólépcsők teljes körű tervezése,

b) felvonók és mozgólépcsők, valamint zártterű emelő berendezések alkatrészeinek és biztonsági berendezéseinek vezérlése és hajtása, továbbá a komplett berendezések telepítéstervezése az aknaszerkezettel együtt, (kivéve a falazott és vasbeton aknákat) kiegészítve a szükséges statikai és dinamikai számításokkal valamint a forgalomelemzéssel,

c) felvonók és mozgólépcsők komplett telepítéstervezése (az aknaszerkezet kivételével), melyek megfelelnek az érvényes harmonizált szabványoknak (MSZ EN 81 és MSZ EN 115), kiegészítve a szükséges statikai és dinamikai számításokkal, valamint a forgalomelemzéssel.

2.2.1. A tevékenységhez szükséges képzettségek: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség gépészmérnök vagy okl. gépészmérnök, okl. építőmérnöki, okl. villamosmérnöki, illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezekkel egyenértékű képzettség.

3. Építmények villamosmérnöki tervezés szakterület (betűjele: V)

3.1. Villamosmérnöki tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) építmények és szabad terek közép- és kisfeszültségű rendszereinek villamos tervezése (kül- és beltéri világítás, villámvédelem, folyamatirányítás, építményautomatika, távközlési és informatikai hálózat, villamos energiaellátó rendszerek tervezése a fogyasztói oldaltól a közcélú csatlakozási pontig),

b) kis- és középfeszültségű villamos energiaellátó rendszerek tervezése a fogyasztói oldaltól a közcélú csatlakozási pontig.

3.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettségek: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség villamosmérnök vagy okl. villamosmérnök, okl. mérnök informatikus, illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezekkel egyenértékű képzettség.

4. Geotechnikai tervezés szakterület (betűjele: GT)

4.1. Geotechnikai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) föld- és sziklamunkák, természetes terepformák, alapozások, földművek, földmegtámasztó, illetve szivárgásgátló szerkezetek, víztelenítés, föld alatti műtárgyak, alagutak tervezése,

b) geotechnikai szakvélemény készítése,

c) geotechnikai tervek (beleértve alapozási tervek) készítése,

d) természetes földtani képződmények védelmének tervezése,

e) támfalak és más földmegtámasztó szerkezetek és talajhorgonyzás tervezése.

4.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettségek: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földtudományi mérnök (szakirány: bánya- és geotechnikai mérnök) vagy okl. földtudományi mérnök, okl. építőmérnöki, illetve az R. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezekkel egyenértékű képzettség.

5. Geodéziai tervezés szakterülete (betűjele: GD)

5.1. Geodéziai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) az építést előkészítő, a megvalósulást dokumentáló geodéziai feladatok végzése,

b) minden olyan geodéziai dokumentáció elkészítése, mely az építésügy körébe tartozó jogszabályokban meghatározott hatósági eljárásokban részt vesz. Ingatlan-nyilvántartási térképet is érintő, illetve felhasználó geodéziai feladatok végzéséhez ingatlanrendező földmérői minősítés is szükséges.

5.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földmérő és földrendező mérnök, okl. földmérő- és térinformatikai mérnök, okl. építőmérnök, illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezekkel egyenértékű képzettség.

6. Építmények technológiai tervezés szakterület (betűjele: ÉT)

6.1.123 Gépész tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) építmények mozgó szerkezetei tervezése, azok hajtása és irányítása a felvonó és mozgólépcső kivételével,

b) dinamikai méretezést igénylő gépalapok tervezése,

c) gépészeti jellegű egyéb építmények és egyes üzemek technológiai tervezése,

d) építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, vagy azt elősegítő épületgépészeti, gépesítési, mechatronikai, gyártástechnológiai (a továbbiakban együtt: technológiai) tervezése.

6.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség szakirányú gépészmérnök vagy szakirányú okl. gépészmérnök, illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

6.2. Energetikai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) az energiaátalakító és -tároló rendszerek építményeinek és berendezéseinek tervezése,

b) az energiaátviteli, elosztó és szolgáltató rendszerek építményeinek tervezése,

c) az energiafogyasztó rendszerek, építmények és berendezések tervezése.

6.2.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség energetikai mérnök vagy okl. energetikai mérnök, illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

6.3. Építéstechnológiai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) építésszervezés tervezése, tér és időbeli organizációs tervek,

b) építésgépesítés/építési gépek (nagy és kis gépek) alkalmazásának tervezése,

c) mélyépítés és alapozás, felmenő szerkezetek, speciális igényű szerkezetek, műszaki állapot felmérése után meghatározható bontási technológiák, valamint a speciális technológiák (feszítések, emelések stb.) tervezése.

6.3.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség építészmérnök vagy okl. építészmérnöki, szakirányú építőmérnök vagy szakirányú okl. építőmérnök, illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezekkel egyenértékű képzettség.

7. Épületfizikai tervezés (hő, hang, rezgés elleni védelem) szakterület (betűjele: ÉF)

Épületfizikai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) építmények hő- és páratechnikai rendszerének tervezése,

b) építmények hangszigetelési és akusztikai tervezése,

c) építmények rezgés elleni védelmének megtervezése dinamikus hatásokra (épületen belül lévő védendő helyiségeken kívül keletkező rezgések ellen).

7.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség építészmérnök vagy okl. építészmérnök, szakirányú építőmérnök vagy szakirányú okl. építőmérnök, illetve az R. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezekkel egyenértékű képzettség.

8. Épületnek nem minősülő építmények (sajátos építményfajták) tervezési szakterülete

8.1. Közlekedési építmények tervezési szakterület

8.1.1.124 Közlekedési építmények tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység (betűjele: KÉ)

a) általános közlekedéstervezés,

b) közúti közlekedési építmények tervezése,

c) vasúti közlekedési építmények tervezése,

d) légiközlekedési építmények tervezése,

e) víziközlekedési építmények tervezése,

f) különleges közlekedési eszközök és pályák [fogaskerekű vasút, sikló, függőpálya (beleértve a bányászati függőpályát is), sífelvonó, a bányaüzem területét elhagyó külszíni bányavasút és bányászati szalagpálya stb.] tervezése,

g)125 erdészeti közlekedési építmények.

8.1.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség szakirányú: építőmérnök vagy okl. építőmérnök, illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

8.1.2. Közlekedésmérnöki tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység (betűjele: KÖ)

a) közlekedési rendszer- és közlekedési hálózattervezés,

b) vasút-villamossági építmények tervezése,

c) különleges közlekedési eszközök és pályák (fogaskerekű vasút, sikló, függőpálya (beleértve a bányászati függőpályát is), sífelvonó, a bányaüzem területét elhagyó külszíni bányavasút és bányászati szalagpálya stb.) tervezés.

8.1.2.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség közlekedésmérnök vagy okl. közlekedésmérnök, illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

8.2. Hírközlési és informatikai tervezési szakterület (betűjele: HI)

Hírközlési és mérnöki informatikai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) vezetékes és vezeték nélküli info-kommunikációs rendszerek és hálózatok tervezése, önálló vagy együttes rendszerekben, helyközi és helyi jellegű viszonylatokban,

b) fix telepítésű informatikai rendszerek és hálózatok, és az ezekhez tartozó (al)építmények tervezése (alépítmények esetén 35 dm2 hasznos közműkeresztmetszetig).

8.2.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség mérnök informatikus vagy okl. mérnök informatikus, illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

8.3. Vízi építmény tervezési szakterület (betűjele: VZ)

Vízimérnöki tervezési jogosultsággal végezhető vízi építmény tervezési tevékenység:

a) ivó- és iparivíz ellátás, víztisztítás, építmény tervezése,

b) szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, szennyvíztisztítás építmény tervezése,

c) folyó- és tószabályozás, ár- és belvízmentesítés, vízminőségi-építmény tervezése,

d) vízépítési nagyműtárgyak tervezése (különösen: halastó, mérő- és megfigyelő állomások),

e) egyéb vízi építmény tervezése,

f) vízi építmény technológiai tervezése,

g) vízi építmények technológiai tervezése,

h) vízgépészeti építmények tervezése,

i) vízgyűjtő-gazdálkodási építmény tervezése,

j) vízfeltárás, kútfúrás építményének tervezése.

A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség szakirányú: építőmérnöki vagy okl. szerkezet-építőmérnöki, illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

8.4. Bányamérnöki tervezési szakterület

8.4.1. Bányamérnöki tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység (betűjele: B) a szilárdásványi nyersanyagok bányászatával kapcsolatos bányászati építmények, valamint bányaművelési üzemi technológia és üzemeltetés építészeti-műszaki tervezése; a bányaüzem területét elhagyó külszíni bányavasút, bányászati függőpálya és bányászati szalagpálya kivételével.

8.4.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földtudományi (szakirány: bánya- és geotechnikai) vagy okl. földtudományi (szakirány: okl. bánya- és geotechnikai) mérnöki, illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

8.4.2. Gáz- és olajmérnöki tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység (betűjele: GO)

a) kőolaj- és földgáz bányászatához, valamint ezek és a kőolajtermékek szállításához, feldolgozásához, tárolásához szükséges építmények és vezetékhálózat tervezése (beleértve a technológiai, csővezetéki és irányítástechnológiai elemeket is),

b) cseppfolyós gáz tárolás és töltés építményeinek tervezése,

c) vezetékes földgáz és PB-gáz elosztás tervezése, egyéb természetben képződő vagy mesterségesen előállított gázok továbbítására szolgáló építmények tervezése (beleértve a technológiai, csővezetéki és irányítástechnológiai elemeket is, illetve leágazó, csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetéket az építmény falsíkjáig),

d) szénhidrogén-ipari építmények erősáramú berendezések és műszerezési rendszerek tervezése.

8.4.2.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földtudományi (szakirány: olaj- és gázmérnöki) vagy okl. földtudományi (szakirány: okl. olaj- és gázmérnöki), illetve a Jr. 3. § (8)–(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség, az e) pont szerinti tevékenységi kör esetében villamosmérnöki végzettség.

8.5. Környezetvédelmi célú építmény-tervezési szakterület (betűjele: KB)

8.5.1. Környezetmérnöki tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) hulladéklerakó, hulladékhasznosító-feldolgozó, hulladékégető, füstgáztisztító, technológiai tervezésére,

b) az építészeti-műszaki tervdokumentációhoz a – külön jogszabály szerinti – környezetvédelmi tervfejezet elkészítésére.

8.5.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség környezetmérnöki vagy okl. környezetmérnöki, illetve a Jr. 3. § (8) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

II.
AZ ÉPÍTÉSZ KAMARÁK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI SZAKTERÜLETEK ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG

II/A.

1. Építészeti tervezési szakterület (betűjele: É)

1.1. Az építészeti tervezési szakterület tevékenységi köre az építmények teljes körű építészeti tervezésére terjed ki, beleértve a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési munkák építészeti-műszaki tervek készítését is.

1.2. A 9. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozott tervezési tevékenységi kör:

a) építmények építészeti tervezése terepszint fölött legfeljebb öt szint magasságig és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig,

b) meglévő építmény bővítése maximum 2000 m2 összes szintterület nagyságig,

c) bontási, felújítási, korszerűsítési és helyreállítási tervek, korlátozás nélkül.

A korlátozott tervezés tevékenységi köre nem terjed ki a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési munkák építészeti-műszaki terveinek készítésére.

2.126

3. Táj- és kertépítészeti tervezési szakterület (betűjele: K)

3.1. A K jelű táj- és kertépítészeti tervezési szakterület tevékenységi köre:

a) a terep és zöldfelületek kertépítészeti rendezésének (a belső út és burkolatrendszerrel együtt) kertészeti kialakításának tervezése,

b) önálló táj- és kertépítészeti tervek készítése,

c) tartószerkezeti tervező bevonásával: 4,5 m-nél magasabb kerti építmény, 1,0 m-nél magasabb támfal, úszómedencék szerkezetei, 2,0 m-nél magasabb tömör (falazott vagy beton) kerítés tervezése, valamint csúszásveszélyes, illetve 25 százaléknál meredekebb terep kertészeti rendezése.

3.2. A tervezési jogosultság megállapításánál a szakterületnek megfelelő szakirányú végzettség: táj- és kertépítészeti szakon végzett okleveles kertészmérnök, okleveles táj építészmérnök, okleveles táj- és kertépítész mérnök.

3.3. A 9. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozott tervezési tevékenységi kör: a 3.1. pontban meghatározott táj- és kertépítészeti tervezés 2 hektár terület nagyságig, továbbá az 1.2. alpont szerint korlátozott tervezői fokozatban tervezhető épületekkel összefüggő egyéb táj- és kertépítészeti tervezés.

II/B.
Az építész kamarák által nyilvántartott, korábbi jogszabály alapján megállapított építészeti tervezési jogosultságok és a hozzájuk tartozó
építészeti-műszaki tervezési tevékenység

1. É2 jelű építész tervezői fokozat tevékenységi köre:

a) építmények építészeti tervezése terepszint fölött legfeljebb öt szint magasságig és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig,

b) meglévő építmény bővítése maximum 2000 m2 összes szintterület nagyságig,

c) bontási, felújítási, korszerűsítési és helyreállítási tervek, korlátozás nélkül.

1.1. Az É2 jelű tervezői fokozat tevékenységi köre nem terjed ki a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési munkák építészeti-műszaki terveinek készítésére.

2. BÉ2 belsőépítészeti tervezési tevékenységi kör: építmények belsőépítészeti tervezése az É2 építészeti tervezési tevékenységnek megfelelő körben.

3. K2 tervezési tevékenységi kör:

A 3.1. pontban meghatározott táj- és kertépítészeti tervezés 2 hektár terület nagyságig, továbbá az É2 jelű tervezői fokozatban tervezhető épületekkel összefüggő egyéb táj- és kertépítészeti tervezés.

4. É3 jelű tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör:

a) két rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és üdülőépület és az ezekhez tartozó 7,5 m építménymagasságot meg nem haladó tároló, gazdasági és gazdálkodási építmények építészeti tervezése;

b) ipari, mezőgazdasági (állattartás, növénytermesztés, tárolás) rendeltetésű épület építészeti tervezése összesen legfeljebb 1200 m2 szintterületig, két szint magasságig;

c) állapotfelmérés, bővítési, bontási, felújítási, korszerűsítési terv az a) és b) pontban meghatározott körben.

4.1. Az É3-as tevékenységi kör nem terjed ki a két rendeltetési egységet (lakás, üdülő) meghaladó együttes építészeti tervezésére, továbbá a 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési munkák építészeti műszaki terveinek készítésére.

A 4. a) pontban foglalt lakó-, illetve üdülőegység – rendeltetési egységenként – az alapterület 50%-át meg nem haladó, de legfeljebb 150 m2 méretű egyéb, kereskedelmi vagy szolgáltató funkciót tartalmazhat.

4.2. É3 tervezői fokozatban új tervezői jogosultságot nem lehet megállapítani.

5. ÉKE jelű építész tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör:

a) két rendeltetési egységet tartalmazó lakó- és üdülőépület építészeti tervezése összesen legfeljebb 200 m2 szintterület nagyságig, továbbá az ezekhez tartozó kiszolgáló, tároló és gazdálkodási épületek építészeti tervezése 4,5 m építménymagasságig és összesen 200 m2 szintterületig,

b) állapotfelmérési és bontási, felújítási, korszerűsítési tervek készítése az a) pontban meghatározott körben.

Az 5. a) pontban foglalt lakó-, illetve üdülőegység – rendeltetési egységenként – 50 m2-t meg nem haladó alapterületen tartalmazhat egyéb, kereskedelmi vagy szolgáltató funkciót.

5.1. Az ÉKE tevékenységi kör nem terjed ki a két rendeltetési egységet (lakás, üdülő) meghaladó együttes építészeti tervezésére, továbbá a 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési munkák építészeti műszaki terveinek készítésére.

6. ÉK jelű építész tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör:

a) meglévő, legfeljebb kétlakásos lakóépület, illetve két rendeltetési egységet tartalmazó üdülőépület bővítésének, belső átalakításának, felújításának építészeti tervezése összesen legfeljebb 200 m2 szintterület nagyságig és 4,5 m építménymagasságig, amennyiben ezáltal új lakás vagy új rendeltetési egység nem keletkezik;

b) az előzőekhez, illetve a háztartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, tároló és gazdálkodási épületek építészeti tervezése legfeljebb 4,5 m építménymagasságig és összesen 200 m2 szintterületig;

c) állapotfelmérési és bontási tervek készítése az a) és b) pontban meghatározott körben.

6.1. Az ÉK jelű tevékenységi kör nem terjed ki a két rendeltetési egységet (lakás, üdülő) meghaladó együttes építészeti tervezésére, továbbá a 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési munkák építészeti műszaki terveinek készítésére.

7. ÉKE, valamint ÉK építész tervezői fokozatban végezhet építészeti tervezői tevékenységet az a személy, aki az Mkt. 52/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint az illetékes kamaránál meglévő jogosultsága meghosszabbítását kérelem benyújtásával 2000. június 30-ig kezdeményezte.

7.1. Az építészeti szakterületen belül É3, ÉKE, ÉK tervezési fokozatban a felsoroltakon kívül tervezhető még:

a) az egyes tevékenységi körben tervezhető építmény elhelyezéséhez szükséges mértékű, 25%-nál nem meredekebb terep rendezése,

b) támfal 1,0 m magasságig,

c) kerítés,

d) úszómedence 15 m3-ig,

e) derítő – két lakás, illetve kétegységes üdülő kiszolgálására,

f) gépkocsitároló – két lakás, illetve kétegységes üdülő kiszolgálására, valamint

g) melléképítmény.

2. melléklet a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez

I/A.

Az építész kamarák hatáskörébe tartozó településtervezési szakterületek

1. Településtervezési szakterület (betűjele: TT)

1.1. Tevékenységi köre a szakterületen teljes körű

a) településrendezési terv,

b) helyi építési szabályzat,

c) településtervezés építészeti értékvédelmi munkarész,

d)127

készítése.

1.2. Településtervezési szakterületen az 1.1. pont c) alpontjában felsorolt munkarészt okleveles építészmérnök készíthet.

1.3.128 A településszerkezeti terv és a szabályozási terv beépítésre szánt területei szabályozási munkarészeit a 3. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott végzettségű, vagy a ba) alpontjában meghatározott vagy azzal egyenértékű képzettségű, településtervezési jogosultsággal rendelkező tervező készítheti.

1.4.129

2. Településrendezési zöldfelületi és tájrendezési tervezési szakterület (betűjele: TK)

2.1. Tevékenységi köre: településtervezési tájrendezési, illetve környezetalakítási munkarészek készítése.

2.2.130 A településszerkezeti terv és a szabályozási terv beépítésre nem szánt területeinek, továbbá a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek szabályozási munkarészeit a 3. § (3) bekezdésének bb) alpontjában meghatározott vagy azzal egyenértékű képzettségű, településrendezési zöldfelületi és tájrendezési tervezési jogosultsággal rendelkező tervező készítheti.

I/B.

Az építész kamarák által nyilvántartott, korábbi jogszabály alapján megállapított településtervezési jogosultság

1. Településrendezési tervező (betűjele: TT2)

Tevékenységi köre:

a) nagyközség és kiemelt térség területéhez tartozó település kivételével község településrendezési terve és helyi építési szabályzat tervezete;

b) jogszabállyal védetté nyilvánított terület, valamint a vegyes és különleges területfelhasználási kategóriába sorolt (sorolható) terület kivételével a településrész (főváros esetében fővárosi kerületrész) szabályozási terve és helyi építési szabályzata tervezete; továbbá

c)131 jogszabállyal védetté nyilvánított terület.

II.

A mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó településtervezési szakági tervezési szakterületek

1. Településrendezési közlekedési tervező (betűjele: K1d-1)

1.1. Tevékenységi köre: településtervezési közlekedési munkarész készítése.

1.2. Szakirányú felsőfokú végzettség: okleveles közlekedésmérnök, okleveles építőmérnök.

2. Településrendezési víziközmű tervező (betűjele: TV)

2.1. Tevékenységi köre: településtervezési közművesítési (víz, szennyvíz, csapadékvíz) munkarész készítése.

2.2. Szakirányú felsőfokú végzettség: okleveles építőmérnök.

3. Településrendezési energia-közmű tervező (betűjele: TE)

3.1. Tevékenységi köre: településtervezési közművesítési (energia, távhő) munkarész készítése.

3.2. Szakirányú felsőfokú végzettség: okleveles villamosmérnök, okleveles energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök.

4. Településrendezési hírközlési tervező (betűjele: TH)

4.1. Tevékenységi köre: településtervezési hírközlési (távközlés, műsorszórás) munkarész készítése.

4.2. Szakirányú felsőfokú végzettség: okleveles villamosmérnök, okleveles energetikai mérnök.

3. melléklet a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez

I.

A mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó építésügyi műszaki szakértői szakterületek

1. Építési – az építmények tervezésére és kivitelezésére vonatkozó – építésügyi műszaki szakértői szakterület, amelyen belül a 13. § (3) bekezdés szerint az alábbi részterületeken kiemelkedő gyakorlat állapítható meg (betűjele: SZÉS):

1.1. tartószerkezet (statika);

1.2. épületszerkezet;

1.3. épületgépészet;

1.4. épületfizika;

1.5. épületvillamosság;

1.6. épületenergetika.

2. Épületnek nem minősülő építmények (sajátos építményfajták), valamint műszaki infrastruktúra hálózatok és rendszerek – tervezésére és kivitelezésére vonatkozó – építésügyi műszaki szakértői szakterület, amelyen belül a 13. § (3) bekezdés szerint az alábbi részterületeken kiemelkedő gyakorlat állapítható meg (betűjele: SZÉM):

2.1. közlekedési,

2.2. hírközlési,

2.3. vízügyi,

2.4. honvédelmi,

2.5. bányaműveléssel kapcsolatos,

2.6. hő, villamos energia, kőolaj és gáz termelési, tárolási, szállítási célt szolgáló,

2.7. atomenergia alkalmazására szolgáló,

2.8. környezetvédelmi célú,

2.9. egyéb

építmények.

3. Építéstechnológiai építésügyi műszaki szakértői szakterület (betűjele: SZT)

4. Építési anyagok, szerkezetek és berendezések, amelyen belül – a 13. § (3) bekezdés szerint – az alábbi részterületeken kiemelkedő gyakorlat állapítható meg (betűjele: SZASZ):

4.1. építési szakipar;

4.2. építési szerelőipar;

4.3. építőanyag-ipar;

4.4. építésgépesítés.

5. Geotechnika (betűjele: SZGT)

6. Geodézia (betűjele: SZGD)

7.132 Beruházás (betűjele: SZB)

8.133

II.

Az építész kamarák hatáskörébe tartozó építésügyi műszaki szakértői szakterületek

1. Építészeti építésügyi műszaki szakértői szakterület, amelyen belül a 13. § (3) bekezdés szerint az alábbi részterületeken kiemelkedő gyakorlat állapítható meg (betűjele: SZÉSZ):

1.1. építészet;

1.2. épületszerkezet;

1.3. épületfizika;

1.4.134 építéstechnológia;

1.5.135 műemlékvédelem;

1.6.136

1.7.137 beruházás;

1.8.138 épületenergetika.

1.9.139

2–3.140

4. melléklet a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez141

A jogosultsági vizsga követelményrendszere

A jogosultsági követelmények két főrészből állnak: általános és különös követelmények.

Az általános rész a településtervezői, az építésügyi műszaki szakértői, a településrendezési szakértői és a területi mérnöki kamara által nyilvántartott építészeti-műszaki tervezői tevékenységet végzők (a továbbiakban: szakmagyakorlók) közös ismeretanyagát tartalmazza.

A különös rész külön-külön tartalmazza az építészeti-műszaki tervezőre, a településtervezőre az építésügyi műszaki szakértőre, a településrendezési szakértőre vonatkozó speciális ismereteket.

Általános követelmények

A vizsgázó ismerje:

1. a jogi környezet általános felépítését (jogszabályi hierarchia),

2. a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (tartalmi és formai követelmények, érvényesség),

3. vállalkozási alapismereteket és az adózásra vonatkozó általános követelményeket, előírásokat,

4. a munkavállaló, munkáltató alapjogait és kötelezettségeit,

5. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma),

6. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)

6.1. szerkezetét,

6.2. általános fogalmait,

6.3. a településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait,

6.4. építményekkel szemben támasztott általános követelményeit,

6.5. az építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait,

6.6. az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait,

6.7. az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is),

7. a tűzvédelem körében:

7.1. az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó előírásokat,

7.2. a tűzállósági fokozatokat, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásokat,

7.3. az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat,

8. a szakmagyakorlásra vonatkozó lehetőségeit az Európai Unióban (jogharmonizáció),

9. a közbeszerzés általános (tevékenységével összefüggő) szabályait,

10. a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit,

11. a minőségirányítás rendszerét,

12. a kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírásokat,

13. a megfelelőség igazolására, megfelelőségi tanúsítványra és megfelelőségi nyilatkozatra, továbbá a CE megfelelőségi jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat,

14. a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmakat, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, a szabványtípusokat,

15. a munkavédelmi és egészségügyi koordinátor feladatait.

Kapcsolódó jogszabályok:

A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és szabályzatok a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően.

Különös követelmények

1. A vizsgázó tervező ismerje:

1/A. a területi mérnöki kamara által nyilvántartott építészeti-műszaki szakterületen

a) az építészeti-műszaki tervezői jogosultság feltételrendszerét,

b) a tervező feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,

c) az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályokat,

d) az építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk),

e) az építészeti-műszaki tervek és kivitelezési tervek tartalmi követelményeit,

f) az ajánlati dokumentáció tartalmi követelményeit,

g) a tervezési és tervezői művezetési szerződés tartalmi követelményeit,

h) a kamarai szabályzatokat;

1/B. a településtervezési szakterületen

a) a településtervezői jogosultság feltételrendszerét,

b) a tervező feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,

c) az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályokat,

d) a településtervezésre, településtervezési szakági tervezésre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, segédletek),

e) a településrendezési dokumentáció tartalmi követelményeit,

f) a tervezési szerződés tartalmi követelményeit,

g) a kamarai szabályzatokat.

2. A vizsgázó szakértő ismerje:

2/A. az építésügyi-műszaki szakértői szakterületen

a) az építésügyi műszaki szakértői jogosultság feltételrendszerét,

b) az építésügyi műszaki szakértő feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,

c) az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályokat,

d) az építésügyi-műszaki szakértésre (szakértői tevékenységre) vonatkozó előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk),

e) az építészeti-műszaki tervek és kivitelezési tervek tartalmi követelményeit,

f) a szakértői vélemény, illetve dokumentáció tartalmi követelményeit,

g) a szakértői szerződés tartalmi követelményeit,

h) a kamarai szabályzatokat;

2/B.142

3.143

Kapcsolódó jogszabályok:

A vizsgázótól számonkérhető követelményekre vonatkozó – a miniszterrel egyeztetett – jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzéke a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően.

5. melléklet a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez144

A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem tartalma

1. Kérelmező neve (családi és utónév, születési családi és utóneve);

2. kérelmező születési helye, ideje;

3. kérelmező anyja születési családi és utóneve;

4. kérelmező címe;

5. kérelem tárgya (településtervezési jogosultság, építészeti-műszaki tervezési jogosultság, építésügyi műszaki szakértői jogosultság);

6. a kérelmezett szakmagyakorlási jogosultság szakterületének megnevezése.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!