nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2006. évi XXVIII. törvény
a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezmény és jegyzőkönyvei, valamint az azokat módosító egyezmények, továbbá a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az említett egyezményhez és jegyzőkönyveihez történő csatlakozásáról szóló, Brüsszelben, 2005. április 14-én aláírt egyezmény kihirdetéséről
2007-01-01
infinity
2

2006. évi XXVIII.
törvény

a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezmény és jegyzőkönyvei,
valamint az azokat módosító egyezmények,
továbbá a Ciprusi Köztársaságnak,
a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak,
a Lengyel Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak,
a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Szlovák Köztársaságnak
és a Szlovén Köztársaságnak az említett egyezményhez és jegyzőkönyveihez történő csatlakozásáról szóló, Brüsszelben,
2005. április 14-én aláírt egyezmény kihirdetéséről1

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezményhez, valamint az egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről szóló első és második jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásáról szóló, Brüsszelben, 2005. április 14-én aláírt egyezmény (a továbbiakban: Csatlakozási Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.

2. §2 Az Országgyűlés e törvénnyel kihirdeti

a) az 1. §-ban említett Csatlakozási Egyezményt;

b) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezményt (a továbbiakban: 1980. évi egyezmény), a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről szóló, 1988. december 19-én aláírt első jegyzőkönyvet (a továbbiakban: első jegyzőkönyv), valamint a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezménynek az értelmezése tekintetében az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörrel történő felruházásáról szóló, 1988. december 19-én aláírt második jegyzőkönyvet (a továbbiakban: második jegyzőkönyv);

c) a b) pontban említett 1980. évi egyezményt, illetve annak első jegyzőkönyvét kiigazító és módosító, az egyes új tagállamoknak az 1980. évi egyezményhez való csatlakozásáról szóló alábbi egyezményeket (a továbbiakban együtt: módosító egyezmények):

– a Görög Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1984. április 10-én Luxembourgban aláírt egyezmény (a továbbiakban: az 1984. évi egyezmény);

– a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1992. május 18-án Funchalban aláírt egyezmény (a továbbiakban: az 1992. évi egyezmény);

– az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1996. november 29-én Brüsszelben aláírt egyezmény (a továbbiakban: az 1996. évi egyezmény).

3. §3 A Csatlakozási Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

Egyezmény
a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság,
a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság,
a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság,
a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság,
a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásáról a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló,
1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott Egyezményhez, valamint az Egyezménynek
az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről szóló első és második Jegyzőkönyvhöz

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés Magas Szerződő Felei,

szem előtt tartva a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozási feltételeiről, valamint az Európai Unió alapjául szolgáló szerződések kiigazításairól szóló okmányt és különösen annak 5. cikke (2) bekezdését,

emlékeztetve arra, hogy az új tagállamok az Unióhoz történő csatlakozásukkal vállalták a Görög Köztársaságnak a csatlakozásáról szóló, 1984. április 10-én Luxembourgban aláírt egyezménnyel, a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak a csatlakozásáról szóló, 1992. május 18-án Funchalban aláírt egyezménnyel, valamint az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a csatlakozásáról szóló, 1996. november 29-én Brüsszelben aláírt egyezménnyel módosított, a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezményhez, valamint az egyezmény Bíróság által történő értelmezéséről szóló első és második jegyzőkönyvéhez való csatlakozást,

a következőkben állapodtak meg:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakoznak az alábbi egyezményekhez és jegyzőkönyvekhez:

a) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezmény, a továbbiakban: az 1980. évi egyezmény, amely tartalmazza a következő egyezmények által tett kiigazításokat és módosításokat:

– a Görög Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1984. április 10-én Luxembourgban aláírt egyezmény, a továbbiakban: az 1984. évi egyezmény,

– a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1992. május 18-án Funchalban aláírt egyezmény, a továbbiakban: az 1992. évi egyezmény,

– az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1996. november 29-én Brüsszelben aláírt egyezmény, a továbbiakban: az 1996. évi egyezmény;

b) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről szóló, 1988. december 19-én aláírt első jegyzőkönyv, a továbbiakban: az 1988. évi első jegyzőkönyv, amely tartalmazza az 1992. évi egyezményhez és az 1996. évi egyezményhez tett kiigazításokat és módosításokat;

c) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezménynek az értelmezése tekintetében az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörrel történő felruházásáról szóló, 1988. december 19-én aláírt második jegyzőkönyv, a továbbiakban: az 1988. évi második jegyzőkönyv.

II. CÍM

AZ 1988. ÉVI ELSŐ JEGYZŐKÖNYV
KIIGAZÍTÁSAI

2. cikk

2. cikk

A 2. cikk a) pontja az alábbi francia bekezdésekkel egészül ki:

a) az első és a második francia bekezdés között:

„– a Cseh Köztársaságban:

Nejvyšší soud České republiky

Nejvyšší správní soud”

b) a harmadik és a negyedik francia bekezdés között:

„– Észtországban:

Riigikohus”

c) a nyolcadik és a kilencedik francia bekezdés között:

„– Cipruson:

– Lettországban:

 

 

 

 

 

 

Augstakas Tiesas Senats

– Litvániában:

Lietuvos Aukščiausiasis Teismas

Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas”

d) a kilencedik és a tizedik francia bekezdés között:

„– Magyarországon:

Legfelsőbb Bíróság

– Máltán:

Qorti ta' l-Appell”

e) a tizenegyedik és a tizenkettedik francia bekezdés között:

„– Lengyelországban:

Sąd Najwyższy

Naczelny Sąd Administracyjny”

f) a tizenkettedik és a tizenharmadik francia bekezdés között:

„– Szlovéniában:

Ustavno sodišče Republike Slovenije

Vrhovno sodišče Republike Slovenije

– Szlovákiában:

Najvyšší súd Slovenskej republiky”

III. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3. cikk

(1) Az Európai Unió Tanácsának főtitkára eljuttatja az 1980. évi egyezmény, az 1984. évi egyezmény, az 1988. évi első jegyzőkönyv, az 1988. évi második jegyzőkönyv, az 1992. évi egyezmény és az 1996. évi egyezmény angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelvű hitelesített másolatát a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság kormánya részére.

(2) Az 1980. évi egyezmény, az 1984. évi egyezmény, az 1988. évi első jegyzőkönyv, az 1988. évi második jegyzőkönyv, az 1992. évi egyezmény és az 1996. évi egyezmény szövegének cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelvű változatai az 1980. évi egyezmény, az 1984. évi egyezmény, az 1988. évi első jegyzőkönyv, az 1988. évi második jegyzőkönyv, az 1992. évi egyezmény és az 1996. évi egyezmény többi szövegére vonatkozó feltételekkel azonos feltételek szerint hitelesek.

4. cikk

Ezt az egyezményt az aláíró államoknak meg kell erősíteniük. A megerősítő okiratokat az Európai Közösségek Tanácsa főtitkáránál helyezik letétbe.

5. cikk

(1) Ez az egyezmény az azt megerősítő államok között a második megerősítő okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(2) Ezt követően az egyezmény az egyezményt később megerősítő minden aláíró állam számára megerősítő okirata letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

6. cikk

Az Európai Közösségek Tanácsának főtitkára tájékoztatja az aláíró államokat a következőkről:

a) az egyes megerősítő okiratok letétbe helyezése;

b) az egyezmény hatálybalépésének időpontjai a szerződő államok tekintetében.

7. cikk

Ezt az egyezményt, amely egy-egy eredeti példányban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek mind a huszonegy szövege egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának levéltárában helyezik letétbe. A főtitkár valamennyi aláíró állam kormánya részére eljuttat egy hitelesített másolatot.

Kelt Luxembourgban, a kettőezer-ötödik év április tizennegyedik napján.

[A meghatalmazottak aláírásai]

A Magas Szerződő Felek együttes nyilatkozata
a Csatlakozási Egyezmény megerősítésének kitűzött határidejével kapcsolatban

A Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980-as Római Egyezményhez történő csatlakozásáról szóló egyezmény aláírására a Tanács keretében ülésező Magas Szerződő Felek kijelentik, hogy megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy ezt az egyezményt ésszerű határidőn belül, lehetőleg 2005 decembere előtt megerősítsék.

A tagállamok nyilatkozata a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló rendeletre vonatkozó javaslat benyújtásának időpontjáról

A tagállamok felkérik a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2005 végén nyújtson be egy, a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló rendeletre vonatkozó javaslatot.

A tagállamok információcserével kapcsolatos
együttes nyilatkozata

A Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányai,

a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980-ban Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez, valamint az egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről szóló, később módosított első és második jegyzőkönyvhöz való csatlakozásról szóló 2005-ös egyezmény aláírásakor,

azzal az óhajjal, hogy a fent említett első jegyzőkönyv rendelkezéseinek a lehető leghatékonyabb és legegységesebb alkalmazását biztosítsák,

kijelentik, hogy készek az Európai Közösségek Bíróságával együttműködve információcserét szervezni az említett jegyzőkönyv 2. cikkében megnevezett bíróságok által a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény értelmében hozott és jogerőre emelkedett ítéletekkel kapcsolatban. Az információcsere a következőkre fog kiterjedni:

– az első jegyzőkönyv 2. cikke a) pontjában említett bíróságok által hozott ítéleteknek, és ugyanezen jegyzőkönyv 2. cikke b) pontjában említett bíróságok által hozott jelentős ítéleteknek az illetékes nemzeti hatóságok által a Bíróság számára történő továbbítása,

– az ítéletek Bíróság általi osztályozása és tájékoztató jellegű kiértékelése, szükség esetén beleértve kivonatok és fordítások készítését, valamint a különös jelentőséggel bíró ítéletek közzétételét,

– a dokumentáció Bíróság általi közlése a jegyzőkönyvben félként részt vevő államok illetékes nemzeti hatóságaival, valamint a Bizottsággal és az Európai Közösségek Tanácsával.”

4. §4 A 2. § b) pontjában említett 1980. évi egyezmény, első jegyzőkönyv és második jegyzőkönyv magyar nyelvű hiteles szövege a következő:

Egyezmény
a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról

(aláírásra megnyitva Rómában, 1980. június 19-én)

Preambulum

Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés Magas Szerződő Felei,

törekedve arra, hogy a Közösségen belül – különösen a bírósági joghatóság és a bírósági határozatok végrehajtása tekintetében – megkezdődött jogegységesítés folytatódjon a nemzetközi magánjog területén,

azzal a szándékkal, hogy egységes szabályokat alakítsanak ki a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó joggal kapcsolatosan,

a következőkben állapodtak meg:

I. CÍM

AZ EGYEZMÉNY HATÁLYA

1. cikk

Az egyezmény hatálya

(1) Ezen egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni a szerződéses kötelezettségekre minden olyan helyzetben, amikor különböző országok jogai között kell választani.

(2) E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni az alábbiak esetében:

a) természetes személyek személyi állapotával, illetve jog- és cselekvőképességével összefüggő kérdések, a 11. cikk sérelme nélkül;

b) az alábbiakra vonatkozó szerződéses kötelezettségek:

– végrendeletek és öröklés,

– házassági vagyonjog,

– családi vagy rokoni kapcsolatból, házasságból vagy sógorságból származó jogok és kötelességek, beleértve a házasságon kívül született gyermekkel szembeni tartási kötelezettséget is;

c) váltók, csekkek és saját váltók, valamint egyéb forgatható értékpapírok alapján létrejövő kötelezettségek, amennyiben az ilyen egyéb forgatható értékpapírok alapján létrejövő kötelezettségek azok átruházható jellegéből származnak;

d) választottbírósági megállapodások és joghatósági kikötések;

e) a társasági jogot, az egyesületi jogot, valamint a jogi személyekre vonatkozó jogot érintő kérdések, mint például a társaságok, egyesületek és más jogi személyek bejegyzés útján vagy más módon történő létrehozása, jogképessége, belső szervezete és működése vagy feloszlása, valamint a társasági tagok és a tisztségviselők jogszabályon alapuló személyes felelőssége a társaság, az egyesület, illetve a jogi személy kötelezettségeiért;

f) azon kérdés eldöntése, hogy vajon harmadik személlyel szemben a képviselő kötelezheti-e azon személyt, akinek a nevében állítása szerint eljár, illetve hogy egy társaság, egyesület vagy jogi személy szerve kötelezheti-e a társaságot, egyesületet vagy jogi személyt harmadik személlyel szemben;

g) célvagyon (trust) alapítása, és az alapítók, vagyonkezelők és kedvezményezettek közötti jogviszony;

h) bizonyítás és eljárás, a 14. cikk sérelme nélkül.

(3) Ezen egyezmény rendelkezései nem vonatkoznak azon biztosítási szerződésekre, amelyek az Európai Gazdasági Közösség tagállamainak területén jelentkező kockázatokat fedezik. Annak megállapítása érdekében, hogy vajon a kockázat e területeken jelentkezik-e, a bíróság saját belső jogát alkalmazza.

(4) A megelőző bekezdés nem vonatkozik a viszontbiztosítási szerződésekre.

2. cikk

Nem szerződő államok jogának alkalmazása

Az ezen egyezmény szerint meghatározott jogot akkor is alkalmazni kell, ha e jog egy nem szerződő állam joga.

II. CÍM

EGYSÉGES SZABÁLYOK

3. cikk

A jogválasztás szabadsága

(1) A szerződésre a felek által választott jog az irányadó. A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie, vagy annak a szerződés rendelkezéseiből, illetve az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie. Választásukkal a felek a szerződés egészére vagy annak csak egy részére alkalmazandó jogot határozhatják meg.

(2) A felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy a szerződést a korábban – az e cikk szerinti korábbi jogválasztás, illetve az ezen egyezmény más rendelkezései alapján – irányadó jog helyett egy másik jog rendelkezései alá vonják. A szerződés alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezéseinek a szerződéskötés után bekövetkezett módosítása a szerződés 9. cikk szerinti alaki érvényességét nem érinti és harmadik személyek jogait nem sérti.

(3) Amennyiben a jogválasztás időpontjában valamennyi egyéb tényállási elem kizárólag egy adott országhoz kapcsolódik, úgy a külföldi jog felek által történő kiválasztása – függetlenül attól, hogy az együtt jár-e egy külföldi bíróság joghatóságának kikötésével vagy sem – nem érinti az adott állam azon jogszabályainak alkalmazását, amelyektől szerződés útján nem lehet eltérni, a továbbiakban: kötelező szabályok.

(4) Az alkalmazandó jogra vonatkozó megállapodás létrehozására és érvényességére a 8., 9. és 11. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. cikk

A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog

(1) Amennyiben a szerződésre alkalmazandó jogról nem született a 3. cikk szerint megállapodás, úgy a szerződésre azon ország joga az irányadó, amelyhez az a legszorosabban kapcsolódik. Azonban a szerződés olyan elkülöníthető részére, amely egy másik országgal áll szorosabb kapcsolatban, kivételesen az érintett másik ország joga lehet az irányadó.

(2) E cikk (5) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, vélelmezni kell, hogy a szerződés azon országgal áll a legszorosabb kapcsolatban, ahol a szerződés jellegéből adódó teljesítést végző félnek a szerződés megkötésekor a szokásos tartózkodási helye található, illetve társaság, egyesület vagy egyéb jogi személy esetében központi ügyvezetésének helye található. Amennyiben azonban a szerződést az említett fél szakmai vagy üzleti tevékenységének gyakorlása körében kötik meg, úgy azt kell vélelmezni, hogy a tevékenység végzésének központja szerinti ország mutatja fel a legszorosabb kapcsolatot a szerződéssel, illetve ha a szerződési feltételek alapján a teljesítésre a tevékenység végzésének központján kívüli más telephelyen kerül sor, úgy az e telephely szerinti ország.

(3) E cikk (2) bekezdésének rendelkezései ellenére, amennyiben a szerződés tárgya ingatlannal kapcsolatos dologi jog vagy ingatlan használatával kapcsolatos jog, úgy vélelmezni kell, hogy a szerződés a legszorosabb kapcsolatban az ingatlan fekvése szerinti országgal áll.

(4) A fuvarozási szerződésre nem vonatkozik a (2) bekezdés szerinti vélelem. Ilyen szerződés esetében, ha a szerződés megkötésekor a fuvarozó tevékenysége végzésének központja szerinti ország megegyezik a berakodás vagy a kirakodás helye vagy a feladó tevékenysége végzésének központja szerinti országgal, úgy vélelmezni kell, hogy a szerződés a legszorosabb kapcsolatban ezen országgal áll. E bekezdés alkalmazásában az egyszeri útra szóló hajóbérleti szerződéseket és más olyan szerződéseket, amelyek fő célja az árufuvarozás, fuvarozási szerződésnek kell tekinteni.

(5) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha nem állapítható meg a jellemző szolgáltatás. A (2), (3) és (4) bekezdés szerinti vélelmek nem alkalmazhatóak, ha a körülmények összessége arra utal, hogy a szerződés egy másik országgal szorosabb kapcsolatban áll.

5. cikk

Fogyasztói szerződések

(1) E cikk azon szerződésekre vonatkozik, amelyek tárgya áruk szállítása vagy szolgáltatások nyújtása egy személy („a fogyasztó”) részére, annak szakmai vagy üzleti tevékenységén kívüli célra, továbbá azon szerződésekre, amelyek az ilyen ügyletek finanszírozására irányulnak.

(2) A 3. cikk rendelkezései ellenére, a felek jogválasztása nem eredményezheti azt, hogy a fogyasztót megfosztják azon ország jogának kötelező szabályai által biztosított védelemtől, ahol szokásos tartózkodási helye található, amennyiben:

– ezen országban a szerződés megkötését kifejezetten neki címzett ajánlat vagy reklám előzte meg, és a fogyasztó ezen országban a maga részéről az összes szükséges lépést megtette a szerződés megkötése érdekében,

vagy

– a másik fél vagy annak képviselője a fogyasztó megrendelését ezen országban vette át,

vagy

– a szerződés áruk eladására irányul, és a fogyasztó ezen országból egy másik országba utazott, és ott adta le megrendelését, feltéve hogy a fogyasztó utazását az eladó szervezte meg a fogyasztó vásárlásra való ösztönzése céljából.

(3) A 4. cikk rendelkezései ellenére, az e cikk hatálya alá tartozó szerződésekre – a 3. cikk szerinti jogválasztás hiányában – azon ország joga irányadó, amelyben a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található, ha a szerződést az e cikk (2) bekezdésében leírt körülmények között kötik meg.

(4) E cikk nem vonatkozik az alábbiakra:

a) fuvarozási szerződések;

b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések, ha a szolgáltatást a fogyasztó számára kizárólag a szokásos tartózkodási helye szerinti országtól eltérő országban nyújtják.

(5) A (4) bekezdés rendelkezései ellenére, e cikket kell alkalmazni azon szerződésekre is, amelyek alapján átalánydíj fejében az utazásról és az elszállásolásról is gondoskodnak.

6. cikk

Egyéni munkaszerződések

(1) A 3. cikk rendelkezései ellenére, munkaszerződés esetében a felek jogválasztása nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót megfosztják az azon jog kötelező szabályai által biztosított védelemtől, amely jogválasztás hiányában a (2) bekezdés alapján alkalmazandó lenne.

(2) A 4. cikk rendelkezései ellenére, a 3. cikk szerinti jogválasztás hiányában a munkaszerződésre az alábbiak az irányadóak:

a) azon ország joga, ahol a munkavállaló a szerződés teljesítéseként rendszerint a munkáját végzi, még ha ideiglenesen egy másik országban is foglalkoztatják;

vagy

b) ha a munkavállaló munkáját rendszerint nem ugyanazon országban végzi, úgy az azon telephely szerinti ország joga, ahol a munkavállalót alkalmazták;

kivéve, amennyiben a körülmények összessége arra utal, hogy a szerződés egy másik országgal szorosabb kapcsolatban áll, amely esetben a szerződésre e másik ország joga az irányadó.

7. cikk

Kötelező szabályok

(1) Valamely ország jogának ezen egyezmény alapján történő alkalmazása során figyelembe vehetők egy másik olyan ország jogának kötelező szabályai is, amellyel a tényállás szoros kapcsolatban áll, ha és amennyiben ez utóbbi ország joga alapján e szabályokat a szerződésre alkalmazandó jogtól függetlenül alkalmazni kell. Annak vizsgálata során, hogy vajon alkalmazni kell-e e kötelező szabályokat, figyelembe kell venni azok jellegét és célját, valamint alkalmazásuk vagy nem alkalmazásuk következményeit.

(2) Ezen egyezmény rendelkezései nem korlátozzák az eljáró bíróság országának joga szerint érvényesülő azon szabályok alkalmazását, amelyek kötelező jelleggel, a szerződésre egyébként alkalmazandó jog figyelmen kívül hagyásával szabályozzák a tényállást.

8. cikk

Anyagi érvényesség

(1) A szerződés vagy valamely szerződési feltétel meglétét és érvényességét azon jog határozza meg, amely a szerződés vagy szerződési feltétel érvényessége esetében ezen egyezmény alapján irányadó lenne.

(2) Azonban a fél hivatkozhat a szokásos tartózkodási helye szerinti ország jogára annak megállapítása érdekében, hogy a szerződéshez nem járult hozzá, amennyiben a körülményekből az tűnik ki, hogy nem lenne indokolt magatartása következményeinek a megelőző bekezdésben meghatározott jognak megfelelően történő meghatározása.

9. cikk

Alaki érvényesség

(1) Alakilag érvényes az ugyanazon országban tartózkodó személyek között kötött szerződés, ha eleget tesz az ezen egyezmény alapján irányadó jog vagy a megkötés helye szerinti ország joga alaki követelményeinek.

(2) Alakilag érvényes a különböző országokban tartózkodó személyek között kötött szerződés, ha eleget tesz az ezen egyezmény alapján irányadó jog vagy az egyik érintett ország joga alaki követelményeinek.

(3) Amennyiben a szerződést képviselő köti, úgy a képviselő tartózkodási helye szerinti ország minősül releváns országnak az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában.

(4) A megkötött vagy tervezett szerződéssel kapcsolatos joghatás kiváltására irányuló egyoldalú jogügylet alakilag akkor érvényes, ha eleget tesz az egyezmény alapján a szerződésre irányadó jog vagy azon jog alaki követelményeinek, amely a szerződésre irányadó lenne, vagy ha megfelel a jogügylet helye szerinti ország joga alaki követelményeinek.

(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók az 5. cikk hatálya alá tartozó olyan szerződésekre, amelyeket az 5. cikk (2) bekezdésében leírt körülmények között kötöttek. Az ilyen szerződések alaki érvényességére azon ország joga irányadó, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található.

(6) E cikk (1)–(4) bekezdése ellenére, azon szerződések, amelyek tárgya ingatlannal kapcsolatos dologi jog vagy ingatlan használatával kapcsolatos jog, az ingatlan fekvése szerinti ország jogában előírt kötelező alaki követelmények alá tartoznak, ha e jog alapján e követelmények a szerződés megkötése szerinti országra és a szerződésre irányadó jogra tekintet nélkül alkalmazandók.

10. cikk

A szerződésre alkalmazandó jog hatálya

(1) Az ezen egyezmény 3–6. és 12. cikke alapján a szerződésre alkalmazandó jog különösen az alábbiakra irányadó:

a) értelmezés;

b) a szerződéssel létrehozott kötelezettségek teljesítése;

c) a saját eljárási joga által a bíróságra ruházott hatáskörön belül, a teljes vagy részleges nem teljesítésből eredő szerződésszegés következményei, beleértve a kár mértékének megállapítását is, amennyiben arra a jogszabályok irányadóak;

d) a kötelezettségek megszűnésének különböző módjai, valamint az elévülés és a határidő lejártához fűződő jogvesztés;

e) a szerződés semmisségének következményei.

(2) A teljesítés módja és a hibás teljesítés esetén a jogosult által megteendő intézkedések tekintetében a teljesítés helye szerinti ország jogát kell figyelembe venni.

11. cikk

Cselekvőképtelenség

Ugyanazon országban tartózkodó személyek között kötött szerződés esetében azon természetes személy, aki ezen ország joga alapján cselekvőképes lenne, csak akkor hivatkozhat egy másik jog alapján való cselekvőképtelenségére, ha a másik szerződő fél e cselekvőképtelenséget a szerződés megkötésekor ismerte, vagy gondatlanság miatt nem ismerte.

12. cikk

Követelés engedményezése

(1) Harmadik személlyel („a kötelezett”) szembeni követelés engedményezése alapján az engedményező és az engedményes kölcsönös kötelezettségeire azon jog az irányadó, amely ezen egyezmény alapján az engedményező és az engedményes közötti szerződésre alkalmazandó.

(2) Az engedményezéssel átruházott követelésre irányadó jog határozza meg annak átruházhatóságát, az engedményes és a kötelezett közötti jogviszonyt, azon feltételeket, amelyek alapján az engedményezésre a kötelezettel szemben hivatkozni lehet, és a kötelezett teljesítésének a kötelem alól mentesítő hatását.

13. cikk

Jogok és kötelezettségek átszállása

(1) Ha egy személyt („a hitelező”) szerződéses követelés illet meg egy másik személlyel („a kötelezett”) szemben, és egy harmadik személy köteles a hitelezőt kielégíteni, vagy ténylegesen e harmadik személy elégítette ki a hitelezőt a kötelezettség alapján, úgy a harmadik személy e kötelezettségére irányadó jog határozza meg, hogy vajon a harmadik személy jogosult-e a kötelezettel szemben gyakorolni azon jogokat, amelyekkel a hitelező rendelkezett a kötelezettel szemben a jogviszonyukra irányadó jog alapján, és ha igen, akkor azokat teljeskörűen vagy csak korlátozott mértékben gyakorolhatja.

(2) Ugyanezen szabály alkalmazandó, ha ugyanazon szerződéses követelésnek több kötelezettje van, és ezek egyike kielégítette a hitelezőt.

14. cikk

Bizonyítás

(1) A szerződésre az ezen egyezmény alapján irányadó jog annyiban alkalmazandó, amennyiben a szerződéses kötelezettségekre vonatkozóan törvényes vélelmeket állít fel, vagy meghatározza a bizonyítási terhet.

(2) A szerződés vagy jogügylet az eljáró bíróság országa szerinti jog vagy a 9. cikkben említett bármely olyan jog által elismert módon bizonyítható, amelynek alapján a kérdéses szerződés vagy jogügylet alakilag érvényes, feltéve, hogy e bizonyítási mód az eljáró bíróság által elfogadott.

15. cikk

A vissza- és továbbutalás kizárása

Valamely állam jogának ezen egyezmény szerinti alkalmazása az érintett országban a nemzetközi magánjogi szabályokon kívüli hatályos jogszabályok alkalmazását jelenti.

16. cikk

Közrend

Az ezen egyezmény által meghatározott jog valamely rendelkezésének alkalmazása csak akkor tagadható meg, ha az alkalmazás nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen az eljáró bíróság államának közrendjével.

17. cikk

A visszaható hatály tilalma

Ezen egyezmény a szerződő államban azon szerződésekre alkalmazandó, amelyeket ezen egyezmény az érintett állam tekintetében történő hatálybalépése után kötöttek.

18. cikk

Egységes értelmezés

A megelőző egységes szabályok értelmezése és alkalmazása során figyelembe kell venni azok nemzetközi jellegét és annak kívánatosságát, hogy értelmezésük és alkalmazásuk egységes módon történjen.

19. cikk

Egynél több jogrendszerrel rendelkező
államok

(1) Ha egy állam több olyan területi egységből áll, amelyek mindegyike saját jogszabályokkal rendelkezik a szerződéses kötelezettségek tekintetében, úgy az egyes területi egységeket országként kell kezelni az ezen egyezmény alapján alkalmazandó jog megállapítása céljából.

(2) Azon államok, amelyeken belül különböző területi egységek saját jogszabályokkal rendelkeznek a szerződéses kötelezettségek tekintetében nem kötelesek alkalmazni ezen egyezményt a kizárólag az ilyen egységek joga között felmerülő kollíziókra.

20. cikk

A közösségi jog elsőbbsége

Ezen egyezmény nem érinti azon rendelkezések alkalmazását, amelyek adott ügycsoportok tekintetében kollíziós szabályokat állapítanak meg a szerződéses kötelezettségekre vonatkozóan, és amelyek az Európai Közösségek intézményeinek jogi aktusaiban vagy az ilyen jogi aktusok végrehajtása során harmonizált nemzeti jogszabályokban találhatóak vagy azokba kerülnek belefoglalásra.

21. cikk

Kapcsolat más egyezményekkel

Ezen egyezmény nem érinti azon nemzetközi egyezmények alkalmazását, amelyeknek a szerződő állam részese vagy azzá válik.

22. cikk

Fenntartások

(1) Az aláíráskor, megerősítéskor, elfogadáskor vagy jóváhagyáskor bármely szerződő állam fenntarthatja a jogot arra nézve, hogy nem alkalmazza:

a) a 7. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit;

b) a 10. cikk (1) bekezdése e) pontjának rendelkezéseit.

(2) Bármely szerződő állam az egyezmény 27. cikk (2) bekezdésének megfelelő kiterjesztéséről szóló értesítéssel egyidejűleg, a kiterjesztésben említett összes vagy egyes területekre korlátozott hatályú egy vagy több fenntartást tehet.

(3) Bármely szerződő állam bármikor visszavonhatja az általa tett fenntartást; a fenntartás a visszavonásról szóló értesítést követő harmadik naptári hónap első napján hatályát veszti.

III. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

(1) Ha azon időpont után, amikor ezen egyezmény egy szerződő államra nézve hatályba lépett, az érintett állam új kollíziós szabályt kíván elfogadni az ezen egyezmény hatálya alá tartozó valamely meghatározott szerződési kategória tekintetében, úgy ezen állam e szándékát a többi aláíró állammal az Európai Közösségek Tanácsának főtitkárán keresztül közli.

(2) A főtitkárhoz intézett közlemény keltét követő hat hónapon belül bármely aláíró állam kérheti a főtitkártól, hogy megállapodás elérése érdekében szervezzen konzultációkat az aláíró államok között.

(3) Ha ezen időtartamon belül egy aláíró állam sem kért konzultációkat, vagy ha a főtitkárhoz intézett közleményt követő két éven belül nem jutottak megállapodásra a konzultációk folyamán, úgy az érintett szerződő állam a jelzett módon módosíthatja jogát. Az érintett állam által hozott intézkedéseket az Európai Közösségek Tanácsának főtitkárán keresztül a többi aláíró állam tudomására kell hozni.

24. cikk

(1) Ha azon időpontot követően, amikor ezen egyezmény egy szerződő államra nézve hatályba lépett, az érintett állam egy olyan többoldalú egyezményben kíván részt venni, amelynek elsődleges célja vagy egyik elsődleges célja, hogy nemzetközi magánjogi szabályokat állapítson meg az ezen egyezmény által szabályozott kérdések bármelyike tekintetében, úgy a 23. cikk szerinti eljárást kell alkalmazni. Az említett cikk (3) bekezdésében említett kétéves időtartam azonban egy évre csökken.

(2) Nem szükséges követni a megelőző bekezdésben említett eljárást, ha valamely szerződő állam vagy az Európai Közösségek egyike már részese a többoldalú egyezménynek, vagy ha annak egy olyan egyezmény átdolgozása a célja, amelynek az érintett állam már részese, vagy ha ezen egyezményt az Európai Közösségeket létrehozó szerződés keretén belül kötötték meg.

25. cikk

Ha valamely szerződő állam úgy véli, hogy az egyezmény által megvalósított jogegységesítést a 24. cikk (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó megállapodások megkötése veszélyezteti, úgy az érintett állam kérheti az Európai Közösségek Tanácsának főtitkárától, hogy szervezzen konzultációkat az egyezmény aláíró államai között.

26. cikk

Bármely szerződő állam kérheti ezen egyezmény felülvizsgálatát. Ilyenkor az Európai Közösségek Tanácsának elnöke felülvizsgálati konferenciát hív össze.

27. cikk

(1) Ez az egyezmény a szerződő államok európai területein alkalmazandó, beleértve Grönlandot is, valamint a Francia Köztársaság teljes területére.

(2) Az (1) bekezdés ellenére:

a) ez az egyezmény nem alkalmazandó a Faroe szigetekre, kivéve ha a Dán Királyság ettől eltérő nyilatkozatot tesz;

b) ez az egyezmény nem alkalmazandó az európai területekre, amelyek az Egyesült Királyságon kívül találhatók, és amelyek nemzetközi kapcsolataiért az Egyesült Királyság felelős, kivéve ha az Egyesült Királyság e területek tekintetében ettől eltérő nyilatkozatot tesz;

c) ez az egyezmény nem alkalmazandó a Holland Antillákra, kivéve ha a Holland Királyság ettől eltérő nyilatkozatot tesz.

(3) Ilyen nyilatkozat az Európai Közösségek Tanácsa főtitkárának értesítése mellett bármikor tehető.

(4) A (2) bekezdés b) albekezdésében említett területek egyikének bírósága által hozott határozat elleni jogorvoslati eljárásokat az Egyesült Királyságban az azon bíróságok előtt folyó eljárásoknak kell tekinteni.

28. cikk

(1) Ezen egyezmény 1980. június 19-étől áll nyitva az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésben részt vevő államok részéről történő aláírásra.

(2) Ezen egyezményt az aláíró államoknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Közösségek Tanácsának főtitkáránál kell letétbe helyezni.

29. cikk

(1) Ezen egyezmény a hetedik megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(2) Ezen egyezmény a megerősítést, az elfogadást vagy a jóváhagyást későbbi időpontban teljesítő aláíró államokra nézve a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratuk letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

30. cikk

(1) Ezen egyezmény a 29. cikk (1) bekezdése szerinti hatálybalépésének időpontjától számított 10 évig marad hatályban, még azon államok esetében is, amelyek tekintetében ennél későbbi időpontban lép hatályba.

(2) Felmondás hiányában a megállapodás időbeli hatálya hallgatólagosan ötévenként megújul.

(3) Az egyezményt felmondani kívánó szerződő állam – az esettől függően – a tíz- vagy az ötéves időtartam lejárta előtt legalább hat hónappal értesíti az Európai Közösségek Tanácsának főtitkárát. A felmondás olyan területre is korlátozható, amelyre az egyezmény hatályát a 27. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozattal terjesztették ki.

(4) A felmondás csak az azt bejelentő állam tekintetében lép hatályba. Az egyezmény az összes többi szerződő állam között továbbra is hatályban marad.

31. cikk

Az Európai Közösségek Tanácsának főtitkára az alábbiakról értesíti az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésben részes államokat:

a) az aláírások;

b) az egyes megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratok letétbe helyezése;

c) ezen egyezmény hatálybalépésének időpontja;

d) a 23., 24., 25., 26., 27. és 30. cikk alapján tett közlemények;

e) a 22. cikkben említett fenntartások és a fenntartások visszavonása.

32. cikk

Az ezen egyezményhez csatolt jegyzőkönyv annak elválaszthatatlan részét képezi.

33. cikk

Ezen egyezményt, amely egy-egy eredeti példányban angol, dán, francia, holland, ír, német és olasz nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Közösségek Tanácsa Főtitkárságának levéltárában helyezik letétbe. A főtitkár az aláíró államok kormányai részére eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

Fentiek hiteléül az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezen egyezményt.

Kelt Rómában, az ezerkilencszáznyolcvanadik év június havának tizenkilencedik napján.

[A meghatalmazottak aláírásai]

Jegyzőkönyv

A Magas Szerződő Felek az alábbi, az egyezményhez csatolandó rendelkezésben állapodtak meg:

Az egyezmény rendelkezései ellenére, Dánia megtarthatja a „Solov” (a tengeri hajózásról szóló törvény) 169. §-ában foglalt, a tengeri szállítással kapcsolatos ügyekben alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokat, és e szabályokat a Római Egyezmény 23. cikkében meghatározott eljárás követése nélkül módosíthatja.

Fentiek hiteléül az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták e jegyzőkönyvet.

Kelt Rómában, az ezerkilencszáznyolcvanadik év június havának tizenkilencedik napján.

[A meghatalmazottak aláírásai]

Együttes Nyilatkozat

A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény aláírásakor a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormányai,

I. törekedve arra, hogy lehetőség szerint elkerüljék a kollíziós szabályoknak több okmányba való szétszóródását és az ilyen szabályok között mutatkozó eltéréseket, azon óhajuknak adnak hangot, hogy az Európai Közösségek intézményei az alapító szerződések szerinti hatáskörük gyakorlása során, szükség esetén olyan kollíziós szabályok elfogadására törekedjenek, amelyek a lehető legjobban megfelelnek az ezen egyezményben foglalt szabályoknak;

II. kifejezik azon szándékukat, hogy az egyezmény aláírásának időpontjától a 24. cikk kötelező erejének tekintetükben történő beállásáig konzultálnak egymással, ha valamely aláíró állam olyan egyezmény részese kíván lenni, amelyre nézve a 24. cikkben említett eljárás alkalmazandó;

III. tekintettel a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezménynek a kollíziós szabályok Európai Közösségeken belüli egységesítéséhez történő hozzájárulására, azon véleményüknek adnak hangot, hogy az Európai Közösségek tagjává váló államoknak csatlakozniuk kell ezen egyezményhez.

Fentiek hiteléül az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezen együttes nyilatkozatot.

Kelt Rómában, az ezerkilencszáznyolcvanadik év június havának tizenkilencedik napján.

[A meghatalmazottak aláírásai]

Együttes Nyilatkozat

A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormányai,

a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény aláírásakor,

annak biztosítása szándékával, hogy az egyezményt a lehető leghatékonyabb módon alkalmazzák,

annak megakadályozására törekedve, hogy az egyezmény értelmezésével kapcsolatos eltérések az egyezménnyel elérni kívánt egységességet veszélyeztessék,

késznek nyilatkoznak arra, hogy:

1. megvizsgálják annak lehetőségét, hogy bizonyos ügyekben hatáskört ruházzanak az Európai Közösségek Bíróságára, és ha szükséges, egy erre irányuló megállapodásról tárgyalásokat folytassanak;

2. képviselőik között rendszeres időközönként találkozókat szervezzenek.

Fentiek hiteléül az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezen együttes nyilatkozatot.

Kelt Rómában, az ezerkilencszáznyolcvanadik év június havának tizenkilencedik napján.

[A meghatalmazottak aláírásai]”

Első Jegyzőkönyv
a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről

Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés Magas Szerződő Felei,

tekintettel a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez csatolt együttes nyilatkozatra,

úgy határoztak, hogy az említett egyezmény értelmezése tekintetében az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörrel való felruházásáról szóló jegyzőkönyvet kötnek, és e célból meghatalmazottjaikként kijelölték:

[A tagállamok meghatalmazottjainak felsorolása]

akik, az Európai Közösségek Tanácsának keretében ülésezve, kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat,

a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

Az Európai Közösségek Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra nézve, hogy határozzon az alábbiak értelmezésével kapcsolatosan:

a) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény, a továbbiakban: a Római Egyezmény;

b) azon államoknak a Római Egyezményhez való csatlakozásáról szóló egyezmények, amelyek a Római Egyezmény aláírásra való megnyitása óta váltak az Európai Közösségek tagjává;

c) e jegyzőkönyv.

2. cikk

2. cikk

Az alábbiakban felsorolt bármely bíróság kérheti a Bíróságtól, hogy előzetes döntést hozzon az előtte folyamatban lévő ügyben felmerülő és az 1. cikkben említett okmányokban foglalt rendelkezések értelmezését érintő kérdés tekintetében, ha úgy véli, hogy a kérdéssel kapcsolatos döntés szükséges ahhoz, hogy ítéletet tudjon hozni:

a)

– Belgiumban:

„la Cour de cassation” („het Hof van Cassatie”) és „le Conseil d'État” („de Raad van State”),

– Dániában:

„HĆjesteret”,

– a Németországi Szövetségi Köztársaságban:

„die obersten Gerichtshöfe des Bundes”,

– Görögországban:

– Spanyolországban:

„el Tribunal Supremo”,

– Franciaországban:

„la Cour de cassation” és „le Conseil d'État”,

– Írországban:

„the Supreme Court”,

– Olaszországban:

„la Corte suprema di cassazione” és „il Consiglio di Stato”,

– Luxemburgban:

„la Cour Supérieure de Justice”, amennyiben „Cour de Cassation” minőségben jár el,

– Hollandiában:

„de Hoge Raad”,

– Portugáliában:

„o Supremo Tribunal de Justiça” és „o Supremo Tribunal Administrativo”,

– az Egyesült Királyságban:

„the House of Lords” és azon bíróságok, amelyek határozatával szemben további jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésre;

b) a szerződő államok bíróságai, amennyiben fellebbviteli bíróságként járnak el.

3. cikk

(1) A szerződő állam illetékes hatósága kérheti a Bíróságtól, hogy az 1. cikkben említett okmányokban foglalt rendelkezésekkel kapcsolatos értelmezési kérdésben határozatot hozzon, ha az érintett állam bíróságai által hozott határozatok ellentétesek a Bíróság által, vagy egy másik szerződő állam 2. cikkben említett valamely bíróságának határozatában adott értelmezéssel. E bekezdés rendelkezései csak a jogerős határozatokra vonatkoznak.

(2) A Bíróság által az ilyen kérésre válaszul adott értelmezés nincs kihatással az értelmezésre irányuló kérés alapjául szolgáló határozatokra.

(3) A szerződő államok legfelsőbb fellebbviteli bíróságai mellett működő főügyészek vagy a szerződő állam által kijelölt egyéb hatóságok jogosultak arra, hogy a Bíróságtól az (1) bekezdésnek megfelelően értelmezéssel kapcsolatos határozatot kérjenek.

(4) A Bíróság hivatalvezetője a kérelemről értesíti a szerződő államokat, a Bizottságot és az Európai Közösségek Tanácsát, amelyek az értesítéstől számított két hónapon belül jogosultak arra, hogy a Bírósághoz beadványokat vagy írásbeli észrevételeket nyújtsanak be.

(5) Az e cikkben meghatározott eljárásokkal kapcsolatban felmerült költségigények felszámítására és megtérítésére nincs mód.

4. cikk

(1) E jegyzőkönyv eltérő rendelkezése hiányában, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés és az ahhoz csatolt, a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv azon rendelkezései, amelyek akkor kerülnek alkalmazásra, ha a Bíróságot előzetes döntéshozatalra kérik fel, az 1. cikkben említett okmányok értelmezésére irányuló eljárások esetében is alkalmazandóak.

(2) A Bíróság eljárási szabályzatát szükség szerint az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 188. cikkének megfelelően kell kiigazítani és kiegészíteni.

5. cikk

E jegyzőkönyvet az aláíró államoknak meg kell erősíteniük. A megerősítő okiratokat az Európai Közösségek Tanácsa főtitkáránál kell letétbe helyezni.

6. cikk

(1) E jegyzőkönyv hatálybalépéséhez hét olyan állam megerősítése szükséges, amelyek tekintetében a Római Egyezmény hatályban van. E jegyzőkönyv az azt követő harmadik hónapnak az első napján lép hatályba, amikor a megerősítő okiratot ezen államok közül az utolsó letétbe helyezte. Ha azonban az 1988. december 19-én Brüsszelben megkötött, a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény értelmezése tekintetében az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörrel történő felruházásáról szóló második jegyzőkönyv ennél későbbi időpontban lép hatályba, úgy e jegyzőkönyv a második jegyzőkönyv hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) Az e jegyzőkönyv hatálybalépését követő megerősítés a megerősítő okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép hatályba, feltéve hogy a Római Egyezménynek a kérdéses állam által történő megerősítése, elfogadása vagy jóváhagyása hatályba lépett.

7. cikk

Az Európai Közösségek Tanácsának főtitkára az alábbiakról értesíti az aláíró államokat:

a) az egyes megerősítő okiratok letétbe helyezése;

b) e jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontja;

c) a 3. cikk (3) bekezdése szerinti kijelölések;

d) a 8. cikk szerinti közlemények.

8. cikk

A szerződő államok közlik az Európai Közösségek Tanácsa főtitkárával azon jogszabályi rendelkezéseik szövegét, amelyek a 2. cikk a) pontjában felsorolt bíróságok listájának módosítását teszik szükségessé.

9. cikk

E jegyzőkönyv mindaddig hatályos, amíg a Római Egyezmény hatályban marad az említett egyezmény 30. cikkében megállapított feltételek alapján.

10. cikk

Bármely szerződő állam kérheti e jegyzőkönyv felülvizsgálatát. Ilyenkor az Európai Közösségek Tanácsának elnöke felülvizsgálati konferenciát hív össze.

11. cikk

E jegyzőkönyvet, amely egy-egy eredeti példányban, angol, dán, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál és spanyol nyelven készült, amely tíz szöveg mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Közösségek Tanácsa Főtitkárságának levéltárában helyezik letétbe. A főtitkár az aláíró államok kormányai részére eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

Fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak az alábbiakban aláírásukkal látták el e jegyzőkönyvet.

Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszáznyolcvannyolcadik év december havának tizenkilencedik napján.

[A meghatalmazottak aláírásai]

EGYÜTTES NYILATKOZATOK

Együttes nyilatkozat

A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, a Portugál Köztársaság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormányai,

a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről szóló első jegyzőkönyv aláírásakor,

annak biztosítása szándékával, hogy az egyezményt a lehető leghatékonyabb és legegységesebb módon alkalmazzák,

késznek nyilatkoznak arra, hogy az Európai Közösségek Bíróságával együttműködve megszervezzék az azon jogerős határozatokkal kapcsolatos információk cseréjét, amelyeket a kérdéses jegyzőkönyv 2. cikkében említett bíróságok hoztak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény alapján. Az információcsere az alábbiakat foglalja magában:

– a 2. cikk a) pontjában említett bíróságok által hozott ítéleteknek és a 2. cikk b) pontjában említett bíróságok által hozott jelentős ítéleteknek az illetékes nemzeti hatóságok által a Bírósághoz történő továbbítása,

– ezen ítéleteknek a Bíróság általi osztályozása és tájékoztató jellegű kiértékelése, beleértve szükség szerint kivonatok és fordítások készítését, valamint a különös jelentőséggel bíró ítéletek közzétételét is,

– a tájékoztató anyag közlése a Bíróság által a jegyzőkönyvben részes államok illetékes nemzeti hatóságaival, valamint a Bizottsággal és az Európai Közösségek Tanácsával.

Fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak az alábbiakban aláírásukkal látták el ezen együttes nyilatkozatot.

Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszáznyolcvannyolcadik év december havának tizenkilencedik napján.

[A meghatalmazottak aláírásai]

Együttes nyilatkozat

A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, a Portugál Köztársaság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormányai,

a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről szóló első jegyzőkönyv aláírásakor,

tekintettel a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményhez csatolt együttes nyilatkozatra,

annak biztosítása szándékával, hogy az egyezményt a lehető leghatékonyabb és legegységesebb módon alkalmazzák,

annak megelőzésére törekedve, hogy az egyezmény értelmezésével kapcsolatos eltérések az egyezménnyel elérni kívánt egységességet veszélyeztessék,

azon véleményüknek adnak hangot, hogy az Európai Közösségek tagjává váló államoknak csatlakozniuk kell e jegyzőkönyvhöz.

Fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak az alábbiakban aláírásukkal látták el ezen együttes nyilatkozatot.

Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszáznyolcvannyolcadik év december havának tizenkilencedik napján.

[A meghatalmazottak aláírásai]”

Második Jegyzőkönyv
a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény értelmezése tekintetében
az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörrel történő felruházásáról

Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés Magas Szerződő Felei,

mivel a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény, a továbbiakban: a Római Egyezmény, a hetedik megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követően hatályba lép,

mivel a Római Egyezményben megállapított szabályok egységes alkalmazásához egy olyan mechanizmus kialakítása szükséges, amely biztosítja e szabályok egységes értelmezését, és mivel ennek érdekében megfelelő hatáskörrel kell felruházni az Európai Közösségek Bíróságát még azt megelőzően, hogy a Római Egyezmény az Európai Gazdasági Közösség valamennyi tagállama tekintetében hatályba lép,

úgy határoztak, hogy megkötik e jegyzőkönyvet, és e célból meghatalmazottjaikként kijelölték:

[A tagállamok meghatalmazottjainak felsorolása]

akik, az Európai Közösségek Tanácsának keretében ülésezve, kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat,

a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

(1) A Római Egyezmény tekintetében az Európai Közösségek Bírósága rendelkezik azon hatáskörrel, amellyel a Bíróságot az 1988. december 19-én Brüsszelben megkötött, a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről szóló első jegyzőkönyvvel felruházták. Az Európai Közösségek Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyvet és a Bíróság eljárási szabályzatát alkalmazni kell.

(2) A Bíróság eljárási szabályzatát szükség szerint az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 188. cikkének megfelelően kell kiigazítani és kiegészíteni.

2. cikk

E jegyzőkönyvet az aláíró államoknak meg kell erősíteniük. A megerősítő okiratokat az Európai Közösségek Tanácsa főtitkáránál kell letétbe helyezni.

3. cikk

E jegyzőkönyv annak a harmadik hónapnak az első napján lép hatályba, amely azon időpontot követi, amikor a megerősítő okiratot az aláíró államok közül az utolsó letétbe helyezte.

4. cikk

E jegyzőkönyvet, amely egy-egy eredeti példányban, angol, dán, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál és spanyol nyelven készült, amely tíz szöveg mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Közösségek Tanácsa Főtitkárságának levéltárában helyezik letétbe. A főtitkár az aláíró államok kormányai részére eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

Fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak az alábbiakban aláírásukkal látták el e jegyzőkönyvet.

Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszáznyolcvannyolcadik év december havának tizenkilencedik napján.

[A meghatalmazottak aláírásai]”

5. §5 A 2. § c) pontjában említett módosító egyezmények magyar nyelvű hiteles szövege a következő:

Egyezmény
a Görög Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezményhez történő csatlakozásáról

Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés Magas Szerződő Felei,

figyelembe véve, hogy a Görög Köztársaság a Közösséghez történő csatlakozásával vállalta a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezményhez történő csatlakozást,

úgy határoztak, hogy megkötik ezen egyezményt, és e célból meghatalmazottjaikként a következő személyeket jelölték ki:

[A tagállamok meghatalmazottjainak felsorolása]

akik a Tanácsban összeülve, kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat,

a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

A Görög Köztársaság csatlakozik a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezményhez.

2. cikk

Az Európai Közösségek Tanácsának főtitkára eljuttatja a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény dán, holland, angol, francia, német, ír és olasz nyelvű hitelesített másolatát a Görög Köztársaság kormánya részére.

A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény görög nyelvű változatát mellékletként csatolták. A görög nyelvű szöveg ugyanazon feltételek szerint hiteles, mint a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény többi szövegei.

3. cikk

Az egyezményt az aláíró államoknak meg kell erősíteniük. A megerősítő okiratokat az Európai Közösségek Tanácsa főtitkáránál helyezik letétbe.

4. cikk

Ez az egyezmény az egyezményt megerősítő államok között az azt követő harmadik hónap első napján lép hatályba, hogy a Görög Köztársaság, valamint a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményt megerősítő hét állam az utolsó megerősítő okiratot letétbe helyezte.

Ez az egyezmény az egyezményt később megerősítő minden szerződő állam tekintetében a megerősítő okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

5. cikk

Az Európai Közösségek Tanácsának főtitkára tájékoztatja az aláíró államokat a következőkről:

a) az egyes megerősítő okiratok letétbe helyezése;

b) az egyezmény hatálybalépésének időpontjai a szerződő államok tekintetében.

6. cikk

Ezt az egyezményt, amely egy-egy eredeti példányban, angol, dán, francia, görög, holland, ír, német és spanyol nyelven készült, és amelynek valamennyi szövege egyaránt hiteles, az Európai Közösségek Tanácsa Főtitkárságának levéltárában helyezik letétbe. A főtitkár mindegyik aláíró állam kormánya részére eljuttat egy hitelesített másolatot.

Fentiek hiteléül, az alulírott meghatalmazottak ezen egyezményt alább kézjegyükkel látták el.

Kelt Luxembourgban, az ezerkilencszáznyolcvannegyedik év április hó tizedik napján.

[A meghatalmazottak aláírásai]”

Egyezmény
a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában,
1980. június 19-én aláírásra megnyitott
egyezményhez történő csatlakozásáról

Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés Magas Szerződő Felei,

figyelembe véve, hogy a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság a Közösséghez való csatlakozásával vállalta a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezményhez történő csatlakozást,

úgy határoztak, hogy megkötik ezen egyezményt, és e célból meghatalmazottjaikként kijelölték a következő személyeket:

[A tagállamok meghatalmazottjainak felsorolása]

akik a Tanácsban összeülve, kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat,

a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

A Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozik a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezményhez.

2. cikk

A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény a következőképpen módosul:

1. a 22. cikk (2) bekezdését, a 27. cikket és a 30. cikk (3) bekezdésének második mondatát el kell hagyni;

2. a 31. cikk d) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

d) a 23., 24., 25., 26. és 30. cikk alapján tett közlemények”.

3. cikk

Az Európai Közösségek Tanácsának főtitkára eljuttatja a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény angol, dán, francia, görög, holland, ír, német és olasz nyelvű hitelesített másolatát a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság kormánya részére.

A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény portugál és spanyol nyelvű szövegét ezen egyezmény I. és II. melléklete tartalmazza. A portugál és spanyol nyelvű szöveg ugyanazon feltételek szerint hiteles, mint a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény többi szövege.

4. cikk

Az egyezményt az aláíró államoknak meg kell erősíteniük. A megerősítő okiratokat az Európai Közösségek Tanácsa főtitkáránál helyezik letétbe.

5. cikk

Ez az egyezmény az egyezményt megerősítő államok között az azt követő harmadik hónap első napján lép hatályba, hogy a Spanyol Királyság vagy a Portugál Köztársaság, valamint a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményt megerősítő valamelyik állam az utolsó megerősítő okiratot letétbe helyezte.

Ez az egyezmény az egyezményt később megerősítő minden szerződő állam tekintetében a megerősítő okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

6. cikk

Az Európai Közösségek Tanácsának főtitkára értesíti az aláíró államokat a következőkről:

a) az egyes megerősítő okiratok letétbe helyezése;

b) az egyezmény hatálybalépésének időpontjai a szerződő államok tekintetében.

7. cikk

Ezt az egyezményt, amely egy-egy eredeti példányban, angol, dán, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál és spanyol nyelven készült, és amelynek valamennyi szövege egyaránt hiteles, az Európai Közösségek Tanácsa Főtitkárságának levéltárában helyezik letétbe. A főtitkár minden aláíró állam kormánya részére eljuttat egy hitelesített másolatot.

Fentiek hiteléül az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezen egyezményt.

Kelt Funchalban, az ezerkilencszázkilencvenkettedik év május havának tizennyolcadik napján.

[A meghatalmazottak aláírásai]”

Egyezmény
az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezményhez, valamint az egyezménynek a Bíróság által történő értelmezéséről szóló első és második jegyzőkönyvhöz való csatlakozásáról

Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés Magas Szerződő Felei,

figyelembe véve, hogy az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság az Európai Unióhoz történő csatlakozásával vállalta a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezményhez, valamint az egyezménynek a Bíróság által történő értelmezéséről szóló első és második jegyzőkönyvéhez való csatlakozást,

a következőkben állapodtak meg:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakoznak:

a) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezményhez, a továbbiakban: az 1980. évi egyezmény, amely tartalmazza a következő egyezmények által tett kiigazításokat és módosításokat:

– a Görög Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1984. április 10-én Luxembourgban aláírt egyezmény, a továbbiakban: az 1984. évi egyezmény,

– a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1992. május 18-án Funchalban aláírt egyezmény, a továbbiakban: az 1992. évi egyezmény;

b) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről szóló, 1988. december 19-én aláírt első jegyzőkönyvhöz, a továbbiakban: az 1988. évi első jegyzőkönyv, amely tartalmazza az 1992. évi egyezményhez és az 1996. évi egyezményhez tett kiigazításokat és módosításokat;

c) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezménynek az értelmezése tekintetében az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörrel történő felruházásáról szóló, 1988. december 19-én aláírt második jegyzőkönyvhöz, a továbbiakban: az 1988. évi második jegyzőkönyv.

II. CÍM

AZ 1980. ÉVI EGYEZMÉNYHEZ CSATOLT JEGYZŐKÖNYV KIIGAZÍTÁSAI

2. cikk

Az 1980. évi egyezményhez csatolt jegyzőkönyv helyébe az alábbi szöveg lép:

„Az egyezmény rendelkezései ellenére Dánia, Svédország és Finnország továbbra is megtarthatja a tengeri áruszállításra vonatkozó kérdésekre alkalmazandó joggal kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket, és e rendelkezéseket a Római Egyezmény 23. cikkében meghatározott eljárás követése nélkül módosíthatja. Az e tekintetben alkalmazandó nemzeti rendelkezések az alábbiak:

– Dániában, a »Solov« (a tengeri hajózásról szóló törvény) 252. §-a és 321. §-ának (3) és (4) bekezdése,

– Svédországban, a »sjölagen« (a tengeri hajózásról szóló törvény) 13. fejezete 2. cikkének (1) és (2) bekezdése és 14. fejezete 1. cikkének (3) bekezdése,

– Finnországban, a »merilaki«/»sjölagen« (a tengeri hajózásról szóló törvény) 13. fejezete 2. cikkének (1) és (2) bekezdése és 14. fejezete 1. cikkének (3) bekezdése.”

III. CÍM

AZ 1988. ÉVI ELSŐ JEGYZŐKÖNYV
KIIGAZÍTÁSAI

3. cikk

Az 1988. évi első jegyzőkönyv 2. cikk a) pontjába az alábbi francia bekezdéseket kell beilleszteni:

a) a tizedik és tizenegyedik francia bekezdés közé:

„– Ausztriában:

az Oberste Gerichtshof, a Verwaltungsgerichtshof és a Verfassungsgerichtshof,”

b) a tizenegyedik és a tizenkettedik francia bekezdés közé:

„– Finnországban:

korkein oikeus/högsta domstolen, korkein hallintooikeus/högsta förvaltningsdomstolen, markkinatuomioistuin/marknadsdomstolen és työtuomioistuin/arbetsdomstolen,

– Svédországban:

Högsta domstolen, Regeringsrätten, Arbetsdomstolen és Marknadsdomstolen,”.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4. cikk

(1) Az Európai Unió Tanácsának főtitkára eljuttatja az 1980. évi egyezmény, az 1984. évi egyezmény, az 1988. évi első jegyzőkönyv, az 1988. évi második jegyzőkönyv és az 1992. évi egyezmény dán, holland, angol, francia, német, görög, ír, olasz, spanyol és portugál nyelvű hitelesített másolatát az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság kormánya részére.

(2) Az 1980. évi egyezmény, az 1984. évi egyezmény, az 1988. évi első jegyzőkönyv, az 1988. évi második jegyzőkönyv és az 1992. évi egyezmény szövegének finn és svéd nyelvű változatai az 1980. évi egyezmény, az 1984. évi egyezmény, az 1988. évi első jegyzőkönyv, az 1988. évi második jegyzőkönyv és az 1992. évi egyezmény többi szövegére vonatkozó feltételekkel azonos feltételek szerint hitelesek.

5. cikk

Az egyezményt az aláíró államoknak meg kell erősíteniük. A megerősítő okiratokat az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál helyezik letétbe.

6. cikk

(1) Ez az egyezmény az azt megerősítő államok között, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság vagy a Svéd Királyság és valamely, a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményt megerősítő szerződő állam megerősítő okiratának letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(2) Ez az egyezmény az egyezményt később megerősítő minden szerződő állam tekintetében a megerősítő okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

7. cikk

Az Európai Unió Tanácsának főtitkára tájékoztatja az aláíró államokat a következőkről:

a) az egyes megerősítő okiratok letétbe helyezése;

b) az egyezmény hatálybalépésének időpontjai a szerződő államok tekintetében.

8. cikk

Ezt az egyezményt, amely egy-egy eredeti példányban, angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven készült, és amelynek valamennyi szövege egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának levéltárában helyezik letétbe. A főtitkár mindegyik aláíró állam kormánya részére eljuttat egy hitelesített másolatot.

Kelt Brüsszelben az ezerkilencszázkilencvenhatodik év november havának huszonkilencedik napján.

[A meghatalmazottak aláírásai]

Közös Nyilatkozat

A Magas Szerződő Felek

megvizsgálva az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak az 1980. évi egyezményhez és az 1988. évi első és második jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásáról szóló egyezmény által módosított 1980. évi Római Egyezményhez mellékelt jegyzőkönyv szövegét,

tudomásul veszik Dánia, Svédország és Finnország azon nyilatkozatát, hogy készek megvizsgálni, milyen mértékben képesek biztosítani, hogy a tengeri fuvarozással kapcsolatos kérdésekre alkalmazandó nemzeti jogra vonatkozó bármely jövőbeni módosítás megfeleljen az 1980. évi Római Egyezmény 23. cikkében megállapított eljárásnak.”

6. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 2–5. §-ai a Csatlakozási Egyezmény 5. cikkében meghatározott időpontban lépnek hatályba.

(3)6 A Csatlakozási Egyezmény, illetve e törvény 2–5. §-ai hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.7

(4)8 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az 1980. évi egyezmény, az első jegyzőkönyv és a második jegyzőkönyv módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!